Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-25 / 24. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. január 25., szombat Majom agy velőt már átültettek Mi következik a szív után? A szervátültetés az orvostudomány csúcstechnológiáját jelenti, de vajon hol a határ ennek a műtéti eljárásnak? Erről és egyéb transzplantációval összefüggő kérdésekről beszélgettünk dr. Flautner Lajos egyetemi tanárral, a SOTE I-es számú Sebészeti Klinikájának igazgatójával.- Napjainkban a biológia és a technika összefonódott, ha az egyik oldal lép, a másik igyekszik utolérni. Ez a nemes verseny az embert, az orvostudományt szolgálja.-Jó példa erre a műveseké- sziilék és a veseátültetés?- Igen. Bebizonyosodott, hogy jelenleg az élet minősége szempontjából egy átültetett vese sokkal kedvezőbb lehetőséget teremt, mint ha hetente kétszer-háromszor gépen kell dializálni. Egyébként figyelemmel lehet kisémi, hogy mind hosszabb a műtétet követő túlélési idő, hiszen egyre korszerűbb gyógyszerek próbálják megakadályozni a kilökődést. A kutatás fő iránya ma: miként lehet a biológiai összeférhetetlenséget tompítani.- Napjainkban egyre többet hallunk a hasnyálmirigy - átültetéséről, illetve annak mesterséges pótlásáról.- A mesterséges hasnyálmirigy valójában olyan kis berendezés, amely érzékeli a vércu- korszintet, komputer számolja ki a szükséges inzulin mennyiséget, és azt folyamatosan adagolja.- Nálunk már alkalmazzák ezt a gyógyításmódot?- A mérték nagysága miatt csak súlyos esetekben, intenzív terápiás osztályokon, például az I-es számú Belgyógyászati Klinikán használják. A fejlesztés abban az irányba halad, hogy a megbetegedett szerv funkcióját helyettesítse a gép.-A hozzá nem értő azt hi- hetné, hogy természetesebb az emberből emberbe történő átültetés, mint az élőszervezet és a .gép kapcsolata.- Az emberi szervezet néhány százezer év alatt alakult ki, és a fejlődés során arra készült fel, hogy a bekerülő idegen anyagokat, fehérjéket le tudja küzdeni. A fehérjesejtek, a lin- fociták azért dolgoznak, hogy az átültetés során bekerülő idegen fehérjéket legyőzzék. Szervezetünk a gépre csak mechanikus értelemben hasonlít, de annál sokkal tökéletesebb, hiszen van önvédő, kijavító képessége is.-A jelenlegi ismeretek szerint, van-e a szervátültetéseknek határa?- A vese-, a máj- és a szívátültetés után már nálunk is kísérleteznek a tüdő átültetésével. Nyugaton már gyakorlat, hogy a tüdőt és a szívet együtt ültetik át.- Professzor úr látott már ilyen műtétet?- Még nem, de olvastam róla.-A hasnyálmirigy átültetésről is egyre többet lehet hallani.- Ezt a műtétet a fiatalok esetében érdemes megkísérelni. Mert hiába adjuk a cukorbeteg gyereknek az inzulint, egy bizonyos idő után tönkre mehet a veséje, a szeme, idegrendszeri károsodás alakulhat ki. Ha az ilyen betegeknél elkerülhetetlen a veseátültetés, akkor sokkal eredményesebb, ha egyben új hasnyálmirigyet is kapnak. Ezzel a cukorbetegség is meggyógyítható.- Várható nálunk ilyen műtét a közeljövőben?- A világ első szívátültetése 1967-ben történt és nem sokkal után végrehajtották az első hasnyálmirigy átültetést is. Apróbb hasnyálmirigy szigetek beültetése már nálunk is történt. Reméljük, hogy mihamarabb sor kerül a teljes átültetésre is.- Külföldön majomból majomba már ültettek át agyvelőt. Hol tartanak a humán kísérletek?- A szakirodalomban sokat lehet erről is olvasni, de konkrét műtétről még nem hallottam. Egy biztos, az orvostudományban nem szabad semmiről se kimondani, hogy lehetetlen! Amit akár két évtizeddel ezelőtt még csak fantasztikus filmekben láttunk, az bizony ma már napi műtéti gyakorlat. Szabó Margit s Átalakuló termelőszövetkezetek (1.) V agy onnevesítés A szövetkezeti törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok előírják, hogy a szövetkezet - a termőfölddel és részjegytőkével csökkentett - vagyonát nem természetben, hanem szövetkezeti üzletrész formájában kell felosztani. A vagyon nevesítését - amely egyébként adó- és illetékmentes - a mezőgazda- sági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30-ig kell befejezni. A vagyonnevesítés során nem osztható fel az általános fogyasztási szövetkezet vagyonának 30 százaléka és a lakás-, a takarék-, valamint az iskolai szövetkezet vagyona. Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni, aki 1991. január 1-jén, és a törvény hatályba lépésének napján is tagja volt a szövetkezetnek. Bejelentés alapján ugyancsak vagyonnevesítésben részesülnek a következők: aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, és legalább 5 évig tagja volt a szövetkezetnek, akinek 1987. december 31. után tagsági viszonya megszűnt, de 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésekor a szövetkezettel munkaviszonyban állt; akinek tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló törvény végrehajtása következtében Szűnt meg; akinek tagsága föld-visszaigénylés következtében szűnt meg. A jogosultnak, illetve örökösének a bejelentést a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megtenni. Az említetteken kívül a közgyűlés szövetkezeti üzletrészt juttathat a szövetkezet alkalmazottainak, volt tagjainak (örököseinek) és a szövetkezetnek rendszeres munkát végző segítő családtagoknak. Ezen túl, a közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagot, akinek legalább 5 éves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg. A tagok szövetkezeti üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének. Az átalakulás után az üzletrésszel rendelkezők a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosultak. A termőföld vagyonnevesítésével sorozatunk következő része foglalkozik. (MTI-Press) „Jó szakember a jó emberből lesz.. A Kolping-osztály fél éve után Huszonhat csöppnyi gyerek, apró padokban. Ennyi a pécsi Mátyás király utcai Általános Iskola egyházzenei tagozatos első osztályának létszáma. Kilenc eleven fiú; tizenhét érdeklődő kislány. Ők már egy keresztény szellemű oktatásban vesznek részt, melyben olyan „tananyag” is szerepel, mint az egymásra figyelés, a társas viselkedés, a szeretet.. . A Pécsett megalakult Kol- ping egy nemzetközi szervezet tagjaként ott próbál segíteni, ahol tud, s ahol a legégetőbb szükség van rá: az oktatás, a nevelés, a család eredeti funkciójának visszaállításában. A pécsi szövetség számos más feladata mellett ősztől - ismereteink szerint elsőként - létrehozta azt a Kolping osztályt, melyet a Kol- ping napközi előzött meg. A tanítás szeptemberben megkezdődött. Ä kezdeményezésről Pécsi Ritával beszélgettem, aki a szervezetben az általános iskolai program irányítója.- A munka igazából az Ágoston téri plébánián kezdődött, ahol napközit működtettünk. Akkor már kerestük a lehetőséget, a helyet, hogy beindítsuk az általános iskolai osztályt, ehhez bázisintézményre volt szükségünk. Egy szülő segítségével jutottunk a Mátyás király utcai iskolához, ahol akkor éppen igazgatóváltás volt, az intézmény megújulni, változni készült, s addig már működött ott egy ének-zene és egy normál tagozat. Ők is szerettek volna valamilyen más jellegű, de a profilba illő képzést, így szerencsésen találkoztunk. A normál osztály helyett jött be az egyházzenei tagozat. Az iskola adja a helyet, a tanárokat, a napköziseket pedig a Kolping. Ami nem fér az órába Arról, mennyiben más az itteni nevelés, órákat beszélgetünk még, a napközissel is, a tanítónénivel is. Az összegzés nehéz, de annyi biztos, hogy a keresztény szellemiség, melynek átadása ebben az iskolában cél, nem szorítható órakeretbe. Vallásosnak lenni nem kötelező, de kell az, hogy a szülő kifejezze egyetértését e szándékkal. Egyébként a képzés ökumenikus. A Kolping osztályban nem kis specialistákat, hanem széles látókörű, jó embereket akarnak nevelni, megtalálni, fejleszteni és erősíteni mindazt a tehetséget, képességet, mely a gyerekben rejtőzik. Szeretnének egy másik űrt is betölteni: olyan érzelemgazdag légkörben tanítani, melyben a keresztény értékek felmutathatok, s e munkában ismét nagyobb szerepet kap a család. Természetes, hogy mindemellett versenyképes tudást kell adjon az iskola, hogy megbízhatóan megtanítsa a növendékeinek a szükséges ismereteket. Az osztály létrehozói úgy tartják, nem elég csupán a tanulók értelmi képességeit fejleszteni, de személyiségüket is egységesebben, harmonikusabban kell kibontakoztatni. Csak jó emberekből lesz jó szakember - vallják. Ezért is, hogy a tantervűk része az élményekre alapozott művészeti nevelés, a hitéleti ismeretanyag és életmód tanítása, a beszédművelés, a nemzeti kultúra megismerése, de a ház köriiii teendők elsajátítása is, beleértve a pénzügyeket és a vendégvárást. Szerepel a tantervben az alapfokú latin nyelv, a sok élményszerű néprajzi-honismereti, természetközeli foglalkozás, a testnevelés keretében a zenés mozgás, a népi és klasszkius táncelemek, az ének tantárgyban a liturgikus alapfogalmak, az egyházi népénekek, csoportos furulyatanítás és kórusfoglalkozás, a felső osztályosoknak majd a modem technikai jártasság, de még folytatható a lista.- Mi azt szeretnénk, hogy legyen a gyerek alatt egy olyan talaj, amelyen meg tudja vetni a lábát - folytatja beszélgetőtársam. - Itt nem elitképzés folyik, de mi is azt akarjuk, hogy mindenkiben megtaláljuk azt, ami benne értékes, lehet, hogy ez éppen a jó kézügyesség, jó szervezőkészség, vagy az, hogy jól meg tudja hallgatni a másikat. Döbbenetes élményem volt még az első napközinkben, hogy már a harmadikosnak sem volt kedve játszani, vagy az, hogy nem tud meghatódni, vagy akár csak nevetni a gyerek, sokszor a favicceken is csak nyihog, de alig ismeri a szívből jövő öröm érzését. Nem is ő a felelős ezért. Ott mi egy családpótló helyet szerettünk volna kialakítani, ahová a gyerek szívesen jön, nem egy kényszerkörnyezetben van, zajban, tömegben. Az ilyen hely szerintem inkább rombol a gyereken, képzeljük csak el, olyan ez, mintha mi egy gyárban dolgoznánk, és megengednék nekünk, hogy a szabadidőnket a szerelőcsarnokban töltsük el. .. Nagyon fontos, hogy rugalmas legyen a képzés, és nem elsősorban teljesítménycentrikus! A jelenlegi értékelési rendszer nem sokat árul el a gyerek igazi hajlamairól, tudásáról. Az is lényeges, hogy a tantárgyak közt legyen kapcsolat, ne járjon úgy a kisdiák, mint az a zenész, aki többszáz keringőt el tud ugyan játszani, de tánclépéseket már nem ismeri. Ez a fajta komplexitás nem új igény persze. Ezért is mondják el nekem, hogy ez az iskola nem akar semmi különös újdonságot, csak egy egyszerű, emberséges hozzáállást. Arról van szó. hogy kissé odébbcsúsznak a hangsúlyok, fontosságot kap, ami igazán fontos. Újfajta kötődések Az iskola és a szülők kapcsolata sem átlagos. Annyi biztos, hogy ide nem lehet elhozni a csemetét gyermekmegőrzésre, a családnak is megvan a maga szerepe, még ha a szülők kénytelenek is kiadni a nevelési feladatok egy részét a kezükből. De jöttek, ha meszelni kellett az osztálytermet, az egyik anyuka egy kovácsműhelybe tervez látogatást, a másik újabb néptánctanárt szervez be, a harmadiknál karácsonyi mézeskalácssütésre jöhetett össze az egész osztály. Sok segítséget kapnak a nemzetközi Kolping szervezettől, segédanyagokat, könyveket, legutóbb padokat, amiket a szülők csiszoltak le, már a harmadik hétvégéjüket áldozva a munkára. A két napközis csoport közül az egyik vezetőjét, Toldi Ildikót a tapasztalatairól kérdeztem. — Olyan dolgokat lehet itt megvalósítani, amire egy átlagos iskolában nehezen adódna lehetőség. Meg kell őriznünk a gyerekek kreativitását, feloldani a délelőtt összegyűlt feszültséget, s olyan családias légkört teremteni, amelyet szerintem minden gyereknek meg kellene kapnia. Ez nehéz is, mert hát hogyan oldódjon fel valaki ott délután, ahol rendben, fegyelmezetten ül délelőtt? Mi egyébként minden napnak adtunk egy sajátos arcot, így hétfőn a feladat „ viszaszokni az iskolába ”, ilyenkor szerepjátékokat játszunk, mesét dramatizálunk. Kedd a nyelvé, a német és az angol társalgásé, a gyerekek csevegésnek hívják. Szerdán néprajz: én az évkör szokásairól beszélek, de ez a fiúkat nem köti le ennyira, így nekik a tárgyak történetéről mondok dolgokat, legutóbb a fegyverekkel foglalkoztunk. Csütörtökön a manuális tevékenységeké a terep. Péntekre már nagyon fáradtak, akkor már csak játszani szabad. Természetesen minden nap készülünk másnapra is, és van éneklés, énekkar is. Bombariadó előtt Az osztályterem olyan mint máshol. Halmi Istvánhé, a tanítónéni szerint a legfontosabb az, hogy a gyerekei megtanuljanak mindent, amire szükségük van. Az a módszer a legjobb, amely- lyel az eredmény elérhető - mondja. Ő végzi a dolgát, semmilyen sémához nem ragaszkodik. Munkás negyvenöt perc következik, hiszen a legnehezebb betűnél tartunk, s ez az „ly”. Visszaköszön az a kéthegyű piros-kék színes, amivel annak idején mi is véstük az újságpapírra a betűket, ahogyan itt. De meg is van az eredmény, ez az utolsó megtanulandó betű, és van már, aki szinte folyamatosan olvas. Néha még nehéz eldönteni, melyik ,jé” is használatos voltaképpen a „bagoly” esetében, vagy mondjuk a „furulyánál”. Talán könnyebb lesz a döntés, ha előkapjuk a zeneszerszámot, s kicsit játszunk rajta. A Süss fel napot az egész osztály együtt énekli az alkalmi előadóművésszel. És bizony, amikor az „osztály’Myal kell egy mondatot mondani, elhangzik az is: „A Kolping osztály egy nagyon jó osztály ...” Aztán kicsöngetnek. Mindenki tódul az udvarra, s a befejezés idilli lehetne, ha később nem derülne ki: bombariadó van. Elhiszem, hogy mindez alig hihető, s amikor később az igazgatóhelyettessel, Halmi Istvánnal beszélgetek megtudom: ők rosszízű tréfára gyanakodnak. Végül természetesen nem talál a rendőrség semmit. Szerencsére. De legalább a befejező szavakból az is kiderül, ami igazán a végére kívánkozik: mik is a távlati tervek.- A mostani egyházzenei osztály nagy felmenő rendszerben lesz teljes nyolc osztállyá- mondja az igazgatóhelyettes. - Szeretnénk átalakítani a struktúrát egy teljesebb, művészeti jellegű képzéssé, s az is a tervek közt szerepel, hogy ha stabilizálódik a nyelvtanárok létszáma, egy második idegén nyelv is bejönne a tantervbe. A nemzetközi Kolping szervezet egy számító- gépes terem berendezéséhez is segítséget ígért. Legtávolabb egyelőre egy majdani önálló iskolaépület képe lebeg a létrehozók előtt. Ez egyelőre még csak vízió, délibáb, de az azért lehet, hogy egy kisebb házat külországi segítséggel meg tudnak majd venni. Nyolc osztálynak persze az nem lesz elég. Addig maradnak a pályázatok, s egy most körvonalazódó alapítvány. Hát, majd meglátjuk. A gyümölcs itt is később érik be. Ahogyan a gyerekeknél. De ha beérik, máris megérte ... Hodnik Ildikó
