Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-20 / 19. szám

1992. január 20., hétfő új Dunántúli napló 15 Jó tanulók, jó sportolók Pavlovics Gábor Soha rosszabb idényt, mint a legutóbbi! Vallja a PVSK 23 éves válogatott tájfutója, hiszen az ötödéves medikusnak majd­nem minden sikerült az elmúlt évben. A hazai bajnokságokon 3 arany- és egy ezüstérmet szer­zett, s egyben ő lett az országos főiskolai bajnok is. Jól sikerült alapozás után remek erőben kezdte meg a tavaszi idényt. Itt­hon, szinte nem talált legyő­zőre. A júniusi vizsgaidőszak kis pihenőt hozott számára az edzésekben. A másodalapo­zásba azonban jól beleillett egy svéd edzőtábori és verseny-me- hívás. Egyre javuló formába lendülve érkezett a csehszlová­kiai világbajnokságra. A sprint­táv selejtezőjén azonban majd­nem elbukott. Kész csoda, de valóban csak pár másodpercen múlott a délutáni döntőbe ju­tása. A Karlovy Vary fölötti hegy­tetőn viszont mintha kicserélték volna. Sokféle véleményt mondtak már Pavlovics Gábor­ról , de egyet soha: gyors! Már­pedig a VB premier versenytá­von a legjobb magyar verseny­zőnek bizonyult. Célbaérkezése után sokáig boldog volt, míg félóra múltán a később rajtoló nagyágyúk hátrább nem szorí­tották. Végülis az 5,8 km-es tá­von mindössze két perccel szo­rult a világbajnok mögé, s a 16. helyezése méltán keltett feltű­nést. A klasszikus távú egyéni 17,5 km-én viszont elvérzett. Nem volt egyedül. Nagyon el­mérték magukat a pályakitűzők. A 109 perccel győztes svéd Mörtenssön mögött Gábor 20 perccel később érkezett célba, s ez a 79 rajtoló közül csak a 36. helyre volt elég. A VB ötödik, záró napjára Pavlovics újra villogott. A min­den idők legizgalmasabb VB váltóversenyén a magyar csapat második futójaként 13. helyről tornázta fel magát, és csapatát egy elképpesztően jó futással a 7. helyre. Sporttörténeti pilla­natként Pavlovics jóvoltából először fordult elő, hogy a sportág klasszisai, a svédek a magyarok mögött váltottak a 2. etap után. Gábor teljesítményét csak fokozza, hogy ez alka­lommal ellenfele a korábbi svéd világbajnok, Kent Olsson volt. Úgy véljük, a hazai és nem­zetközi sikerszériáját méltán ismerte el a szakma. Az MTFSZ elnöksége az „Az év legjobb férfi versenyzője” címmel ruházta fel. A Művelő­dési Miniszter pedig - a Pécsi Orvostudományi Egyetem ja­vaslata alapján - Jó tanuló, jó sportoló kitüntetésben részesí­tette. Kovács Ildikó Nagy kanállal mérték a sikert 1991-ben Kovácséknál. A hat­tagú sportcsalád gazdag tró­fea-gyűjteményét Ildikó az el­múlt idényben két magyar baj­noki arannyal és két bronz­éremmel gazdagította. Mindez nem volt elég, az igazi csúcs még hátra volt. Kovács Ildikó, aki 1991-ben államvizsgázott a JPTE Tanárkéző Karán, s fi­zika-technika szakon 4,6-os eredménnyel diplomát kapott, szeptembertől a szabadszentki­rályi iskola tanárnője. A PVSK 22 éves bajnoknője a dicső napokra így emlékezett vissza: „Azt hiszem, aki részese volt a VB egy hetének, nagy be­tűkkel írhatta emlékönyvébe. Nekünk, akik egy magyar vi­lágbajnoknő csapattársai lehet­tünk, pedig kiváltképp! A sprint távon nagyon akar­tam és ez megboszulta magát. Sajnos túl gyorsan futotam és emiatt sokat hibázva nem jutot­tam tovább. Kárpótlásul a „B” döntőben harmadik helyezéssel vigasztalódhattam. A klasszikus távú egyénin nem indultam, de Oláh Kati világbajnoki aranyé- érme óriási élmény volt. Még mindig újra és újra futkos háta­mon a hideg, ha Kati befutására, a magyar szurkolók örömtán­cára, a marienbádi fürdő feny­vesekkel körülölelt gyönyörű parkjában felcsendült magyar Himnuszra gondolok. A csapa­tot feldobta Kati sikere és izga­tottan számoltuk esélyeinket, de sehogy sem kerültünk előbbre. Szerencsére a versenyen ez nem jutott eszünkbe. Első em­berünk ugyan csak a 9. helyen érkezett a váltóhelyre, de nem sok hátránnyal. A második etap szétszórta a mezőnyt, de szinte hihetetlenül hangzott a tájékoz­tatóban, hogy a 4. helyen mond­ták be csapatunkat. Akkor let­tem ideges, de nagyon. Ahogy kézhezkaptam térképemet és át­tekintettem a pályát - még most is csodálkozom - megnyugod­tam. Pörögtek a lábaim, s jöttek a pontok. Néha az volt az érzé­sem, egyedül vagyok az erdő­ben, semmi nem zavart. Igaz, a táv egyharmadánál egy pilla­natra láttam a cseh Kucharovát. Bántam is meg nem is, hogy el­tűnt. A negyedik helyen érkeztem célba és indíthattam utoljára Oláh Katit, aki világbajnoknő­höz méltóan futott. Az ünnepé­lyes eredményhirdetésre fel- vonló 6x4 lány között biztosan mi voltunk a legboldogabbak. Igaz, csak a dobogó melletti első hely jutott nekünk, de szá­munkra ez gyönyörű volt. Ne­gyedikek lettünk a világbajnok­ságon!” Kiss Endre Nem mondott le a válogatottságról Hirt József az edző telefonjára vár „Ha nem országúton, akkor majd terepen ...” Alaposan megszaporodtak az utóbbi napokban a hírek a ver­senykerékpárosokról. Mond­hatnánk azt is, hogy a téli holt­szezonban még soha nem volt ekkora aktivitás a kerékpáros „istálókban”, mint most január második felének elején. Mindez nem véletlen, mivel a sür­gés-forgást az idézte elő, hogy nagy lehetőség előtt áll a hazai kerékpársport: legjobbjaink ugyanis ott lehetnek a barcelo- niai olimpián, valamint a valen­ciai világbajnokságon. A különböző csapatok háza- tájáról érkezett hírekben azon­ban hiába kerestük a Pécsről Csepelre igazolt válogatott ver­senyző, Hirt József nevét. Nevét ugyan nem találtuk, személye­sen azonban találkozhattunk vele, annál is inkább mert a késő ősszel Pécsett lebonyolí­tott országos terepbajnokság megnyerése után már nem is utazott vissza Csepelre, hanem edzéseinek helyszínéül a bara­nyai utakat, a Mecsek lejtőit vá­lasztotta terepül.- Valóban az október végén Pécsett lebonyolított országos terepbajnokságon ültem ver­senyszerűen utoljára nyeregbe. Azóta csak az országútakat és a hegyoldalakat rovom - nyilat­kozta a verseny kerekes.- Végülis pont került annak a kérdésnek a végére, ami hiva­tott eldönteni, hogy hányadik országos terepbajnoki címed volt a pécsi?- Öt bajnoki aranyérmem van, valóban megszakítással. Ugyanis az történt, hogy az egyik éven háromszakasos baj­nokságot hirdettek, s főleg olyan terepeken, ahol nekem kevesebb volt az esélyem. En­nek ellenére akkor is dobogón végeztem, akkor második let­tem. A többi öt azonban igaz...- Három évvel ezelőtt nagy vihart kavart, amikor elhagytad Pécsett és az amerikai kerék­párgyártó cég szponzorálta Csepelhez költöztél.- Igen ez akkor volt, amikor harmadik lettem - s, milyen vé­letlen? - a Dél-Dunántúlon ren­dezett Mecsek Kupán, és szer­ződést kötöttem a sportág ak­kori hazai fellegvárának szá­mító Csepel-Schwinnel.- Miként sikerült az ottani beilleszkedésed?- Az első évben ment min­den mint a karikacsapás, mond­hatom joggal: nagyon jó évet zártunk. Többször utaztunk kül­földre, közötte a nagy kerék­párverseny-hagyományokkal rendelkező, péndíjas német és olasz versenyekre. Futott a ke­rék, jó volt a csapat. Aztán a következő év már csak fele annyira jól sikerült, míg a tava­lyi, mondhatom sehogy. Mindez a túledzettségnek, a ki­fáradásnak a következménye volt. Sajnos ebbe belejátszott az is, hogy egyre kevesebb támo­gatást kaptunk, így a verse­nyekre sem tudtunk igazán fel­készülni. Fogyott az erőnk, fo­gyott a gárda is. Amíg az előző években több csapattal is indul­tunk az országos és nemzetközi versenyeken, addig tavaly már alig tudtunk összeverbúválni egy ütőképes gárdát.- Most viszont nagy csend vesz körül.- így van. Még tavaly kipa­koltam a sportág helyzetéről, várható következményeiről egy budapesti napilapban, azóta is iszom a levét. Most várom, hogy edzőm Gyapjas András mikor telefonál, és különösen azt, hogy mit? Huszonnyolc éves vagyok, ebből tizenhatot versenyzőként tekertem le. Most már mindenre oda kell fi­gyelnem, most már mindenre, a családra is gondolnom kell. Mindez nem jelenti azt, hogy lemondtam volna a válogatott­ságról, azért még mindent meg­tennék és meg is teszek. Amennyiben még sem jön össze a dolog, akkor - éppen a terep­versenyeken elért eredményeim alapján - átnyergelek a mind népszerűbbé váló mountain bike hegyi kerékpárverse­nyekre. Végülis, erre már most is készülők, ennek megfelelően készítettem el az edzéstervet. Kapu László Előbb a FÁK, következik Oroszország Már az elnevezéseket illetően is sajátos metamorfózison megy át a néhai Szovjetunió sportja. Jellemző - s a tárgynál maradva a jégkorongból vett - példa: de­cember végén a juniorok A- csoportos világbajnokságát még szovjet válogatottként kezdték a „szajuz” korosztályos legjobb­jai, hogy azután - már az új esz­tendő első napjaiban - mint a FAK-nak, vagyis a Független Államok Közösségének csapata nyerjék meg a vb-aranyat. Most a felnőtt hokiválogatott esetében játszódik le valami ha­sonló „átváltozás”. A „szbor- naja” a februári albertville—i téli olimpián még mint a FÁK együttese szerepel, az egykori 22-szeres világ- és hétszeres olimpiai bajnok szovjet váloga­tott „jogutódaként”. Majd kö­vetkezik az újabb névcsere, s az árilis 24. és május 10. közötti csehszlovákiai világbajnoksá­gon Oroszország válogatottja­ként lép jégre - gyakorlatilag ugyanaz a gárda. Azért gyakorlatilag, mert hosszú esztendők óta a szovjet jégkorong legjobbjainak el­söprő többsége orosz nemzeti­ségű volt, illetve a mai FÁK- együttesben is ez a helyzet. A dpa statisztikája arról árulkodik, hogy a legutóbbi, még teljes . szovjet bajnokság hatvan élcsa­pata közül 56 működött az Orosz Föderációban. S logikus következmény az is, hogy a Szovjetunióból eligazolt, kül­földön játszó profik 95 száza­léka orosz nemzetiségű. Mind­ebből következően a sportágban a vezető szerepet is az orosz szövetség vitte - és viszi to­vább. Utóbbira bizonyíték, hogy már ott fekszik a Nemzetközi Jégkorong Szövetség előtt az orosz hokiszövetség felvételi kérelme, bár az IIHF a végső döntést csak az albertville-i téli olimpia után hozza meg Roman Neumayer IIHF-igazgató sze­rint az oroszokat hamarosan követik a balti államok, továbbá az ukránok, a beloruszok és a kazahok is, vagyis lesz jócskán utódszövetség a szovjetek he­lyén. Merthogy a felvételük elé aligha állít bárki is akadályt, az bizonyosnak látszik, hiszen a független köztársaságok teljes joggal igényelhetik az önálló IIHF-státuszuk jóváhagyását is.- El fogjuk ismerni a szuve­rén jégkorongszövetségeket, s gondolom, példánkat más nem­zetközi sportszövetségek is kö­vetni fogják - mondta Günther Sabetzky, az IIHF elnöke. - Fel­esleges tovább várni, valakinek el kell indítania a folyamatot. Johnson feledni akarja a múltat Egy hónappal a február 15-iki Sunkist elnevezésű fe­dettpályás atlétikai viadal előtt sajtóértekezleten vett részt Ben Johnson és edzője. Az 1988-as szöuli nyári olimpián dopinghasználat mi­att pórul járt, babérjaitól, cím­eitől, világrekordjától meg­fosztott kanadai vágtázó ele­inte alig jutott szóhoz, mert edzője, Kameel Azan szokatla­nul bőbeszédű napot „fogott ki”. A mester többek között hosszasan vázolta, ha a múlt­ban ő lett volna Johnson szakmai munkájának irányí­tója, sohasem esett volna meg ez a csúfság a jamaicai szár­mazású kanadai atlétával, azaz hogy „kiütötte volna a dop­pingot a kezéből”. Amikor azután maga a spor­toló is lehetőséghez jutott, el­mondta:- Legfőbb törekvésem fel­edni a múltat. Ezért tökélete­sen fölösleges feszegetni, mi történt, hogy történt. Most 1992-t írunk, és olimpia jön soron. A mával és a jövővel akarok foglalkozni. A múltból persze nem ép­pen kellemes emlék számára, hogy az 1991-es legjobb 100 méteres eredménye egy na­gyon szerényke 10.31 mp, amivel gyakorlatilag „mérföl­dekre” van a földkerekség leg­jobb vágtázói mögött. Az új­ságírók arról is faggatták, mi a véleménye az amerikai Carl Lewis-ról, aki 1991. augusztus 25-ikén világcsúccsal nyert vb-babért?- Lewis? Nem gondolok rá. Egy név, semmi más. Az én feladatom az, hogy ne az el­lenfelekkel számolgassak, ha­nem minél előbb jó formát mu­tassak fel. Egy olimpia előtt nem találgatni és tippelgetni, hanem edzeni kell. Johnson a Sunkist-rendez- vényen az 50 méteres távon próbálkozik. Első szabadtéri versenyére májusban kerül sor, akkor 100 métert fut Ja­maicában. HOROSZKÓP jan. 20-26. ' KOS (in.21.-IV.20.). Szerelem: Talán túl sokat aggodalmaskodik, azért nem találja helyet a partnere mellett, J vagy azért nem talál megfelelő társat. Próbálja könnyebben kezelni az eseményeket, s meglátja, minden jóra fordul. Hivatás: Ha van türelme kivárni a megfelelő pillana­tot, akkor mindig valóra tudja váltani elképzeléseit A héten különösen sikeres lesz. ' OROSZLÁN (Vn.23.-Vm.23.) Szerelem: Ezekben a napokban elsősorban csa­ládi gondok kötik le, ez nem a lángoló érzel- . mek, hanem a felelősségvállalás időszaka. Hi­vatás: Váratlan helyzet elé kerül a héten. Nem árt az óvatos­ság, a körülmények első látásra kedvezőtlennek tűnnek, de idővel kiderülhet, hogy épp ez a változás hozza meg életében a kedvező fordulatot BIKA (IV.21-V20.) SZŰZ (VÜI.24.-IX.23.) Szerelem: Biztonságra törekvő és a jelenlegi V\*K Szerelem: Csupa elégedetlenség, csupa visz­vA. U bizonytalanság nagyon zavarja. Egy jelre vár •TMv szautasítás és aztán csodálkozik, hogy partnere w- egy szóra, vagy akár csak mozdulatra -, elhúzódik öntől. Hivatás: Bizonyára érzi, hogy amelyből kiolvashatja: partnere ragaszkodik önhöz, szereti, s akkor boldog lenne. De addig kételkedik, gyötrődik. Hivatás: Munkahelyén sok minden összejött, alig látszik ki a teendők­ből, de nem zúgolódik. ' IKREK (V.21.-VI.21.) Szerelem: Csalódik partnerében és ezt nehezen viseli. Bár régóta érzi, hogy lazulóban volt a . kapcsolatuk, most, hogy megbizonyosodott róla, úgy érzi, összedől a világ. Próbálja meg átrendezni az életét, járjon többet társaságba, kösse le magát Hivatás: Néhány kellemetlen esemény tönkreteszi elképzeléseit, ön tervez - kollégái végeznek. RÁK (VI.22.-Vn.22.) Szerelem: Igazán semmi oka panaszra. Partne­re szereti, igyekszik a kedvében járni, ön most mégis másra vágyik, talán ezért nem fogadja úgy társa közeledését, ahogyan ő szeretné. Hivatás: Amit most tapasztal, az a vihar előtti csend. Érdemes erőgyűjtésre használni ezeket a napokat, félkészülni a várható feladatokra, s főleg vitákra. a sors a kegyeibe fogadta. Csak a kezét kell kinyújtania a sikerért. Ez azonban elbizakodottá, önzővé teheti, és sok esetben rosszul sáfárkodik a szerencséjével. Egészségügyi problémái lehetnek a hét végén.-| MÉRLEG (IX.24.-X.23.) ; Szerelem: Elhagyatottnak, magányosnak érzi i magát. Akkor is, ha nem egyedül él. Állandóan J azon kesereg, hogy senki nem érti meg, senki­yrr nyilas (x1.23.-xn.21.) Y . Szerelem: Boldog és elégedett. Pedig semmi Á 1 nem történt a múlt hét óta, csak talán kipihente ^ magát és reálisabban tudja felmérni helyzetét. Optimizmusa újra a régi. Hivatás: Egyszerre túl sok feladat zúdul önre a héten. Lehet, hogy másrik helyett is dolgoznia kell, amit nem néz jószemmel, de nem is tiltakozik ellene, örül a feladatnak. BAK (XII.22.-I.20.) Szerelem: Tartózkodása rendkívül vonzónak tűnik valakinek. Szeretne közelebb kerülni önhöz. A többi már azon múlik, hajlandó-e a vei nem oszthatja meg gondjait. Pedig tudja, ez nem így van! Hivatás: Kicsit túlzásba viszi a dolgokat, s ezzel néhány haragost szerez magának. SKORPIÓ (X.24.-XI.22.) j Szerelem: Örömét most a csöndes együttlét- I ben leli, nem a lázas lobogásban. Aki ezt meg- j érti, azt tartja méltó társának. Hivatás: Anyagi nehézségei támadnak, amit megoldhatatlannak tart. Munka­helyén sem úgy mennek a dolgok, ahogyan szeretné, ezért rendkívül el van keseredve és épp most fordul valaki önhöz segítségért. boldogságot beengedni otthonába. Hivatás: Sok minden meg­változott ön körül. Mostanra letisztulnak az események, s már képes meglátni az eddig történtek előnyeit és a hasznára fordíthat néhány dolgot. VÍZÖNTŐ (I.21.-II.20.) Szerelem: A hízelgés nem azonos a szeretettel. Inkább higgyen a tetteknek, mint a szavaknak, kevesebb csalódás éri. Hivatás: A feladatokat inkább csak gyűjti, de igazából egyikhez sincs kedve. Erejét lekötik a munkahelyi változások, az új kollégákkal való is­merkedés, az új helyen való beilleszkedés. Azért fogjon hozzá a teendőkhöz is. HALAK (n.21.-m.20.) Szerelem: örül, ha együtt lehet partnerével, de most vágyik egy kis magányra is, amikor ér­tékelteti érzéseit, álmodozhat, fellegvárakat építhet. Hivatás: Új év, új élet. Ez leginkább a Halakra jellemző az idén. Hetek óta az új életforma és munkamódszer kidolgozásával van elfoglalva. Sok új embert ismer meg, kapcsolatait kiszélesíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom