Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-21 / 20. szám

1992. január 21., kedd aj Dunántúli napló 9 Siklós Megszépült templom Az elmúlt év végén, advent harmadik vasárnapján áldotta meg Mayer Mihály megyéspüs­pök a felújított máriagyűdi templomot. Pavlekovics Ferenc plébánostól megtudhattuk, hogy a tatarozást eredetileg négy hó­napra tervezték, de a régi szer­kezet állaga nagyon lepusztult volt, s ezért az átadás csúszott. A tatarozáskor mindkét tornyot, a szentélyt, a hátsó kápolnát és a Szent Mihály kápolna tetőszer­kezetét is felújították.-Úgy tudom, az eredetileg 12 milliósra tervezett költségve­tést sikerült lecsökkenteni.- Igen, sokat segítettek a Pas- sau-i hívek és a a Kolping Egyesület. Leicht Adám a ren­geteg utánajárással, Werner Jó­zsef országgyűlési képviselő pedig a társadalmi munkában végzett tervezéssel és műszaki vezetéssel tett a cél érdekében, míg a kivitelezőről, Szentes Jó­zsefről is csak jót mondhatok.- Máriagyűd híres zarándok- hely ... Valóban, a jövőben szeret­nénk is nagyobb figyelmet for­dítani a búcsúsokra, a zarándo­kokra. Az első ilyen alkalom február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony búcsúja lesz. kótány Itt a kábel-tv Naponta, 16 órától másnap reggel 8-ig helyi információk után kutathatnak a a kábel-tv rendszerbe bekötött siklósiak és máriagyűdiek a televízióban, a VHF sáv 9-es csatornáján. Kótány Jenő, a Siklósi Műve­lődési Központ stúdiójából kí­sérleti jelleggel lassan már két hónapja közvetített műsor szer­kesztője a helyi információk mellett közérdeklődésre szá- mottartó országos és külföldi hírekkel fűszerezi, teszi bulvár jellegűvé az óránként ismét­lődő, képújság szerű programot. Nagyobb jelentőségű helyi események előfordulásakor vi­deóra felvett anyagot játszanak be a kábelrendszeren keresztül, így a kényelmesebbek a karos­székekben hátradőlve lehetnek részesei a város eseményeinek, vagy (amire az országos tv-ben igen kicsi az esélyük) „nézhetik vissza” önmagukat, szerettei­ket, ismerőseiket. A program a lakások kilenc­ven százalékában fogható, so­kak számára a naponta közölt rejtvények, feladványok jelen­tenek csalogatót. A játékosok üzenetrögzítőre mondhatják el megfejtéseiket, melyek alapján naponta sorsolást tartanak. B. N. Megszólal a plébános, a vállalkozó Újévi várakozások Nyugodtabb évet a tavalyinál Fellendülést a gazdasági életben Változó világban élünk. Olyanban, ahol a hosszútávú tervezések helyett a napi gon­dokon való átlépés esélye és le­hetősége foglalkoztatja az em­bereket, amelyhez társul a déli szomszédban lévő bizonytalan­ság érzete is. „Ahány ház, annyi szokás’’-tartja a mondás, és ahány család, intézmény, annyi probléma, gond, várakozás. Közülük ragadtunk ki néhányat, minden előzetes tervezgetés, megfontolás nélkül. A kérdés mindenkihez ugyanaz volt: Mit vár ön az új évtől? Dr. Dobay Gábor, a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet el­nöke: - Egyre erősödő verseny közepette kell készülnünk erre az évre. Az 1992-es működé­sünket alapvetően meghatá­rozza a múlt évben életbe lépett pénzintézeti törvény, amely roppant szigorú keretek közé szorítja a banki működést. Ré­szint a betétesek védelmében, részint a bankok biztonsága ér­dekében. E szigorú működési feltételek közepette - ahol szinte minden kedvezmény megszűnt - szeretnénk továbbra is eredményesen dolgozni. Ez évi terveink között szere­pel a hamarosan átadásra ke­rülő, új kirendeltségünk beüze­melése, ahol szeretnénk komp­lett szolgáltatásokat nyújtani. Ezek felölelik a teljes lakossági ügyintézési kört, amely mellett erősíteni kívánjuk a vállalko­zókkal és az önkormányzatok­kal való kapcsolatrendszert. Gondolkozunk azon, hogy az önkormányzat által preferált cé­lokra kedvezőbb hiteleket ad­nánk. Természetesen olyan cé­lokra, amelyek a város érdekét szolgálják, hisz nekünk is érde­künk, hogy a város fejlődjön. Joó Lajosné, vállalkozó: - Biztonságot, békét és nyugod­tabb évet, mint a tavalyi volt. Komor István, a Baranya Megyei Alkotótelepek igazga­tója: - Optimista vagyok, remé­lem, hogy túléljük ezt az évet? hogy rendeződik a jugoszláv helyzet. Bízom abban, hogy el­fogadják az új felsőoktatási tör­vényt - olyannak, amilyennek én is szeretném. Almamelléki Károly, a Ten- kesalja Afész elnöke: - Most, hogy elfogadták a szövetkezeti törvényt, feladataink nem kis részét képezi, hogy szövetkeze­tünket a törvény szellemében átalakítsuk. Örülök, hogy végre az a tagság, amellyel éveken ke­resztül „tulajdonosi” kapcsolat­ban álltunk, tényleges tulajdo­nosként jelentkezhet, és remé­lem hogy biztosítani tudjuk számukra a megélhetést. Másodsorban bízom abban, hogy a szövetkezet az eredmé­nyes működését folytatni tudja, ezt a rendkívül kemény idősza­kot átvészeli, és remélem, ha lassan is, de fellendülési idő­szak következik, aminek hatása a kereskedelemben és a vásárlá­soknál is érződik. Dr. Keresztes Pál, katolikus plébános: - Született optimista vagyok. Jó lenne a belpolitiká­ban egy bizonyos stabilizáció, bár tudom, hogy amire vágyom, az most álom. Különösen, hogy mi, siklósiak ütközőpontban élünk, és ezért óhatatlanul fi­gyelnünk kell a világtörténé­sekre. Jó lenne, ha a válságok nem húzódnának el, ha megfe­lelő megoldásokat találna a vi­lág. A papi hivatásomat, mun­kámat illetően ezekhez kötőd­nek elvárásaim. A katolikus is­kola szempontjából azt várom, hogy az eddigi megértés talajá­ról kiindulva mindenki közös ügynek tekintse az iskola dol­gát, hisz a jövő záloga az Ifjú­ság, és ezen a téren már elérke­zett a 24. óra ... Egy a horvát Baranyából el­menekült nagypapa'. Hogy meg­tudhassam, áll-e még otthon az öreg ház, mert költöznék min- nél előbb vissza. Szeretném látni a lányomat és a vejemet, akikről október óta nem hallot­tam hírt, kótány Hazaindult menekültek Horvátország függetlenségé­nek elismerése óta mind több hazánkban tartózkodó menekült indul haza. Szombaton a drávaszabolcsi határátkelőhelyen kilépőknek csaknem mindegyike hazatérő menekült volt, számuk elérte a 350 főt. Főleg eszékiek veszik a bátorságot a hazatéréshez, míg a szerb megszállás alatt lévő Baranya háromszög elmenekült lakóinak egyelőre nincs hova indulniuk. Felvételünk a dél-siklós-má- riagyűdi táborban készült, ahol a Baranyából való idős bácsinak és a gyermekeknek még talán hosszú időt kell eltölteniük. Fotó: Balog N. Több gyermek, jobb felszereltség A harkányi óvodában Olyan nagy az épület, hogy szinte el lehet benne tévedni. Az új harkányi óvodában (mi­közben Fórizs Sándorné veze­tőnőhöz tartok) felfedezem, hogy - ellentétben a régi épület beosztásával - a csoportblok­kok mellett itt óvónői- és dajka­szoba, varrószoba, sőt a kicsik számára könyvtár és tornaterem is található. A tervező pécsi vállalat, az Agrober szemmel láthatóan ki­váló munkát végzett: az 1500 négyzetméteres, tágas, világos épület igen jó elosztásúnak bi­zonyul. S ha már a munkát érté­keljük, a Horváth János vezette sellyei költésgvetési üzemnek ugyancsak kijár az elismerés a remek kivitelezésért. Néhány nappal a január 6-i ünnepélyes avató után a vezető óvónővel a kibővült lehetősé­gekről beszélgetünk:-A régi óvodába hat cso­portba összesen 104 gyermek járt, most pedig hét csoportunk van, 179 óvodással. Az intéz­ményben azonban kényelmes körülmények között 200 gyer­meknek biztosíthatunk helyet. Harkány volt társközségei mel­lett Turonyból, Csarnótáról, Drávaszabolcsról és Mattyról is fogadunk gyermekeket. Emellett nyelvoktatást vezet­tünk be - folytatta Fórizs Sán- domé. - Egy csoportban nemze­tiségi németet tanulnak a kicsik, a többieknek pedig hetente egy­szer angol, illetve német foglal­kozásuk van. A németoktatás kibővítését egyébként az egész óvodára tervbe vettük. Az intézményben (amely ta­lán az egyetlen olyan óvoda a környéken, amely minden Kö­jál-előírásnak megfelel) jelen­tősen javult az eszközellátottság is, melyhez hozzájárult a szülők adakozókedve. Rengeteg be­rendezést, játékot és könyvet ajánlottak fel, vagy pénzt adtak azok megvásárlására. A csoportszobákban igen sok természetes anyaggal találkoz­hatunk, a gyermekek virágok, fonott kosarak között játsza­dozhatnak a téli foglalkozáso­kon. Nyárra viszont az óvoda környékét még rendbe kellene tenni. Remélhetőleg erre is sor kerül, az önkormányzat ugyanis ígéri, hogy tavaszra parkosí­tásba kezdenek, homokozókat és pancsolókat alakítanak ki a piciknek. Szabó Anikó Vélemény a képviselő-testületről Kérdés a polgármesterhez Dr. Máté János az elmúlt év novembere óta Siklós város polgármestere. Arról kérdeztük, hogy milyennek látta a képvi­selő-testület eddigi működését, és a tapasztalatait figyelembe- véve mit vár a holnaptól?-Egy hagyományok nélküli, nem igazán önkormányzatbarát közegben nehéz, néha kifejezet­ten keserves tevékenykedni, dolgozni. Úgy érzem, képvise­lőink az elmúlt év során nagyon nehéz döntések előtt álltak. Le­het vitatni, hogy a meghozott döntéseik helyesek voltak-e vagy sem, én azomban egyiket sem teszem. Tisztelem őket, hogy felvállalták ezeket a dön­téseket, elhatározásokat, hogy számos esetben megteremtették a továbblépés lehetőségét. Amikor megválasztottak, nyilván egy adott helyzetet örö­költem. Számomra nagy tanúl- ság a képviselő-testület és a vá­ros lakosságának az együttmű­ködése, illetve annak hiánya. Már Demoszthenész meg- -mondta: A város csak úgy ma­Vörös Mihály: Nem tudom, mit vetünk tavasszal . . . Talpon marad-e Siklós város tsz-e? radhat fenn, ha lakóit egyazon akarat vezérli. Természetesen ez igy tisztán soha nem lesz igaz, de jó lenne, ha legalább a többséget egy akarat vezérelné. Úgy érzem, ha összefogunk - dacára annak, hogy csak lehető­séget kaptunk, pénzt nem - megteremthetjük egy szebb, emberibb környezet révén a jobb élet lehetőségét és feltéte­leit városunkban. Erre sem a polgármester, sem a képvi­selő-testület önmagában nem képes. Ha a legjobb szándék is vezérel bennünket, akkor is szükség van városunk lakóinak megértésére, türelmére, tevé­keny, segítő közreműködésére ahhoz, hogy céljainkat meg tud­juk valósítani. Én hiszem, sőt, határozottan bízom abban, hogy Siklóson ez az együttműködés megvalósulhat. tány " ■ Az idei első képviselő-testü­leti ülésre január 28-án kerül sor a Városháza tanácstermé­ben. Többek között az 1992-es költségvetésről tárgyalnak, várhatóan jóváhagyják a Vá­rosgazdálkodási Vállalat átala­kulását, foglalkoznak a helyi közlekedési díjakkal és több alapítványról is szó esik. Az ülés a szokottól eltérően 14 órakor kezdődik. Nem az foglalkoztatja mos­tanában - a siklósi tsz vezetőit, hogy milyen lesz a jövő évi ki- witermés. A tét most a talpon- maradás, ugyanis az elmúlt egy-másfél év gazdasági dönté­sei, az alapvető fontosságú tör­vények (kárpótlási, szövetkezeti és átmeneti törvény) megalko­tásának késedelme ugyanúgy megrázta a város termelőszö­vetkezetét, mint az egész ma­gyar agrárágazatot. Amikor Vörös Mihály tsz-el- nökkel a szövetkezet helyzeté­ről, kilátásairól váltottunk szót, bizony jónéhány irányba elsza­ladt beszélgetésünk fonala. Mindez nem véletlen: ha ugyanis azt sem lehet még biz­tosan tudni, hogy mit vetnek ta­vasszal, hogy pénzügyileg tal- ponmarad-e a tsz, igazán nagy optimizmusra vallana stabil jö­vőképet alkotni, biztos elképze­léseket ecsetelni.- A taglétszámunk 400, amelyből aktív dolgozó 180 fő - kaptunk tájékoztatást. - Évente átlagosan 180 millió fo­rint árbevételt realizáltunk, nye­reségünk 5 és 8 millió forint kö­rül mozgott. Az egy főre jutó át­lagjövedelem 1991 -ben 180 ezer forint volt a szövetkezetben. Ami a nyereséget illeti: arról valószínűleg helyesebb múlt időben beszélni. Különösen, hogy január közepére bebizo­nyosodott: a tsz-nek csaknem 100 hektáron földbe fagyott a répája. A jugoszláv háborús helyzet miatt nem tudták időben befejezni a betakarítást, aminek következtében mintegy 7 millió forint „ugrott” a tiszta ered­ményből. Még jó, hogy a többi munkát be tudták fejezni. Igaz, búzából csak a felét (350 hek­tárt) vetették a szokásosnak és az őszi talajmunkákat is igye­keztek a legspórolósabban megoldani. A mélyszántás nem érte el a szokásos mélységet, műtrágyát pedig egy szemet sem szórtak ki a földekre.- Egyszerűen nem tudom megmondani, hogy mit vetünk tavasszal - méltatlankodott az elnök. - Felülről azt tanácsol­ják, hogy csak azt szabad el­vetni, amire biztos szerződés van. Ilyen alapon viszont beve­tetlenek maradnának a földek. Az már biztos, hogy közösen kezdik meg a tavaszi munkákat a szövetkezetben. A megnyilat­kozásokból az sejthető, hogy az átalakulásról szóló szavazás so­rán továbbra is a szövetkezeti forma mellett teszik le voksukat a tagok. Az elnök azonban (bár a bizakodás érezhető volt hang­jában) azzal a lehetőséggel is számol, hogy teljesen ellehetet­lenül, esetleg fizetésképtelenné válik a tsz. Ebben az esetben pedig előfordulhat, hogy a kényszerhelyzet miatt magán- gazdálkodásba kell fogniuk a je­lenlegi tagoknak.- Miközben 25 milliós tarto­zásunk van, a kintlévőségünk 35 millió forint - vont rövid mérleget az elnök. - Tartoznak a búza és a szőlő ellenértékével is. A rést nekünk magas kama­tozású hitelekkel kell betöm­nünk, miközben a mi adósaink, terményeink felvásárlói egy fil­lér kamatot sem fizetnek kintlé­vőségeink után. A kérdés csak az, hogy a téli nagyjavítások­hoz, a tavaszi munkák megkez­déséhez kapunk-e ilyen hely­zetben hitelt? (Balog) Hírek — Munkanélküliek vizs­gája. A múlt héten letették fél­évi vizsgáikat Siklóson a mun­kanélküliek átképzőtanfolya­mának résztvevői. A művelő­dési központban folyó, számí­tógépes operátori szaktanfo­lyamon 20 fő vesz részt, bízva az elhelyezkedésben. — Hirdetés helyben. La­punk új hírdetésfelvételi lehető­séggel várja az érdeklődőket az egykori Siklósi járás több tele­pülésén is. Az Új Dunántúli Naplóba január elejétől a sik­lósi, a harkányi, a vajszlói és a sellyei takarékszövetkezeti ki- rendeltségeken is feladhatják olvasóink a hirdetéseiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom