Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-10 / 9. szám

1992. január 10., péntek uj Dunántúli napló 3 Mozart operája a Pécsi Nemzeti Szinházban Cosi fan tutte Tehetséggondozó pályázat A József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány Tehet­séggondozó Alkuratóriuma az Alapítvány törzstőkéjének ho- zadékából az 1992-es eszten­dőben 50 millió forint összegű támogatást tud biztosítani. E támogatás célja azon kiemelkedő képességű fiatal magyar állampolgárok, illetve a határainkon túl élő magyar nemzetiségű fiatalok megsegí­tése, akik tanulmányaik vég­zéséhez, szakmai pályájuk megkezdéséhez, szociális helyzetükből eredően anyagi segítségre szorulnak és 21. életévüket még nem töltötték be, továbbá azon jogi szemé­lyek (intézmények, alapítvá­nyok stb.), valamint jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező társaságok anyagi-tárgyi meg­segítése, akik, illetve amelyek az előbb említett korosztály­hoz tartozó tehetségek és rászorultak kiválasztásában, I képzésében és ellátásában je­lentős tevékenységet vállal­nak. A pályázatok elbírálásánál az alkuratórium elsősorban a szociális rászorultságot veszi figyelembe. Pályázhatnak azok a hazai és határainkon túl élő termé­szetes és jogi személyek, va­lamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, intézmények, akik, illetve amelyek a fenti célkitűzések­kel, azok szellemével meg­egyező törekvéseikhez, kez- | deményezéseikhez kívánnak anyagi segítséget igényelni. Profitorientált vállalkozások, társaságok, illetve önkor­mányzati szervezetek közvet- l len pályázatait az Alkurató­rium nem tudja támogatni. Pályázatot lehet benyújtani - egy tanulmányi év tartamára - ösztöndíj formájú támoga­tásra is. A kérelem lehet anyagi, illetve természetbeni (kollégium, étkezés, stb.) A József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány Tehet­séggondozó Alkuratóriumá- hoz benyújtott pályázatnak tar­talmaznia kell:- annak a kezdeményezés­nek, tanulmányi célnak, szak­mai törekvésnek a rövid tar­talmi leírását, amelyhez a pá­lyázó az anyagi támogatást kéri, illetve az ösztöndíj-kére­lem nagyságát. Kérjük jelezni a saját és más - külső - forrá­sokból esetleg rendelkezésre álló anyagi fedezetet, valamint az Alapítványtól kért támoga­tás felhasználásának terveze­tét;- a pályázó nyilatkozatát, hogy ugyanebben a témakör­ben fordult-e pályázattal más alapítvány(ok)hoz. (Ameny- nyiben igen, kérjük feltüntetni a megpályázott összeg(ek)et és az alapítvány(ok) nevét és címét”;- pályázó intézmények ese­tében azok pontos nevét, címét, telefon/telefaxszámát, továbbá a saját bankszámla- számát, amelyre a megítélt összeget kéri. Magánszemé­lyek esetében nevüket, pontos címüket és ha van, telefon­számukat. A pályázatokat az Alapít­vány titkársága által a pályázó rendelkezésére bocsátott adat­lapon a József Attila Kulturá­lis és Szociális Alapítvány címére kérjük eljuttatni: József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány Tehet­séggondozó Alkuratórium 1300 Budapest 3., Pf: 227. További felvilágosítás kér­hető a 173-2486-os telefon/te- lefaxszámon. A pályázatok benyújtási ha­tárideje: 1992. március 31. Új utakon a szövetkezetek Minden rögnek gazdája Alapítvány az értelmiségért 1991. decemberében beje­gyezte a Cégbíróság a Pécs-ba- ranyai Értelmiségi Egyesületet, amely mint jogi személy mű­ködteti a Pécs-baranyai Értel­miségi Klubot. Az egyesület célja: a művelt polgári társasélet régi formái­nak újjáélesztése, a helyi társa­dalmi nyilvánosság formálása, a demokratikus politikai vitakul­túra meghonosítása, a pártpoli­tikai lag semleges közéleti fó­rum létesítése, és ezek által a helyi társadalom kibontakozta­tása. Az egyesület a fenti célok megvalósítására alapítványt lé­tesített. Az alapítvány célja: minden olyan kezdeményezés támogatása, amely Pécs város értelmiségének erkölcsi és szel­lemi haladását elősegíti, képzé­sét, tudományos tevékenységét kibontakoztatja. Ennek érdeké­ben pályázatokat ír ki és díjaz, tanulmányutakat, oktatási és kulturális célokat támogat. Az alapítvány nyitott, így ah­hoz csatlakozhat minden bel­földi és külföldi természetes személy, jogi személy és szer­vezet, aki az alapítvány céljai­val egyetért és előírásait elfo­gadja. Az alapítványhoz utóla­gosan csatlakozók által felaján­lott pénzbeni hozzájárulásokat és adományokat, illetve egy­szeri juttatásokat a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet Pécs, Citrom u. 5. 242-93411-558-08. számú egy­számlára a Pécs-baranyai Ér­telmiségi Alapítvány gyűjtő- számlájára lehet elhelyezni. Az alapítvány részére forint­ban és bármilyen konvertibilis devizában lehet pénzeszközöket elhelyezni. Berzsenyi Dániel vers- és próza­mondó verseny Országos vers- és próza­mondó versenyt hirdet meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. A harmadik alkalommal idén tavasszal megrendezendő ver­seny célja a névadó költő példa­adó életművének és a szomszé­dos népek irodalmának mind szélesebb megismertetése. Az országos versenyre - amelyet a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, a Lakite­lek Alapítvány, Marcali város, Somogy és Vas megye önkor­mányzata támogat - várják a 14. életévüket betöltött vers- és prózamondók jelentkezését, akik nevezésüket február 15-éig a Berzsenyi Irodalmi és Művé­szeti Társasághoz (7400 Ka­posvár, Honvéd u. 5.) küldhetik el. A döntőt a regionális verse­nyeket követően május 22-24. között rendezik meg Marcali­ban. (MTI) Az Akadémiai Kiadó mint­egy 200 könyv kiadását tervezi 1992-ben. Az idén jelenik meg többek között a Magyar Larousse En­ciklopédia második és a Világ- irodalmi Lexikon tizenharma­dik kötete. Az év egyik tudo­mányos érdekessége lehet a Nem Petőfi! című kötet, amely a barguzini „Petőfi csontvázat” vizsgáló akadémiai bizottság tagjainak tanulmányait és a fel­kért szakértők írásait tarta- mazza. Folytatódik a Márai Sándor sorozat, idén újabb há­rom kötet jelenik meg: a „Napló 1958-1963” az „Ihlet és nemze­dék” és a „Szegények iskolája”. „Mozart, az Isten kegyeltje” (Michel Parouty nemrég megje­lent könyve) bevezető lapjain Lotte Reininger német grafi­kusnő ötletes, fekete papírból ollóval kivágott varázslatát: Mozart operahőseinek árnyké­peit állítja elénk. Ott találjuk Fiordiligi sziluettjét is. Ő az egyik főszereplője Mozart 1790. január 26-án, félsikerrel bemutatott, Cosi fan tutte című operájának. A remekmű siváran alakuló további sorsát befolyásolta, hogy a vágynak és a józan érv­nek a konfliktusát, ami a Cosi fan tutte központi kérdése, már Mozart kottásai, majd a követ­kező nemzedékek is nehezen fogadták el. Számtalan átdolgo­záson ment keresztül, megpró­bálták a jó polgári erkölcs előí­rásai szerint kozmetikázni a lib­rettót. Mert főleg Lorenzo da Ponte „hevenyészettnek” bé­lyegzett, anekdotából víg- opera-librettóvá kerekített, a konvencionális műfaj sablonjait mechanikusan követő, a buffa-szinpad, kacagtató szituá­cióktól, nehezen hihető álöltö­zetektől, pikáns párcseréktől hemzsegő történetét hibáztatta mindenki. Mozart mégis elfo­gadta és a valószínűtlenségek­nek fittyet hányó librettó elle­nére remekművet alkotott. Ezért ezt az operát - csakis komédiá­nak szabad felfogni, s így kell színpadra vinni. A mű ellent­mondásosságát, kétértelműsé­gét, teljes összetettségével vál­lalniuk kell azoknak, akik a Cosi-t bemutatják. A Mozart jubileumi év befe­jezéseként ezzel az operával tisztelgett a zeneszerző előtt a szűkös évadok böjtje után végre ismét nagyszínpadi lehetőségek közé került operatársulat. A gazdag mozarti életműből - megkérdőjelezhetően - a Cosi fan tutte-t választották. Talán az örvendetes tény bizonyítására: a kettős, sőt hármas szereposztás lehetővé teszi operaénekese­inknek, hogy hozzájuk méltó művészi feladattal léphessenek a közönség elé. A többes szereposztás legfel­jebb az értékelést nehezíti. Ezért csak a premierről tudok számot adni, amelyen Fiordiligi igényes, virtuozitásban is sokat követelő szerepét Sajdy Júlia énekelte, Dorabellaként pedig Szonda Éva mutatkozott be. Úgy tűnik, minden természetes adottságuk megvan ahhoz, hogy megfeleljenek szerepük köve­telményeinek, így: muzikalitá­suk, hanganyaguk, színészi ala­kító készségük. Az intonációs biztonság, a minden hangfek­vésben kiegyenlítettebb, árnyal­tabb moduláció igénye bizo­nyára megvalósítható követel­mény. Sajdy Júlia így is tisztele­tet ébresztő teljesítményt nyúj­A reprint sorozatban Gratz Gusztáv két munkája, a dualiz­musról írt kétkötetes műve és „A forradalmak kora” lát napvi­lágot. Szelényi Iván Harmadik út? című tanulmánya egy 1971-ben elkezdett kutatásso­rozat terméke: az urbanizáció hatását vizsgálta a magyar vi­dék és az aprófalvak helyzetét elemzi a szocialista viszonyok között. Az Akadémiai Kiadó tervei között szerepel Grétsy László és Kemény Gábor képes diákszótára, valamint Krausz Tamás és Szilágyi Ákos mun­kája az „Oroszország és Szovje­tunió XX. századi képes törté­neti kronológiája. tott. (E szerepet Váradi Mari­anna is énekli). A hallottak-lá- tottak alapján hisszük, hogy Szonda Évával előnyösen gaz­dagodott a társulat, és még sok jó szerepben bizonyíthat. (A többi Dorabella: Benei Katalin, Lukin Márta). A harmadik női szereplő Zalay Lídia. Ő a „já­tékrendező”, a szituációkat ke­verő, többféle álöltözetben mes­terkedő szobalány. A commedia dell'arte-típushoz közeli, vérbő figurát alakít, színesen, a tőle megszokott, ezután is elvárt énekesi felkészültséggel. (Csáki Agnes a másik Rosina). A hölgyekkel szemben áll a férfi-hármas. Arra szövetkez­tek, hogy próbára teszik a női hűséget, s ennek lapos tanul­sága: „mind így csinálják” - „cosi fan tutte”! A bemutatón Egri Lászlóra, Laczkó Andrásra és Gogolyák Györgyre bízták e szerepeket. Egri rokonszenve­sen énekli, dicséretes ambíció­val játssza Guglielmot. Hangja, ez az önmagában is értékes ma­téria, engedelmesen szolgálja a fiatal énekest. (Vághelyi Gábor, Tamás Endre is énekli e szere­pet). Laczkó tenorja hajlékony­ságával kellemes Ígéret. (A többi Ferrando: Derecskéi Zsolt, Márk László). Gogolyák György cinikus, tréfamester Don Alfonsója mind színpadi játékban, mind zenei szerep­formálásban mértéktartó alakí­tás. Másik szereposztásban: Kuncz László.) De reá éppúgy, mint a többi énekes szereplőre rányomja a bélyeget az a tény, hogy a Cosi marionettfigurái a szöveg­könyv-adta mechnaikus játék- szabályok szerint mozognak a színpadon. Szembetűnő az Gyakran adunk hírt a mene­külteket segítő adományokról, az azonban nem fordult még elő, hogy magyar nagyvállalat és külföldi üzletfele ily módon vállaljon szolidaritást a hozzánk érkezők mellett. Ez történt teg­nap, amikor dr. Bögner Miklós államtitkár, a jugoszláviai me­nekültsegélyezést koordináló kormánymegbízott Theodor Zens, pécsi német konzul jelen­létében vette át a német Ruhr- gas Rt. 1 millió forintos, és a DDGÁZ vállalat 500 ezer forin­tos adományát. Henning Aretz, az esseni székhelyű gázszolgál­tató rt. képviselője elmondta, hogy cégük valószínűleg meg­áriák, együttesek kissé túlságo­san is tipikus jellege (nincs egyetlen közismert, „slágerré” vált, közönségcsalogató dal­lama!). Hallottunk azonban már olyan Cosi előadást, ahol elér­kezett az a perc, amikor a mo­zarti muzsika felkapja, magával ragadja a szereplőket, és ezek­ben a percekben minden meg­változik. Ezeket a perceket hiányoltuk a pécsi bemutatón. Pedig Hirsch Bence mindent elkövet a partitúra kottafejeinek precíz megszólalásáért. Érződik a lelkiismeretes, alapos mű­helymunka énekeseknél, kórus­nál (karigazgató: Károly Ró­bert) és zenekarnál. (Vezényel majd vendégként Howard Wil­liams is). Tetten érhető a vendég Félix László gondos rendezői igyeke­zete. Segít neki Vata Emil (aki végre a nagyszínpad összes techcnikai bravúrját felhasz­náló, valóban dekoratív szép­ségű díszleteket álmodhatott va­lósággá) és Wieber Mariann (jelmezei stílusosak, színpom­pásak). Talán a már nem indo­kolt óvatosság fékezte le a Cosi alapvetően komédiázó, szipor­kázó lendületét, és tette az elő­adást kényelmetlenül statikussá, hosszadalmassá, helyenként unalmassá. Végső benyomásunkat talán mégse ez határozza meg. Az együttes színvonalemelkedését tapasztalhattuk, és ezt a bemuta­tót, hibáival együtt, fontos lé­pésnek tartjuk abban a fejlődés­ben, melyet elvárnak az opera­barátok, akik remélhetőleg az eddiginél nagyobb számban te­kintik meg a Cosi előadásait. Dr. Nádor Tamás pályázza a DDGÁZ féléven be­lül esedékes részleges privati­zációját. A kapcsolatfelvétel so­rán figyeltek fel a menekültkér­désre, és azonnal a segélyakció mellett döntöttek. Gaál Ottó, a Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat vezér- igazgatója pedig cége nevében 500 ezer forintot ajánlott fel, ki­emelten oktatás támogatására. A köztársasági megbízott vála­szából kiderült, hogy a teljes összeget annak a 350 horvátor­szági diáknak és 24 tanárnak az ellátására fordítják, akik a ma­gyarországi horvátok iskolájá­ban nyertek elhelyezést. M. E. B. Szó sincs arról, hogy a múlt fordítottja történne ma. Azaz, ha egykor furkósbottal kerget­ték a parasztot a tsz-be, ma ugyanazzal a bottal kergetnék ki. Mindezt Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter fo­galmazta meg a minap sommá­san, midőn közösen tájékoztat­ták a sajtó munkatársait Balsai István kollégájával, az igazsá­gügyi miniszterrel. A téma a hét elején a parlamentben elfoga­dott szövetkezeti és átmeneti törvény volt, mely szándéka szerint új utakat nyit a szövet­kezeti mozgalomban. Még pon­tosabban: elveiben visszatér a klasszikus szövetkezeti modell­hez, melyben az önkéntesség, szabadság, az egymásért való kiállás és helytállás dominált. Mi tagadás, a törvény az egyik legnagyobb horderejű, a közeli és távolmultban születet­tek sorában, hiszen a mezőgaz­daságban. iparban, kereskede­lemben, a bank- és hitelszférá­ban valamint a lakásépítés és fenntartás területén közel 7000 szövetkezet működik ma Ma­gyarországon, amelyben tag­ként ötmillióan érintettek. Csak jelzésként: hatására gyökeresen átalakul reménybeli húzóágaza­tunk, a mezőgazdaság. Közel 6 millió hektár földterület és 300 milliárdnyi vagyon kerül neve­sítésre, azaz minden talpalatnyi földnek, rögnek telekkönyvileg bejegyzett és ismert tulajdonosa lesz. Fontos: az elfogadott két tör­vény jellegében eltérő. Az át­menetinek nevezett törvény egyéves felkészülési időt bizto­sít a mezőgazdasági és ipari szövetkezeteink számára egy­fajta privatizációs lehetőségre. A szövetkezeti törvény pedig - szemben az átmeneti szabá­lyokkal - már nagymértékben épít a szövetkezeti önkormány­zat döntési szabadságára, lehe­tőséget nyújtva a vállalkozási jellegű tagi-szövetkezeti kap­csolatok kialakítására. S persze, ezzel együtt megszűnt minden „átalakulási-privatizációs” mo­ratórium e kérdéskörben, a ko­rábban szándékba vett, ám föl­függesztett törekvések előtt nyitva a kapu. Mindenesetre mindennémű döntéshez, már ami a vagyonfelosztást és va- gyonnemesítést illeti, a közgyű­lés kétharmados többségű sza­vazata kell. A meglehetősen nagy érdek­lődést is kiváltó, ám napjaink­ban értelmezendő jogszabá­lyokhoz rövidesen illetékes he­lyen segédanyagokat is készíte­nek a könnyebb eligazodás kedvéért. Kell is majd. Mert akadnak előre nem látott kérdő­jelek is. Megkérdeztem Gergátz Elemért, tudjuk-e, hogy mek­kora adósságot görgetnek ma­guk előtt mezőgazdasági üze­meink, s mi lesz az adósságok sorsa? A miniszter szerint az adósságállomány tetemes, de csak a zárszámadások után konkretizálható. Az adósság sorsa? A gazdaságok többnyire a bankoknak tartoznak, s ha bankjaink el tudják tenni szem­rebbenés nélkül a magas kama­tokat, lenyelhetik e be nem hajtható forintokat is ... Kozma Ferenc Az Akadémiai Kiadó 1992-es tervei Másfél millió forint a menekülteknek Gogolyák György, Csáky Ágnes, Sajdy Júlia, Szonda Éva, Márk László és Vághelyi Gábor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom