Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-29 / 28. szám
10 üj Dunántúli napló 1992. január 29., szerda Pécsi utcák - híres emberek Kaffka Margit Az asszonyi élet gondjait, válságait, a női lélek finom rezdüléseit néha belenyugvóan, néha lázadóan oldja fel a modem lélekrajz vívódásaiban, a művészet vérkeringésében feloldottam Életének színes mozaikjait, belső küzdelmeit profa- nizálja felénk, és a néha katasztrófába kergető káoszból kilépve, küszködve igyekszik izmosodó asszonyi igényeit érvényesíteni. Mindezt családi adottságai és életvitele is elősegítette. Anyai ágon (anyja: Uray Margit) elszegényedett dzsentricsaládból származott, apai részről sem di- csekedhetetett gazdag ősökkel. Hatéves korában vesztette el apját, s ezért az irgalmas nővérek szatmári anyaházában kezdi iskoláit. Itt szerez tanítói oklevelet, majd polgári iskolai tanári vizsgát tesz. Első verseit (köztük a legismertebbet, a Pétiké jár címűt) a Magyar Géniusz közölte. Formai törekvéseit a lázadó szellem jellemzi. 1905. februárjában házasságot kötött Fröhlich Brúnó er- dőmémökjelölttel. Férjét követve Miskolcról a fővárosba kerül, az újpesti polgári iskolába. 1908. januárjától a legelső számtól kezdve a Nyugat munkatársa. Mindkevésbé kötik már le az asszonyi gondok, egyre inkább irodalmi tervei lépnek előtérbe. Házassága felbomlik, 1910-ben - a feleség elmarasztalásával - a bíróság kimondja a válást. Gyermekével Budára költözik. Ugyanekkor elkezdi első regényének, a Színek és éveknek írását. Előzőleg írt novelláiban olyan hősnők állnak elénk, akik nem választhattak maguknak szabadon férjet, s most „portékaként” nem lehetnek boldogok uruk mellett. Szenvedélyes asz- szonyi vágyaik felajzottan bomlanak elő a börtönszerű bezár- kózottságból, és a „Színek és évek" főhősnőjét az igazi, nagy elhatározásoktól mindig visszatartja valami különös gyávaság. A Mária éveinek hősnője is tétován tántorog az élet sűrűjében: „Vágyom a szenvedélyre, és reszketve rejtőzöm előle.” Ekkor írt regényeiben és novelláiban már érezni lehet a szubjektív személyesség valóságának kiteljesedését, az újfajta asszonyi létezésmód lelki feszültségének láncolatlanságát. 1913 telén megismerkedett Bauer Ervinnel, a nála nyolc évvel fiatalabb orvostanhallgatóval, Balázs Béla öccsével. Vele kötött házassága megoldotta és feloldotta asszonyéleti válságát, és ő odaadóan teljesült ki az újra megtalált szerelemben. Férjét azonban rövidesen behívják Szegedre katonának, ahonnan a temesvári kórházba helyezték át. Kaffka Margit ekkor nyugdíjba megy, hogy férjét követhesse. írói munkáját azonban nem adta föl, elkészült a Két nyár című kisregénye, átdolgozza az Állomásokat, megírja egy fülledt levegőjű zárda életét, a Hangyabolyt. Verses könyvei, majd A révnél címmel novellagyűjteménye jelenik meg. Nagy terveit azonban megtöri az 1918-ban dúló spanyoljárvány, amelynek ő is áldozatává válik 1918. december 1-jén. Kisfia, akivele együtt kapta meg a betegséget, egy nappal élte túl. Sírjánál Babits Mihály és Móricz Zsigmond mondott búcsúbeszédet. Dr. Tóth István Módosult a Foglalkoztatási törvényi 1.) Ki jogosult munkanélküli járadékra? Az Országgyűlés az 1991. LXXXIX törvénnyel módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991 évi IV. törvényt. (A jogszabályt a Magyar Közlöny 1991 évi 148. száma tartalmazza.) A törvényi változások négy fő csoportba sorolhatók:- a munkanélküli ellátások biztosítása, a Szolidaritási alap bevételeinek növelésére és kiadásainak csökkentésére irányuló változások;- a munkaadók együttműködési, tájékoztatási kötelezettségét szabályozó módosítások; : a törvény alkalmazásának tapasztalataiból adódó változtatások, a visszaélési lehetőségek kiszűrése, a társadalmi igazságosság eddiginél erőteljesebb érvényesítése;- a képzés, átképzés állami szervezetrendszerének fejlesztését szolgáló módosítások. Figyelemmel arra, hogy 1992-ben a munkanélküliség növekedése a tervezettet jelentősen meghaladja, a törvényben korábban meghatározott munkáltatói és munkavállalói befizetések már nem nyújtanak fedezetet a munkanélküliek ellátásához. Veszélybe került az alanyi jogon járó munkanélküli ellátások teljesítése. Az Országgyűlés - ennek ellensúlyozására - a munkaadói járulékot 5 %-ban, a munka- vállalói járulékot 1 %-ban határozta meg. A módosítás eredményeként szélesedett a munkanélküli járadékra jogosultak köre. Jelenleg az is jogosult ellátásra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt ugyan betöltötte, de szolgálati évei alapján öregségi nyugdíjra még nem szerzett jogosultságot. A jogszabály eredetileg a munkanélküli járadék alapjául a munkanélküli utolsó munkáltatójánál elért havi munkajogi átlagkeresetét jelölte meg. Ez a szabályozás a gyakorlatban visszaélésekre nyújtott lehetőséget. A társadalmi igazságosság érvényesítése érdekében a törvény a járadék alapjának meghatározását megváltoztatta. Amennyiben a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőzően négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, a járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell kiszámítani. Változott a munkanélküli járadék összegének határa, a folyósítás időtartama. A járadék összegének alsó határa a megállapításkori minimális bér, felső határa azonban csökkent a minimális bér kétszeresére. A folyósítás időtartama változatlanul két szakaszból áll, konkrét mértékét a járulékfizetési idő (munkaviszony) függvényében lehet megállapítani. Lényeges módosulás: a folyósítás második szakaszának ideje felére csökkent, így a munkanélküli járadék maximális időtartama másfél év. A Munka Törvénykönyve módosítása kötelező érvénnyel bevezette a munkaadói végkielégítést. Mindez szükségessé tette a végkielégítés és a munkanélküli járadék egymáshoz való viszonyának rendezését. A törvény értelmében a végkielégítésben részesült dolgozók esetében munkanélküli járadék a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlag- keresetének megfelelő végkielégítésben részesült a dolgozó. Két tényre szükséges ezzel kapcsolatban a figyelmet felhívni. A várakozási idő alapját a Munka Törvénykönyvben -> és nem a kollektív szerződésben - meghatározott végkielégítési időszak képezi. Másrészt a munkanélküli járadék induló időpontja kitolódik, ez azonban a járadék folyósításának időtartamát nem befolyásolja. Baranya megyében több, mint ezer bányász részesült a 143/1989. (XII.22.) MT. számú rendelet alapján állami végkielégítésben. Esetükben a törvény módosítása a korábbinál kedvezőbb szabályozást adott. Az eredetileg megállapított úgynevezett háromszoros szorzó helyett, részükre munkanélkülijáradék annyi hónapig nem folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek felelt meg az állami végkielégítés összege. A pályakezdő munkanélküliek ellátásában a jogszabályi változás egyrészt szélesítést, másrészt szűkítést hozott. Szélesedett a jogosultak köre, enyhült a korábbi rendkívül merev szabályozás. Jogosult a támogatásra, aki oklevelét felső vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középfokú iskolájában, továbbá első szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte. Az eredeti törvényi szabályozás alapján, aki az oktatási intézmény elvégzését követően munkaviszonyt létesített, automatikusan kizárta magát a segélyből. Jelenleg ez nem kizáró ok. A segély összesen hat hónapig folyósítható, akkor is, ha a pályakezdő másfél éven btelül többször vált munkanélkülivé. Baranya Megyei Munkaügyi Központ Március 1-től magyar-EK egyezmény Anglia nem tart a magyar áruktól Nagy-Britannia nem tart attól, hogy az EK-társulási szerződések nyomán mértéken felül növekednék a kelet-európai behozatal, hiszen úgyis a vásárlók döntik el, megveszik-e például a magyar exportcikkeket - mondta az MTI-nek Londonban Kester George, a brit kereskedelmi és ipari minisztérium közép- és kelet-európai ügyekkel megbízott főigazgatója, aki a héten Budapesten járt egyeztető tárgyalásokon. A magyar-EK társulási egyezmény kereskedelmi előírásainak márciusi életbelépésétől a brit illetékesek elsősorban a magyar mezőgazdasági termékek, zöldségfélék és a feldolgozott élelmiszer behozatalának növekedését várják. Szerintük kisebb lesz a növekedés textilfélékből, s elenyésző az acéltermékekből. - A társulási egyezmény adta lehetőségek rövid távon nem sokat jelentenek Magyarországnak, mert Magyarország már előzőleg is nagyon sikeresen váltott exportpiacot Nyugat felé - mondta Kester George. A végleges adatok megjelenése előtt a főigazgató úgy becsülte, hogy Nagy-Britannia tavaly 132 millió font értékben exportált árukat Magyarországra (1990: 122 millió font) és 107 millió fontért importált onnan (1990: 103 millió font). Városvédő Egyesület Varga Dómján emléktábla leleplezési ünnepsége Pécs történeti hagyományai A helytörténeti szakosztály 1991. évi munkája A Helytörténeti szakosztály elsőrendű feladatának tartja Pécs történeti hagyományainak ápolását, az erre hivatott szakemberek bevonását, városunk múltjának megismertetését az érdeklődő polgárokkal. Ennek keretében a Várostörténeti Múzeumban időről-időre emléküléseket tartunk, ahol egy-egy szakember tart előadást a város történetének egy-egy szeletéről, vagy megemlékezünk egy-egy eseményről, köszöntjük a tevékeny életutat maguk mögött tudó személyiségeinket. Május 17-én az 1944-es zsidó deportálásokra emlékeztünk, megszerveztük a hitközséggel közösen július első vasárnapján a Mártírok útjai Gettó-emléktábla előtti tisztelgést. Október 15-én, november 11-én a Várostörténeti Múzeumban illetve a Művészetek Házában tartott előadást Kárpáti Gábor régész, Borsy Károly nyomdatörténész, Boross László helytörténész. Útjára indítottuk a Pécsi Dalosnapot, amelynek keretében március 22-én a Pécsi Dalárda Apáca utcai emléktáblájánál lépett föl a Nagy Ernő vezette Mecsek Kórus és a dr. Szabó Szabolcs által dirigált Leőwey Kórus, köszöntöttük a dalosmozgalom olyan jeleseit, mint Agócsy László, Várnagy Viktor, Kóbor Dénes, majd koszorút helyeztünk el az emléktáblánál. A Leőwey Gimnáziumban megtartott emlékülésen Szkladányi Péter, dr. Nádor Tamás és a szakosztályvezető tartottak zenetörténeti előadást. Ebben az évben három emléktáblát avattunk. Április 5-én a mai POTE-kollégium elődjére, a Maurinumra és létrehozó igazgatójára, Vargha Damján professzorra emlékeztünk, amelyet a JPTE-aulában egyetemtörténeti emlékülés követett, Ravasz János, dr. Rajczy Péter, dr. Bédi Imre előadásával. Visy Zoltán építész emléktábláját az Anna u. 20. sz. ház falán május 11-én lepleztük le, míg a Széchenyi Gimnázium falán november 6-án avattuk föl a Virág Bene- dek-emléktáblát - mindannyiszor emlékműsor keretében. Ez utóbbit a Széchenyi Gimnáziummal közösen finanszíroztuk, míg az első kettő költségeit kizárólag egyesületünk fedezte. Mert igaz az, hogy Somlyódy Sándor, Keresztes Béla, Nagy Eszter, a PÉCSI- TERV fiatal építészei ingyen készítették el a terveket, de a kivitelezési munkálatokat végző Kassai József kőfaragó mester jutányos áron megszámított költségeit fizetnünk kellett. Farkas Máriával, Vajgert Györggyel, Várhidy György- gyel együtt évek óta jelentkezünk ezen újság hasábjain városvédő őrjáratunkkal, a szakosztályvezető pedig gondoskodik a főpályaudvaron lévő tablónk friss anyagairól, és fotókkal segíti a város más részein lévő tablóink föltöltését. Résztvettünk az új utcaelnevezések tervének elkészítésében, s javaslataink közül számos megvalósult. Örülnénk, ha minél több olyan pécsi polgár csatlakozna hozzánk, aki szívügyének tekintené a város történeti hagyományainak ápolását, s hajlandó is tenni érte! Dr. Vargha Dezső szakosztályvezető Európai könyvsarok A pécsi eseménysorozat, amely az Európai Közösség sokrétű kapcsolatait hozza közelebb a város lakóihoz, az érdeklődést más európai jellegű tények felé is fordítja. Egyik ilyen igen nagyhatású terület a könyvkiadás, amely az európai nyelvek mindegyikén, esetenként közös kiadásokban igyekszik az Európai Közösség szellemét és gyakorlatát közelíteni Európa és a világ olvasóihoz. 1988 őszén a grachti tanulmányi központban nemzetközi értekezlet foglalkozott Európa európaizálásával. A sokoldalú eszmecsere kötete 1989-ben jelent meg. A tanulmányokban Európa, mint a harmadik erő, szellemében a nyugati világ sajátos kialakulása, a nemzeti államok és az európai integrációs folyamat, a nyugateurópai befolyás a nemzetközi politikára, valamint az európai együttműködés távlati lehetőségei körvonalazódnak. Könnyed hangulatú, de néhol maró szatírával a pillanatokon is túltekintő Hans Magnus Enzensberger Ach Europa! című munkája. Az Észrevételek hét országból alcímet viselő olvasmány nehéz gondolatokkal, de sebesen halad át Európán. Svéd ősz (1982), Olasz kitérők - különbségek, Magyar zűrzavar, Portugál töprengések, Norvég anakronizmusok, Lengyel véletlen, Spanyol cserép és a Csehek a tengernél jellemző a századvég Európája életére. Francia- és Németországban egyidőben jelent meg Pomian Krzysztof lengyel történész nagy történelmi esszéje Európa és nemzetei címmel. Pomian nemcsak az európai nemzetek politikai történetét, rivalizáció- ját és forradalmait vette számba, de a vallási és a hitvilág alakulását, a humanisták vándorlását, a termelés anyagi és szellemi különbségeit. Számbaveszi az európai egyesülések sorát, utószavában az európai különbségekből eredő kedvező alapokat tekinti az integráció lehetőségeként. Az európai irodalom jövőjére tett hatpontos javaslatot Italo Calvino Hat javaslat a következő évezredre című munkájában. Az 1985-ben elhunyt író utolsó munkája ez a könyv, amolyan írók számára készült alkotmány és útmutató. Könyvében az európai írók hatása az európai politikára olyan feladatként jelenik meg, amely nemzetek feletti, egységes író- társadalmat és írói felelősségtudatot hord a jövő életekért. A jövőt körvonalazza már az elérhetőség szintjén Dieter Senghaus: Európa 2000. munkájában. A megközelítés, konkrétumok és a Visszapillantás a kilencvenes évekre fejezetek már az 1989-es európai törésvonalakat is érinti. Szól arról, hogy a keleti kérdést hogyan lehet civilizáltan kezelni és azokról a kérdésekről, amelyek a keleti kérdéssel kapcsolatban az európai kollektív biztonság rendszerében felmerülnek és mielőbbi megoldást kívánnak. Kézikönyvként is olvasmányos, praktikusan használható az Otto Schmuck szerkesztette Az Európa Tanács negyven éve kötet. Az érdekes kötet előszavát Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára írta és a szerzők nemcsak a Tanács mindennapjait, szervezetei működését és lehetőségeit mutatják be, hanem azt is, hogy ért el eddig az egységes Európa és hogyan, merre haladhat a fejlődés. Folyamatosan szerveződnek az egységes Európa kapcsolatai, amelyben hazánknak egyre sokrétűbb rendszerben kell teljesítményt, minőséget nyújtani. A globalizálódó világban a nemzeti teljesítmények - minden integrációs folyamat ellenére - változatlanul a megmaradás, fennmaradás feltételei. Az európai egységről megjelenő munkák többsége kifejezetten hangsúlyozza is ezt, - válogatásunkban szereplő könyveink is ezt sugallják. 1990-ben több mint kétezer könyv foglalkozott az egységesülő Európa kérdéseivel, ezek közül alig néhányat tudtunk inkább csak bemutatni. Az európai bemutatkozás néhány alkalma - közte az Európa közterei kiállítás - a szellem világára is felhívja a figyelmet, amelyben a könyvek személyes közvetítőként, európai utitárs- ként haladnak velünk. Krisztián Béla
