Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-09 / 8. szám

1992. január 9., csütörtök aj Dunántúli napló 5 Hírek, információk, események Pécsi professzor a szívátültetésről Az Országos Szív- és Érsebé­szeti Intézetben végrehajtották Magyarország első szívtransz­plantációját. Mivel a beteg sorsa még bizonytalan - hiszen a siker nemcsak a magának a műtétnek az elvégzésén múlik, hanem az ezt követő bonyolult immunológiai kezelésen, ami- koris eldől, hogy a szervezet be­fogadta-e az új szívet vagy sem -ezért az orvosok egyelőre hír­zárlatot rendeltek el. Az embereket azonban fog­lalkoztatja a téma. Ezért kértük dr.Török Bélát, a POTE rektor­helyettesét, a kísérletes sebé­szeti intézet igazgatóját, ahol már több esetben hajtottak végre állatokon sikeres szívál- tültetést, hogy értékelje ennek a jelentőségét.-Örülök és szívből gratulá­lok Szabó Zoltán professzornak és csapatának az első magyar szívátültetés elvégzéséért. Tu­lajdonképpen nem annyira a műtéti technikája a komplikált, hanem az egésznek a megszer­vezése, előkészítése. Fejlett technikai hátteret, sokféle szak­embert és pontos szervezést igénylő munka a szívnek a do­norból való kivételétől a műté­tet követő immunológiai utóke­zelésig. Ugyanakkor, amikor örülök, elszomorít az a tény, hogy nekünk ez a világ első szívátültetése után csak 25 év­vel adatott meg, holott más or­szágokban már százával, rutin­szerűen végzik. Sajnos, ez a le- maradottság jellemzi a magyar egészségügyet - pedig az itt képzett szakemberek tudásban bárhol a világon megállják a he­lyüket. Ha a pécsi egyetemet nézem, ez a lemaradás még na­gyobb. Évek óta szorgalmaz­zuk, hogy ennek a régiónak is szüksége van szívsebészetre. Nem szívátültetésre gondolunk, hanem arra, hogy a lakosság csaknem fele valamilyen szív- betegségben szenved, de szív­sebészet nélkül nemcsak műtéti beavatkozást nem tudunk vég­rehajtani, de a hiányzó technika miatt bizonyos vizsgálatok el­végzésére is Budapestre kell utazni betegeinknek.- Sajnos, a közeljövőt ille­tően sem sok jóval biztatnak azok, akik a pénzek elosztásáról döntenek. Sokszor hallunk, ol­vasunk arról, hogy kétségbe­esett szülők kérnek anyagi se­gítséget gyerekük külföldi gyógykezeléséhez. Mindig vannak segítőkész emberek. Milyen jó lenne, ha itthon te­remthetnénk meg az adakozá­sokból a feltételeket ahhoz, hogy Pécsett is legyen szívsebé­szet. Az egyetem alapítványt hozott létre e célra. S. Zs. Közétkeztetés helyett szerencsejáték Bezárt a pécsi Eszék étterem A veszteségessége miatt bezárt pécsi Eszék Étte­remben - ahol a közétkez­tetés továbbra sem szüne­tel, s mint már megírtuk, két hónapon belül egy új étteremrész kialakítása után az előfizetésesek szá­mára minden a régi kerék­vágásba kerül - néhány hét múlva nyitja kapuit az egyik első vidéki bingózó. A vonatkozó törvények szerint bingó játékot, kizáró­lagos állami részesedésű gazdálkodó szervezetek hozhatnak létre. A fővárosi székhelyű Ri- tadam Kft. és egy spanyol­magyar vegyesvállalat ösz- szefogásával lehetőség kí­nálkozik az „öreg" szeren­csejátékokban netán már csalódott vállalkozókedvű- eknek egy újabb kipróbálá­sára. A számsorsolásos játék Európa-szerte népszerű. Többféle változata ismere­tes, Pécsett a spanyol típusút (ez ott népi játéknak számít) vezetik be. A játékosok egy tizenöt különböző számjegyet tar­talmazó kártyát vásárolnak. Ezt követően az automata sorsológép húzza a számo­kat jelölő golyókat, mindad­dig, amíg a játékosok kár­tyáin szereplő számok közül öt meg nem egyezik a kihú- zottakkal. Az első öt „nyerő" néhány száz forintot ér. Ezt követően már a 15 megegyező szám eltalálásá­ért folyik a húzás, amellyel 1-2000 forint körüli a nye­remény. A játék természeté­ből fakadóan folyamatosan, tíz percenkenként kezdődik újra a sorsolás, a játék min­dig "nulláról" indul. Milliókat pedig az nyer­het, akinek negyven húzáson belül sikerül kártyájával „megfogni" az első 15 szá­mot. Mint Szabó Jánostól, az üzemeltető Ritadam Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a jelenlegi törvények és fel­ügyeleti szervük, a Sportmi­nisztérium utasításai alapján a bingó forgalma csakis sportérdekeket szolgálhat. A tervek szerint a min­denkori adott forgalom mi­nimum nyolc százalékát a Pécsi MSC számára utal­ják át. T roszt É. A Új mérőberendezést helyeznek üzembe Pécs erősen légszennyezett Pécs és Komló térsége orszá­gos viszonylatban szomorú eredményt mondhat a magáé­nak: Budapest előzi meg csupán levegő szennyezettség tekinte­tében. Tavaly a főváros után Pécsett volt naponta legna­gyobb a járműforgalom: csúcs­időkben különösen a történelmi belváros zsúfolt és túlterhelt. Itt éri el a légszennyezettség a legmagasabb értékeket. Naponta a szálló porszenny- ződés a megengedett érték há­romszorosa. Téli időszakban egyes napokon a fűtések miatt a levegő kéndioxid tartalma eléri a megengedett határértéket. A gázfűtéses bekapcsolások és az autók számának növekedése miatt a levegőben lévő nitro- géndioxid a határértékhez köze­lít. Múlt évben többször is szmogfelhő borította el a várost. Az ÁNTSZ (KÖJÁL) 1974 óta méri a megye légszennye­zettségét RIV-hálózati mérő­műszerekkel. Baranyában 34 ilyen működik - ebből 12 Pé­csett. Közintézmények, irodák ablakaiba helyezve minősítik a levegő. Az eredményeket a la­boratóriumi kiértékelés után 7-10 napra tudják meg. Ebből állapítják meg, hogy milyen szennyezett volt egy adott idő­szakban a vizsgált városrész le­vegője. Mivel ez nem a pilla­natnyi állapotot tükrözi, felme­rült, hogy szükség lenne napi adatokat közlő berendezésekre. Budapesten a fővárosi ÁNTSZ működtet egy telemet- rikus monitorrendszert, mely félórás lebontásban méri a lég­szennyeződést. Felvetődött: hogy a megyékben is hasonló Pécsett, a Szabadság úton már január végétől működik a berendezés Fotó: Läufer László berendezéseket állítsanak fel. Több jelentkező nyugati cég közül az osztrák Monitor Labs céget választották: ez a cég Eu­rópában forgalmazza a lég- szennyezést mérő készülékeket, anyagilag és szervízelés szem­pontjából is kedvező volt az ajánlata. A baranyai ÁNTSZ Környe­zetvédelmi pályázat és pécsi önkormányzat támogatásával múlt év végén vásárolt egy ilyen berendezést. A gép meg­érkezett - január végén már működni fog - a pécsi volt KÖ­JÁL székház előtti parkolóban állították fel. Jelenleg az elektromos bekö­téseket végzik. Azért a Szalai és Szabadság ut kereszteződésnél mérik a levegőt, mert a város egyik legszennyezettebb cso­mópontja. A berendezés üze­meltetése évi egymillió forint lesz. Segítségével félpercenként tudni fogják a gáznemű szeny- nyezők közül a kén-dioxid, a nitrogén oxidok, a szén-mono- xid, az ózon, a szénhidrogéne­ket és a szálló por tartalmát. Ha a szükség úgy hozza a szmogveszélyre fel tudják hívni a figyelmet, forgalomelterelé­sekre, kazánok leállítására is sor kerülhet. A pécsi történelmi belváros környezetvédelmi helyzeten ja­vítani szeretne az önkormányzat is: megkérték a nagyobb gép­járműképző szerveket, hogy csúcsidőszakon kívül és csak a vizsgaérett tanulókkal vegyék igénybe a belvárosi,utakat. Ádám Erika Információ nélkül marad Mohács? Se újság, se városi tévé Hirdessen a város legna­gyobb példányszámú lapjában! - ajánlotta magát néhányszor a Mohács és Vidéke című, kéthe­tenként Mohácson megjelent városi lap. Egészen addig, míg egy idő után úgy gondoltam, illik fölvi­lágosítani a lapgazdát, hogy az Új Dunántúli Napló a térségben naponta 3000-ret meghaladó példányban fogy .. Az utolsó hónapban 180 elő­fizetőt bíró Mohács és Vidéké­ben december 21-én több „fel­vonásban” Nádasdi István lap­gazda, majd mellette Kolbach Ferenc főszerkesztő elbúcsúz­tak az olvasóktól. Vége, nincs tovább újság! Ami igaz, az igaz, támadták rendesen a lapot az elmúlt hó­napokban - de talán esetenként adott is rá okot. A nyáron például testületi ülésen tették szóvá a városa­tyák, hogy a lap tulajdonosa mint egyszemélyi kft-s, munka- nélküli segélyt vesz föl. Kifogá­solták a megjelenő írások tar­talmát, megkérdőjelezték az ol­vasottságot, a megszüntetésé­hez aláírásokat gyűjtöttek, fel­vonulással fenyegetőz­tek .. .Búcsúzkodásában a két lapkészítő a pénztelenséget pa­naszolja föl, mondván: nem állt módjukban szakmához értő toll- forgatót alkalmazni, s állításuk szerint igencsak híján voltak az információknak is. Nem tudom, szerepe volt-e az utóbbiaknak abban, hogy személy szerint engem s az Uj Dunántúli Naplót a Mohács és Vidéke kizárólag negativ előjel­lel majdnem minden számában fölemlegetett. Mindennek ellenére semmi örömet sem érzünk. De amiatt sem, hogy — mint Nádasdi Ist­ván vádaskodva írja — a kere­ken két évig működő újságról a decemberi utolsó testületi ülé­sen a folyosón döntöttek a testü­leti tagok, s a polgármester arra hivatkozva, hogy „a többség úgyis lesöpörné”, a költségveté­süket be sem terjesztette. Nos, Kuti István polgármes­ter és dr. Olt György jegyző ál­lítják, hogy a városnak kell a lap. Viszont többszöri kérésük ellenére az írásos előterjesztés­hez szükséges anyagot nem adta be Nádasdi István a polgármes­teri hivatalhoz, s nem számolt el az önkormányzattól kapott lap­fenntartási pénzzel, az egymil­lió forinttal sem. Egy lapgazdá­nak - véleményük szerint - kell annyi tartalékának lennie, hogy december végével ne húzza le a rolót... A dolog pikantériája, hogy a lap megszűnésével egy időben leállt a városi kábeltelevíziós közvetítés is. Ugyancsak pénz­hiány miatt. A testület tárgyalta ugyan az üzemeltető kérését, de soknak találta a pénzt, és végül nem határozott. Egyetlen dolog rajzolódott ki csupán, de az világosan: a testü­let tagjai közül néhányan ki­mondottan cenzori tisztséget szeretnének betölteni a városi médiánál . . . Berta M. Közlekedési gondok Pécsváradon Az autóbuszközlekedés egyre többe kerül, és a kisebb településeken ritkulnak a jára­tok. Az elmúlt hét végén Pécs­váradon tartott megbeszélésen, amelyen a Pannon Volán és a térség polgármesteri hivatalai­nak képviselői vettek részt, a martonfaiak kérése is teljesíthe- tetlennek bizonyult. A reggel fél 8-kor Pécstől Bonyhádig közlekedő autóbusz, amelyen többen az éjszakai műszakból utaztak haza, megszűnt. A helyette 7 óra 20-kor Bu­dapestre induló gyorsjárat vi­szont ezután sem áll meg Mar- tonfán.Kihasználatlanságra hi­vatkozva zárkóztak el a Volán képviselői attól, hogy újból köz­lekedhessen Pécs és Pécsvárad között a jónéhány hónapja meg­szűntetett esti járat, amely 20 óra 40-kor indult. így, aki nem éri el a 19 óra 30-as buszt, csak 3 óra múlva indulhat haza.Sokat panaszkod­nak a pécsváradiak a reggel 7 óra körül induló autóbuszokra, mert nem mindig fér fel min­denki. A Volán képviselői utasszámlálást tartottak, egyet­len alkalommal, egy csütörtöki nap reggelén. Megállapították: azok a diákok, akik lemaradtak, tulajdonképpen még felfértek volna a zsúfolt autóbuszra, ha jobban igyekeztek volna. Gond csak akkor lesz, ha kimarad egy járat. (Azóta ez is megtörtént.) A másik lehetőségre, hogy az önkormányzat állja egy új járat költségeit, jelenleg nem futja. Egyet elértek a pécsváradiak: azt, hogy a délelőtt 10 óra 40-kor induló busz újból közle­kedik Pécs felé.Adós maradt azonban a Volán a változást is tartalmazó érvényes menetrend megküldésével. P. E. Robbanás a Zrínyi-laktanyánál Fekete zászló leng a pécsi Hősök téri általános iskola bejá­rata felett. Meghalt egy 14 éves fiú, Cs. Zsolt, osztálytársa, a 13 éves V. István pedig életveszé­lyes állapotban fekszik a pécsi gyermekklinika intenzív osztá­lyán. A pécsi Zrínyi Miklós tüzér­dandár laktanyája melletti hon­védségi terület tűzakadálypá- lyájának raktárába jutottak be a fiúk kedd délután. A tömör va­sajtóval és 2 centiméteres vas­ráccsal védett 24 négyzetméte­res téglaépületben leselejtezett vegyvédelmi ruhákat és felsze­reléseket, nejlonzsákokat, va­lamint a tűzakadály pályán való gyakorláshoz szükséges úgyne­vezett imitációs anyagokat tá­roltak: köd-, füst- és hangjelző gránátokat. A két fiú egyelőre tisztázat­lan módon jutott be az épületbe, Egy gyermek meghalt, a másik állapota kritikus ahol feltehetőleg kipróbálták az ott talált gyúlékony anyagokat tartalmazó gránátokat, és tűz keletkezett. A vegyi anyagok lángra kaptak, és a keletkezett gázok berobbantak. A robbanás a kis épület tetejét és vasajtaját leszakítota. A dandár ügyeletes alegysége néhány perc múlva hozzákez­dett a lángok megfékezéséhez. A robbanás helyszínére siető katonák az egyik fiút 60, a má­sikat pedig 250 méterre találták az épülettől. Mindkettőjük ru­hája leégett, és láthatóan súlyos, életveszélyes égési sérülést szenvedtek. A gyerekek eszmé­letüknél voltak, egyikőjük állva várta a segítséget. Zsolt kilencven, István negy­ven százalékos felületi égést szenvedett, a belélegzett forró levegő mindkettőjüknél belső légúti sérüléseket is okozott. A gyermekklinika és a Honvéd Kórház orvosai megfeszített erővel küzdöttek Zsolt életéért, de a ritkán látott, igen súlyosan megégett fiút nem tudták meg­menteni, tegnap délelőtt meg­halt. „István állapota a felvétel­hez képest stabilizálódott, de továbbra is kritikus” - mondta dr. Fekete Miklós osztályvezető főorvos. A gyermekbaleset körülmé­nyeinek vizsgálatát a kaposvári katonai ügyészség a rendőrség szakértőinek bevonásával azonnal megkezdte. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyet átvette, és nyomozást indított. „Amennyiben megálla­pítják, hogy a biztonsági előírá­sokat nem kellően tartották be, a katonai ügyészség annak tisz­tázására újra vizsgálatba kezd” - közölte dr. Gyöngyösi Róbert főhadnagy, az ügyben eljáró ka­tonai ügyész.- A Honvédség Vezérkara ki­jelölt egy bizottságot a pécsi ka­tonák felelősségének vizsgála­tára, hogy a biztonsági szabá­lyokat megfelelően betartot- ták-e - tájékoztatta lapunkat Ke­leti György ezredes, a Honvé­delmi Minisztérium szóvivője.- A honvédségi gyakorlópá­lyán számos tábla figyelmeztet a katonai területre. Az épülettől 50-60 méterre lévő őrtoronyból a szolgálatot teljesítő őr az eset előtt két órával távozásra szólí­totta fel a gyerekeket - közölve, hogy katonai területen vannak - , amit meg is tettek. Minket is megdöbbentet a gyermekbale­set, nem érezzük magunkat feL elősnek, mi is szenvedő alanyai vagyunk a következménynek - nyilatkozta Páka Ferenc ezre­des, a Zrínyi Miklós tüzérdan­dár parancsnoka.- Harminchat éve vagyok ebben az iskolában, de gyer­mekhalál nem volt. Mindenki megdöbbent. Ha megnyugod­nak a kedélyek, visszatérünk a gyerekek előtt erre tragikus esetre - mondta Istvánder Jó­zsef, a Hősök terei általános is­kola igazgatója. - A gyerekek elmondták, hogy többször jár­tak már azon a területen, sőt magában az épületben is. Meg­felelően kellene őrizni azt a tér­séget és a veszélyes anyagokat. Jedlicska Jánosnak, a me- szesi általános iskola igazgató­jának is elmesélték a gyerekek, hogy délutánonként a kis ho­mokbánya és a laktanya kör­nyékén játszadoznak. Arra felé csak egy régi, letaposott, több helyen lyukas drót kerítés van. Szíjártó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom