Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-19 / 18. szám
Horn Gyula alapítványa, a Benevolentia / „Éhező gyereket hallgatni megdöbbentő volt.. A külpolitika egykori alakítója, aki a maga módján beleszólt az NDK-sok útilapujával a folyamatokba, jószándékáról már tanúbizonyságot tett. Horn Gyuláról van szó - ki ne ismerné? Most merőben más jóakarattal, a Benevolentia Alapítvánnyal hívta fel a figyelmet egy szomorú tényre. A héten Pécsett beszélgettünk vele, a Mozgalmi Házban.- On beállt az alapítvényte- vők sorába . . .- Ami nem is volt olyan könnyű. Most döbbentem rá igazán, milyen hercehurcával, hivatali bürokráciával jár a dolog. De szerencsére a Benevolentia már a maga útját járja.- Mi motiválta döntésében ? Hiszen ma elég sok réteg rászorulna némi segítségre.- A rádióban hallottam egy műsort az éhező gyerekekről: a riport megdöbbentő volt. Nem csak az, hogy megtudhatták sokan, akad akinek napi egyszeri étkezés sem igen jut, s hogy a szülők egy része még az iskolai menzát sem tudják befizetni. Szívszorítóbb volt az a közömbös beletörődés mindebbe, ami a gyerekek hangjából kiérződött. Ekkor határoztam el, hogy a Solingenben kapott városi kitüntetés 10 000 márkáját felajánlom a gyerekek megsegítésére, ami nem sok, de mivel nyílt alapítványról van szó, merem remélni, hogy akadnak még Magyarországon néhányan, akik csatlakoznak.-Alapítványokkal nehéz megváltani egy társadalmat.-Tudom. S azt is, hogy legfőbbképpen a kormányzatnak, az államnak kell gondoskodnia polgárairól a szociálpolitika keretében. De az is igaz, a polgári demokráciákban a magánkezdeményezések, különféle karitatív szándékok is helyénvalók.- A pénzt az Agrobank Rt kezeli. Kik a kuratórium tagjai?- Sikerült több jóravaló embert megnyerni. így, Csiha Judi- tot, aki a Szocialista Párt budapesti képviselőcsoportját vezeti, de köztük van Markos György, a humorista, Szegvári Kati, a tv riporter vagy például Medgyesi Péter egykori miniszterelnök és természetesen Kunos Péter az Agrobank vezérigazgatója.- Az első lépések?- A kőbányai egyik általános iskolában a legrászorultabb 20 gyerek évi étkeztetését, menzadíját ebből finanszírozzuk. Nem sok, de valami. Küldtünk minden banknak egy levelet, s kértük, lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá az alapítványhoz, hiszen nem cél az alapösz- szeget felélni, inkább a kamatokból illene gazdálkodni. Úgy tudom, sok magánember is csatlakozott már. Ennyit a Horn-alapítványról, amelyet bárki gazdagíthat. A politikus szeretné, hogy szándéka, ne csak fővárosi, hanem az országra kiterjedő segítőmozgalommá váljék, s ezért feltétlenül illő közölni az alapítvány csekkszámlaszámát- Az adományokat az Agrobankhoz kell címezni, mégpedig a 751-015-92 számú számlára. Kozma Ferenc Az alapelv: a védettséget fenn kell tartani Az ősborókás, mint állatorvosi ló Vár a városi tv Január 5-én vitte fel a Magyar Televízió vezetőinek Bárány György, a Pécsi Városi TV megbízott vezetője az engedély-kérelmet a sugárzás megkezdése érdekében. A döntésre 30 nap áll rendelkezésre, eddig válasz nem érkezett. A pécsiek véleménye szerint valószínű, hogy zöld utat kapnak - mégpedig a hivatalos határidő lejárta előtt -, tekintettel a helyi városi televízió közszolgálati jellegére. Bármikor is jöjjön meg az engedély, műsoruk sugárzását azonnal megkezdik. Nem Petőfi! Az Akadémi Kiadó - előzetes információink szerint - ez év első negyedének végén, vagy a második elején jelentet meg tanúl- mánykötetet Nem Petőfi címmel. A kötetet többek között Fekete Sándor és Kiss József irodalomtörténészek, Kovács László régész (egyúttal szerkesztő), Farkas Gyula antropológus, Lengyel Imre biokémikus és a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, Har- sányi László igazságügyi orvosszakértő írják. Előzetesként csak annyit: a ta- núlmány szerint Petőfi el sem jutott a Bajkál-tó vidékére, vagyis a szerzők végkövetkeztetése szerint a barguzini lelet nem Petőfi. M. A. Különös porblémába ütközött a természetvédelem. Az egyik eset Gemenchez kötődik, a másik a barcsi ősborókáshoz. Az előbbi természetvédelmi terület kellős közepén van egy korábbi tanácsi üdülő - most önkormányzaté -, s a privatizáció oldalvizein ragaszkodnak is megtartásához. A másik, a barcsi esetet pedig egyenesen „állatorvosi lónak” nevezi Böjté Tibor, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság helyettes vezetője: összegyűjtött minden váratlan problémát. Már a múlt évben valaki bejelentette, hogy örökség folytán tulajdonába került erdődarabra igényt tart. A terület az ősborókásnak ugyancsak a kellős közepén van ... Eleddig ilyen eseteken eligazodni aligha lehetett volna - ám éppen ezekben a napokban megjelentek a szövetkezeti törvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok. Az új előírások már adnak támpontot ahhoz: akár helyi, akár országos értékű védett területeket érintő privatizációs igény estén mit kell tenni. Egy alapelv: az, hogy a terület védelem alatt áll, független a tulajdonviszonyoktól. Azaz: utóbbi megváltozása nem módosít a védettségen. Változtatható e státusz, de ehhez a helyi értékek esetében a megyei ön- kormányzat, országos értéknél pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési miniszter határozata szükséges. Fontos az is: a volt tanácsi tulajdonban lévő védett területek a KTM-miniszter jóváhagyásával kerülhetnek önkormányzati tulajdonba. Mindebből kiviláglik: a törekvés a védett területek megőrzése. Ez ma fokozott figyelmet érdemel: a kártalanítás, a privatizáció egy-egy védett értéket darabokra szaggathat. Van azonban ennek elkerüléséhez is támpont, az előbb már említett átmeneti szabályokban. E szerint ugyanis tulajdonba adható földek nemzeti park, nemzetközi egyezmény hatálya alá eső, fokozottan védett, illetve egyébként védett természeti területre nem eshetnek. Az alapelv annyira erős, hogy például ha a szövetkezet tulajdonából a privatizáció révén védett terület kerülne ki, inkább állami tartalékföldből kell helyettesíteni, pénzben vagy más módon kell kártalanítani. Ezért mind kevésbbé kell félni attól, hogy a Zselic, a Ke- let-Mecsek, Béda-Karapancsa szétdarabolódhat. Sőt: az említett rendelezés vonatkozik a védelemre tervezett területekre is. ez pedig régiónkban a Dráva-mente, illetve a Dél-me- zőföldi Tájvédelmi körzet miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet. Van persze „egyéb veszély”, jelesül a pénz, még pontosabban a pénzhiány. A helyi értékű védett területek egy múlt évi rendelkezés szerint az ön- kormányzatok kezelésébe kerültek. Ennek persze költségvonzatai is vannak. A védettség fenntartását az előírások annyira fontosnak tartották, hogy az átadáshoz csak abban az esetben járul hozzá a miniszter, ha ezeket a költségeket az önkormányzatok vállalják. Ha nem - marad az állami tulajdon. Szerencsére. Legkevesebb tízmillió egyén érdekében. Természetesen ez már több, mint bármiféle egyéb érdek. Mészáros Attila Tízezer forint jutalom a telefonfosztogatók lefülelőinek Megrongált készülékek javításra várva Bombabiztos készülékek Minden hétvégén három feltörés a Balaton partján Az egész országban a Balaton környéke a legveszélyesebb hely a nyilvános telefonkészülékekre nézve. Siófok góckörzetében — a Siófok, Balatonboglár és Tab háromszögben - közel 190 telefonfülke található. Ezek közül tavaly szeptember óta 54-et rongáltak meg, fosztotak ki különböző bandákba tömörült csoportok. Hétvégeken valóságos begyűjtő kőrutakat szerveztek, amelyek nyomát az üresen tátongó, néma készüklé- kek jelezték. A fosztogatási hullám megállítására az országban elsőként és eddig egyedüliként 10 000 forintot ajánlott fel a Centrop- hone Kft. a telefonkészülék-fosztogatók nyomravezetőinek. Mint Kapeller János műszaki igazgató-helyettes elmondta, a kft.-t a Pécsi Távközlési Igazgatóság alapította tavaly júniusban, az alközponti szolgáltatási tevékenység ellátására, illetve szeptembertől szerződéses alapon vállalták a siófoki góskörzet nyilvános telefonjainak szervizelését, javítását, takarítását. A kifosztott készülékek nagy száma indokolta, hogy felajánlották a 10 000 forintos jutalmat a nyomravezetőknek.- Érdekeltté szeretnénk tenni az embereket, hogy bejelentsék, ha látnak valamit. A rendőrségi jegyzőkönyv alapján megkeressük a nyomravezetőt, akinek azonnal átadjuk a 10 000 forintos jutalmat. Megéri a cégnek, még akkor is, ha többet fizetünk ki a nyomravezetőknek, mint amennyi a perselyben volt, mert nemcsak a bevétel kiesése jelentkezik veszteségként, hanem a készülékek részleges használhatatlansága miatt is csökken a bevételünk. Emberileg még fel kell nőnünk ahhoz, hogy megértsük: a perselyben lévő pénz összehasonlíthatatlanul kevesebbet ér a telefon nyújtotta szolgáltatásoknál. Amig ezt be nem látja mindenki, addig szükséges rossz, hogy szinte bevehetetlen, már-már bombabiztos készülékeket kell csinálnunk, amelyekkel mellékesen telefonálni is lehet. Talán megnyugtató, hogy a körzetben 80 bombabiztos dél-afrikai készüléket szereltek fel, amelyek kiállták a „fosztogatási próbát”. A fél centi vastag acéllemezek nem adták meg magukat a hidegvágónak, inkább úgy összeharapták, hogy a menekülő tolvaj kénytelen volt otthagyni szerszámát. A többi 80 műanyag, nyomógombos készülék elvileg törhetetlen, hő- és ütésálló, gyakorlatilag azonban nem mindig van így, ezért ezeket utólag erősítik meg a fél centi vastag páncéllal, illetve külön páncélszekrényt szerelnek fel a perselynek. Egy még nem „páncélozott” készüléket egyedi módon alakított át a fosztogatója. Alkulccsal kinyitotta a zárat, az éremcsatomára egy szatyrot húzott, így a pénz ebben gyűlt össze, amit aztán időközönként kicserélt, amíg le nem bukott. A legbiztonságosabbak a kártyás készülékek, mert ezekben nincs elvinni való pénz, ezekkel már nem is kísérleteznek az illegális pénzbegyűjtők. Talán ez végleg a szolgáltatók javára dönti el a pénzért folytatott küzdelmet. Hajdú Zsolt Kölcsönzői lopások Elnyűtt ruhás, borostás arcú férfi lépett be az üzletbe.-Jó napot! Fúrógépet szeretnék kölcsönözni.- Igen lehet, de kezes kell hozzá!-Akkor jó lesz a videó is! Tudna adni egyet? Rozanovics Józsefié, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat pécsi üzletének vezetője szerint ez az egyik tipikus eset, amikor kilóg a lóláb. Teljesen egyértelmű: az ügyfélnek mindegy, hogy mit kölcsönöz ki, csak eladható legyen. Pécsett a videomagnók, a kazetták, a tévék és a kézi bar- kácsgépek vezetik az ellopott tárgyak listáját. Az elmúlt fél évben eltulajdonítottak 3 videót, közel 10 fekete-fehér és színes tévét, illetve néhány fúrót, gyalugépet, sarokcsiszolót.-Nagyon megnehezíti a dolgunkat, hogy a személyi igazolványokban nem tüntetik fel a munkahelyet, mert elvileg csak a munkaviszonnyal rendelkezőknek kölcsönözhetnénk, viszont nem kérhetünk mindenkitől munkáltatói igazolást sem. Minden héten legalább 100 letiltott igazolványról kapunk értesítést, amire nem adhatunk ki semmit. Nem is gondolnánk, hogy mennyire leleményesek egyesek. Volt olyan eset, amikor nem kölcsönöztek az ügyfélnek, mert gyanúsnak találták, erre az első járókelőt felbérelte az illető, hogy béreljen neki valamit. Máskor egy munkanélküli ellopta a munkaközvetítő dolgozójának iratait, azzal kölcsönzött videókazettát, amit nem vitt vissza. A lopások megelőzésére hozták azt a rendelkezést, hogy a kultúr és barkács eszközöknél minden esetben munkáltatói igazolás szükséges. Szekszárdon a fényképezőgépeket és a szőnyegtisztítókat részesítik előnyben a "végleges bérlők”, de mint Vörös Pálné üzletvezető elmondta, évente, félévente fordul elő ilyen esetük egy. Megtörtént, hogy babakocsit nem vittek vissza. Három videót és négy színes tévét nem vittek vissza Kaposváron az elmúlt egy év alatt. Kovács Jánosné üzletvezető szerint ezeket elsősorban megpróbálták értékesíteni. Zalaegerszegen a legmegnyugtatóbb a helyzet, mert az üzletvezető-helyetttes szerint itt nem jellemző, hogy az emberek „elfelejtenék” visszavinni a kikölcsönzött tárgyakat, ezért kifejezetten „slágercikk” sincs, amiből a legtöbbet kellene pótolni. Az eltulajdonított berendezések esetén kétszeri felszólítást küldenek ki, illetve megindítják a jogügyi eljárást, melynek végén a végrehajtó megy ki, vagy letiltják a tartozást a fizetésből. Hajdú Zsolt A televízió, a video és a harkácsgépck tűnnek el leggyakrabban a kölcsönzőkből. Felvételünk a pécsi Bajcsy- Zsilinszky utcai kölcsönzőben készült Fotó: Proksza László vasárnapi 3
