Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-13 / 12. szám

1992. január 13., hétfő üj Dunántúli napló 15 Felhívás A „Pécs sportjáért" alapít­vány városunk testnevelésében és sportjában hosszabb időn át kifejtett kiemelkedő közösségi, nevelői, edzői, vezetői munka és sportteljesítmény elismeré­sére megalapította Pécs Testne­velés és Sport Díját. Az elismeréssel érem, okle­vél és pénzjutalom jár. Az 1991. évi díjak átadására ünnepélyes keretek között az első ne- gye3dévben kerül sor, a továb­biakban ez az esemény Pécs vá­ros ünnepéhez kötődik. A díj elnyerésének felteéle- lei, kiírása és átadása nyilvános. Az alapítvány nevében kérem, hogy az 1991. évi két díjra Pécs város polgárai, a sportszerveze­tek, egyesületek, szakszövetsé­gek, az iskolasi és más közös­ségek az alapítvány kuratóriu­mának január 31-ig tegyenek érdemi, írásos javaslatot. Leve­lezési cím: Pécs sportjáért ala­pítvány. Lábady Imre titkár. Pécs, Megye u. 21.7601 Pf 58. Dr.Páva Zsolt alpolgármester a kuratórium elnöke Többen vannak a Halhatatlanok Csarnokában Az idén 29 új taggal gyarap­szik az ökölvívó Halhatatlanok Csarnoka a New York állambeli Canastotában. Az állandó kiállí­táson olyan ökölvívókat mutat­nak be, akiket az amerikai, ausztrál, brit, japán, latin-ame­rikai és dél-afrikai boksztörté­nészek és szakírók érdemesnek találnak erre a megtiszteltetésre. A hírügynökségek legutóbb nyolc ökölvívó nevét ismertet­ték, akiknek relikviáit június 7-én helyezik el ünnepélyesen a Halhatatlanok Csarnokában. A most megszavazott nagy­ságok között akadnak világhí­rűek és a magyarok számára kevésbé ismertek egyaránt. A német Max Schmeling a legen­dás bajnokok közé tartozik, 1936-ban szerzett világbajnoki címet az amerikai Joe Lo- uis-szál szemben. Schmeling 50 profi mérkőzést vívott, tizet vesztett el, négyszer győzött ki­ütéssel. Ken Norton legnagyobb eredménye, hogy a fénykorában lévő Muhammad Alit is le­győzve szerezte meg a világ- bajnoki címet. Az amerikai „belháborúban” később azután kétszer is veszített a „Nagyszá­júval” szemben, és csak akkor került vissza a trónra, amikor 1978-ban betöltetlennek nyil­vánították a nehézsúlyú kategó­ria világbajnoki posztját. A nicaraguai Alexis Arguello felváltva több súlycsoportban is a világ legjobbja volt 1974 és 1981 között. Nyolcvan mérkő­zéséből csupán hatot vesztett el, de 65-öt kiütéssel nyert. Angelo Dundee azért érde­melte meg az elismerést, mert hosszú évekig kitűnő edzőpart­nere volt például Muhammad Alinak és Sugar Ray Leonard- nak, a két nagymenőnek. Hagyta magát megveretni az edzéseken, csakhogy Muham­mad Ali és Leonard minél jobb formába kerüljön a nagy tétre menő meccseken, amelyeket vívtak. ÉPÜLETGÉPÉSZETI VÁLLALKOZÁS VÍZ-GÁZ-FŰTÉS­PADLÓFŰTÉS tervezés, kv. készítés, kivitelezés, bonyolítás, műszaki vezetés - ellenőrzés Telefon: (72)25-059 (6-22 óráig) Lakossági - közületi. (47436) „A lakosság sportjáért” Krajczár Sándor „Kabalából” Pécs a színhely Az olimpiai világselejtezőre készülnek a női kosarasok Az EB-bronzérem után finnországi tomagyőzelemmel fejezte be az elmúlt esztendőt a magyar női kosárlabda válo­gatott. Idén az együttes szá­mára a legfontosabb feladat az olimpiai világselejtezőre való felkészülés, és - talán - az öt­karikás részvétel. A következő hónapok menetrendjéről adott tájékoztatót Pálinkás József szövetségi kapitány. A klubok érdekeit minden­képpen igyekeznek tisztelet­ben tartani, ezért a válogatot­tak számára csak fakultatív egyéni képzést terveznek a bajnokság befejezéséig. Már­cius végén a Sportkórházban terheléses vizsgálaton vesznek részt az együttes tagjai. Akkor dől el, kinek-kinek mennyi ak­tív pihenésre van szüksége a regenerálódáshoz. Áprilisban Mátraházán és Tatán edzőtá­boroznak a keret tagjai, majd május elején rövid görögor­szági vagy szicíliai kirándulás következik, hogy a selejtező­höz hasonló éghajlati viszo­nyok között játszhassanak kemény ellenfelekkel. Május közepén rangos nemzetközi torna színhelye lesz az egyik magyarországi város: Kanada, Kuba, Spanyolország, Görög­ország és Németország leg­jobb kosaras hölgyei játszanak kupamérkőzést - természete­sen a magyarokkal kiegé­szülve. Ismét rövid edzőtábor következik, majd - szinte „ka­balából" - május 21-22-én Pécsétt találkoznak a jugo­szláv együttessel. A május vé- gén-június elején zajló olim­piai selejtező csoportbeosztá­sát január 20-án készítik el Münchenben, azután a prog­ram némileg módosulhat. Köztudott, hogy Pécsről, a PVSK-Co-Orderből hárman - Halász, Horváth, Sztojkovics - tagjai a bő válogatott keretnek. Padlóra került Kelet-Európa sportja? A világ sportjában meghatá­rozó szerepet betöltő Csehszlo­vákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon az élsport tá­mogatása csökkent. A magukra maradt sportszövetségek és klubok régi és új szponzoroknál „házalnak”. A nemzeti sport szétzilálódása az említett öt or­szágban megfékezhetetlen fo­lyamatnak tűnik, legalább is a Sport-Bild munkatársai szerint, akik így látják a helyzetet: Csehszlovákia A labdarúgó válogatott min­den valamire való játékosa kül­földre szerződött. A legkivá­lóbb jégkoröngozók is - amint tehették - búcsút mondtak a csupán koronában fizető egye­sületüknek. Persze, a teniszezők sem haboztak, a világranglista legjobbjai főként csak rokonlá­togatásokra utaznak haza, pénzdíjaikból pedig egyre ke­vésbé hajlandóak „százalékot” hazautalni. A csehszlovák sport hátországa azonban Európában még így is a legerősebbek közé tartozik, az események látoga­tottsága alig csökkent, a tévéál­lomások napi műsorában válto­zatlanul szerepelnek a sport- közvetítések és az érdekes spor- tösszefóglalók. Lengyelország A nagy lengyel sportbravú­rokról már csak „múlt időben” lehet beszélni. Az egykori si­kersportágak, mint például az atlétika, a súlyemelés, az ököl­vívás, a sí és a kerékpár alig hoznak újabb klasszisokat a fel­színre. Mindezt a bennfentesek a lengyel sportot is lezüllesztő korrucióra vezetik vissza, amely sok versenyző kedvét is elvette a hajtástól. Köztudott, hogy az élvonalbeli versenyzők és játékosok keresetük húsz százalékát edzőiknek voltak kénytelenek leadni, tíz százalé­kot a róluk gondoskodó orvo­soknak és gyúróknak, további tizet azoknak a funkcionáriu­soknak, akik szemet hunytak kisebb-nagyobb „stiklijük” fel­ett, s akkor az állami sportveze­tés törvényes anyagi követelése­iről még nem is esett szó. Az 1985-ben szinte intézményessé vált lengyel sport-korrupció csúfos eredményeként Szöul­ban már csak a huszadik helyen végeztek a piros-fehér színek képviselői, Calgaryban, a téli olimpián pedig a tradiciókra rá­cáfolva egyetlen érmet sem sze­reztek. Bulgária Edzők és versenyzők töme­ges elmenekülése után sivár a bolgár sport képe. Akik pedig otthon maradtak, magánvállal­kozóként próbálnak érvénye­sülni, mert a központi keretek kifogytak. Kiválóbbnál kivá­lóbb bolgár sportolók „tették át a székhelyüket” külföldre, s eszük ágában sincs hazatérni. Közéjük tartozott a labdarúgó Sztojcskov (FC Barcelona), Pe- nev (Valencia) és Kosztadinov (Porto), a súlyemelő Marinov és Kunev (Ausztrália), az asztali­teniszező Gergelcseva (Mont­pellier). Románia A határok átlépésére egyre több sportoló szánja el magát. És akik már biztonságban érzik magukat, azok mesélnek is. A fiatal sportolók testi fenyítésé­ről, a brutális edzésmódszerek­ről, súlyos fenyegetésekről, a megfélemlítés ezerfajta kiter­velt módjáról. Magyarország A Sport-Bild számos sportve­zetőtől kért véleményt, így Schmitt Páltól, a MOB elnöké­től is. A megkérdezettek több­sége azon a véleményen volt, hogy a magyar sport elitje a barcelonai olimpián még meg­közelítheti a szöuli csodálatos mérleget, ahol 23 érmet, köztük 11 aranyat sikerült megnyerni, de aztán hét szűk esztendőre kell felkészülni. Az ország kö­zel 3000 sportegyesülete a csőd szélén áll, vagy már oda is ju­tott, a tartozások, az adóhátralé­kok törleszthetetlen nagyságot értek el. A külföld a magyar versenyzők és szakemberek számára is csábító: egy-egy vá­logatott labdarúgó mérkőzésen a magyar kezdő tizenegy 85-90 százalékban idegenlégiósokból áll. Egyre több külföldi érdekelt az élsportban, az ilyesfajta tá­mogatás azonban a legritkábban mondható önzetlennek. A jövő tehát teljességgel bizonytalan, gyorsan bekövetkező komoly változásra a térségben, így Ma­gyarországon is vajmi kevés a remény... Ferenczy Europress Idén első ízben adta ki az Or­szágos Testnevelési és Sporthi­vatal „A lakosság sportjáért” emlékplakettet a sport területén jelentős társadalmi munkát ki­fejtő sportembereknek. Az el­sők között volt Krajczár Sán­dor, a Pécsi Vörös Meteor Sport Kör ügyvezető elnöke is. A 70. életévét betöltött sportvezetőt kérdeztük:- Mikor és hogyan kötött ba­rátságot a sporttal, s most, hogy átlépte a hetvenedik évet, mi­ként válik el a sporttól?- Előre mondom: nem vonu­lok el a sporttól, csupán úgy ér­zem, hogy jobb ha a helyemet rátermett fiatalabbnak adom át. A sport mellett továbbra is ki­tartok, és ahol tudok, segítek a helyemre lépőnek. A sport min­dig is nagyon sokat jelentett számomra, erről nem lehet „le­szoktatni”. Ami pedig a vele történt szövetséget illeti, az a legfiatalabb éveimre nyúlik vissza. Bár a baranyai Magyar- egregyen születtem, a sporttal azomban a bonyhádi iskolaéve­imben ismerkedttem meg. Atlé- tizáltam és tagja voltam a haj­dani BTK ifjúsági labdarúgó­csapatnak. A háború azonban közbeszólt, s mivel rokkantként tértem vissza a frontról, a spor­Az AFP francia hírügynök­ség interjút készített az Egyesült Államokban az ottani egyete­men ösztöndíjjal tanuló és ot­tani egyetemi színekben ver­senyző Bagyula Istvánnal, a to­kiói vb-n ezüstérmet nyert ma­gyar rúdugróval, abból az alka­lomból, hogy februárban indul a bordeaux-i nagy nemzetközi fedettpályás atlétikai viadalon. A magyar atlétika mostani nagy tot pedig rokkantán sem kíván­tam cserbenhagyni, bekapcso­lódtam a sportszervezésbe.- Mikor és hogyan került a Pécsi Vörös Meteorhoz?- Miután a kereskedelemben találtam munkalehetőséget, adva volt, hogy a kereskedelmi, pénzügyi és a vendéglátóipari dolgozók sportkörébe jelent­kezzem társadalmi munkára. Előtte azonban már dolgoztam a megyei cselgáncsszövetségben, valamint a Pécs városkörnyék labdarúgóbajnokságának szer­vezésében.- Miként került az elnöki székbe?- Előbb mint spoprtköri titkár mutatkoztam be 1983-ban, majd, hogy az ügyvezető elnök megbetegedett, még abban az évben megbíztak az elnöki te­endők ellátásával, amit erőm- höz és tehetségemhez mérten megpróbáltam ellátni. Most azonban - átlépve a hetedik ik- szet - bizony megerőltetőnek tűnik az eddig vállalt munka. Ezért is döntöttem úgy, hogy elköszönök.-Mit hagyott maga mögött Krajczár Sándor, mint ügyve­zető elnöki- Sajnálatosan nem rózsás helyzetet. Dehát hol nincsenek manapság anyagi gondok? Mindezek ellenére van egy NB Il-es női röplabdacsapatunk, szinte a sportág utolsó mohikán­jaként a megyében, működik egy megyebajnokságban sze­replő női kézilabdacsapatunk, öregfiú kosárlabdacsapatunk, de van asztalitenisz, természet- barát és tájfutó szakosztályunk is, no és természetesen nem fe­ledkeztünk meg a tömegsport­ról sem. Véleményem szerint a jövő­ben ezen a területen tudok segí­teni a legtöbbet, s gondolom ezért is ért ez a megtiszteltetlés, hogy megkaphattam „A lakos­ság sportjáért” emlékplaketett. K. L. egyénisége, a sportág eddigi legsikeresebb világbajnoki sze­replője az őt faggató újságíró­nak egyebek között kijelentette: - Jelenleg még nem érzem magam a legjobb formában. De nagyon készülök a franciaor­szágifellépésre, hiszen ott a ha­zai rúdugrókkal kell versenyez­nem. Mindig győzni szeretnék, de ha nem megy, a dobogóról balszerencsével maradok le. Bagyula Bordeaux előtt Szuper liga röplabdában is? A férfi kosárlabdázóknál ta­valy indult be a csehszlo- vák-magyar-osztrák klubcsapa­tok részvételével zajló Szuper Liga. Az APA osztrák hírügy­nökség jelentése szerint az új idényben a röplabdázók is köve­tik a példát. Pontosabban cseh­szlovák-osztrák Szuper Liga már létezik ebben a sportágban is, de 1992 őszétől a magyar csapatokat is szeretnék bevonni a küzdelembe. A hírek szerint módosulna a lebonyolítási forma: 6-6-ra csökkenne a cseh­szlovák együttesek száma (a férfiaknál 12-ről, a nőknél 10-ről), megmaradna a 2-2 oszt­rák klub, s hozzájuk csatla­kozna 2-2 magyar csapat. Mit tud erről a szövetség? - ezt kér­dezte Sinka László az MTI munkatársa.- Egyelőre nem lehet kész tényként kezelni a Szuper Liga ilyen lebonyolítását, ugyanis minket hivatalosan még senki sem keresett meg - kezdte. ­Igaz, korábbi találkozásainkkor már szóba került, s mi nem zár­kóztunk el, örültünk a lehető­ségnek. De a megvalósításhoz több mindenre szükség van, mindenekelőtt pénzre. S azt sem szabad elfelejteni, hogy 1993 tavaszán Európa-bajnoki selejtezőn kell szerepelniük a válogatottaknak, s ez nagyban befolyásolná a „menetrendet”.- Ha újból tanácskoznak az érintett szövetségek vezetői,az MRSZ milyen álláspontot képvi­sel majd?- A hazai csapatok részvéte­léhez az elnökség, valamint a férfi és a női liga beleegyezése kell. A játékosok fejlődését mindenképpen segítené egy erős versengés. De a csapatok létszámát iléletően az ötleteket meg kell fontolni. Bár a három ország közül jelenleg valóban Csehszlovákia a legerősebb, de túlzás, hogy ők ennyire fölény­ben legyenek - fejezte be Sinka László. Sportmese - happy end nélkül Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szovjet biro­dalom 15 köztársasággal. Az öt ágú vörös csillag, mint jel­kép, sokáig uralta a világ spor­tarénáit. Aztán a mese 69 év és 356 nap után happy end nélkül véget ért: a Szovjetunió, s ez­zel a világ második világhá­ború utáni sportnagyhatalma megszűnt létezni. Ezzel a mesébe illő beveze­téssel, de meséhez igazán nem illő véggel kezdi a volt Szovje­tunió sportútjáról készített összeállítását a dpa német hí­rügynökség. Páratlan eredményeket ér­tek el a mezükön „CCCP” fel­iratot viselő sportolók azután, hogy a Nemzetközi Olimpiai május 6-án Bécsben felvette a tagjai közé a Szovjetuniót. A csaknem 40 év alatt a nyári olimpiákon 395 arany-, 319 ezüst- és 296 bronérmet sze­reztek, míg a havas-jeges ötka­rikás játékokon 1956 óta 78 arany-, 57 ezüst- és 59 bronz­medált gyűjtöttek. Ilyen mér­leggel egyetlen ország sem di­csekedhet. Az olimpiákon 3496 (nyári: 2754, téli: 742) szovjet sportoló indult harcba a helyezésekért. A világ- és Európa-bajnokok „termése” még lenyűgözőbb. Az első versenyző, aki szov­jet színekben olimpiát nyert, Nyina Romaskova volt, aki 1952. július 20-án diszkoszve­tésben lett bajnok. Míg utol­jára 1988. október 2-án az ökölvívó Vjac se szláv Jan- kovszkij tiszteletére csendült fel a himnusz. De nem volt azért minden annyira felhőtlen. Egy felmé­rés szerint a (volt) szovjet él­sportolók életéhez szervesen hozzátartozott a „pirulák” használata, a 240 megkérde­zett élsportoló 44 százaléka ugyanis szükségesnek nevezte ezek szedését. így aztán nem csoda, hogy a fiatalok is követ­ték a negatív példát, még a 14 évesek (!) is „kokszoltak”. Az 1989-es iskolai szpartakiádon végzett doppingvizsgálatok egyötöde pozitív eredményt hozott. Hosszú időn át a sportot a politikusok, párt- és állami ve­zetők (is) irányították. Szergej Pavlov, az egykori sportmi­niszter, az olimpiai bizottság volt elnöke arról vallott, hogy a válogatott csapatok összeál­lításakor konzultálni kellett az SZKP Központi Bizottságá­val, miközben a politikusok kedvenc csapatai nemcsak anyagi előnyöket élveztek. A Szovjetunió széthullása után az egykori sport-világha- talom - nemcsak a részekre bomlás, hanem a fenyegető anyagi összeomlás miatt is - sötét időszak elé néz. Ezzel mindenki tisztában van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom