Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-08 / 7. szám

1992. január 8., szerda aj Dunántúli napló 3 Iparosképzés német * segítséggel Az adósság az átalakulás után is megmarad A közeljövőben valószínűleg megnövekszik az egyéni gazdálkodók száma a falvakban. ­Fotó: Läufer László Elengedték a gazdálkodók kezét Baranyai vélemények a szövetkezeti törvényről A Német Kézműipari Szö­vetség segítségével remény van arra, hogy a magyar iparoskép­zés színvonala hamarosan érez­hetően javuljon - hangzott el az Ipartestületek Országos Szövet­ségének (IPOSZ) keddi sajtótá­jékoztatóján, melyet az IPOSZ és a Német Központi Kézműi­pari Szövetség vezetői közösen tartottak Budapesten. Elmondták: három éves, már tavaly megkezdett oktatási program keretében összesen 8,4 millió márkás támogatással já­rulnak hozzá a német partnerek a magyarországi szakmunkás- képzés illetőleg a mestervizs­gáztatás intézményének moder­nizálásához. Elengedhetetlen­nek ítélik, hogy a régen végzett mesterek és szakemberek to­vábbképzésen vegyenek részt, hiszen a 15-20 éve még korsze­rűnek számító alapanyagok és technológiák ma már elavultak. Az oktatási program kereté­ben már tavaly több mint százan vettek részt - tíz különböző szakmából - valamilyen to­vábbképzésben, mégpedig Né­metországban. Az alapos előkészítés révén az oktatás 20 szakmában, már az idén szeptemberben meg­kezdődhet. Az Ipartestületek Országos Szövetsége eddig 43 szakmunkásképző intézettel ál­lapodott meg erről. Kormányrendelet a Szerencsejáték Alapról A szerencsejáték szervezés­ről szóló törvény alapján a kor­mány Szerencsejáték Alapot hozott létre egészségügyi, szo­ciális, kulturális, ifjúsági és sport célú támogatásokra. Az elmúlt év végén keletke­zett kormányrendelet szerint az elkülönített állami pénzalap be­vételi forrásait a szerencsejáték törvény határozza meg: a játé­kost illető, de át nem vett nye­reményekből, a szerencsejáté­kot szervező által befizetett ősz- szegekből és egyéb bevételek­ből áll. Az alapot a pénzügymi­niszter által alapított önálló költségvetési szerv - a Szeren­csejáték Alap Kezelő Szervezet - kezeli. A pénzalapból pályá­zat révén lehet részesedni. Az alapból - a rendeletben megha­tározott célokra - vissza nem té­rítendő, illetve kedvezményes pénzügyi feltételű támogatás nyújtható. A támogatásban bél­és külföldi természetes és jogi személyek részesedhetnek. Hosszas előkészület és több hónapos várakozás után az Or­szággyűlés hétfőn elfogadta a szövetkezetekről szóló tör­vényt, tegnap pedig a vele szo­ros összefüggésben lévő átme­neti törvénytervezet került a T. Ház elé. A parlament év eleji jogalkotó tevékenysége ország­szerte széles rétegeket érint. Nem kivétel ez alól Baranya sem, hiszen megyénkben a szö­vetkezetek minden formája megtalálható, emberek tízezrei dolgoznak szövetkezeti tagként. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeti, fogyasztási és ipari szö­vetkezeti tagok dolgozók, veze­tők régóta várják, hogy egyér­telműen tisztázódjanak az egyes munkahelyek továbbélésének feltételei, átalakulásának lehe­tőségei. A hosszú bizonytalanság érezhető a jogszabályokról megfogalmazott első vélemé­nyeken is. Kerényi Judit, az Ipari Szö­vetkezetek Baranya Megyei Szövetségének önkormányzati osztályvezetője: - A szövetke­zeti törvényt több, mint kétszáz módosítással fogadta el az or­szággyűlés. így az alapkoncep­cióit ismerjük ugyan a jogsza­bálynak, a változásokról azon­ban szűkösek az információink. Ezért úgy tervezzük, hogy a törvény hivatalos megjelenése után együtt fogjuk értelmezni minden ránk vonatkozó részle­tét tagszerveinkkel. A szövetsé­gen belül végzett előzetes fel­mérés alapján az már bizonyos, hogy élve az átalakulás lehető­ségével, lesz olyan tagszövet­kezetünk, amely a jövőben más formában keresi majd a boldo­gulást. Soó László, a Baranya Me­gyei Cipőipari Szövetkezet el­nöke: - Hónapok óta vártuk a jogszabály megszületését, mi­vel csak ismeretében tervezheti további működését szövetkeze­tünk. A jövő érdekében végre tisztán kell látni a cégen belüli tulajdonviszonyokat, az egyes tagok jogállását. Ami az átala­kulást illeti, elvi kifogásunk nincs ellen, ám erre a lépésre csak akkor szánjuk el magun­kat, ha az gazdasági előnyt je­lent cégünk számára. Kasza Tibor, a Baranya Me­gyei AFESZ-ek Szövetségének titkára: - A szövetkezeti tör­vény általunk eddig megismert elemei új alapokat adnak tagja­ink működéséhez, megítélésünk szerint megfelelő keretet bizto­sítanak eredményes működé­sükhöz. Tudomásul kell venni azonban, hogy a jogszabály a továbbiakban nem nyújt védel­met a gazdaságtalanul működő vállalkozásoknak. Szerencsére ez a mi ágazatunkat érinti leg­kevésbé, hiszen az elmúlt két évi eredményeink ismeretében bátran kijelenthetem, hogy a ba­ranyai AFÉSZ-ek változatlan formában és nagyságrendben működnek tovább. Horváth Vilmos, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Terme­lők Szövetségének főmunka­társa: - Az agrár ágazat speciá­lis helyzete miatt a szövetkezeti törvény megszületése nem ele­gendő a mezőgazdasági szövet­kezetek boldogulásához. A tiszta képhez legalább ennyire fontos lesz az átmeneti és a kár­pótlási törvény pontos ismerete. A termelőszövetkezetek köré­ben tapasztalható súlyos pénz­ügyi gondok megváltozását azonban nem várhatjuk az új jogszabályi keretektől. Egy tsz hiába alakul át társasággá, adósságaitól nem tud megsza­badulni. A lehetőségek pontos ismerete érdekében minden­esetre a közeljövőben küldött- közgyőlést tart szövetségünk. Németh Zoltán, a belvárdgyu- lai tsz elnöke: - Tudomásul kell vennünk, hogy lejárt a bábás­kodás kora, sorsunkról saját magunknak kell felelősen dön­teni. A törvény csak kereteket ad, irányvonalat szab meg. Át­alakulási terveink megvannak, a szükséges jogszabályok megje­lenése után reméljük végre is tudjuk hajtani azokat. K.E. Képernyő előtt PoÓfbail 2íZ ígaZSág Ki hitte volna még akkor, hogy a hatvanas évek vékony szegedi szőkesége Klapka GMBH névre keresztelkedik? Legalábbis félig-meddig? És Mary Zsuzsa hat gyermek anyja lesz? Ki gondolta volna, hogy miként a dalban, úgy odakinn az őszben is az elsárgult levél csak egyre-egyre hullani fog azóta is? És az őszi színeső füg­gönye mögött Solymosi Antal alakít egy orosz-magyar ve­gyesvállalatot? Ki gondolná, hogy az a kopasz, szemüveges úr - fittyet hányva a Hair haj­növesztőre és a piros lámpára - ma is egy sárga Trabanttal ké­pes csak igazán leelőzni a Mer­cédeszeket? Miért bújt elő a H. V. monogramra hallgató, kel­lemes tenor az Astoria bárjából, hogy a „Hol van már a Balatoni nyár”-t elénekelje nekünk? Mire ez a cécó újra? A negyve­neseknek ez a lankadatlan ön- szerete!? Igaza lehet-e annak a magas homlokú, három nyelven is ki­válóan beszélő lánynak, hogy az akkori nagy show, az első táncdalfesztivál szereplői annyi odaadással - alázattal és eltö­kéltséggel - léptek a rivalda­fénybe, léptek a tévé kamerái elé, ahogyan utódaik talán azóta sem? Csak ahhoz fogható izga­lommal és szédülettel, ahogyan annál a bizonyos első csóknál viselkedhettek, amiről pedig Aradszky énekelt? Hihette-e hittel Kovács Kati, hogy való­ban nem lesz a játékszere soha senkinek? Másfelől: valóban Payer Andrásék, S. Nagy Istvá­nét lettek volna a vállalkozók ősei? A messzeség megszépítő le­het. Déri János is méltósággal hozzáőszült korosztályához, ve­szi és osztja a lapot. Nem hiá­nyozhat a sorból Koncz Zsuzsa sem. Egy újabb KISZ-díjas a megannyi után. De miért ez a korosztályi ér­zékenykedés? Az újabb nyilvá­nos közmustra - mondhatnánk berzenkedve a televízió szom­baton induló régi-új sorozatáról - amikor történtek itt fontosabb dolgok is!? Vagy fontos legalább a zene nyelvén bevallani, hogy „sírni kell, ha nincs másra erőd”? Föl­fedezni a közös mozzanatokat József Attila életérzése és Hei­degger filozófiája között? Azaz sokunk, akik Marx Gazdaságfi­lozófiai kéziratát, a munka kül- sővé-idegenné válását, Tőkei Ferencet, Hegedűs T. Andrást, Heller Ágnest böngésztük és Omega-koncertre jártunk, egyúttal megtanultuk azt is, mi­ként érdemes Godot-ra várni? Az első Jancsó-filmek, és rea­lizmus-viták. Csupa értelmiségi badarság az életbe lépő új gaz­dasági mechanizmushoz képest, ami a vállalati önállóság állami tulajdonra épült imitációja? Amikor a szövetkezetek az ex- tenzív gazdaságpolitika alko­nyán megerősödnek és a gyere­keinek házat építő magyar pa­raszt megspórolja a padlásteret. De a gyerekek nem jönnek haza. Illés és Metro koncertekre járnak. És következik Nyu- gat-Berlin, Párizs a lázadó diák­jaival, következik Prága... Útra kelni azonban Keruac Útónjával kell, a tarisznyában Salingerrel, Kafka Odújával, a Kis herceggel, Sartre-val, Al- bee-val és Thomas Mann-al. Lelépni vagy a kocsmákba lö­kött káprázatban hinni, hogy abban a létezni akaró szocia­lizmusban lehetnénk Riesman belülről vezérelt emberei, vagy Marcuse homo ludensei is. Eb­ben az értékkeresésben a „gom­bafejű” zene forradalom volt: az énekes nem nekünk énekelt, de velünk - hívén hogy csak egy a sok közül. Bóka Róbert Újra: Lakótelepi Népfőiskola Szakmát nem ad, de használható tudást igen Új programmal jelentkezett az ANK Lakótelepi Népfőisko­lája. Összesen száz órában, he­tenként három alkalommal festő-tapétázó, illetve kismo­tor-, és gépszerelő tanfolyamot indítanak Pécsett, ahol az Apáczai Nevelési Központ mű­velődési házában a népfőiskola keretében már működik titkár­nőképző is. A szükséges pénzt a szervezők egy pályázaton nyer­ték, s a kapott 300 000 forintot a megfogalmazott célra, köz­hasznú képzésre fordítják.- Csak így lehetett ilyen ked­vező árú az egész, szinte jelké­pes az összeg, amit be kell fi­zetni - mondta a művelődési ház igazgatója, Ölbei László. - A vállalkozás újszerű, hiszen a lakótelepi népfőiskolák eddig klubszerű jelleggel működtek, régebben elsősorban politikai, társadalmi, gazdasági kérdé­sekkel foglalkoztak. A közvetle­nebb, családiasabb, otthonia- sabb légkör azonban ma is vál­tozatlan, akik a tanfolyamain­kon résztvesznek, új ismeretek mellett közösségi élményhez is jutnak. Ez pedig a népfőiskolák hagyományos célkitűzése volt. Megtudtam azt is, hogy min­den foglalkozást szakember tart, de a szigorúan vett elmé­leti-gyakorlati képzés mellett például hozzáértő pszichológus vezeti a pszichológiai és önis­mereti tréninget, mely szintén része az óráknak. A titkárnő- képzőben járt már sminkmester is, hatásosan kiegészítve mind­azt, amit a hallgatók gyors-és gépírás ügyben már megtanul­tak .. . Arra a kérdésre, vajon hol és miként használható az itt szer­zett ismeret, az igazgató el­mondta:- Szigorúan vett szakmai képzésként az itteni nem szá­molható el, de mint tudás, igen. A száz óra végén lesz egy vizsga is. Ha sikeres, a hallgató visz- szakapja a pénze felét. A közhasznú képzést nyújtó lakótelepi népfőiskolái kezde­ményezés nem lebecsülendő, még akkor sem, ha csak az ott­honi munkákhoz akarjuk meg­spórolni a drága szakmunkát. De érdemes lehet munkanélkü­lieknek is részt venni a tanfo­lyamokon, mert olcsón juthat­nak hozzá olyan tudáshoz, ame­lyet már senki nem vehet el tő­lük .. . Hodnik I. Kárász Gyula Németországból telefonált „Ez nem szerencsejáték, hanem megfigyelő-játék” Az ügyvezető Thaiföldre megy nyaralni Alig ért véget a szerkesztő­ségben a reggeli lapindító érte­kezlet, amikor két hívatlan-ké­retlen látogató keresett kissé fel­indult állapotban a tegnapi számban megjelent Rulett - en­gedély nélkül című írásommal kapcsolatban, majd a rovatveze­tőmmel folytatott kisebb vita után már megnyugodva közöl­ték a Miroimpex Kft. egyik tag­jának, a Németországban élő Kárász Gyulának a telefonszá­mát. Nem kellett hívnom Ká­rász urat, néhány perccel ké­sőbb ő jelentkezett szállodai szobájából.- Hogyan gondolták, hogy mindenféle engedély nélkül be­indítják a Club Monte Carlot?- Folyamatban vannak az engedélykérelmeink, például a minisztériumban.- Ezek szerint Ön hisz abban, hogy újra kinyithatnak?- Persze.- Mire alapozza ezt? Hiszen Magyarországon a szerencsejá­ték törvény értelmében szigo­rúan szabályozott pályázaton lehet csak elnyerni a játékkaszi­nók működésének lehetőségét.- Nekünk Németországban ilyen kaszinónk három is van, és az a játék, amit mi játszunk, nem szerencsejáték.- Ez a kaszinó viszont nem Németországban van, hanem Magyarországon.- Igen, a magyar törvényeket is átnéztük és ezek szerint is elég sok sanszunk van az enge­délyre.- Információim szerint van egy magyar szakvéleményük is. Kitől származik?- Nevet nem mondok egy neves magyar professzortól.- Aki itt dolgozik a pécsi tu­dományegyetemen ?- Fizikai (sic!- a szerk.) pro­fesszor, de erről nem szeretnék nyilatkozni.- Önök azt kívánják bebizo­nyítani, hogy a 24-es rulett nem szerencsejáték, mert nem a vé­letlenen múlik a nyerés vagy a vesztés. Magyarán, kiszámít­ható, hogy hova fog esni a golyó a 24 számjegyet tartalmazó és az igazi rulettel ellentétben nem pörgő úgynevezett cilinderen?- Igen, így van, ez nem sze­rencsejáték, hanem egy megfi­gyelő-játék és előre kiszámít­ható a golyó útja.- Könnyen elképzelhető, hogy bíróság elé kell állniuk.- Ha kell, a bíróságra is el­megyünk, hogy bebizonyítsuk igazunkat. Aki ezt a játékot ki­találta, 3 évig pereskedett a né­met bíróságokkal, hogy bebizo­nyítsa, ez nem szerencsejáték és a végén ő nyert. Most éppen azért vagyok itt, Németország­ban, hogy beszerezzem ezeket az iratokat.- Milyen tétekben ment a já­ték?- Kicsiben, 100 forintban.- De felrakhattam volna, mondjuk, 20 ezret is egy számra ?- Ilyen játékosunk nem volt.- Ezek szerint nem igaz az sem, hogy volt aki több százez­ret vesztett? ­- Volt egy ilyen vendégünk, de többen nagyobb összeget nyertek.- Ezek szerint ráfizetéses volt a bolt ?- Úgy mondanám, plusz-mi- nusz nullán voltunk. Sok volt a kiadás.- Hogyan gondolták, hogy nem jelentkeztek be az adófelü­gyelőségnél?- Mi nem akartunk adócsalók lenni, de rövid volt az idő, hogy az adóhivatalt megkeressük, s azt sem tudtuk, hogyan lehetne ezt megadóztatni.- Ügyvezető igazgatójukkal, Johann Bittnerrel mikor beszél­hetnék?- Talán három hét múlva. Most nyaralni megy Thaiföldre. Ne gondoljon rosszra, már há­rom hónapja megrendelte az utat.- Ön mikor jön Magyaror­szágra?- Hétfőn.- Hogyan találhatom meg?- Majd én megkeresem ma­gát. Grünwald Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom