Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-13 / 12. szám

2 aj Dunántúli napló 1992. január 13., hétfő Háromoldalú tárgyalások Pécsett . (Folytatás azl. oldalról) horvát nemzeti gárda pedig Belgrádban állandó katonai képviseletet nyit január 15-től. Diplomáciai megfigyelők vé­leménye szerint a vitás ügyek közös tisztázásra utaló eme szándék egy lépés afelé, hogy hivatalosan is elismerjék a hor­vát nemzeti gárdát szerb rész­ről. A szomszédból érkezett mindkét delegáció vezetője nyi­latkozott lapunknak. Imra Agotics a sajtótájékoz­tató helyszínén, a szálló vadász­termében nyilatkozott:- A mai tárgyalást sikeresnek értékelem. A megbeszélések igen sok pozitív eredményt hoz­tak. Ezek minden bizonnyal előrelépést jelentenek majd a béke megteremtésére.Mindkét fél meg kívánja oldani a szerb kérdést, hiszen ez lehet a békés rendezés egyik kulcsa. Úgy döntöttünk, hogy a tárgyalások következő fordulóit is semleges területen tartjuk, 7-10 napos időközönként. Én személy sze­rint ismét Pécset javaslom, és azt hiszem, semmi akadálya an­nak, hogy újra itt találkozhas­sunk.Egyúttal szeretném kife­jezni őszinte köszönetemet a magyar kormánynak, mert lehe­tővé tette a tárgyalások pécsi megtartását.- Kadijevics szövetségi vé­delmi miniszter leváltásával érezhető-e változás a jugoszláv álláspontban ?- A fő kérdésekben is köze­lednek az álláspontok, a belg­rádi politikai a helyzettel együtt változik. Mai megbeszéléseink egyik célja az európai megfi­gyelő misszió tevékenységének újraindítása és tevékenységének koordinálása volt. Ehhez az eu­rópai megfigyelőknek kétoldalú garanciákat kell nyújtani. Andrija Raseta tábornok nem vett részt a sajtótájékoztatón. A folyosón, áttörve a biztonsági emberek alkotta vonalat, sike­rült szóra bírni:- A jugoszláv néphadsereg elfogadta a változásokat, de ez­zel nem került vesztett hely­zetbe.- A szövetségi hadsereg által elfoglalt területeken „szerb au­tonóm tartományok” keletkez­nek, így Baranyában, Szlavónia jelentős részén és sok más he­lyen ezek szerint a jugoszláv hadsereg kizárólag a szerb nép akaratát képviseli.- Ez nem a jugoszláv nép­hadsereg kompetenciája, hanem a nép akarata.- Ezekről a területekről mégis szinte kizárólag horvátok és magyarok menekülnek el. . .- Senki sem szeret ott élni, ahol éppen háborúznak. Remé­lem, a harcok teljes befejező­dése után mindenki visszatér hazájába. Azt nem mondanám, hogy csak magyarok és horvá­tok menekülnek, a háború a szerb népet is üldözi. Remény­kedem a visszatérés feltételei­nek minél gyorsabb megvalósí­tásában. A három oldal küldöttségei­nek vezetői közül Andrija Ra­seta tegnap reggel elutazott Pécsről, az EK küldöttség in­formációink szerint néhány na­pig még Pécsett marad. Imra Agotics hazautazása előtt meg­látogatta a pécsi szamaritánus kórházat, majd értesüléseink szerint elment néhány baranyai menekülttáborba is. Bozsik László Vujity Tvrotko A békeváros? A Hotel Hunyor környé­kén zajos hétvége volt. Megkezdődtek a há­romoldalú tárgyalások a ju­goszláviai helyzetről. A cél, a zágrábi tanácskozás foly­tatásaként pontot tenni a testvérháborúra. Nem a városunkon mú­lik. De a lehetőség adott, hogy, itt történjen a sokak által oly régen várt kézfo­gás, s ezzel Pécs bevonuljon déli szomszédaink történe­tébe. Mint békeváros. K. F. Új Szimpatex vásár! 30-50%-os engedmény a Szimpatex Kér. Rt. boltjaiban Amíg a készlet tart! (136) ÓRA A NAGYVILÁGBAN Ötvenezren tüntettek tegnap Moszkva központjában a Szovjetunió, a rend helyreállítása mellett MTI Telefotó * Nukleáris csempészet Olaszországban Jeszenszky Géza Kuvaitba érkezett Gázon István, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Kuvait, 1992. január 12. (MTI-tud) - Vasárnap egyna­pos látogatásra Kuvaitba érke­zett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. A hétfőn kezdődő hivatalos tárgyalásokon vendéglátóival elsősorban a kétoldalú gazda­sági és politikai kapcsolatok fej­lesztésének kérdéseit tekinti át. A felek megvitatják az Öböl menti regionális biztonság ügyét és a kelet-európai fejle­ményeket is.A regionális kérdé­sek most különösen időszerűek. Magyarország lehetőségei­hez képest tevékenyen részt vál­lalt Kuvait felszabadításában, és az ország újjáépítéséből is sze­retné kivenni részét. Ehhez jó alapot adnak az iraki invázió előtt már létrehozott kereske­delmi kapcsolatok. Fontos szerepet játszik az is, hogy a magyar szakemberek komoly szakmai sikert értek el a berobbantott kuvaiti olajkutak eloltásában. Újabb letartóztatások történ­tek Milánóban az atomfegyver­gyártáshoz szükséges anyagok csempészetével kapcsolatban. Romano Dolce, a vizsgálatot vezető comói ügyész eddig el­zárkózott minden tájékoztatás elől, sajtóértesülések szerint azonban három nappal a három magyar és egy osztrák személy letartóztatása után egy másik milánói szállodában őrizetbe vettek egy olasz és egy amerikai állampolgárt is. Valószínűleg az utóbbiak azok a közvetítők, akikkel az előző négy személy eladóként kapcsolatba kívánt lépni a szál­lított két kilogramm „vörös hi­gany” értékesítése céljával. A végső felhasználó vevőt illetően továbbra is Irak neve forog szó­ban, de más értesülések szerint izraeli ügynökök is érdeklődtek a felbomlott Szovjetunióból származó, atomfegyver gyártá­sához alkalmas csempészáru iránt. A comói ügyész kezében lévő vizsgálat kapcsolódik egy másikhoz, amelyet a velencei ügyészség folytat Horvátor­szágba irányuló fegyverszállítá­sok miatt. Mindkét ügyben érin­tett egy Slomo Oren nevű izra­eli személy. Az olasz hatóságok telefon- lehallgatások utján jutottak az újabb letartóztatottak nyomára. Az őrizetbe vett olasz közvetítő beismerte, hogy szándékában állt átvenni a Magyarországról Milánóba szállított „vörös hi­ganyt”. A L’Unitá - az esetről írva - vasárnap feltételezte, hogy a fennakadt szállítmány előtt több másik már célba érkezett és a felelőtlen kereskedés a szovjet haditechnika anyagaival immár virágzó üzletág Olaszország­ban. A lap tudni vél egy 32 ki­logrammos plutóniumszállít­mányról is, amely Ausztrián és Olaszországon keresztül Hor­vátországban kötött ki, feltehe­tően nem horvátországi fel- használásra, hanem olyanok számára, akik Horvátországba szállítanak fegyvert. - A nyo­mozó szervek, a titkosszolgálat, tudomást szereztek erről a plu­tóniumról, de nem tudtak idő­ben közbelépni. Marad a koalícióban a Kisgazda- párt (Folytatás az 1-es oldalról) hogy az alacsony kamatú, hosz- szú lejáratú hitelek biztosítása érdekében létre kell hozni egy új bankrendszert, illetve mező- gazdasági bankokat, minimum három évig meg kell engedni a mezőgazdasági erő- és munka­gépek vámmentes behozatalát, valamint - a gazdaság struktúrá­jának átalakítása érdekében - május 2-áig hatályba kell lép­tetni nyolc sarkalatos gazdasági törvényt. Torgyán József mege­rősítette: „szíve szerint” ő maga is a koalícióból való azonnali kilépést javasolta volna, de a felelősség érzetére hallgatva a politikusabb megoldás, azaz a tárgyalások mellett döntött. Az MTI kérdésére válaszolva Tor­gyán József rámutatott: a koalí­ciós tárgyalások végső idő­pontja miatt valószínűleg ki kell tolni a szintén február 29-ére a Parlament elé meghirdetett eset­leges tiltakozó nagygyűlés idő­pontját, amelyet - mint mondta - csak akkor fognak megtartani, ha a koalíciós tárgyalások nem vezetnek eredményre. A pártelnök szintén az MTI munkatársának kérdésére vála­szolva hangsúlyozta: szövetsé­gesként számít a KDNP-re, hi­szen a kereszténydemokraták is jelezték, hogy számukra is elfo­gadhatatlan a jelenlegi helyzet, és ők is valódi koalíciós együttműködésre törekszenek. Ha nem jön létre az együttmű­ködés, akkor robbanás követke­zik be a KDNP-n belül - hang­súlyozta a kisgazda pártelnök. * A Független Kisgazdapárt 33-as képviselőcsoportjának vezetősége és néhány, e feladat­tal megbízott tagja vasárnap délelőtt áttekintette a szombati nagyválasztmányi ülés követ­keztében előállt helyzetet, és kinyilvánította: a frakció fel­hagy az eddigi, az eseményeket követő taktikával és offenzí- vába megy át. Ennek részleteit az egész képviselőcsoport kí­vánja a jövő hét folyamán ki- dolgozni.Elképzelhető, hogy megvizsgáltatják a nagyvá­lasztmány legitimitását. Göncz Árpád - vasárnapi rádióbeszélgetés A demokrácia magyarországi helyzetének megítéléséről, a gazdasági lehetőségek kibonta­koztatásáról, a rendszerváltás óta elért eredmények létreho­zóiról fejtette ki véleményét Göncz Árpád. A köztársasági elnöknek a rádió vasárnap su­gárzott Névjegy című sorozatá­ban Wisinger István volt a be­szélgető partnere. A személyes jellegű kérdések megválaszolását követően a ha­zánkkal kapcsolatos kedvező tengerentúli megítélésekre rea­gálva Göncz Árpád kijelentette: Magyarország sikerre van ítélve. A talán sokak számára meglepő állítását kifejtve Eu­rópa egyes térségeinek fejlődé­sét bemutatva vonta le azt a kö­vetkeztetést, hogy Skandinávia és a mediterránum előre rukko- lása után - nézete szerint - csak Közép-Európa következhet. Hozzátette: ehhez az szükséges, hogy Kelet-Európa ne váljon ütköző zónává, hanem össze­kötő területté. Hazánknak ki kell használnia a köztes helyze­tet, élnie kell a lehetőséggel: Európa perifériájáról Európa ré­szévé váljon, s ugyanakkor ke­let felé is nyitott maradjon. A demokrácia helyzetéről szólva Göncz Árpád elmondta: nem kell azzal áltatni magun­kat, hogy Magyarországnak e tekintetben valamiféle kitünte­tett szerepe van. Vannak bizo­nyos előnyeink, amelyek abból következnek, hogy Magyaror­szág homogén és a dezintegrá­ció erői gyöngébbek, mint a többi országban. Az átalakulás és így a polgárosodás is koráb­ban kezdődött meg hazánkban. Természetesen ehhez hozzátar­tozik az is, hogy a régió orszá­gai nem elsősorban versenytár­sai, hanem olyan partnerei ha­zánknak, amelyek erőt adnak. A demokrácia helyzetének ellen­tétes megítélésével foglalkozva annak a nézetének adott hangot, hogy annak az állításnak is van igazságtartalma, miszerint a demokrácia ma veszélyben van Magyarországon, akár csak an­nak, hogy 1945 óta soha nem volt még ilyen jó pozíciója. Magyarország minden lehető­séget megteremtett a demokrá­cia építére. Kialakította annak politikai intézményrendszerét is, amely nem ad lehetőséget a nyílt diktatúrára. Ilyen nem is jelentkezik, bár türelmetlen hangok is hallatszanak. De Ma­gyarországon a polgárosodás elért egy olyan szintet, amely miatt már nem lehet megváltoz­tatni a folyamatokat. Hallatla­nul megnőtt az autonóm szemé­lyek és testületek száma. Ennek ellenére természetes, ha a jelen­legi helyzetben egy felelősséget érző kormány törekszik a fontos posztok elfoglalására, ahonnan a vezérlésre lehetősége van. Ez­zel szemben az autonómiákat kell erősíteni és elsőrendű fel­adat az állam államtalanítása. A nemzeti intézmények tekinteté­ben ugyan jelentkeznek a cent­ralizációs törekvések, de ezzel szemben léteznek ellensúlyok is. A köztársasági elnök asztalán aláírásra váró törvényekkel és kérvényekkel összefüggésben Göncz Árpád előrevetítette, hogy a törökbálinti zendülő ka­tonák ügyében benyújtott ke­gyelmi kérvényt, amint az meg­érkezik hozzá, azonnal aláírja. A még aláírásra váró úgyneve­zett elévülési törvénnyel össze­függésben ismételten megerősí­tette: akkor fordul az Alkot­mánybírósághoz, ha egy-egy törvénnyel kapcsolatban a tár­sadalmi konszenzus hiányát ér­zékeli. Gönz Árpád egy a Magyaror­szág eredményeit elismerő vé­lekedésre kitérve úgy foglalt ál­lást: a hazai eredmények a 16 éven felüli, sőt még az annál fia­talabb emberek együttes sikere. Köszönhető önfegyelmüknek, bátorságuknak, vállalkozókész­ségüknek, kitartásuknak. A si­kereket kivívók közé tartoznak a kormányzati tisztségviselők, azok, akik miniszterként, állam­titkárként vagy a közigazgatás­ban dolgoznak, s természetesen azok az ellenzékiek is, akik a maguk eszközével javítani szándékoznak. Egy országot többféleképpen lehet szeretni, a lényeg, hogy szeressék, és köte­lességének érezze az ember, hogy kimondja véleményét - szögezte le. Á köztársasági el­nök annak a szívből jövő remé­nyének adott hangot, hogy az ország hamarosan eljut odáig: mindenki acsarkodások nélkül, örömmel osztozik az eredmé­nyekben és a kudarcokban is. Egy kérdés kapcsán ismételten megerősítette: csak akkor mond le, ha olyat kell tennie, ami nem fér össze lelkiismeretével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom