Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-27 / 26. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. január 27., hétfő Egy generáció Európába gyalogol... Hová lett az ifjúságpolitika? ✓ Átalakuló tsz-ek A termőföld Az átmeneti törvény szerint a szövetkezetek feladata kijelölni a tagok (velük azonos jogállású személyek és kívülálló tulajdonosok) és a magyar állam földje mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket. Vételi jog illeti meg a szövetkezeti szakcsoport tagját és a haszonbérlőt, amennyiben legalább 5 éve használják az adott földet, valamint a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére. A törvény részletesen meghatározza a különböző földterületek kijelölésének szabályait annak érdekében, hogy egyik fél se jusson előnyhöz. így például a tagok és a kárpótlásra jogosultak számára meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok lehetőleg azon a településen és a település azon részén legyenek kijelölve, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek. A földeket ezentúl úgy kell kijelölni, hogy azok kataszteri jövedelme feleljen meg a részarány- földtulajdonosokat az ingatlannyilvántartás szerint megillető összesített aranykorona-értéknek. A földkijelölés ellenőrzése céljából az érdekeltek - a helyi önkormányzat, a kárpótlási igényt bejelentők és a szövetkezet képviselője - érdekegyeztető fórumot hozhatnak létre. A szövetkezet köteles a földalapok elkülönítésének tervezetét a fórumnak véleményezésre megküldeni. Ha a szövetkezet és a fórum között nem jön létre egyezség a tervezettel kapcsolatban, az illetékes kárrendezési hivatal dönt a kérdésben. Az illetékes kárrendezési hivatal határozata ellen az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalhoz lehet fellebbezni. A Hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálatát is kérhetik az érintettek. A kárpótlási törvény termőföldre vonatkozó szabályainak végrehajtása után a szövetkezet tulajdonában maradó földet az általános szabályok szerint a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni. A közgyűlés arról is dönthet, hogy tulajdoni részarányt juttat volt tagjainak (azok örököseinek) és a szövetkezetnek rendszeres munkát végző segítő családtagoknak. A tagok között felosztott földet részarány és aranykorona érték szerint a tagokra kell telek- könyvezni. Az így nyilvántartott földet a tulajdonos részére bármikor ki kell adni. H. A. (FEB) Ifjúságpolitika. Korábban gyakran forgott ez a fogalom a köztudatban, kicsit meg is kopott, ki is ürült. Azután eltűnt a politikai szóhasználatból és vele együtt nyoma veszett a tartalmának is. Napjainkra a fiatal generációk egyre mostohább körülmények közé kerülnek a társadalom átalakulásának folyamatában. Parlamenti dolgozószobájában erről beszélgettünk dr. Fodor Gáborral, a FIDESZ országgyűlési képviselőjével.- Az egész országot megrázó átalakulási folyamatban miért pont az ifjúsággal kapcsolatos struktúrák, beidegződések ne változnának? - fejtegette a képviselő. - És miközben minden szüntelen változik, nagyon nehéz megtalálni az új formákat. Tény, hogy a korábbi ifjúságpolitikai rendszer egy pillanat alatt eltűnt s helyette még nem alakult ki másik.- Ráadásul légüres tér keletkezett a helyén . . .- így van. Persze nem arról van szó, mintha visszasírnánk a régi úttörő vagy kisdobos mozgalmakat, a nyári építőtáborokat - attól függetlenül, hogy ezekben voltak jó elemek is -, végeredményében mégis tipikusan rossz rendszer volt, ami helyett mást kellene kitalálnunk. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar csoportja, amely a mi gondozásunkban működik, nem véletlenül támogatja a gyerekek nyári táborozásait, mivel ma ilyen alig van. Egyelőre megoldatlan kérdés ez, többnyire senki sem szervez ilyeneket. A gyerekeknek, a fiataloknak nincs hova menniük nyáron, arról nem is beszélve, hogy nagyon sok pénzbe kerül.- Mi akadálya van egy új rendszer megteremtésének?- Mindig nagyon nehéz feladat egy kialakult gyakorlatot más irányba fordítva folytatni. Ez nem tanácstalanságot jelent, pusztán az óvatosság is azt diktálja, hogy ne siessük el a dolgot. Nem szabad az összeomlott ifjúságpolitikai rendszer helyébe lóhalálában netán újabb, rosszabb rendszert létrehozni. Meg kell találnunk mi az, ami ma valóban megfelel a társadalom igényeinek. A mai fiatalok már nem tudnának olyan társadalmi szervezetekben mozogni, létezni, mint amilyen az úttörőmozgalom, vagy a KISZ volt.-Arra gondol, hogy a jövőben az elődöknél öntevékenyebb szervezetekre volna szükség?- Ma sokkal nagyobb az igény az önszerveződésre, mint korábban volt, mégsem volna jó olyan szervezeteket teremteni, amelyekben azután a fiatalok magukra maradnak, azzal a felkiáltással: csináljatok, amit akartok! Meg kell mutatni a lehetőségeket, kell valamiféle ösztönzés - de minden kényszerűség nélkül. Egy olyan ifjúsági szervezetet kellene teremteni, amelyik ilyen alapon működik.-Mi lesz az oly.sokat vitatott ifjúsági vagyon sorsa?- Ez már egy másik probléma. Mint köztudott, az utóbbi hónapokban komoly botrány kerekedett az Ifjúsági Alapítvány körül.Tény, hogy máig rendezetlen, tisztázatlan kérdésről van szó, hiszen hatalmas vagyon volt a KISZ birtokában annak idején. A táborok, a különféle ingatlanok száma - nem tudni hogyan, mégis kétségtelen tény - apad. Az sem tisztázott, mi lesz a még ma is meglévő létesítmények sorsa.- Magyarán szólva: ennek a vagyonnak ma sincs gazdája?-Nincs. Azt szeretnénk, ha ez a vagyon nem a helyi ön- kormányzatok kezébe kerülne, jobb helyük volna egy központi alapban. Az önkormányzatok maguk is szegények, ha megkaparintják ezt a vagyont, aligha fogják kizárólag ifjúságpolitikai célokra felhasználni. Félő, hogy inkább eladják egy-egy jólfizető vállalkozásnak, mert a gazdasági kényszer „pénzcsinálásra” ösztönzi őket. Pedig nem szabadna feláldozni mindent a rövidtávú célokért.- Nyilvánvaló, hogy a pártok politikai érdekei ütköznek. De még az ifjúságpolitikai kérdésekben is?-Vannak különböző politikai indíttatású ütközések. Ki így, ki úgy akarja megoldani ezeket a problémákat. De nem is ez a lényeg. Sokkal fontosabb, hogy belássuk végre: miközben mindenki az Európához való felzárkózásunkat sürgeti, aközben hagyjuk, hogy elkallódjon, képesítés nélkül vegetáljon, az utcára kerüljön az a generáció, amelyiknek az elkövetkező években be kellene kopogtatnia Európába.- Véleménye szerint hol és mit kellene legelőbb tennünk?- Komoly energiát kellene fordítani - végre nemcsak szavakban, hanem tettekben is - az oktatásra-. Enélkül nincs út Európába. Ha megnézzük, hogy egy-egy generációnak hány százaléka végzett a felsőfokú oktatási intézményekben - elszomorodunk. Az európai lista végén kullogunk, nagyon-na- gyon rosszul áll a szénánk. S ha továbbra is tartjuk ezt a statisztikai arányt, aligha közelítjük meg a kivánt célt. '-Mindezekben a nehéz gazdasági körülmények is szerepet kapnak.- A gazdasági racionalitással persze számolni kell. Valóban nem szabad korlátlanul szórni a pénzt - amiből tényleg nagyon kevés van - még a kultúrára, az oktatásra sem. Tudnunk kell, hogy az esetleges többletberuházások, amiket iskolákra fordítanánk, hamar megtérülnének. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben mindenki fél a munka- nélküliségtől, így hát nagyon lényeges volna a rendszer átalakítása úgy, hogy az iskolákban rugalmasabban, több szinten kapcsolódhassanak be a résztvevők a tanítás menetébe. Egy-egy iskolaszint elvégzése után azonnal kaphassanak valamiféle képesítést a tanulók. Szémann Béla Sláger a parabellum Az első fegyverboltok 1991-benjelent meg a rendelet mely meghatározza azoknak az állampolgároknak a körét, akik önvédelmi fegyverek tartására jogosultak. Egyben lehetőség nyílt a rendelettel Magyarországon legális fegyverkereskedésre is. Az MTI Vas megyei tudósítója a nálunk eleddig még szokatlan üzletág beindulásának első, helyi tapasztalatait adja közre. Vas megyében négy vállalkozó kért engedélyt önvédelmi- és sport, valamint vadászfegyverek forgalmazására. Közülük Bokor Tibor csepregi és Übelher Gyula kőszegi kereskedővel beszélgettünk.- A sláger a 9 milliméteres parabellum-pisztoly - mondja Übelher Gyula, a Hubertus Vadász és Lovasbolt tulajdonosa, és már mutatja is a magyar FÉG-gyártmányt. - A normál típus ára 12 500 forint, de revolver változata is kapható csaknem 15 ezerért - tájékoztat. A boltban, ahol lovasruhák és felszerelések mellett jól megférnek a kések, a vadász- és légpuskák is, eddig 10 pisztoly kelt el. Általában hivatásosak vásárolnak, és van megrendelés a parabellum „colt"-típusára is. Két hivatásos testőr igényelte magának a majdnem 30 centiméter hosszú csövű fegyvert, amit Ausztriában 10 ezer schillingért árulnak. Az üzletről természetesen szigorú bizonylatokat kell kitölteni. A Vas megyei Csepregen be is lőheti fegyverét, aki Bokor Tibor gazdaboltjában vásárol. Erre 50 méteres lőtér áll a rendelkezésre. Értékes trófeák, cipők és kerti magok, kapa- és fejszenyelek mellett kínálják magukat a vadász- és légpuskák. A tulajdonos felesége szolgál ki az üzletben, a férj pedig, aki többek között fegyvermester is, javítja vagy „belövi” a náluk vásárolt pisztolyokat, puskákat. Legértékesebb vadászpuskája egy olasz Campiona bock volt 42 ezerért. A parabellumokat ő is hasonló összegért kínálja mint a kőszegi konkurencia. A két vállalkozó természetesen hivatalos úton szerzi be a „gyilkos” eszközöket. Kapcsolatuk van egyrészt a budapesti Fegyver- és Gázkészülékek Gyárával, valamint az ugyancsak a fővárosban működő Kettner-Nimród Nagykereskedelmi Vállalattal és a debreceni Trófei Nagykereskedelmi Vállalattal.- A fegyver lesz a jövő üzlete Magyarországon ?- Van aki szerint igen, mert a közbiztonság erősen romlott, és az állampolgárok mindinkább tapasztalják, hogy a bűnözéssel szemben kiszolgáltatottak. Mind többen vélik úgy, hogy egy rablótámadás elleni védelemben csak önmagukra számíthatnak. Mások úgy gondolják, hogy a kézifegyver üzlet már csak azért sem lehet túlzottan „kaszálós” pénzszerzési lehetőség, mert igen kicsi azoknak a köre, akik joggal vásárolhatnak az ilyen újonnan nyílt „vegyes boltokban”. Tehát dömpingmegrendelésre, így nagy haszonra nem lehet számítani. (MTI—Press) Győré Zoltán Nyelvvizsga - bizonyítvánnyal Lemaradt a vidék A felssőoktatási felvételi tájékoztató szerint egyre több főiskolán, egyetemen nyílik mód arra, hogy a felvételizők nyelvtudásukért többletpontokhoz jussanak. A nyelvvizsgák alapján kapott pontokat beszámítják a felvételi eredménybe. Egy friss statisztika szerint azonban hazánkban a nyelvtanulás lehetőségei, a nyelvvizsgák eredményei jelentős eltéréseket mutatnak. Budapesten, tavaly a felvételizők 52,3 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a megyei jogú városokban ez az arány 40,3, a megyeszékhelyek iskoláiban 35,5, az egyéb - tehát kisebb - városokban a felvételiző diákoknak már csak 24,4 százaléka rendelkezett középfokú minősítéssel. A leggyengébb eredményt a községi gimnáziumok tanulói produkálták: mindösze 17,1 százalékuk tudott középfokon levizsgázni. Hivatalos, állami nyelvvizsga bizottság előtti, bizonyítványt adó nyelvvizsgát tenni csak az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjában, illetve az intézmény vidéki vizsgahelyein, tagozatain lehet. A lehetőségekről, a vizsgáztatások tapasztalatairól dr. Horváth Iván igazgató és dr. Gáborján Lász- lóné igazgató-helyettes tájékoztatta az MTI-Press munkatársát. Hol lehet vizsgázni- A Művelődési Minisztérium még a hatvanas években az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központját bízta meg az állami nyelvvizsgák szervezésével, lebonyolításával. Budapesten, a Rigó utcai központban 40 egyetemi besorolású tanár dolgozik főállásban és _ valamennyien tagjai az Állami Nyelvvizsga Bizottságnak. A vizsgabizottság létszáma ennél jóval nagyobb, az országban mintegy 400-500 szakember vesz részt ebben a munkában. Kezdetben csak Budapesten volt lehetőség az állami nyelvvizsga letételére. A megnövekedett érdeklődés következtében 10-15 évvel ezelőtt szűnt meg fokozatosan a Buda- pest-centrikus vizsgáztatási rendszer. A vidéki egyetemek bekapcsolásával jöttek létre a kihelyezett tagozatok. A Dunántúlon három centrum alakult: Pécsett, Sopronban és Veszprémben. Rajtuk kívül Szegeden, Debrecenben és Miskolcon is van vizsgáztatási lehetőség. Ezek a kihelyezett tagozatok az egyetemek idegennyelvi lektorátusainak, nyelvi intézeteinek, filológiai tanszékeinek a szellemi bázisán létesültek. A vizsgabizottságba való bekerülésnek, a bizottsági munkának komoly és szigorú feltételei vannak. A megbízás elnyeréséhez szakmai ajánlók kellenek, a jelöltek kiképzésen, próbavizsgáztatáson vesznek részt, s ezután láthatnak munkához.- A vizsgára jelentkezők létszámának a növekedését jól elemzi a következő adat: tíz évvel ezelőtt mintegy 15 ezren jelentkeztek vizsgára, az elmúlt évben ez a szám már 56 ezer volt. Érdekesség az is, hogy a vizsgázók táborából a felnőtteket egyre inkább kiszorítják azok a középiskolás fiatalok, akik főiskolai, egyetemi felvételükhöz nyelvvizsgával igyekeznek többletpontokat szerezni: Pontos számadatok nincsenek, de a becslések szerint a vizsgázók 70-75 százaléka kerül ki a diákok közül. Egyébként állami nyelvvizsgára 14 éves kortól lehet jelentkezni. Mit kell tudni a vizsgán- A vizsgán a jelentkező tudásszintjét mérjük írásbeli és szóbeli feladatok segítségével. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen a beszédkészsége,a beszédértése, az íráskészsége és hogyan tud bánni az olvasott idegen szöveggel. Ennek a négy készségnek a megmérettetése történik egy-egy nyelvvizsgán. Egyébként a nyelvek gyakorisága szempontjából első helyen az angol áll, szorosan mögötte következik a német. A következő csoportban a francia, az orosz, a spanyol és az olasz nyelv szerepel. Megjegyzem, hogy tavaly 53 különböző nyelvből vizsgáztattunk.-Az iskolai nyelvoktatás eredményességét az Idegeny- nyelvi Továbbképző Központ nem tudja befolyásolni. Kétségtelen, hogy a nyelvtanítás gondjai közé tartozik, hogy vidéken kevés a jól felkészült nyelvtanár. Előfordul, hogy egy-egy iskolában nem is szakos tanár tanítja a nyelvet. A felkészülés eme gyengeségéből adódik, hogy aztán náluk nem sikerül a nyelvvizsga. A vidéki fiatalok nyelvtanulási gondjait csak az oktatás oldaláról lehet megközelíteni. A gondokon csak az oktatáspolitika, a művelődési kormányzat tud segíteni. Ugyancsak oktatáspolitikai tennivaló a nyelvtanfolyamok szintjének az emelése, valamint az eredményesebb nyelvtanári munka.-Mit tehet az Idegennyelvi Továbbképző Központ? A vizsgarendszerünk nyitott. Kétféle írásos tájékoztató ad eligazítást a követelményekről, a vizsgázás tudnivalóiról. Arra is lehetőség van, hogy az ország bármelyik iskolájában nyelvet tanító tanár megismerkedjék intézményünk munkájával, szakmai kifejezéssel élve: hospitál- jon nálunk, tehát részt vegyen a vizsgákon. Ha jelentkezik, mi a megadott időpontban szívesen látjuk. A beszélgetés végén mind az igazgató, mind pedig a helyettese hangsúlyozta: öt év óta rendszeresen járják az országot, egyetemi, főiskolai, középiskolai felkéréseknek eleget téve, és tájékoztatást nyújtanak midne- nütt. Előadásokon írásvetítővel, videófelvételekkel próbavizsgákat mutatnak be, módszertani tanácsokat adnak. (MTI-Press) Kiss György Mihály Madonna és a halak A rockzene sokkal hathatósabban enyhíti a halak stresszét, mint a komolyzene - állapította meg az egyik japán kormányzóság által megrendelt tanulmány. Lepényhalakkal végeztek immár harmadizben kísérleteket a Jamagata kormányzóságban, azt vizsgálandó, hogy a tenyésztett halakra milyen zene van a legjobb hatással. A módszert az állattenyésztésben már alkalmazzák, de sokáig úgy vélték, a haltenyészetekben a legjobb, ha csend honol. A vizsgálatok szerint a zene a haltenyésztésben is eredményekre vezet. Három tartályban különítették el a lepényhalakat, az egyikbe klasszikus-, a másikba rockzenét vezettek, a kontroli- tankba helyezett halak viszont nem jutottak semmilyen zenéhez. Ä halakra Madonna zenéje volt a legjobb hatással, másfél hónap alatt hat dekával híztak jobban mint a Mozart zenén nevelkedő állatok.
