Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-07 / 37. szám

1992. február 7., péntek aj Dunántúli napló 13 A baranyai élelmiszer-termelők javuló exportesélyei A külgazdasági miniszter, dr. Kádár Béla a héten igen bízta­tóan nyilatkozott az Űj Dunán­túli Naplónak a mezőgazdasági termelők jövőbeni exporttevé­kenységét illetően. Többek kö­zött elmondta, hogy 26 milliárd forint exporttámogatást kap a mezőgazdasági kivitel, ami a tavalyi 2,6 milliárd dolláros forgalmukat nézve dolláronként 10 forintot jelent. Ugyanakkor a brüsszeli tárgyalások eredmé­nyeként a mezőgazdasági ter­mékek négyötöd részére érvé­nyes lesz március 1-jétől Nyu- gat-Európában a piacrajutási kedvezmányezettség. A tervek szerint augusztusra elkészül az agrárpiaci rendtartás, amelyben a különböző termékekre a fel- vásárlási garanciafeltételeket is meghatározzák. Ezekre a "man- kók"-ra már igen nagy szüksége volt agrárgazdaságunknak, pél­daként álljanak itt a baranyai termelők múlt évi exporttal kapcsolatos tapasztalatai: A Pannonvin Rt. gondjairól már beszámoltunk, emlékezte­tőül csak annyit, teljes árbevéte­lük egyharmadrészét vesztették el a keleti piac összeomlása mi­att. Angliába, az USA-ba és Kanadába viszont nőtt a kivitel, valamelyest kompenzálva a ko­rábbi vevőkör elvesztését. A Gabonaforgalmi és Malo­mipari Vállalat talán még job­ban megérezte a változást. Nemcsak azért, mert kivitelük kizárólag a volt szocialista or­szágokba irányult, hanem mert a jugoszláviai helyzet miatt szállítási nehézségek is jelent­keztek. Egy-egy tétel értékének ugyanis 30-40 százalékát teszi ki a szállítási költség ha a legol­csóbban, vízen, uszályokban utazik az áru. A dunai út pedig igen kockázatossá vált a déli polgárháború miatt. A jelek sze­rint keleten továbbra is igénylik a terméket, csak a csereárut, vagy a fizetés módját kel idén hamarabb pontosítani. A Szigetvári Konzervgyár vi­szont azonnal, már az első gon­dok jelentkezésekor váltani tu­dott, tavaly március óta csak nyugati exportra termel, telje­sen kiváltva a belföldi, és keleti értékesítést. A céget a közeljö­vőben várhatóan sikeresen pri­vatizálják, s az egész gyárra igényt tartó német partner Ígé­rete szerint biztosítja a piacot is. A gyár termékei ezután kizáró­lag Németországba irányulnak, ami lehetővé teszi a a dolgozók teljes foglalkoztatottságát. Összegzésként elmondható, ha helyenként részleges kapaci­tásszűkítéssel is, de mindany- nyian átvészelték a kritikus helyzetet, s találtak új vevőkört termékeikre. Az új kedvezmé­nyeknek pedig remélhetőleg nyereségtermelés lesz az ered­ménye. M. E. B.- K. E A Szigetvári Konzervgyár minden terméke külföldre kerül. Korszerű Bosch műszerekkel dolgoznak a szervizben. Bosch-szerviz Pécsett Könyvesbolt nélkül marad Szigetvár? Maszek buszváró Pécsváradon Szép, új favázas, cseréptetős autóbuszváró és egyben büfé emelkedik Pécsváradon a szak­iskola kollégiuma előtti kis parkban. Az alagsorában WC-t is magába foglaló épület közel két hónapja készült el, de még zárva tart. Ennek okairól a be­ruházók egyikét, Ábrahám Géza pécsváradi vállalkozót kérdeztük. Ő az önkormányzattal kötött szerződésben vállalta, hogy egy éven belül egy autóbuszöblöt is kialakít az utca tehermentesíté­sére. Ezt a beruházást előbbre hozták, mi tagadás az ára kime­rítette pénztárcájukat. Jelentős tétel volt ez a mintegy másfél millió forintos költségvetésben. Ábrahám Géza társa egy harká­nyi fiatalember, Tóth Tamás, akinek ez az első nagyobb vál­lalkozása. Már csak a víz bekö­tése hiányzik és néhány hóna­pon belül nyitnak. A pécsváradi önkormányzat már régóta szeretett volna egy nyilvános illemhelyet felállítani és a csúf aluminiumvázas busz­váró helyére egy újat építeni. Ábrahám Géza viszont egy bü­fét szeretett volna nyitni a for­galmas helyen, így az érdekek találkoztak. Az önkormányzat hosszú időre engedte át a terüle­tet és lemondott a közműfejlesz­tési hozzájárulásról. Feltétel­ként szabta, hogy az épület il­leszkedjen a mögötte álló mű- emlékjellegű kollégiumhoz. Az ügylet szépséghibája,hogy az eredeti tervekkel ellentétben a büfé nem különül el a váróte­remtől, pultja nem oldalt, ha­nem a bejárattal szemben he­lyezkedik el. P. E. Dél-Dunántúl első - ezzel Magyarországon a tizedik - Bosch-szervize nyílott Pécsett a Pannon Volán volt autóbuszsze­relő műhelyének helyén, a Sik­lósi út 6. szám alatt. Az új szer­vizben teljes körű motordiag­nosztikai vizsgálatokat végez­nek a gyújtástól a kipufogógáz összetételének elemzéséig. Egyedül itt foglalkoznak a dízel gépjárművek adagolójának be­állításával, felújításával, amit egy Bosch dízel-próbapadon végeznek. A műhely melletti üzletben a cég termékei is meg­vásárolhatók.- A pécsi a világ Bosch-szer- vizhálózatának tagja - mondja Földes Béla, a szerviz vezetője. - 1991 nyarán kezdődtek meg az átalakítási munkák a Bosch tervei alapján. Az épület színe­zése is megegyezik a föld 96 or­szágában található többi szervi­zével. A Bosch cég kizárólag gépjármű-felszerelési cikkeket és dízel autókhoz alkatrészeket gyárt. A boltunkban árusítunk lég- és olajszűrőket, ékszíjakat, vezérműékszíjat, porlasztócsú­csot, izzító- és gyújtógyertyát. A szervizben teljes körű diag­nosztikai vizsgálatot végzünk a világ egyik legkorszerűbb be­rendezésével, ami a mért adato­kat papíron rögzíti, segítségével a szerelők pontosan meghatá­rozhatják a hiba helyét és okát. Próbapadon végezzük a dízel gépjárművek - akár 12 henge­res tehergépkocsik - adagolójá­nak beállítását, felújítását. A szükséges adatokat a Bosch-gyártól mikrofilmeken megkaptuk. Nagykereskedelmi jogunk is van Dél-Dunántúlon. Sz. K. Tej-utalványok Olvasóink érdeklődtek, hogy hol, és kik kérhetnek ingyenes tej- és tejtermék utalványokat. Megtudtuk, múlt év junius 1 -e óta rászorultsági alapon ad­ják ezeket az utalványokat a Pécs Megye Jogú Város Pol­gármesteri Hivatal Hatósági Iroda családvédelmi és egész­ségügyi osztályán. Nemes Józsefné felnőttvé­delmi csoportvezető elmondta, hogy tavaly a rendszeres szociá­lis segélyben részesülők, a rendszeres nevelési segélyezett kiskorúak, a rendszeres pénzel­látást kapó hadigondozottak, valamint a részösszegű rendsze­res szociális segélyezettek kap­tak tej-és tejtermék utalványo­kat. A rászorulók az elmúlt év­ben 8968 ilyen utalványt hasz­náltak fel. Az utalvány a bélyegzés sze­rinti hónapban érvényes: 300 forint értékű és 15 darab 20 Ft-os bont tartalmaz. Bármelyik élelmiszerüzletben, vagy ABC-ben beváltható. Csak tejet és tejterméket lehet rajta venni. Az elmúlt évben 2-3 hónapra szóló utalványt adtak ki, vagy postáztak egyszerre a segélye­zetteknek. Ebben az évben még senki nem kapott tejjegyet. A Népjó­léti Minisztériumból késve és a rendeltnél jóval kevesebbet küldték. Másik hátráltató: a 187/1991. dec. 31. sz. Kor­mányrendelet módosította a tej- és tejtermék utalványokra jogo­sultak körét. A szociális szem­pontból leginkább rászorulók­nak jár ez a kedvezmény. Ezek körét felülvizsgálták. Elsőbbsé­get kaptak a segélyezett gyere­kek. A február-március havi tejje­gyet néhány napon belül postán megkapják a rászorultak. Á. E. Az Állami Vagyonügynök­ség megbízásából ezekben a hónapokban privatizálják a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatot, melynek eredmé­nyeként az országban közel 300 könyvesbolt és pavilon került, vagy kerül elárverezésre. Ez a sors vár a szigetvári, Zrínyi téri boltra is, mely a város gyetlen könyvesboltja, s évente 3,5 mil­liós forgalmat bonyolít le. A tankönyveket is ők árusították eddig. Az első árverés, melyet tavaly december 16-ra tűzték ki, jelentkező hiányában ered­ménytelen volt. Áz újabb idő­pont: március 16. Ezzel kapcso­latosan kerestük meg Fazekas Csabát, a vállalat árverezéssel megbízott ügyintézőjét, aki el­mondta, hogy mivel a vállalat átalakulás előtt áll, a privatizá­ciót még ebben az évben be kell fejezniük. Az ország területén lévő 302 elárusító helyből 25 marad a vállalat birtokában , de ezek is magántőke bevonásával működnek majd tovább.- A szigetvári bolt esetében a bérleti jog elnyeréséért folyik majd az árverés - mondta Faze­kas Csaba. - A kikiáltási ár az előzőhöz képest 400 ezerforint­A közoktatási törvény szá­mos esetben politikai harcok céltáblájává vált, de a fórumo­kon kiderült: a koncepció alap­vető kérdéseiben egyetértés van - mondta Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtit­kára az MDF székházban ren­tal kevesebb, tehát 1190 000 forint lesz. Amennyiben márci­usban elkel a bolt, az előpriva­tizációs törvény értelmében a bérlő köteles 5 évig a bolt ere­deti profiljának megfelelően működtetni, tehát könyvet árusí­tani. Ha nem lesz jelentkező, a vállalat üzemeltetési kötelezett­sége az AVÜ kezdeményezésére megszűnik, a készletet elszállít­ják, vagy kiárusítják, s az üzlet- helyiség visszakerül a helyi ön­kormányzat birtokába, s ők azt tesznek vele, amit jónak látnak. Szinte természetes, hogy olyan vállalkozónak adják ki, aki nye­reséget termel. Ezután már csak néhány kér­dést kell feltennünk: egy 12 ez­res város és környéke esetleg könyvesbolt nélkül marad? Az országos bolthálózat megszűnésével ki fogja értéke­síteni ősszel például a tanköny­veket? Vagy addigra, mint aho­gyan az országban több helyen, minden város megalakítja a Könyvkereskedők Egyletét, amely beleszólhat a város ez- irányú tevékenységébe? Jó lenne valami biztatót hal­lani végre ez ügyben is. Sasvári Mária dezett csütörtöki tájékoztatón. A helyettes államtitkár hangoz­tatta: a tankötelezettségnek 16 éves korig kell tartania. Szük­ség van a nemzeti alaptantervre, a végső vizsgára és az iskola­székre is. A pedagógusoknak felsőfokú végzettségűeknek kell lenniük. A közoktatási törvény koncepciója Beszűkült a kelet-európiai piac, jelentősen nőtt a fogyasztási cikkek importja Könnyűipari helyzetkép 1991-ben Mintegy 4-5 százalékkal csökkent a könnyűipar terme­lése 1991-ben az előzetes szá­mítások szerint. Ennél erőtelje­sebben volt termeléscsökkenés a 300 főnél több dolgozót fog­lalkoztató iparvállalatoknál. A statisztikai kimutatások ugyan még nem állnak rendelkezésre, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium szakértői szerint azonban a hazai és az exportpi­aci átalakulás - az ipar más te­rületeihez hasonlóan - a köny- nyűipart is érzékenyen érintette. A termékszerkezet szempont­jából is a termeléscsökkenés el­térő. Az átlagos értéket megha­ladja a textiliparban, valamint a bőr-, szőrme- és cipőiparban, a tavalyi szinten marad a papír- és nyomdaiparban, és kisebb nö­vekedést jelez a konfekcióipar­ban. Az egyes termékeknél még szélsőségesebb tendenciákat mutat: számadatok: a szövet­termelés 30 százalék körül, a fonaltermelés 35 százalék, a lábbeli-előállítás 30 százalék­kal csökkent 1990-hez képest. A visszaesés egyik legfőbb oka a kelet-európai piac erőtel­jes szűkülése. Az ágazat kivi­tele az előző évinek 17-20 szá­zalékára esett vissza ebben a térségben. Elsősorban a ruhá­zati ipart érintette kedvezőtle­nül. Álapvetően befolyásolta a termelést a hazai vásárlóerő csökkenése: a belföldi értékesí­tés 8 százalékkal csökkent 1991-ben, a textiliparban ez el­éri a 17-18 százalékot, egyes termékeknél pedig akár a 30 százalékot is. A harmadik ok: az importliberalizáció követ­keztében jelentősen megnöve­kedett a fogyasztási cikkek im­portja. A fejlett országok piacán 20 százalékos exportbővülése volt 1991-ben az ágazatnak. Ez elsősorban a papír-, nyomda- és bútoriparnak és a textilruházati iparnak köszönhető, miután e területeket nem érintette a ke­let-európai piacvesztés és ke­vésbé romlott a vállalati haté­konyságuk is. Az ágazat külke­reskedelmi egyenlege várha­tóan pozitív lesz. Tavaly az iparban mintegy 800 új vegyes vállalat jött létre, ebből hozzávetőleg 200 köny­nyűipari cég. Ezzel 600 körülire emelkedett a vegyes vállalatok száma az ágazatban. A könnyű­iparban az ipar átlagát már 1990-ben is jóval meghaladta az idegen tőke aránya, és ez a tendencia 1991-ben is folytató­dott. A külföldi partnerek elsősor­ban a textilruházat és a papír­ipar iránt érdeklődtek, de szület­tek vegyes vállalatok a nyomda-, textil-, illetve a búto­riparban is. Ezek a közös cégek főként a több évtizedes keres­kedelmi kapcsolatok eredmé­nyeként jöttek létre. Tavaly tíz könnyűipari válla­lat került felszámolási eljárás alá, és az új csődtörvénnyel ez folyamat erősödni látszik. Ugyanakkor jelentős átstruktu­rálódás is zajlik az ágazatban: dinamikusan növekszik a kis termelőegységek száma. Az elmúlt évben 1500-ra - az előző évi duplájára - nőtt a 20 főnél kevesebb dolgozót foglalkoz­tató cégek száma. Ezzel a köny- nyűipar 250 ezer foglalkozta­tottjának 12-13 százaléka dol­gozik kis - 50 főnél kevesebbet foglalkoztató - termelőegysé­gekben. A kisvállalkozás legin­kább a fafeldolgozásban, a bú­toriparban, valamint a nyomda­ipar és a textilruházat területén jellemző.Az 1991. évi tenden­ciák alapján arra lehet következ­tetni, hogy a könnyűipar terme­lésének csökkenése 1992-ben is folytatódni fog. „Esély­egyenlőség” Alapítvány A pécsi Dolgozók Gim­náziumának „öregdiákjai” és jelenlegi negyedikes ta­nulói alapítványt hoztak létre „Esélyegyenlőség” névvel. A pénzzel a kiemel­kedő tanulmányi eredményt elérőket kívánják jutal­mazni, támogatni kívánják a felsőoktatásban tovább ta­nulók és az idegen nyelvet tanulók képzését. Erőik sze­rint szeretnék átvállalni az állami nyelvizsgák, a felső­fokú felvételire előkészítő tanfolyamok tandíjait is. A kuratórium tagjai az iskola volt tanítványai. Az alapít­vány számlaszáma: Keres­kedelmi Bank Rt. Pécs, Színház tér 3. 242-88 888- 02 206. B. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom