Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-25 / 24. szám

1992. január 25., szombat uj Dunántúli napló 3 Fejlesztik a közutakat, a távközlést Tömegközlekedés: jövőre már kormányzati támogatással? A héten Pécsett járt Sik­lós Csaba közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisz­ter, aki fórumot tartott a régió ágazathoz tartozó szakemberei részére. Ezt követően nyilatkozott az Új Dunántúli Naplónak.- Kevés a fejlesztésre fordít­ható pénz. Mégis, a tárcán belül milyen területek kapnak elsőd­legességet ebben az esztendő­ben?- Nagyon sok mindenre kel­lene pénz, hisz az elmúlt idő­szakban nagy fokú - nem csu­pán műszaki - romlás ment végbe.-Tudomásul kell venni, hogy szegények vagyunk, ezért rangsoroltuk, mit helyezünk most előtérbe. A mi ágazatunk­ban mindenképpen prioritást kap a távközlés, amely mind a gazdaság, mind a lakosság szá­mára a legtöbb gondot jelenti, valamint a közúthálózat fejlesz­tése, amelynek jelenlegi, köz­ismerten nem jó állapota 70-80 milliárd forint kárt okoz évente a nemzetgazdaságnak.- Miniszter úr! Nem említette a vasutat, pedig elkeserítő hely­zetben van. Nem pusztán udva­riasságból - mint egykori vas­utastól - kérdem, mi lesz a MÁV-val?- Köztudott, hogy nem csak a vasút van elkeserítő helyzetben, azt hiszem, felesleges a többit felsorolni. Idén fejlesztésére 2,5 milliárd forintot tudunk fordí­tani a központi költségvetésből, ami, jól tudjuk, nagyon kevés. A jövőt elsősorban az jelentheti, hogy a vasútnak két olyan ten­gelye van, amely az európai tranzithálózat szerves része, így az Európai Közösség országai­nak létérdekük, hogy a kereske­delmi, gazdasági, idegenfor­galmi kapcsolatait Dél- és Ke- let-Európával bővítsék. S ezért reményünk van arra, hogy a fej­lesztésekhez megfelelő hitelt tudunk kapni tőlük, amellyel addig, amíg a gazdaságunk ki­lábal a válságból, ezt az átme­neti időszakot áthidaljuk.-A Volán vállalatok, így a Pannon Volán is rendkívül ne­hezen birkóznak meg a ráfizeté­ses helyi utasszállítással. Ön szerint a költségvetésnek kit kel­lene támogatni: a vállalatokat, az önkormányzatokat, az utaso­kat? Egyáltalán, hogyan le­Interjú Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel hetne ezt a problémát megol­dani?- Általában annak a híve va­gyok, hogy legyenek olyan bé­rek, amelyek a támogatást nem teszik szükségessé.-Sajnos ettől még messze va­gyunk:- Igen, éppen ezért hosszú ideig a vállalatokat támogatták, most viszont ennek a dotációs formának a leépítésén dolgo­zunk. Ennek ellenére úgy ér­zem, a tömegközlekedésnél nem kerülheti el az állam, hogy a vállalatokat a tarifákon ke­resztül, az üzemeltetési költsé­geiben és a fejlesztéseiben ne támogassa. Ezt kormányzati feladatnak tartom.- Mikortól tudják ezt felvál­lalni?- Hosszú ideig nem görget­hető magunk előtt ez a prob­léma, így ehhez legkésőbb jö­vőre hozzá kell kezdeni. Mert az nem járható út, hogy csak a lakossággal fizetessük meg a fo­lyamatosan emelkedő költsége­ket.- Pécsett kritikussá vált a helyzet, a buszsofőrök - az elö­regedett járműpark, az ala­csony fizetések, a lehetetlen köz­lekedési viszonyok miatt - sztrájkot is kilátásba helyeztek.- Már az idén szerettünk volna 250 autóbusz lecserélésé­hez költségvetési támogatást szerezni a vidéki Volán vállala­tok járműparkjának felújításá­hoz, El kell hogy mondjam, mintegy 8000 buszt üzemeltet­nek a vállalatok, tehát igazán nem voltak nagy igényeink, de sajnos az ehhez szükséges 3 milliárd forintot sem sikerült megkapnunk. Az viszont biztos, hogy 1993-ban már lesz köz­ponti támogatás, de újra kell tárgyalni az önkormányzatok­kal az egész üzemeltetési rend­szert, s az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk, mint ahogy Nyugat-Európában, a tömegközelekedés fenntartásá­ban.-Mi a véleménye, lehet to­vábbi terheket rakni az autótu­lajdonosokra?- Kétségtelenül nagyok a terhek, de az is tény, a gépkocsi közlekedéssel összefüggésben nagyon sok kiadása van az or­szágnak. Most az a kérdés, ezt ki fizesse meg? Természetesen elsősorban azoknak kell ebben részt vállalni - közvetett vagy közvetlen módon -, akik hasz­nálják az utakat, tankolnak, szervizbe járnak, tehát az autó­tulajdonosoknak. Persze ne­kem, mint bérből és fizetésből élő autós embernek is az a cé­lom, hogy lehetőség szerint mi­nél kisebbek legyenek a további terhek, de erre kevés a remény.-Az üzemanyagárban kemé­nyen hozzájárulunk az útalap­hoz, ez mégis kevés a fejleszté­sekhez, az utak állapota roha­mosan romlik.- A jelenlegi útalap csak úgy tesz lehetővé fejlesztéseket, hogy az utak üzemeltetési, fenn­tartási költségeit visszaszorít­juk. Ez tovább nem tartható, s mindemellett erőteljesebb kor­szerűsítésre is szükség van. Ez pedig csak az adófizető, az utat használó állampolgár pénzéből történhet. Roszprim Nándor Ország­gyűlési menetrend Kárpótlás, jogi rehabilitá­lás, társadalombiztosítás és a Munka Törvénykönyve - ezek lesznek a fő témái az Országgyűlés rendkívüli téli ülésszaka hétfőn folytatódó munkájának. A tanácskozás programjá­ról - mivel Szabad György házelnök a ciprusi parlamenti elnökkel találkozott - Dörn­bach Alajos és Szűrös Mátyás alelnökök adtak tájékoztatást. Hétfő délután megkezdő­dik az általános vita az életük­től és szabadságuktól politi­kai okból jogtalanul megfosz­tottak kárpótlásának ügyében, valamint az 1963. és 1989. között elkövetett egyes ál­lam- és közrend elleni bűn- cselekmények miatti elítélé­sek semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatról. Va­lószínűleg sikerül lezárni az általános vitát a társadalom- biztosítás idei költségvetésé­ről, illetőleg az e témával kapcsolatos törvénymódosí­tásokról. Ugyancsak lezárul az álta­lános vita a Munka Törvény- könyvével kapcsolatban, va­lamint az üzemanyagok kör­nyezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat ügyé­ben. Kedden a közalkalmazot­tak jogállásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját kezdik meg a képviselők és szintén a vita általános szaka­sza veszi kezdetét az 1939. május 1-jétől, 1949. június 8-áig terjedő időszakra vo­natkozó kárpótlási törvény ügyében. Az interpellációk után a kárpótlási jegyek életjára- j dákra váltásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitájá­hoz lát hozzá a T. Ház, s napi­renden lesz az árak megálla­pításával foglalkozó törvény- javaslat, a szövetkezeti tör­vény módosítása és az ipar- i jogvédelmi eljárások igazga­tási-szolgáltatási díjáról szóló törvény megalkotása. A sajtótájékoztatón Dom­bach Alajos elmondta: még tisztázatlan, hogy milyen kö­rülmények között jelent meg a Magyar Közlönyben más szövegű költségvetés, mint amit a T. Ház Szilveszter nap­ján elfogadott. Sajtótájékoztató a nyilvánosság és a sajtó szerepéről Penteken a Pécs város 10. számú önkormányzati választó- kerületében az 1992. január 18-i időközi önkormányzati válasz­táson jelöltet indított szerveze­tek - a FIDESZ, KDNP, MDF, MSZMP, MSZP, Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete, SZDSZ - saj­tótájékoztatót tartott a Városhá­zán. A sajtótájékoztató témája egy közös közlemény ismerte­tése volt a nyilvánosság és a sajtó szerepéről. Ezen közle­mény kifogást emel az Új Du­nántúli Naplóval szemben. A fenti szervezetek állítása szerint a múlt hétvégi időközi választá­sok eredménytelensége a lap rovására írandó nagyrészt, mert nem tett eleget egy közéleti na­pilaptól elvárható tájékoztatás­nak. Az Új Dunántúli Napló szer­kesztősége - hibáit elismerve - ezúton ismét kéri az érintettek és olvasói elnézést, de fönn­tartja azon véleményét, hogy a választás eredménytelenségé­ben nem marasztalható el. M. K. Felgyorsul az állami vagyon privatizálódása Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1-es oldalról) A jegybank egyébként most dolgozza ki új kamatpolitikáját, tehát elképzelhető, hogy a már bejelentett kamatcsökkentés mellett további lépéseket is tesznek a privatizációs hitel ügyében. További változás a hi­telt illetően, hogy megszűnik a hitelfelvétel felső határa. Kiter­jed emellett a felvételi lehetőség a társaságokra is, így a jövőben már nemcsak egyéni vállalko­zók folyamodhatnak kölcsönért. Ugyancsak újdonság, hogy az E-hitelt ezentúl részvényvásár­lásra is fel lehet használni. Vé­gül - tovább bővítve a vállalko­zásfejlesztési alapítvány lehető­ségeit - átfogó hitelgarancia­rendszer létrehozásáról döntött a kormány. Ennek eredménye­ként hitelhez juthatnak az in­duló vállalkozások, másfelől ez a garancia a bankoknak is bizto­sítékot jelent. Szabó Tamás miniszterré tör­ténő kinevezésének hátterét in­dokolva közölte, hogy Mádl Fe­renc más megbízatása miatt kérte a miniszterelnöktől, hogy a privatizációval kapcsolatos feladataitól megválhasson. Másrészt a kormány most dön­tött a privatizációval össze­függő intézményi és jogi kere­tek módosít(ásáról. Hozzáfűzte: nagyban köszönhető elődjének, hogy eddig sikeresén, gyorsan és komolyabb botrányok nélkül zajlott a privatizáció. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára ismertette a büntetőeljá­rásról szóló törvény módosítá­sát célzó előterjesztést, amelyet ugyancsak megtárgyalt és elfo­gadott a kabinet. A tulajdon­képpen technikai jellegű módo­sítás az Alkotmánybíróság tava­lyi határozata nyomán született. Eddig utasítás szabályozta az ál­lamtitkot tartalmazó iratok kéz­besítésének módját. A rendel­kezéseket most tartalmi változ­tatás nélkül - ha az Országgyű­lés elfogadja - törvényi szintre emelik: az érintettek továbbra sem kapják meg az államtitko­kat tartalmazó dokumentumo­kat, hanem azokat, mint eddig, a hatóságoknál - ügyészsége­ken, bíróságokon - tekinthetik meg. Juhász Judit végezetül ismer­tette a kormány döntését a XV. kerület Őrjárat u. 1-3. szám alatti volt szovjet katonai kór­ház sorsát illetően: eszerint a kórházat térítésmentesen a fő­városi és a XV. kerületi önkor­mányzat közös tulajdonába ad­ják. Cserébe a két képviselőtes­tület vállalja, hogy az épületben kórházat működtet; a tulajdon­bejegyzéstől számított 30 napon belül megkezdi és 1995. de­cember 31-ig befejezi a mint­egy 3,5 milliárd forintos beru­házást. Minthogy ennyi forrása az önkormányzatoknak nincsen, az átalakítást és a működtetést alapítványi vállalkozásban vég­zik majd. Az esetleges nyereséget - szabta feltételül a kormány - a főváros lakosságának egész­ségügyi ellátására kell fordítani. A kórház Budapest XV., XVI és IV. kerületi járó- és fekvőbete­geit fogadja majd. Amennyiben marad szabad kapacitása, kül­földieket is elláthat. A kórház elkészüléséig Németh Tibor miniszteri biztos felügyeli a munkálatokat. (MTI) A kispolgár újjászületése Autonómia alapítvány Etnikum, szegénység. . . Fiala úr, a bécsi kispolgár, rendkívüli tettre szánja el ma­gát: legyőzi a halált. Igaz, csu­pán átmenetileg. Meg kell érnie hatvanötödik születésnapját, hogy a biztosítótársaság fizes­sen a családjának. S ő kínkódva, keserves haláltusa közepette, de kihúzza a várva várt napig, s csak utána hajtja örök álomra fejét. Az egykori portás hősies­ségének nagyon kézenfekvő oka van: az életbiztosítás. Ha életével nem is tudott hasznára válni övéinek, legalább holtából származik némi nyereség. Franz Werfel A kispolgár halála című kisregénye, melyből e megren- dítően komikus történetet is­merjük, remekül sűríti egyetlen sorsba a kisember, a filiszter szánalmas esendőségét és hét­köznapi heroizmusát. A némafilm még rokonszen­vezett a kispolgárral, gondol­junk Charlie-ra, Chaplin halha­tatlan figurájára, a beszélő .mozgókép viszont többnyire el­lenségesen szemlélte Fiala urat és társait. Most azonban mintha ismét fordulna a kocka, s a már százszor elparentált filiszter, feje körül halvány dicsfénnyel, újjászületni látszik a századvég mozijában. Két frissen bemuta­tott film is tanúsítja ezt. Az egyik olasz, a másik amerikai, de szemléletük és témájuk ro­kon: a kispolgár diadala. Sergio Rubini Az állomás című filmjének hőse állomásfő­nök egy Isten háta mögötti falu­ban, ahol a gorsvonat nem áll meg, az élet viszont igen. Az első képeken megismert kopott, avult, mégis bensőséges kisvi- lágba azonban váratlanul beront a végzet egy menekülő leány, Flavia képében, s a magányos indóház csakhamar ostromlott várrá változik, a kezdeti idill pedig abszurd színjátékba tor­kollik. A film aprólékos gond­dal hiteti el velünk ezt az átvál­tozást, mely a főhős alakjának átértelmezésére késztet ben­nünket. Ám a mi vézna s kissé ügyefogyott vasutasunk úgy győzi le a nagyvilági szélhámos által rátörő erőszakot, s menti meg Flaviát, hogy egyáltalán nem válik hőssé. Kisemberként arat sikert. És mert tudja, hogy az ócska szekrény lenyíló ajtaja óraütéskor magától lecsapódik. Ez a groteszk humor, mely a legfeszültebb jeleneteket is át­hatja, jelzi leginkább, hogy a léhaság erői itt egy naiv s érin­tetlen tisztaságú világ védfalai- nál törnek meg. Új biedermeier-kor közele­dik? Legyünk együtt addig, ameddig együtt lehetünk, mondta meghatottan a hajdani kispolgár családjának, s íme, ezzel az óhajjal zárul Mike Ni­chols Csak egy lövés című új filmje is. A rámenős és sikeres ügyvéd súlyos agysérülést szenved, s noha környezete mindent elkövet, hogy visszata­láljon régi énjéhez, ám neki eh­hez már semmi kedve. Emléke­zete elhomályosult, metszőén éles logikája eltompult, erkölcsi érzéke s önkritikája azonban felerősödött. Az eset rendkívüli, bemutatása mégis meggyőző, s korántsem csak azért, mivel or­vosi szempontból kimunkált. A film hitelessége, helyenkénti szentimentalizmusa ellenére, vagy talán azzal együtt, az ér­tékrend átalakulásának valódi­ságából fakad. Ráadásul Mike Nichols, a Nem félünk a farkas­tól rendezője, ezúttal is szert tett két kitűnő segítőtársra, harrison Ford most igazolja, hogy ár­nyalt jellemábrázolásra is ké­pes, Giuseppe Rotunno beszé­des képei, csiszolt és hajlékony vizuális retorikája pedig még a film gyengébb részeit is meg­emeli. „Beszámolónk Kari Fiala, a kispolgár haláláról ezzel véget ért” - zárta művét Franz Werfel. Most már a kispolgár életét kell megírni! Nagy Imre Az itthoni gyakorlatban még szokatlan módszerekkel és új feltételrendszer bevezetésével működő Autonómia Alapít­vány, valamint az Ormánság Alapítvány kuratóriuma tartott tegnap sajtótájékoztatót a Mű­vészetek Házában. Mint Bíró András, a kuratórium elnöke elmondta, olyan állampolgári kezdeményezések, önkéntes he­lyi szervezetek és csoportok munkáját szeretnék támogatni, amelyek a növekvő szegénység terjedését igyekeznek meggá­tolni, a vallási és etnikai kisebb­ségek jogainak elismeréséért, valamint a hatékony környezet­védelemért küzdenek. Az ala­pítványt egyéni adományozók mellett Egyesült Államok-beli és németországi alapítványok támogatják. Hazánkban a számszerűen je­lentős kisebbség, a cigányság köztudottan visszás helyzetben van. Egy demokratikus állam­rendben a másság elfogadására kell törekedni, hogy a kisebbség identitását szabadon és büszkén vállalhassa. Az Ormánság Alapítvány a helyi erőforrások hiányával küszködő ormánsági területek, többek között a falvak szegé­nyei helyzetének javításán fára­dozik. Különböző tanfolyamo­kat és vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat indítottak el. Elsőként Gilvánfán alapítottak egy szövőüzemet, és építettek egy organikus mintakertet. Feb­ruártól pedig 8 faluban indíta­nak zöldség, gyümölcs és gyógynövény termesztői, vala­mint kézműves mesterség kép­zéseket. ■ Tevékenységükhöz a Mun­kaügyi Minisztérium, az Egész­ségvédelmi Intézet, az Auto­nómia Alapítvány, a megyei Munkaügyi Központ és az OTP baranyai igazgatósága nyújt anyagi hátteret. Tröszt E-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom