Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-19 / 49. szám
1992. február 19., szerda aj Dunántúli napló 3 Nászút Velencébe címmel új kétrészes zenés vígjátékot mutatott be a Pécsi Utazó Színház társulata. A darabban Unger Pálma, N. Szabó Sándor, Dévényi Ildikó és Moravetz Levente, (képünkön) játszik nagy sikerrel, a zenéről Witerle Gábor gondoskodik. Fotó: Läufer László Gyermekműsor a színházban Bolondbál Farsang van, kell a vidámság, a jó vers és a kedves dal - Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház művésze már régóta tervezte, hogy összeállít kiáftbb és nagyobb gyerekeknek színvonalas szórakoztató műsort. Efféle műsorokkal úgy sincsen elkényeztetve ez a korosztály, pedig - haj, de hányszor megállapították már! - gyermekkorban alapozódik meg a későbbi irodalom-, színház-(nem) szeretet. A Bolondbálban Sólyom Katalin tolmácsolásában kiváló költők, írók műveit, a Szélkiáltó együttes előadásában és feldolgozásában megzenésítésett verseket élvezhetnek a gyerekek, miközben egy vidám kerettörténetnek is szemlélői, sőt aktív résztvevői lesznek. A Bolondbál bemutatóját február 19-én, 15 órakor tartják a pécsi kamaraszínházban, majd február 23-án, 10 órakor játszanak ismét a gyerekekkel, és remélhetőleg még jónéhány alkalommal, mégha közben el is múlik a farsang. B. A. 126 millió „gyorssegély” * a folyóiratoknak Kihirdették a Művelődési és Közoktatási Minisztérium idei esztendőre meghirdetett Mecenatúra Pályázatának eredményét. Összesen 231 pályázó közül 138 felelt meg a kiírás feltételeinek, közöttük 126 millió forintot osztott ki a kuratórium. A kuratórium - amelynek többek között tagja volt Jókai Anna, Bertha Bulcsú, Székely Gábor és Szokolay Sándor is - döntésénél figyelembe vette, hogy minden művészeti ágból legalább egy szakmai lap részesüljön a támogatásban. A legtöbbet - kereken 10 millió forintot - az Új Művészet kapta, utána a Kortárs ^ és a Nagyvilág, valamint az Élet és Tudomány következik, mintegy 6-7 millió forinttal. Egyetlen fillér sem jutott - 146 társával egyetemben - például a Ring, a Dörmögő Dömötör, a Magyar Narancs és a Múzsák Magazin című lapoknak. A megyei, tájegységi lapok közül támogatják többek között a pécsi Jelenkort (900 ezer forinttal), a kaposvári Országépítőt (350 ezer forinttal) és a So- mogyot (630 ezer forinttal). (Ferenczy Europress) O Szaladnak a vendég után Egy sikeres lapterjesztő: a Hungaropress Két „ollóval99 fogják be a Balatont A múlt nyáron már a Balaton megszokott képéhez tartoztak a HUNGAROPRESS újságárusai. Európa legolvasottabb napilapjainak legfrissebb számait kínálták a tóparton sütkérező németeknek, hollandoknak, olaszoknak. A visszajáró vendégek - mert jócskán vannak köztük ilyenek is - még mindig csodálkozva fogadták az új szolgáltatást: Kelet-Közép-Eu- rópa isten háta mögötti kis településein már a megjelenés napján kézbe vehették otthon is olvasott lapjaikat, de nemcsak a vendégek, hanem maguk a bennfentesek is csodálkoztak azon, hogyan tudta megváltoztatni a medveléptű hazai terjesztést az alig egy esztendeje alakult minicég. A közelmúltban felkérték az angol posta szakembereit, jöjjenek el Magyarországra, vizsgálják meg, hogyan, mennyi pénzből lehetne megszervezni a terjesztési hálózatot. Egy teljes hétig járták az országot az angolok, azután széttárták a kezüket és visszaadták a megbízatást. Magyarországon csak milliárdos beruházások árán lehetne valami mást kitalálni - mondták, és hazautaztak. Kázmér Judit, a HUNGAROPRESS Kft. ügyvezető igazgatója az alig másfél millió forintos alaptőkéjű vállalkozásával egy esztendő alatt megcáfolta az angolokat. Hogyan? A posta mellett- A dolog sokkal egyszerűbb, mintsem azt sokan gondolnák - mondja. - Mi nem a posta ellen, hanem mellettük jelentkeztünk a piacon. A vállalkozást hárman alapították: az Axel Springer Verlag, a Magyar Posta és a Vinton Kft. A postai tulajdon- rész is jelzi, hogy nam konkurálni akarunk egymással, hanem a lehető legjobban kiszolgálni az olvasói igényeket. Úgy gondoltuk, hogy tisztességes üzlet- politikával, üzleti semlegességgel kiszakíthatunk magunknak egy szeletet a teijesztési piac tortájából. 1990-ben a Springer-lapok terjesztésével kezdtek munkához, azután lépésről lépésre szélesítették a kínálatukban szereplő sajtótermékek körét. Tavaly már a német kiadó versenytársainak számító francia, svájci, olasz cégekkel is megállapodtak, holott a nemzetközi gyakorlatban erre alig van példa. Akik belülről ismerik a vállalkozást, azt mondják, ebben nem kis része volt a rendkívül megnyerő, kitűnő üzleti érzékkel rendelkező, fiatal igazgatónőnek is, aki Ausztráliában szerzett diplomát, hosszú évtizedeket töltött külföldön, angol, orosz, francia, indonéz szakos tanár. A verseny ösztönöz- Irigyeik azt állítják: Önöket a Balaton tette „naggyá”. Hogy csupán egy lábon állnak, a nyári idegenforgalmi szezonból élnek. Igaz ez?-Szerencsére nem - állítja Kázmér Judit. - Az első időben valóban a balatoni szezon sokat segített a talpra állásban, azonban ma már biztos megélhetést jelent a kiépült előfizetői vevőkörünk. Sok külföldi cég, Magyarországon élő üzletember vásárolja nálunk Európa lapjait, de vannak az előfizetőink között magyarok is. Árulunk szinte minden szállodában, panzióban - ahol csak megfordulnak a külföldiek. És ez szerencsére független az idegen- forgalmi szezontól.- Ma már több mint száz terjesztő cég működik. 54 közülük országos hálózattal dolgozik. Nem tartanak a nagyobb „halaktól"?-Szerencsére mára mi sem számítunk kis halnak, de nem kívánjuk mások vesztét sem. Örülünk a konkurenciának, mert a verseny mindenkit inspirál, és a vevőknek is kedvezőbb pozíciót teremt. A MÉDIAP- RINT, az egyik legnagyobb ellenfél sajnos feladta, s ezzel a mi helyzetünk is nehezebb lett. Minden nap számolni kell, nehogy elcsússzunk valahol, mert a piac nem bocsátja meg a hibákat.- Kíváncsi voltam, mit mond Önökről a „másik". Valameny- nyien a rugalmasságukat dicsérték. Elfogadja ?- Örömmel! Éz is az üzleti filozófiánk része. Nyaranta a Balaton partján 400 árussal dolgozunk, elvárjuk mindannyiuktól, hogy lesben álljon a vevőért, pontosan tudják a programjukat, mikor utaznak tovább, mikor érkezik a váltás, jó kapcsolatban legyenek az idegenvezetőkkel. Azonnal szóljanak, ha pusztulnak az angolnák, ha az árvíz miatt szedelőzködnek a turisták a Dunakanyarban, ha egy-egy csoport felkerekedik a Balatonról, és mondjuk Pestre utazik... Mi azonnal lépünk: újabb példányokat rendelünk, vagy éppen kevesebbet, máshová küldjük a szállítmányt, vagy a német lapok helyett hollandokat rendelünk az adott kempingbe. Tulajdonképpen - ennyi az egész. A módszer talán kézenfekvőnek látszik, mindehhez azonban megfelelő technikai elosztó- rendszer és persze lelkes csapat is kell...- Ez magától értetődik.- Vagyis?- Naponta menetrendszerű pontossággal jönnek Európa nagy nyomdáiból a kamionjaink, számítógépek segítik a gyors és pontos terítést, a buda- pestin kívül vannak vidéki elosztóbázisaink, és persze kitűnő szakembereink is.-A Postától csábították el őket? Annak idején öten kezdtünk, a fele időközben kidőlt, újak álltak a helyükre. Ma már 40-en vagyunk „belsősök”, az árusaink, a terjesztőink ahányan vannak, annyifélék. Akad közöttük fogorvos, volt tanár, virágárus és panziós egyaránt. Nyaranta meg rengeteg diák. Változások az új szezonban- Új szezon jön, terveznek változásokat is?- A MÉDIAPRINT kivonulásával át kell alakítanunk a balatoni hálózatot. Az a célunk, hogy minden vendéghez eljussunk, minden szálláshelyen, minden árudában, minden strandon ott legyünk. Természetesen számítunk a régi terjesztőinkre, de szívesen fogadunk újabb jelentkezőket is.- Hallhatnánk erről bővebben?- Keszthelyen és Balatonfü- reden létesítünk két nagy elosztót, oda jönnek a kiskereskedők és a nagykereskedők, akik terjesztik a lapokat. Keszthelytől Lelléig és Tihanyig terítenénk; Füredről a fennmaradó területet szolgálnánk ki, két „ollóval” fogva be a Balatont.- Mennyire telített a piac, mennyire jelenthet ez egy újfajta vállalkozási formát a balatoniaknak?- Azt hiszem, jó üzlet lehet velük dolgozni. Korrekt szerződéseket kínálunk és korrekt partnereket keresünk. Lehet valaki önálló vállalkozó, terjeszthet maga, gyalog, biciklivel, gépkocsival, vagy szervezhet egy csapatot, akiket ő foglalkoztat. Nem kell ehhez nagy beruházás, elegendő kiváltani az árusítási engedélyt, esetleg helyfoglalási megállapodást kötni az önkormányzattal. Akinek saját üzlete van - lehet az virágbolt, butik, ajándéküzlet, lángossütő, vagy bármi más -, ezt a kiadást is megspórolhatja. Még szállítóeszköz sem kell feltétlenül, mert bizonyos csomópontokra mi magunk kiszállítjuk a lapokat. Egy-egy árus szezononként 80-100 ezer forintot kereshet - tisztán - az újságokon. Megállapodás az árusokkal-Nem tartanak attól, hogy sokan kapnak kedvet a terjesztéshez és a HUNGAROPRESS árusai egymásnak jelentenek majd konkurenciát? A szerződésekben kikötik, hogy ki, hol árulhat?- Valószínűleg megállapodunk majd az árusokkal, hogy ilyen konfliktusra ne kerülhessen sor. Attól függ, hányán jelentkeznek a csapatba.-Hallgatva Önt, úgy tűnik, mintha az a hálózat önmagától működne. . .- Erről szó sincs. Rengeteg a szervező- és a papírmunka, bonyolult összhangot kíván a rendelés, a könyvelés, a számlakészítés. Csúcsidőben csak a Bild Zeitungból naponta eddig 34 ezer példányt forgattunk meg. Egyszerre vagyunk importőrök, exportőrök és terjesztők. Időnként annyi a munkánk, hogy a saját születésnapunkról is megfeledkezünk. A kilencéves kisfiam már kijelentette: bármi lesz, csak terjesztő nem, mert annak nagyon sokat kell dolgoznia. S.P. A gumimatrac Milyen autóalkatrészt vegyünk? Képernyő előtt Jóelőre elhatároztam, ez a hét az ámyékugrás hete lesz. Megkísértem a lehetetlent: kerülni minden politikát, akár a kisbériek, akik nem hajlandók szavazni és amiből a média arra következtet, hogy az ottaniak közönyösek a politikával szemben. Szerintem a kisbériek nem közönyösek, csak ez a véleményük azokról a helyzetekről, mikor csak a szereposztás változik, de a hatalom természete nem. A közöny egyébként is isteni természet, mi pedig gyarló, indulatokat cipelő embertermészet vagyunk. Egyszóval próbáltam magam is elkerülni a politikai műsorokat. Kiűzni magamból, elhessenteni, mint afféle rossz szellemet. Kinyomkodni, kipaskolni, mint a gumimatracból a levegőt. Mert ez az igazán emberpróbáló feladat: ráhasalni, markolászni, dühöd- ten ugrálni rajta, mindenképpen kiszorítani belőle a lelket, ha már nem akarom, hogy fenntartson - és szépen összahajto- gatni. Ráncmentesre. De - hajtogatás ide vagy oda - hol itt, hol ott púposodik, ahogy a negyed-, a fél- és összpárti gyűr- kőzésekben is mindig ottfelej- tődik egy-két atmoszféra tor- gyán a csücskökben. És az ember mindezek után óhatatlanul el is réved, milyen szép és politikamentes lesz a nyár, kikapcsolja majd a televíziót is, mégha emezt az itthoni, valóságos, olcsó gumimatracot hősies elszántsággal fel is kell pumpálni előbb. Mert azért a pumpálás is pozíció és hozzál- lás kérdése. Először is ki fér hozzá előbb. Majd: a láb térdben kissé megtörve, a talp a hűvös tapintású gumipumpán, a karok lazán keresztbe fonva hátul az ülep domborulata fölött. Miként az öreg vadász, amint a tigristetemre teszi a lábát - csak a puska hiányzik a kézből. És a nejlonzacskók csörömpölése, autótülkölés és a hangszórók üvöltése mögött is meghallani a lombzúgásos csendet. Meghallani a lélekzet kettős zihálását, hallgatni, amint a matracba beáramló és tüdőből kiáramló levegő polifon sípolása lágy mollhangokká oszlik a koromkiütéses fák alatt. Aztán már csak a ringás a medencében vagy a folyón, míg csak egy-két héten belül el nem következik a nyárvég: és az öreg gumimatracot le kell ereszteni éppolyan hősies elszántsággal. Ebből talán már (majdnem) ki van szorítva minden politika. Bár kétségtelen, a „koromkiütés” célzás lehet arra, hogy ez a hét a környezetvédelem hete volt. Zöld Pártunk egyik fiatal képviselője szépen - bár a nyelvi környezetet kissé szeny- nyezve - /^nyilatkozta, hogy „más okok szerepelnek a prioritások között, hogy a környezetvédelem nem kapott prioritást.” A politika egyébként is a gumi-fogalmak közé tartozik nálunk, ezért sem lehet véletlen, hogy a televízió kinevezendő új alelnökei közt ezúttal egy gumiiparban jártas szakember is akad. De azért néhány műsort képes voltam elvonatkoztatni a gumimatractól. Neves, művészetével nyilvánvalóan „politizáló” operatőrünk portréját, s éjszakai társait, Dukay Barnabás zenei „idegenvezetését” vagy a Moravagine című film egy-egy epizódját, amely - túl a politikán - a jellem és történelem konstellációit villantja föl. S hogy vasárnap a Kultúr-Ma- uer fiatal képzőművészeit nézve mégis kupán ütött a gömbvillám, az már csak az éjszakázás jele: egy zölden felragyogó gombfocipálya - egy „mobil objekt” ugyanis éppen úgy hullámzott, akár egy gumimatrac a háborgó vizen. Bóka Róbert Az autójavítók csak olyan új alkatrészeket szerelhetnek a járművekbe, amelyekről műbizonylat van. Ez alól kivétel például az izzó, a csapágy, az ékszíj... A közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelt alkatrészekhez - a fékhez, kormányműhöz, futóműhöz, kipufogó rendszerhez tartozókhoz - ezen kívül még úgynevezett minősítés is szükségeltetik. A vásárló a műbizonylatot megkapja az alkatrésszel - például ez lehet a számlán egy számsor - a boltban, a minősítés pedig az alkatrészen kell, hogy legyen egy szabványos H betű formájában. Mi a tapasztalat? A Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet ellenőrzése során kiderült, sok alkatrészgyártó a drága minősítő vizsgálatot kikerülve hozza forgalomba termékét; ez elsősorban a fékpofa és a fékrendszer gumialkatrészeinek előállítóira jellemző. A bontott alkatrészek vásárlásánál főleg arra érdemes figyelni, hogy van-e színjelölés. Ez a bontónak a feladata: a javítás nélkül beépíthető alkatrészeket kék, a javíthatóakat piros színnel jelölik, s ezt a számlán is feltüntetik. Ha ez hiányzik, inkább ne vegyük meg. Jó tudni, hogy a manapság divatos utánfutók összeszerelésénél csak minősített alkatrészeket célszerű használni, mert különben a felügyelet nem vizsgáztatja le. Nem célszerű bizonytalan eredetű - mondjuk lopott kocsiból származó fődarabokat, alkatrészeket - beszerezni, mert a turpisság, ha előbb nem is, de a műszaki vizsgán kiderül. R. N.