Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-25 / 24. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. január 25., szombat Majom agy velőt már átültettek Mi következik a szív után? A szervátültetés az orvostu­domány csúcstechnológiáját je­lenti, de vajon hol a határ ennek a műtéti eljárásnak? Erről és egyéb transzplantációval össze­függő kérdésekről beszélget­tünk dr. Flautner Lajos egye­temi tanárral, a SOTE I-es számú Sebészeti Klinikájának igazgatójával.- Napjainkban a biológia és a technika összefonódott, ha az egyik oldal lép, a másik igyek­szik utolérni. Ez a nemes ver­seny az embert, az orvostudo­mányt szolgálja.-Jó példa erre a műveseké- sziilék és a veseátültetés?- Igen. Bebizonyosodott, hogy jelenleg az élet minősége szempontjából egy átültetett vese sokkal kedvezőbb lehető­séget teremt, mint ha hetente kétszer-háromszor gépen kell dializálni. Egyébként figye­lemmel lehet kisémi, hogy mind hosszabb a műtétet követő túlélési idő, hiszen egyre kor­szerűbb gyógyszerek próbálják megakadályozni a kilökődést. A kutatás fő iránya ma: miként le­het a biológiai összeférhetetlen­séget tompítani.- Napjainkban egyre többet hallunk a hasnyálmirigy - átül­tetéséről, illetve annak mester­séges pótlásáról.- A mesterséges hasnyálmi­rigy valójában olyan kis beren­dezés, amely érzékeli a vércu- korszintet, komputer számolja ki a szükséges inzulin mennyi­séget, és azt folyamatosan ada­golja.- Nálunk már alkalmazzák ezt a gyógyításmódot?- A mérték nagysága miatt csak súlyos esetekben, intenzív terápiás osztályokon, például az I-es számú Belgyógyászati Kli­nikán használják. A fejlesztés abban az irányba halad, hogy a megbetegedett szerv funkcióját helyettesítse a gép.-A hozzá nem értő azt hi- hetné, hogy természetesebb az emberből emberbe történő átül­tetés, mint az élőszervezet és a .gép kapcsolata.- Az emberi szervezet né­hány százezer év alatt alakult ki, és a fejlődés során arra készült fel, hogy a bekerülő idegen anyagokat, fehérjéket le tudja küzdeni. A fehérjesejtek, a lin- fociták azért dolgoznak, hogy az átültetés során bekerülő ide­gen fehérjéket legyőzzék. Szer­vezetünk a gépre csak mechani­kus értelemben hasonlít, de an­nál sokkal tökéletesebb, hiszen van önvédő, kijavító képessége is.-A jelenlegi ismeretek sze­rint, van-e a szervátültetéseknek határa?- A vese-, a máj- és a szívát­ültetés után már nálunk is kísér­leteznek a tüdő átültetésével. Nyugaton már gyakorlat, hogy a tüdőt és a szívet együtt ültetik át.- Professzor úr látott már ilyen műtétet?- Még nem, de olvastam róla.-A hasnyálmirigy átültetés­ről is egyre többet lehet hallani.- Ezt a műtétet a fiatalok ese­tében érdemes megkísérelni. Mert hiába adjuk a cukorbeteg gyereknek az inzulint, egy bi­zonyos idő után tönkre mehet a veséje, a szeme, idegrendszeri károsodás alakulhat ki. Ha az ilyen betegeknél elkerülhetetlen a veseátültetés, akkor sokkal eredményesebb, ha egyben új hasnyálmirigyet is kapnak. Ez­zel a cukorbetegség is meggyó­gyítható.- Várható nálunk ilyen műtét a közeljövőben?- A világ első szívátültetése 1967-ben történt és nem sokkal után végrehajtották az első has­nyálmirigy átültetést is. Apróbb hasnyálmirigy szige­tek beültetése már nálunk is tör­tént. Reméljük, hogy mihama­rabb sor kerül a teljes át­ültetésre is.- Külföldön majomból ma­jomba már ültettek át agy­velőt. Hol tartanak a humán kí­sérletek?- A szakirodalomban sokat lehet erről is olvasni, de konkrét műtétről még nem hallottam. Egy biztos, az orvostudomány­ban nem szabad semmiről se kimondani, hogy lehetetlen! Amit akár két évtizeddel ezelőtt még csak fantasztikus filmek­ben láttunk, az bizony ma már napi műtéti gyakorlat. Szabó Margit s Átalakuló termelőszövetkezetek (1.) V agy onnevesítés A szövetkezeti törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok előírják, hogy a szövetkezet - a termőfölddel és részjegytőkével csökkentett - vagyonát nem természetben, hanem szövetke­zeti üzletrész formájában kell felosztani. A vagyon nevesíté­sét - amely egyébként adó- és illetékmentes - a mezőgazda- sági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30-ig kell befe­jezni. A vagyonnevesítés során nem osztható fel az általános fogyasztási szövetkezet vagyo­nának 30 százaléka és a lakás-, a takarék-, valamint az iskolai szövetkezet vagyona. Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni, aki 1991. január 1-jén, és a törvény hatályba lé­pésének napján is tagja volt a szövetkezetnek. Bejelentés alapján ugyancsak vagyonneve­sítésben részesülnek a követke­zők: aki megszűnt tagsági vi­szonyát helyreállította, és lega­lább 5 évig tagja volt a szövet­kezetnek, akinek 1987. decem­ber 31. után tagsági viszonya megszűnt, de 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésekor a szövetkezettel munkavi­szonyban állt; akinek tagsági viszonya a gazdasági társasá­gokról szóló törvény végrehaj­tása következtében Szűnt meg; akinek tagsága föld-vissza­igénylés következtében szűnt meg. A jogosultnak, illetve örö­kösének a bejelentést a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megtenni. Az említetteken kívül a köz­gyűlés szövetkezeti üzletrészt juttathat a szövetkezet alkalma­zottainak, volt tagjainak (örö­köseinek) és a szövetkezetnek rendszeres munkát végző segítő családtagoknak. Ezen túl, a közgyűlés köteles vagyonneve­sítésben részesíteni azt a volt tagot, akinek legalább 5 éves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg. A tagok szövetkezeti üzletré­szének mértékét úgy kell meg­határozni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gya­rapításában való közreműködés mértékének. Az átalakulás után az üzletrésszel rendelkezők a szövetkezet adózott eredmé­nyéből évente részesedésre jo­gosultak. A termőföld vagyonnevesíté­sével sorozatunk következő ré­sze foglalkozik. (MTI-Press) „Jó szakember a jó emberből lesz.. A Kolping-osztály fél éve után Huszonhat csöppnyi gyerek, apró padokban. Ennyi a pécsi Mátyás király utcai Általános Iskola egyházzenei tagozatos első osztályának létszáma. Ki­lenc eleven fiú; tizenhét érdek­lődő kislány. Ők már egy ke­resztény szellemű oktatásban vesznek részt, melyben olyan „tananyag” is szerepel, mint az egymásra figyelés, a társas vi­selkedés, a szeretet.. . A Pécsett megalakult Kol- ping egy nemzetközi szervezet tagjaként ott próbál segíteni, ahol tud, s ahol a legégetőbb szükség van rá: az oktatás, a ne­velés, a család eredeti funkció­jának visszaállításában. A pécsi szövetség számos más feladata mellett ősztől - ismereteink sze­rint elsőként - létrehozta azt a Kolping osztályt, melyet a Kol- ping napközi előzött meg. A ta­nítás szeptemberben megkez­dődött. Ä kezdeményezésről Pécsi Ritával beszélgettem, aki a szervezetben az általános is­kolai program irányítója.- A munka igazából az Ágos­ton téri plébánián kezdődött, ahol napközit működtettünk. Akkor már kerestük a lehetősé­get, a helyet, hogy beindítsuk az általános iskolai osztályt, ehhez bázisintézményre volt szüksé­günk. Egy szülő segítségével ju­tottunk a Mátyás király utcai is­kolához, ahol akkor éppen igazgatóváltás volt, az intéz­mény megújulni, változni ké­szült, s addig már működött ott egy ének-zene és egy normál ta­gozat. Ők is szerettek volna va­lamilyen más jellegű, de a pro­filba illő képzést, így szerencsé­sen találkoztunk. A normál osz­tály helyett jött be az egyházze­nei tagozat. Az iskola adja a he­lyet, a tanárokat, a napköziseket pedig a Kolping. Ami nem fér az órába Arról, mennyiben más az it­teni nevelés, órákat beszélge­tünk még, a napközissel is, a ta­nítónénivel is. Az összegzés nehéz, de annyi biztos, hogy a keresztény szellemiség, mely­nek átadása ebben az iskolában cél, nem szorítható órakeretbe. Vallásosnak lenni nem köte­lező, de kell az, hogy a szülő ki­fejezze egyetértését e szándék­kal. Egyébként a képzés öku­menikus. A Kolping osztályban nem kis specialistákat, hanem széles látókörű, jó embereket akarnak nevelni, megtalálni, fejleszteni és erősíteni mindazt a tehetsé­get, képességet, mely a gyerek­ben rejtőzik. Szeretnének egy másik űrt is betölteni: olyan ér­zelemgazdag légkörben taní­tani, melyben a keresztény érté­kek felmutathatok, s e munká­ban ismét nagyobb szerepet kap a család. Természetes, hogy mindemellett versenyképes tu­dást kell adjon az iskola, hogy megbízhatóan megtanítsa a nö­vendékeinek a szükséges isme­reteket. Az osztály létrehozói úgy tartják, nem elég csupán a tanulók értelmi képességeit fej­leszteni, de személyiségüket is egységesebben, harmonikusab­ban kell kibontakoztatni. Csak jó emberekből lesz jó szakem­ber - vallják. Ezért is, hogy a tantervűk része az élményekre alapozott művészeti nevelés, a hitéleti ismeretanyag és életmód tanítása, a beszédművelés, a nemzeti kultúra megismerése, de a ház köriiii teendők elsajátí­tása is, beleértve a pénzügyeket és a vendégvárást. Szerepel a tantervben az alapfokú latin nyelv, a sok élményszerű nép­rajzi-honismereti, természetkö­zeli foglalkozás, a testnevelés keretében a zenés mozgás, a népi és klasszkius táncelemek, az ének tantárgyban a liturgikus alapfogalmak, az egyházi népé­nekek, csoportos furulyatanítás és kórusfoglalkozás, a felső osz­tályosoknak majd a modem technikai jártasság, de még folytatható a lista.- Mi azt szeretnénk, hogy le­gyen a gyerek alatt egy olyan ta­laj, amelyen meg tudja vetni a lábát - folytatja beszélgetőtár­sam. - Itt nem elitképzés folyik, de mi is azt akarjuk, hogy min­denkiben megtaláljuk azt, ami benne értékes, lehet, hogy ez éppen a jó kézügyesség, jó szer­vezőkészség, vagy az, hogy jól meg tudja hallgatni a másikat. Döbbenetes élményem volt még az első napközinkben, hogy már a harmadikosnak sem volt kedve játszani, vagy az, hogy nem tud meghatódni, vagy akár csak nevetni a gyerek, sokszor a favicceken is csak nyihog, de alig ismeri a szívből jövő öröm érzését. Nem is ő a felelős ezért. Ott mi egy családpótló helyet szerettünk volna kialakítani, ahová a gyerek szívesen jön, nem egy kényszerkörnyezetben van, zajban, tömegben. Az ilyen hely szerintem inkább rombol a gyereken, képzeljük csak el, olyan ez, mintha mi egy gyár­ban dolgoznánk, és megenged­nék nekünk, hogy a szabadidőn­ket a szerelőcsarnokban töltsük el. .. Nagyon fontos, hogy ru­galmas legyen a képzés, és nem elsősorban teljesítménycentri­kus! A jelenlegi értékelési rend­szer nem sokat árul el a gyerek igazi hajlamairól, tudásáról. Az is lényeges, hogy a tantárgyak közt legyen kapcsolat, ne járjon úgy a kisdiák, mint az a zenész, aki többszáz keringőt el tud ugyan játszani, de tánclépéseket már nem ismeri. Ez a fajta komplexitás nem új igény persze. Ezért is mond­ják el nekem, hogy ez az iskola nem akar semmi különös újdon­ságot, csak egy egyszerű, em­berséges hozzáállást. Arról van szó. hogy kissé odébbcsúsznak a hangsúlyok, fontosságot kap, ami igazán fontos. Újfajta kötődések Az iskola és a szülők kapcso­lata sem átlagos. Annyi biztos, hogy ide nem lehet elhozni a csemetét gyermekmegőrzésre, a családnak is megvan a maga szerepe, még ha a szülők kény­telenek is kiadni a nevelési fel­adatok egy részét a kezükből. De jöttek, ha meszelni kellett az osztálytermet, az egyik anyuka egy kovácsműhelybe tervez lá­togatást, a másik újabb néptánc­tanárt szervez be, a harmadiknál karácsonyi mézeskalácssütésre jöhetett össze az egész osztály. Sok segítséget kapnak a nemzetközi Kolping szervezet­től, segédanyagokat, könyveket, legutóbb padokat, amiket a szü­lők csiszoltak le, már a harma­dik hétvégéjüket áldozva a munkára. A két napközis cso­port közül az egyik vezetőjét, Toldi Ildikót a tapasztalatairól kérdeztem. — Olyan dolgokat lehet itt megvalósítani, amire egy átla­gos iskolában nehezen adódna lehetőség. Meg kell őriznünk a gyerekek kreativitását, feloldani a délelőtt összegyűlt feszültsé­get, s olyan családias légkört teremteni, amelyet szerintem minden gyereknek meg kellene kapnia. Ez nehéz is, mert hát hogyan oldódjon fel valaki ott délután, ahol rendben, fegyel­mezetten ül délelőtt? Mi egyéb­ként minden napnak adtunk egy sajátos arcot, így hétfőn a fel­adat „ viszaszokni az iskolába ”, ilyenkor szerepjátékokat ját­szunk, mesét dramatizálunk. Kedd a nyelvé, a német és az angol társalgásé, a gyerekek csevegésnek hívják. Szerdán néprajz: én az évkör szokásairól beszélek, de ez a fiúkat nem köti le ennyira, így nekik a tárgyak történetéről mondok dolgokat, legutóbb a fegyverekkel foglal­koztunk. Csütörtökön a manuá­lis tevékenységeké a terep. Pén­tekre már nagyon fáradtak, ak­kor már csak játszani szabad. Természetesen minden nap ké­szülünk másnapra is, és van éneklés, énekkar is. Bombariadó előtt Az osztályterem olyan mint máshol. Halmi Istvánhé, a taní­tónéni szerint a legfontosabb az, hogy a gyerekei megtanuljanak mindent, amire szükségük van. Az a módszer a legjobb, amely- lyel az eredmény elérhető - mondja. Ő végzi a dolgát, sem­milyen sémához nem ragaszko­dik. Munkás negyvenöt perc kö­vetkezik, hiszen a legnehezebb betűnél tartunk, s ez az „ly”. Visszaköszön az a kéthegyű pi­ros-kék színes, amivel annak idején mi is véstük az újságpa­pírra a betűket, ahogyan itt. De meg is van az eredmény, ez az utolsó megtanulandó betű, és van már, aki szinte folyamato­san olvas. Néha még nehéz el­dönteni, melyik ,jé” is haszná­latos voltaképpen a „bagoly” esetében, vagy mondjuk a „fu­rulyánál”. Talán könnyebb lesz a döntés, ha előkapjuk a zene­szerszámot, s kicsit játszunk rajta. A Süss fel napot az egész osztály együtt énekli az alkalmi előadóművésszel. És bizony, amikor az „osztály’Myal kell egy mondatot mondani, elhang­zik az is: „A Kolping osztály egy nagyon jó osztály ...” Aztán kicsöngetnek. Min­denki tódul az udvarra, s a befe­jezés idilli lehetne, ha később nem derülne ki: bombariadó van. Elhiszem, hogy mindez alig hihető, s amikor később az igazgatóhelyettessel, Halmi Ist­vánnal beszélgetek megtudom: ők rosszízű tréfára gyanakod­nak. Végül természetesen nem talál a rendőrség semmit. Sze­rencsére. De legalább a befe­jező szavakból az is kiderül, ami igazán a végére kívánkozik: mik is a távlati tervek.- A mostani egyházzenei osz­tály nagy felmenő rendszerben lesz teljes nyolc osztállyá- mondja az igazgatóhelyettes. - Szeretnénk átalakítani a struk­túrát egy teljesebb, művészeti jellegű képzéssé, s az is a tervek közt szerepel, hogy ha stabilizá­lódik a nyelvtanárok létszáma, egy második idegén nyelv is be­jönne a tantervbe. A nemzetközi Kolping szervezet egy számító- gépes terem berendezéséhez is segítséget ígért. Legtávolabb egyelőre egy majdani önálló iskolaépület képe lebeg a létrehozók előtt. Ez egyelőre még csak vízió, dé­libáb, de az azért lehet, hogy egy kisebb házat külországi se­gítséggel meg tudnak majd venni. Nyolc osztálynak persze az nem lesz elég. Addig marad­nak a pályázatok, s egy most körvonalazódó alapítvány. Hát, majd meglátjuk. A gyü­mölcs itt is később érik be. Ahogyan a gyerekeknél. De ha beérik, máris megérte ... Hodnik Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom