Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-09 / 8. szám

Gyorsuló szegenyedes Baranya varosaiban O.oldal) Influenza okozta George Bush rosszullétét? A világhírügynökségek szer­dán igen nagy terjedelemben foglalkoztak George Bush elnök tokiói rosszullétével és annak lehetséges okaival. Az amerikai elnök a Mija- dzava japán miniszterelnök által a tiszteletére adott vacsora köz­ben, a fő fogás téltálalása után lett rosszul. Előbb szédülés vett rajta erőt, majd hánynia kellett és lefordult székéről. Mijadzava és az elnöki testőrök előbb a padlóra fektették a pillanatokra eszméletét vesztett elnököt, majd ismét visszasegítették őt székére. Ezután Bush búcsút intett az asztalnál ülő mintegy 130 meg­hívott vendégnek, saját lábán kiment a palotából és - vissza­utasítva az időközben odaérke­zett mentőautót - limuzinján a szálláshelyére hajtatott. Ott há­ziorvosa, Burton Lee lázcsillapí­tót adott neki, majd az elnök pi­henni tért. A Fehér Ház szóvi­vője szerint lemondták a japán üzletemberekkel csütörtök reg­gelre tervezett találkozót, egyébként azonban az elnöki program változatlan marad. Bush a tervek szerint pénteken utazik el Japánból, 12 napos, négy országra kiteijedő ázsiai kőrútjának utolsó állomásáról. A rosszullétét és a lázat inf­luenzával magyarázzák az el­nök környezetében. Arizonai egyetemmel kötött szerződést aPOTE A Pécsi Orvostudományi Egyetem együttműködési szer­ződést kötött az arzonai állami egyetemmel. A szerződés szö­vegének megfogalmazására tegnap került sor a pécsi egye­tem rektori hivatalában, a rek­tori kar és William Welsh, az arizonai egyetem külügyi hiva­talának igazgatója részvételé­vel. A megállapodás hivatalos aláírására későbbi időpontban kerül sor. Felvételi fórum Telefonos fórumot tartunk szakemberek részvételével pén­teken délután 16 és 18 óra között az Új Dunántúli Napló szer­kesztőségében időszerű oktatási kérdésekről. Olvasóink, a középiskolai és felsőoktatási jelentkezések iránt érdeklődők figyelmére számot tartó tényekre lapunkban részle­tesen visszatérünk. Várjuk hí­vásaikat a 15-000-ás telefon­számon péntek délután, hiszen fórumunkon a közép- és felső­fokú intézmények valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ vezető munkatársai vesznek részt és adnak minden­kinek telefonon is tájékoztatást. Gazdasági kamarai közgyűlés Közgyűlését tartotta tegnap a Dél-dunántúli Regionális Gaz­dasági Kamara a kisasszondi kastélyban. A tagok közgyűlési beszámolót hallgattak meg a kamara elmúlt évi tevékenysé­géről, az 1991. évi gazdálkodás­ról, majd elfogadták az ezévi munkatervet és költségvetési előterjesztést. A fórum kereté­ben a Magyar Gazdasági Ka­mara közelmúltban lezajlott közgyűlési határozatai értelmé­ben a regionális kamara több pontban módosította korábbi alapszabályát. KÖZÉLETI NAPILAP UJ Dunántúli napló III. évfolyam, 8. szám 1992. január 9., csütörtök Ára: 9,60 Ft Az energiakoncepcióról tárgyalt a BDSZSZ és a kormány A kormányt képviselő dele­gáció tárgyalási készsége és to­leranciája nem kétséges, azon­ban több, eddig tárgyalt kérdés­ben nem kaptunk világos vála­szokat - értékelte a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége szerda délelőtti tanácskozásának első fordulóját Schalkhammer An­tal, a szakszervezet tárgyaló de­legációjának vezetője. A BDSZSZ elnöke az MTI kérdé­sére elmondta: számukra az is információ, hogy a kormányt képviselő delegáció nincs felha­talmazva konkrét megegyezé­sekre. A délelőtt folytatott tár­gyalásokon első pontjaként a kormány energiapolitikai stra­tégiájáról esett szó. Bakay Ár­pád helyettes államtitkár el­mondta: a koncepció célja az energiaszolgáltatás maximális Elnapolták a pécsi vitát A jugoszláviai küldöttség sem jön Igen nagy érdeklődést keltett a lapunkban és több más újság­ban valamint a televízióban és a rádióban is közölt hír, mely sze­rint csütörtökökön állítólag Pé­csett tartották volna a jugoszlá­viai háromoldalú bizottság ta­nácskozását. Kedden és tegnap is megpróbáltunk bővebb tájé­koztatást kapni. Feltűnt, hogy a megyében működő illetékes szervek vezetői sem tudnak semmit a pécsi összejövetelről, így délután felhívtuk a külügy­minisztérium szóvivői osztá­lyát, ahol kérésünkre a tanács­kozás elnapolásáról szóló MTI-tájékoztatást olvasták fel: Az Európai Közösségek Ju­goszláviában szolgálatot telje­sítő megfigyelői mindaddig fel­függesztik tevékenységüket, amíg nem kapnak megfelelő ga­ranciákat biztonságuk szavato­lására. Erről szóló döntésükről szerdán értesítették a Magyar Köztársaság külügyminisztéri­umát információs csatornákon. Az EK-misszió tevékenységé­nek felfüggesztésével kapcso­latban közölték azt is, hogy el­napolják azt a csütörtökre Pécsre tervezett háromoldalú konferenciát, amelyen a horvát kormány, a jugoszláv néphadse­reg és az Európai Közösségek megfigyelő missziója ült volna tárgyalóasztalhoz az ENSZ közvetítéssel létrejött 15. tűz­szünet nyomán. Mint ismeretes, az EK-misz- szió azután hozta meg a jugo­szláviai kérés elnapolására új szelleműnek számitó döntését, hogy a szövetségi hadsereg va­dászgépei kedden öt halálos ál­dozatot követelő támadást haj­tottak végre EK-megfigyelőket szállító helikopterek ellen. A támadást számos megfigyelő provokációnak minősítette, kapcsolatba hozva azt az ENSZ békefenntartók kiküldéséről szóló vitákkal. Hasonló érte­lemben nyilatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhang­zott felszólalásában Erdős André, Magyarország ENSZ missziójának vezetője. A dip­lomata Budapest nyugtalansá­gát és felháborodását tolmá­csolta az incidens miatt, egyben reményét fejezte ki, hogy a pro­vokáció nem torpedózza meg a válság rendezését szolgáló fo­lyamatot. Bozsik biztonságának elérése. Az ál­lamtitkár kijelentette, hogy a koncepciót a bányák érdekeinek figyelembevételével fogják megfogalmazni. Szerepeltetni fogják abban a lignit-bázisú erőműveket is. Nem született közös álláspont az importkorlá­tozás és termelésvédelem kér­désében. A kormány képviselői úgy vélték, hogy az importot a piacnak kell korlátoznia. Sevardnadze kész támogatni a demokráciát Grúziában Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter ked­den - telefonon - tárgyalt a ha­talomra jutott grúz ellenzék vezetőivel. Erről a moszkvai tévé egyes csatornája számolt be. A grúz származású politi­kus már korábban jelezte, hogy kész tevőlegesen is tá­mogatni Gamszahurdia ellen­zékét a demokrácia kiépítésé­ben. Nyilván lehetséges visz- szatéréséről is tárgyalt az új tbiliszi vezetéssel, hiszen Ten­giz Szigua hétfőn kijelentette: Sevardnadzét szívesen látnák az új grúz kormányban is. A volt szovjet külügyminiszter azonban egyelőre kitért a fel­kérés elől. A tévé beszámolója szerint feloszlott a délutáni, Gamsza- hurdiát támogató tüntetés. A Pécsi Kertészeti és Parkfenntartó Vállalat üzemében télen hozzák helyre a köztéri konténeres dísznövények sérüléseit Fotó: Läufer László Ártámogatással is drága lesz a víz Ugye, főként a közelmúlt híradásai után, szeretnék tudni pontosan, mennyit kell fizet­niük az elfolyó vízért, ha kinyit­ják a csapot. Mi is így gondol­tuk, ezért a konkrét válasz re­ményében kerestük fel tegnap délelőtt a Baranya megyei és a Pécsi Vízmű illetékeseit. Mindkét helyen ismerték az előzetes elképzeléseket, s bár hivatalosan még nem közölték velük, tudták, milyen önköltségi árat állapított meg számukra a minisztérium felküldött adataik alapján. A megye városaiban és falvaiban a víz önköltsége 55,10 forint, a szennyvízé 35 forint köbméterenként. Pécsett ez a két szám: 55 illetve 19 fo­rint. Megtudtuk, hogy az eddigi híradásoknak megfelelően a parlament 1,5 milliárd forintot elkülönített a kiugróan magas önköltség ellentételezésére. Ez úgy működne, hogy ahol csak vízszolgáltatás van, ott a lakos­ságnak köbméterenként 40, ahol szennyvízcsatorna is üze­mel, köbméterenként 60 forin­tot kell fizetnie, az ezen felüli összegnek a 60, 80, esetleg 85 százalékát fedeznék az 1,5 mil- liárdból. A mikéntről azonban egyik helyen sem tudtak. A Ba­ranya megyei Vízmű Vállalat egyik osztályvezetője kedden a minisztériumban járt, de ott sem kapott pontosabb információt. Mindezek után következett a meglepetés. Felhívtam a Közle­kedési, Hírközlési és Vízgaz­dálkodási Minisztériumot, ahol Petőfi László közgazdasági fő­osztályvezető-helyettes min­denről készségesen adott infor­mációt, s pontosan ismerte azo­kat a javaslatokat, amelyeket a PM-el és a BM-el közösen ter­jesztenek a közeljövőben a Gazdasági Kabineten keresztül a kormány elé. Eszerint a me­gyei vízmű 178,6 millió forin­tos, a pécsi pedig 133 millió fo­rintos ártámogatásra számíthat, amelyet a megyei illetve a vá­rosi önkormányzatnak utal át a kormány, s onnan kapja meg a szolgáltató vállalat. Vizsgála­taik bebizonyították, hogy a 40 illetve 60 forint feletti rész tel­jes ellentételezésére az egész országban elegendő a megsza­vazott másfél milliárd. A javas­lat elfogadására a kormányülé­sen kerül sor, de mivel a pénz­ügyi fedezet biztosított, szinte biztosra vehetjük, hogy Bara­nyában és Pécsett a már említett 40 forintos vízdíj és a 60 forin­tos egyesített víz- és szennyvíz­díj lép életbe. így alig több mint 40 százalékos emelkedést kell megfizetnie a lakosságnak. Az ártámogatások végleges odaíté­lésének jogköre az önkormány­zatok kezében van. (grünwald) Robbanás a Zrínyi-laktanyánál (5. oldal) Új bankszékház nyílik Pécsett. A Mezőbank Rt. fiókja az Alkotmány utcában épült, az Attika Kft. kivitelezésében Fotó: Läufer László Horányi Özséb lett a JPTE Bölcsészkarának dékánja A kormány még tavaly hagyta jóvá, hogy 1992. ja­nuár 1-jével a Janus Panno­nius Tudományegyetem Ta­nárképző Kara kettéváljon, s Bölcsésztudományi illetve Természettudományi Karok­kal működjön tovább. Az új karokkal kiegészülve az egyetem ismét négy karral fog oktatni, mint valaha, a háború előtt. Tegnap délelőtt került sor a Bölcsészkar első dékánjának megválasztására. A jelölésre készült listán számos pro­fesszor és docens neve szere­pelt, bárkit lehetett jelölni, az egyetlen kikötés az volt, hogy a 64. életévüket betöltötték automatikusan kiestek a sor­ból. A listáról minden sza­vazó két nevet húzhatott alá. Az első kör végeztével kia­lakult sorrend szerint Horá­nyi Özséb végzett az első he­lyen, majd Ormos Mária és holtversenyben Bécsy Tamás, Polányi Imre és Katus László következett. Mivel Ormos Mária jelenleg a rektori teen­dőket látja el, ő szintén kie­sett a dékánságért való ver­sengésből. A második fordu­lóban tehát négy személy kö­zül kellett ismét jelölni. Ebben a menetben is - 73%-s többséggel - Horányi Özsébre szavaztak a legtöb­ben, tehát őt terjesztették a Kari Tanács délutáni ülése elé, aholis a Tanács a jelölést elfogadta, s Horányi Ozsébet kinevezte a Bölcsészkar dé­kánjává. A Természettudo­mányi Kar dékánjának meg­választására holnap kerül sor, ahol két jelölt van. M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom