Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-31 / 30. szám

1992. január 31., péntek üj Dunántúli napló 3 Kétszázötvenezer ECU a Kis- és Közép- vállalkozások Kamarájának Az egy éve alakult Kis- és Középvállalkozások Kamarája 250 ezer ECU-s támogatást nyert a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány mellett mű­ködő Phare irodától, amely a Közös Piac által nyújtott segélyt kezeli. A kamara ezt a pénzt első­sorban infrastruktúrájának bőví­tésére használja fel, s arra, hogy kiterjedt szolgáltatásokat nyújt­son a kisvállalkozásoknak. Szakértő-hálózatot hoznak létre, piackutatást és partnerke­resést végeznek azoknak a vál­lalkozásoknak, amelyek a jövő­ben egyre inkább külföldön kí­vánnak boldogulni. Az elképze­lések szerint a kamara magyar- országi számítógépes adatbázist alakít ki, s csatlakozik egy eu­rópai információs rendszerhez. Az Euroinfo Center néven elke­resztelt rendszer, mely a közös piaci országokban működik kis- és közepes méretű cégek üzleti lehetőségeivel kapcsola­tos naprakész adatokat tartal­mazza. A kamara hamarosan kiala­kítja számítógépes ■ kapcsolatát ezzel az adatbázissal. Erre an­nak révén nyílik lehetősége, hogy tagja lett az Európai Kis- és Középüzemi Szövetségnek. Az így nyert információkkal nemcsak a kamarai tagok szá­mára áll rendelkezésre, hanem valamennyi kis- és közepes vál­lalkozót tájékoztat. Marlboro 4,2 millióért Lebuktak a csempészek Meghozta az első sikert a ha­tárőrök átcsoportosítása mondta csütörtökön az MTI- nek Zubek János határőrségi szóvivő. A járőrök a román ha­tár közelében, Biharkeresztes- nél nagy értékű csempészárura bukkantak egy gépkocsiban. A járőrök szerdán a határ kö­zelében - magyar területen - le­állítottak egy mikrobuszt, amelynek ellenőrzése során 4,2 millió forint értékű Marlboro cigarettát fedeztek fel. Egyelőre vizsgálják, hogy a két román ál­lampolgárnak miként sikerült ekkora mennyiségű cigarettát Magyarországra csempésznie. Csökkent az állat- állomány Baranyában A KSH Baranya Megyei Igazgatóságán az 1991 de­cember 31-ig befejeződött, széleskörű állatszámlálás megyei adatait kiértékelték és összegezték. Ezek szerint Baranyában a termelőszö­vetkezetekben, állami gaz­daságokban és a magán-ál­lattartóknál közel 64 000 szarvasmarhát és -360 000 sertést regisztráltak az év végén. Szomorú következtetés: mindkét állatfajból csök- ' kenő a tendencia; A három évvel ezelőtti helyzethez képest szarvasmarhából hozzávetőlegesen tizenkét­ezerrel, sertésből pedig százhetvenezerrel kevesebb van. Különösen a szarvas- marha esetében tűnik vi­gasztalannak a kép, hiszen a tetemes csökkenés - közel 20 százalék - visszapótlása a természet rendjéből adó­dóan máról holnapra nem megy. K. F. Baranya még nem vesz részt az adatgyűjtésben A sztrájkolókról is készül statisztika? Nagy port vert fel a hazai saj­tóban egy hír, mely szerint a Központi Statisztikai Hivatal megkezdte az adatgyűjtést az országban itt-ott megtartott sztrájkokról. A sztrájkstatisz­tika ellen többen felemelték a hangjukat, köztük a szakszerve­zetek és azok sztrájkbizottsága­inak vezetői. A felháborodást, mint az némi prekoncepció alapozta meg. Politikai botrányt óhajtot­tak valakik keverni, s nem raj­tuk múlt, hogy az nem sikerült. Erről beszélgettünk dr. No­vak Zoltánnal, a KSH Baranya Megyei Igazgatósága vezetőjé­vel. A téma nem új, mondta. Hi­szen sztrájkstatisztika minden demokratikus országban ismert, s Magyarországon is az volt 1905 óta, kivéve az elmúlt négy évtizedet, amikor értelemsze­rűen sztrájkról beszélni sem igen illett, nem szólva annak megszervezéséről. A dolgok hátteréről. A KSH elnöke az elmúlt évben elren­delte, hogy minden sztrájkról adatot illik szolgáltatni, ameny- nyiben a munkabeszüntetés egyidejűleg 10 főt érintett, vagy az összes ilyen okból kieső munkaórák száma meghaladta a nyolc száz órát. A kitöltendő adatlapon szá­mot kell adni a munkabeszünte­tés jellegéről, arról, hogy mi­lyen szervezet organizálta a sztrájkot, volt-e előzmény, eset­leg figyelmeztető sztrájk, illetve mi volt a munkabeszüntetés közvetlen célja? S hogy mennyi volt a munkaidőkiesés. Arról, amiről az adatszolgáltatás ellen támadást indítók szóltak, misze­rint emberi jogokat a szituáció­ban is sértő, személyi adatokat is kéne szolgáltatni, szó sincs. Másrészt,, mint azt dr. Novák Zoltán is megerősítette, az adat­szolgáltatás beindítását meg­előzően a KSH a kérdőívet és az adatszolgáltatás módját a legil­letékesebbekkel megkonzul­tálta, véleményeztette. Ennek keretében megkapta azt a MSZOSZ, a Független Szak- szervezetek Demokratikus Li­gája, a Szakszervezetek Gazda­ság- és Társadalomkutató Inté­zete és a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége is. Vélemé­nyük róla - néhány konkrét módosítási javaslat mellett - egyetértő volt, s a kérdőív vég­legesített formájából mintapél­dányt is kézhez kaptak. A KSH egyébként a Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal kéré­sének és normáinak is teljes mértékben megfelelő adatgyűj­téshez kezdett, ezért állnak ér­tetlenül az Egyesített Sztrájkbi­zottság elítélő nyilatkozata előtt. A KSH Baranya Megyei Igazgatóságán egyébként azt is megtudtuk, hogy a megyei hiva­talok ilyen felméréseket jelen idő szerint nem készítenek, és nem is készítettek még. De ha készülne is sztrájkstatisztika - aminek bizonnyal minden eshe­tősége fennáll -, ez akkor is a statisztikai törvény szellemében történne. Az egyedi adatokat a Hivatal bizalmasan kezeli, azt senkinek, sem minisztérium­nak, sem más szervnek nem adja ki. Mindebből értelemsze­rűen következik: csak a titokvé­delmi szabályoknak megfelelő, összesített adatok kerülhetnek ki a Statisztikai Hivatalból. Végezetül fontos annak köz­lése is, hogy az „akció” mögött semmiféle politikai szándék, sandaság nem húzódik. Mint azt dr. Novák Zoltán kérdésünkrek elmondotta, a sztrájkokról nyert adatokat a munkaidő elemzésé­nél használják fel elsősorban - mert ugye, mindenképpen munkaidő kiesésről van szó ? -, s a KSH negyedéves munkaü­gyi tájékoztatóban így szerepel. Összesítve és áttételesen. Kozma Ferenc A legnagyobb horvát győzelem Beszélgetés Joszip Eseteraicher vukovári rádióssal Hónapokon keresztül rádió­ból és telefonon ismertük egy­mást. Azt hiszem, Horvátor­szágban minden újságíró, hadi- tudósító olyan szeretne lenni, mint Ő! Legendák keringenek róla, amióta sikerült kimene­külnie Vukovárról, ostromolják az újságírók, magasrangú em­berekkel tárgyal, kitüntetéseket vesz át. Joszip Eseteraicherrel, a Horvát Rádió Vukovári Stúdió­jának szerkesztőjével végre si­került személyesen is találkoz­nom.- Ön talán a legjobban vérrel áztatott területen, Vukovárott teljesített szolgálatot. Békében élő emberek számára elképzel­hetetlen, hogy állandó lövedék­záporban miként lehet dolgozni. Május végén, június elején vettem át a Vukovári Rádió fő- és felelős szerkesztői munkakö­rét, amelyet Vukovár szervezett védelméig, november 17-ig töl­töttem be. Az ellenállás meg­szűnése után áttöréssel próbál­koztunk a harcosok egy csoport­jával és néhány gyerekkel, nő­vel. Egy tucat embernek sike­rült kijutnia az ostromgyűrűből, melyet a megszálló Jugoszláv Hadsereg és a csetnik erők egy­ségei képeztek. Két nap és egy éjszaka gyalogoltunk, kúsztunk a földön.- Milyenek voltak az élet- és munkalehetőségek Vukovárott?- Fokozatosan hozzászok­tunk a helyzethez. Először a sa­ját stúdiónkban dolgoztunk, épületünk megsemmisülése után egy másik házba költöz­tünk, majd a folyamatos nehéz- tüzérségi támadások miatt a pincében folytattuk a munkát. Egy idő után már itt sem tud­tunk tevékenykedni, átmentünk az utolsó menedékhelyünkre, a műsort a Vukovári Sörgyár egyik pincéjéből sugároztuk. Néhány órás technikai átállást nem számítva naponta jelent­keztünk, átvettük a zágrábi központ híreit, és ezenkívül még helyzetjelentésket is közöl­tünk. A telefon volt Vukovár egyetlen összeköttetése a külvi­lággal. így volt az ostrom 87-88 napja alatt.- Önnek sikerült kijutnia, né­hány kollégájának azonban ez nem adatott meg.- Szomorú tény, hogy az igazgató úron kívül én vagyok az egyetlen férfi újságíró, aki szabadlábon van. A többi mun­katársam szerbiai lágerekben fogoly.Ez szégyen. Hallottam és remélem, hogy igaz a hír, mi­szerint Szinisa Glavasevics szerkesztő él, az ő sorsa ez idáig ismeretlen.- Vukovár eleste óta eltelt két hónap. Hogyan értékeli most utólag Vukovár szerepét és le­hetőségét ebben a véres hábo­rúban?- Az én alaptézisem, és ezt másoktól is hallottam, hogy Vukovár a legnagyszerűbb hor­vát győzelem volt, hiszen Vu­kovár eltörte a megszálló hadse­reg gerincét. Ez védte meg Vin- kovcit, Eszéket, Djakovot és ezen keresztül Horvátországot. Vukovár védői megsemmisítet­tek kb. 280 tankot és páncélo­zott harci járművet, lelőttek 22 repülőgépet 1 helikoptert és sok más haditechnikát: akna- és többcsöves rakétavetőket, meg­semmisítettek 6 500 ellenséges katonát.-Mikor jelentkezik legköze­lebb adással a Horvát Rádió Vukovári Stúdiója?- Ez egy érdekes kérdés. An­nak nincs értelme, hogy más környező városokból jelentkez­zünk. Mihelyt visszatérnek a lakósok és a horvát hatalom, dolgozni fogunk. Most min­denkijanuár 15-éről beszél. Sok ország elismerte köztársasá­gunkat. Nem ez a háború vége. Akkor mondhatjuk, hogy befe jeződött, ha majd horvát zászló lobog Vukovárott, Újla­kon, Továrnikban, Kninben, Gonji Lapacban, Benkovacban, Obrovacban és más megszállt területek településein. És attól a pillanattól megkezdjük a sugár­zást. Vujity Tvrtko Az önkormányzat átutalt 780 ezer forintot Szentlőrinc: van remény A hétvégi melegvízhez már csak félmillió kell-Remény van rá, hogy a vál­lalat kintlévősége holnapig oly', mértékben csökken, hogy nem kell leállítanunk a 'szentlőrinci lakótelep melegvíz ellátását - hallottuk tegnap Fenyvesi Jó­zseftől, a PÉTÁV igazgatójától. Mint a vezető lapunknak el­mondta, a „nem-fizetők” eddigi 63 százalékos aránya tegnapra 26'százaléknyira ment le. A tar­tozás jelenleg kétmillió forint.- Ez arányában, még mindig magasabb, mint a megye más településein, így most arra vá­runk, hogy péntek estig a szent­lőrinciek adóssága másfél mil­lióra csökkenjen. Ebben az esetben eltekintünk a korláto­zástól. - mondta lapunknak a PÉTÁV vezetője. A szentlőrinci lakótelepen élő családoknak (591 otthonról van szó) tehát esélyük van még arra, hogy a hét végén is legyen melegvizük. Ehhez — a mái na­pon - 500 ezer forintot kell, hogy kapjon a PÉTÁV. A nagyarányú adósságcsök­kenés egyébként nem kis mér­tékben a helyi önkormányzat­nak köszönhető. Mint megtud­tuk, a képviselő-testület 780 ezer forintot utalt át a lakók he­lyett.- Ha péntek estig mégse jönne össze a hiányzó félmillió, nagyon nehéz helyzetbe kerü­lünk - értékeli a lehetőségeket Fenyvesi József. - Tudjuk, nagy problémát jelentene a szentlő­rincieknek, ha nem kapnának melegvizet, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy, ha nem lé­pünk, a megye többi helyén jog­gal mondhatják: ha a- nekik megengedi a PÉTAV, hogy eny- nyivel tartozzanak, meg kell en­gednie nekünk is. Á szentlőrinci képviselő-tes­tület tegnap egész délután ülé­sezett - nem nehéz kitalálni mi­ért. Remélhetőleg találtak va­lami megoldást. Mondani sem kell: nekik szurkol most a fél megye. Pauska Válasz a buszosoknak Kérdés, lesz-e sztrájk? Az elmúlt héten írtuk meg, hogy a pécsi buszsofőrök döntő többségét tömörítő szakszerve­zet elnöksége ultimátumot inté­zett a pécsi önkormányzathoz, melyben azt kérik, hogy a testü­let járuljon hozzá az elavult járműpark felújításához, hiszen a közlekedés jónéhány busz ese­tében olyannyira bizonytalan, hogy emiatt még balesetek is bekövetkezhetnek. A sofőrök kérésüket - hosszas vita után - egy esetleges, február közepére tehető, általános sztrájkkal nyomatékosították. A pécsi polgármesteri hivatal tegnapi válaszlevelét - hozzájá­rulásukkal - az alábbiakban kö­zöljük: „Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. január 16-iki ülésén önkormányzati rendelet­ben határozta meg - a Pénz­ügyminisztérium által vélemé­nyezve, illetőleg egyes támoga­tott tarifák esetében a miniszté­rium egyetértésével - a helyi autóbuszviteldíj legmagasabb hatósági árait. A testület a tarifaemelés ha­tálybaléptetését a Vállalat által végrehajtandó feltételekhez (pl. időszakos bérletek bevezetése, javaslattétel a jegyellenőrzés módjaira) kötötte. E feltételek­nek a Vállalat eleget tett, így a rendelet kihirdetésre került, s az új tarifák 1992. február 1-től alkalmazhatók. A Közgyűlés 4/I992./I. I6./sz. határozata alapján az illetékes szakbizottságoknak át kell tekin­teni a városi közlekedés helyze­tét, s meg kell vizsgálni a változ­tatás lehetőségeit. Május 15-ig kell a Közgyűlés elé terjeszteni a PANNON VOLáN Vállalattal való gazdasági együttműködés lehetséges módjait (pl.: gazda­sági társaság, részvénytársa­ság). Az illetékes szakbizottság meg fogja hívni a Vállalat s az érdekképviseleti szerv(ek) veze­tőit is. Ugyanakkor arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy a PV Városi Személyforgalmi Üze­migazgatóság Független De­mokratikus Szakszervezete a munkáltató tárgyalási partnere, tehát nem látok lehetőséget arra, hogy az érdekképviseleti szerv tárgyaljon az önkormány­zattal pl. az önkormányzati tá­mogatásról. (...) Kérem a fen­tiek szíves tudomásulvételét. Üdvözlettel: Dr. Páva Zsolt. ” A levél kézhezvétele után Váczy Győzőt is megkerestük, kérve, kommentálja az alpol­gármester válaszát:-Egyelőre korai lenne bár­mit is mondanom, döntésünket úgyis az elnökség hozza meg - mondta lapunknak a szakszer­vezeti elnök. - Annyit azért el­árulok: a polgármesteri hivatal válaszát, legalábbis első olva­satban, nem tartom szerencsés­nek. Mondom, a döntés nem az én kompetenciám - meglátjuk, mi lesz. ■ ■ Az ügy további fejleményei­ről természetesen - amint újabb információhoz jutunk - tájékoz­tatjuk olvasóinkat. Pauska Zsolt A Mercedes megkérte az Ikarus kezét Az ajánlat nem szándéknyilatkozat A Mercedes AG. részese­dést kíván szerezni az Ikarus Részvénytársaságban.- Erről csütörtökön az Állami Va­gyonügynökségen folytattak tárgyalást a részvénytársaság alapítóival. Mint Hegyi László az ÁVÜ szakértője az MTI tudósítójá­nak elmondta: . a Mercedes AG. korábban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumánál és az Állami Vagyonügynökségnél jelezte együttműködési terveit, il­letve szándékát, hogy az Ika­rus részvényeinek körülbelül 20 százalékát a ÁVÜ-től megvásárolná. Jelenleg az Ikarus részvényeinek 70 szá­zaléka van az Állami Vagyo­nügynökség tulajdonában. Hegyi László hangsú­lyozta, hogy. az ajánlat egye­lőre inkább ötletfelvetésnek tekinthető, mintsem szándék- nyilatkozatnak, hiszen szá­mos kérdést kell még tisz­tázni és végiggondolni. . A Mercedes ajánlata elől az ala­pítók nem zárkóztak el, sőt azt nagyon komoly megfon­tolásra érdemesnek találják. Az ajánlat hamarosan az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa elé kerül, s' az itt kialakított vélemény, valamint a részvénytársaság alapítóinak és a szaktárcák­nak az állásfoglalása alapján folytatódnak a tárgyalások a német autógyárral. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom