Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-27 / 26. szám

6 uj Dunántúli napló 1992. január 27., hétfő Az agrárágazat támogatásának időszerű kérdései * Éljenek a lehetőségekkel! Kétféle adókedvezmény a kistermelőknek A mezőgazdaság mindenkori helyzete nemzetgazdaságunk stabilitásának és fizetőképessé­gének meghatározója. A kibon­takozást illetően napjainkban rendkívül szélsőséges vélemé­nyek és indulatok csaptak ösz- sze. Bármilyen -társasági, szö­vetkezeti vagy egyéni - formá­ban valósul is meg a termelés, az agrárágazat sajátosságait messzemenően figyelembe vevő vállalkozásbarát „szabá­lyozórendszer” nélkül vala­mennyi változat halálra lenne ítélve. Hisz a mezőgazdasági termelés magas tőkeigénye mel­lett az alacsony jövedelmező­ség, az átlagosnál hosszabb és főleg kockázatosabb megtérü­lési idő miatt speciális finanszí­rozási rendszert igényel. Ezen a területen a nemzetgazdaság, de mindenekelőtt a mezőgazda­ságból élők érdekében sürgős intézkedésekre van szükség. Ennek tudatában számos, az ágazatban dolgozó emberek munkáját segítő tervezet került kidolgozásra. Hosszú lejáratra A „tervezetcsomag” egyik eleme a rövidesen bevezetésre kerülő földjelzálog intézménye. Lényege: a felvett jelzáloghitel olyan kölcsönnek minősül, amelynek időbeni visszafizeté­sére a termőföld jelzálogként történő lekötése ad garanciát. Ha a kölcsön lejártakor az adós nem teljesíti kötelezettségét, a hitelezőt a jelzálogként lekötött ingatlanból elégíthetik ki. En­nek a hitelformának két fő krité­riuma: a visszafizetés jelzálog­gal biztosított,s a hitel hosszúle­járatú és alacsony kamatozású 1991. novemberétől szerve­ződött az Agrán’állalkozási Hi­telgarancia Alapítvány. Ez a 60 fő alatt, 51 %-nál nagyobb ma­gántulajdoni részarányú agrár- vállalkozók hiteligényeinek ki­elégítését segítené, illetve segíti elő. Az alapítvány a felvett hi­telnek és kamatainak 50 %-ára vállalhat garanciát rendkívül alacsony kamatfeltétellel. Ter­mészetesen a felvett hitelek má­sik felére saját erő kell. Szervezeti átalakítás Új lehetőséget jelent majd mezőgazdasági vállalkozók számára a reorganizációs tá­mogatás, amely az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakítá­sát segíti elő. A támogatás el­nyerésének feltétele, hogy a megvételre, illetve újrahaszno­sításra kerülő vagyontárgyak (gépek, eszközök, épületek, stb.) életképes vállalkozási mé­retek között működjenek. Fo­lyósításának alapja az elkészí­tett és benyújtott üzleti terv. Ki­zárólag a felszámolt, vagy át­alakult szövetkezetek vagyon­tárgyainak megvásárlásához, valamint ezek gazdaságos mű­ködtetéséhez szükséges pótló­lagos befektetésekhez vehetők igénybe. Rendező elv, hogy az újrahasznosítás végett vásárolt vagyonhányad értéke érje el a vállalkozás (gazdálkodás) ösz- szes vagyonértékének 25 %-át. A gazdálkodáshoz felvett hite­lek -kamatterhének támogatását, nagy részének az átvállalását je­lenti. Hét évre adható. A hitelt felvevő a kamattámogatás mér­tékét és ütemezését illetően, az alábbi lehetőségek közül vá­laszthat: a. Az első két évben 100 %, az ezt követő legfeljebb 5 évben a még fennálló hitelre 80, 60, 40, 20, és 0 %, b. Az első két évben 100 %, az ezt követő legfeljebb 5 évben 50 %., c. Évente egységesen 70 %, legfeljebb 7 év időtartamra. A hitelfelvevők magánsze­mélyek, valamint a szövetkezeti és az átmeneti törvényben meg­határozott társas vállalkozók. Nem vehető igényben a hitel ál­lami tulajdon (pl. állami gazda­ságok vagyontárgyai) megvéte­lére. A hitelezés lebonyolítása két lépcsőben történik. Az első lépcsőben a vállal­kozó magánszemély(ek) 30 % saját erő megléte esetén a hi­ányzó 70 % forrásra reorgani­zációs hitel „ígérvényt” kap­hatnak), hasonlóan az Egzisz­tencia-hitel konstrukcióhoz. A hitelszerződés véglegesíté­sére a második lépcsőben ke­rülhet sor. Ehhez a hiteligény­nyel elősegített szövetkezeti vagyon megvásárlását igazolni kell, illetve be kell mutatni a vállalkozás komplex üzleti ter­vét. A kamatkedvezmények fi­nanszírozására a költségvetés évente biztosítja a szükséges forrásokat. A pályázatokat a pénzintéze­tek bírálják el, az elnyerhető kamattámogatásokról a bankok javaslata alapján tárcaközi bi­zottság fog dönteni. A reorganizációs támogatás forgóeszköz-finanszírozásra (műtrágya, vetőmag, takar­mány, stb.) nem vehető igénybe. Erre a célra a magán- vállalkozások fejlesztését elő­segítő világbanki programok közül az Integrált Mezőgazda- sági Exportprogram vehető igénybe a beépített korlátokkal (saját forrás 20 %, kamat 26) Szólni kell arról is, hogy a mezőgazdasági vállalkozások­hoz elviekben ma is rendelke­zésre állnak: - exportbővítő hi­tellehetőségek,- privatizációs és egzisztenciahitel, stb. Személyenként 750000forint Az agrárvállalkozók az ala­csony tőkemegtérülés, de nem kevésbé a minimális jövedel­mezőség miatt is, hátrányba ke­rültek az ezekért a forrásokért folytatott versenyben. Szüksé­gessé vált, bizonyos kedvezmé­nyek biztosítása a mezőgazda- sági kistermelők részére. Ők kétféle adózási forma közül vá­laszthatnak. Az első változat szerint a bevételt a tevékenysé­géhez kötődő kiadásokkal csökkenthetik, s az így kiszámí­tott jövedelemből még 150 ezer forintot is levonhatnak a jövede­lem nagyságától függetlenül. Ez lesz az adóalap. A másik változat szerint 750 ezer forint árbevételig adómen­tes a mezőgazdasági kisterme­lés. Az elmúlt évhez képest megemelt adómentesség idén a kistermelőt személyenként illeti meg! Ha pedig árbevétele a 750 ezer forintot meghaladja, összes árbevételéből le kell vonni ezt az összeget, s az adóalap az álla­tok és állati termékek értékesí­téséből származó árbevétel 10 %-a, a növényi eredetű termé­kek értékesítéséből származó árbevételnek pedig 30 %-a lesz személyenként. A fentiek mel­lett bizonyos esetekben ideigle­nes földadó mentesség illeti meg a magánszemélyeket. (Magyar Közlöny 147. szám). Mindezek alapján a mező- gazdaságban ma tapasztalható gondok és problémák ellenére azt mondhatjuk, van remény. Rajtunk is múlik, tudunk-e, aka- runk-e élni a lehetőségekkel. Dr.Eskiidt Béla privatizációs és vállalkozási szaktanácsadó Új iparpolitikai koncepció Finanszírozási prioritások Fejlesztendő az alumínium-feldolgozás és az autóipar Válságágazat a kohászat és az acélipar Bár a magánipar egyre na­gyobb arányban ellensúlyozza az államit, az idén még összes­ségében mintegy 10-15 száza­lékos csökkenés várható az ága­zat termelésében - mondotta Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter az MTI munka­társának azzal kapcsolatban, hogy készül az új iparpolitikai koncepció, amely meghatározza a magyar ipar súlypontjait. A dokumentum várhatóan az első negyedév végére ölt végleges formát. Privatizációs törvénycsomag A koncepció alapelve, hogy a magyar ipar igazodjék az Euró­pában, a világgazdaságban ta­pasztalt folyamatokhoz. Ennek jegyében mihamarabb fel kell tárni a magyar ipar piacképes részeit. Állást kell foglalni arról is, hogy mely területeken vár­ható visszafejlesztés, illetőleg milyen finanszírozási prioritá­soknak kell érvényesülniük. Mindezek azért is sürgetők, mert már rövid távra is infor­mációt adnak a hazai és külföldi befektetőknek, valamint az ál­lami tulajdonban lévő vagyon kezelőinek. Ahhoz, hogy a kon­cepció megvalósulhasson ter­mészetesen elengedhetetlen a megvalósítását segítő eszköz- rendszer kialakítása is - fejtette ki a miniszter, aki közölte: na­pokon belül a kormány elé kerül a privatizációs törvénycsomag. Ez két új törvényjavaslatot, és több törvénymódosítást tartal­maz. Parlamenti elfogadásával lehetővé válik, hogy a privati­zációs, illetőleg az állam vállal­kozói vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok elkülö­nüljenek. Az ipari és kereskedelmi mi­niszter elengedhetetlennek ítéli egyes szakágazatok helyzetének újraértékelését. Példaként az alumíniumipart említette, ahol most az 51 százalékos állami többségi tulajdon feladásának lehetőségéről kezdődött vizsgá­lat. Nevezetesen arról van szó, hogy külföldi befektetésekkel a Székesfehérvári Könnyűfémmű Közép-Európa egyik legmoder­nebb alumíniumfeldolgozó központjává válhat. A fejlesz­tendő ágazatok közé tartozik az autóipar is, hiszen az idén két jelentős beruházás: a Suzuki, valamint a General Motors is befejeződik és megkezdődik a gyártás. A cél e területeken az, hogy a műszaki fejlesztés révén lehetővé váljék a magyar háttér­ipar, a beszállítók részarányá­nak jelentős - 60 esetleg 70 százalékra - emelése. A válságágazatokról szólva a miniszter a kohászatot és az acélipart emelte ki. E területe­ken az idén csődeljárásokra, felszámolásokra és az ezzel saj­nos együttjáró munkanélküli­ségre lehet számítani. A tárca vezetője 2-7 ezerre tette azok számát, akik az idén emiatt veszítik el munkájukat Észak-Magyarországon. Az utóbbi hónapok folyama­tait figyelve megállapítható, hogy megindult egy kedvező fo­lyamat is - mondotta Szabó Iván. A gépipar, amely elviselte a keleti piacvesztést, és két év alatt 70 százalékkal növelte nyugati exportját, tapasztalha­tóan továbbra is képes újabb technológiák fogadására. A pri­vatizáció révén az ágazatban a differenciálódás erőteljesebbé válik, ám a megmaradó cégek végül is sikeresek. Hullámvölgy után A könnyűiparban a nagy hul­lámvölgy után vélhetően az idén fellendülés kezdődik - fej­tette ki a miniszter, hozzátéve: a magyar textiliparnak perspektí­vát jelenthet, hogy sikerült megállapodni az Európai Kö­zösséggel a textilkvótákról. Az építőiparról szólva kijelentette: az ágazat az idén még nehéz év elé néz, de várhatóan enyhül a feszültség az elhatározott beru­házások megkezdésével. Az út-, vasút-, sztrádaépítés az építő­iparnak is számos megrendelést jelent, akárcsak a horvát újjáé­pítésbe való aktív bekapcsoló­dás, amelyről a legutóbbi na­pokban tárgyaltak a szakembe­rek a helyszínen - mondotta a miniszter. A kép közismert: gomolygó, térdig érő füst, pásztázó reflek­torok kereszttüzében négy-öt verítékező, különböző hang­szert megszólaltató egyén, amint zenéjüket furcsa bakugrá­sokkal színezve, a gitárt gép­pisztolyként ráfogva a velük szemben álló többezer főnyi ra­jongó, csápoló, sikoltozó tizen­évesekre szobanagyságú hang­szóróikból elképesztő hangerő­vel szórakoztató zenét játsza­nak. A színpad közepén, illetve bármely sarkában egy nő vagy férfi magából kikelve énekel. Ez a látvány fogad valamelyik adón, ha találomra elkezdjük a tv gombját nyomogatni. Az együttesek, énekesek világhí­rűek, sztárok, népszerűek, ezer­számra akadnak a világban, szolgálva a fiatalság természe­tes igényét a zenére, ritmusra, jókedvre, dalra. - így volt ez mindig, évszázadokkal, évezre­dekkel ezelőtt is. Sípoltak, cite- ráztak, verték a dobot és min­denki fújta a magáét, dalolta annak a kornak divatos, szóra­koztató dalait. Na és ... - kapja fel a fejét ifjú barátom - most ez a kor van és ennek a kornak ez a kedvelt zenéje, mi kifogásom lehet el­lene. A fiatalság igényli ezt a fajta zenét. Híres együttesek lemezeit veszik, mint a cukrot, százezret, milliót adnak el be­lőle. Nem hallottam még arany­lemezről? Kétségtelen, az elmondottak tények. A dolog úgy fest, mintha a fiatalság a dallamnél­küli szórakoztató zenét igé­nyelné, pedig az igazság az, hogy ezt kapja. Jelentős részü­ket az ilyen zene körülményei jobban érdekli, mint maga a zene, amihez éppúgy nem érte­nek és nem kívánják, mint ahogy a Fradi drukkereinek egy része sem a labdarúgás kedvéért megy meccsre, hanem balhézni. Nem egyszer kértem meg ifjú barátaimat, hogy énekeljenek el legalább egy számot bármelyik híres aranylemezről. Soha egy mukkot sem hallottam. Zavart mosollyal általában azt a választ kaptam, hogy a mai szórakoz­tató táncdalok zömének dalla­mát nem lehet megjegyezni, elénekelhetetlenek. Baráti ösz- szejöveteleik alkalmával, sze­rény iddogálás után, a nóta utáni igényüket nem tudják ki­elégíteni. Ha már mindenáron kitör az éneklés utáni vágy, ak­kor azt éneklik, amit szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak, ha ugyan hallottak. A mai fiatalok nem énekelnek. Nincs mit. Ha még ma is divat lenne a lányok, szépasszonyok ablaka alatt való szerenádozás, bizony meg len­nének akadva, vajon melyiket válasszák „korunk” zenéjéből, amit aranylemezen rögzítettek. A mai szórakoztató zene tük­rözve korunk mentalitását ri­deg, agresszív, monoton. Vitat­hatatlan hatása mutatkozik a hallgatóságon, hisz egy-egy rock koncert után a környék ugyanúgy fest, mint egy vesz­tes, győztes és döntetlen Fradi mérkőzés után. A hazatérők nem a koncerten hallott melódi­ákat dúdolják, hanem törnek, zúznak. Sajnálom a mai fiatalokat, mert ezen a téren egy olyan vi­lágból maradtak ki, ami nekünk annakidején megadatott. Mi sem aludttejet ittunk házibulin, pincés mulatságon, szerenádo­zás előtt, de a feltörekvő dalolás igénye belőlünk a „Kék nefe­lejcs” a „Te vagy a fény” és száz más dallamot csalt ki. Ut­cai éneklésünket a lányos házak ablakaiban meggyújtott gyer­tyák jelezték és nem földhözvá- gott sörösüvegek cserepei, fel­borított kukásedények szemetje. Elenyésző ma azon táncdalok száma, amelyet mindenki éne­kel, amelyet „a suszterinasok is fütyülnek”. (Hisz már suszteri­nasok is alig vannak.) Kétségtelen a mai éjszakában felfokozott hangulatban haza­térő fiatal csoportok is szeret­nék tudatni jókedvüket a nagy­világgal. Mivel az aranyleme­zekről semmit sem tudnak idézni, az őseik dallamait mái nem ismerik, mit tesznek? Iszo­nyú üvöltéssel, ordítozással fe­jezik ki a bennük feszülő hangu­latot. Útjuk mentén felébrednek í hétalvók, felsírnak a csecse mők, és az érzelmesebb han gokra vágyódó leányok, asszo nyok nem gyújtanak gyertyát hanem rémülten csukják be a; ablakokat és lehúzzák a re dőnyt. Isten ments rájuk szólni hogy csendesebben vigadjanak Más világ ez már, nekünl pedig tudomásul kell vennünk Vége a dalnak. Dr. Szalai Istvái

Next

/
Oldalképek
Tartalom