Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-02 / 1. szám
12 qj Dunántúlt naplő 1992. január 2., csütörtök A jósnők tudják! Mit hoz 1992? (MTI-Panoráma) Az év vége szokás szerint a jósnők és a magukat asztrológusoknak nevező áltudósok konjunktúrájának időszaka. Az idei esztendő sem kivétel. Se szeri, se száma a jóslatoknak, amelyek teljes bizonyossággal megmondják, mi fog történni 1992-ben. A jövendőmondókat csöppet sem zavarja, hogy tavaly nem látták előre sem a jugoszláviai háborút, sem a szovjet birodalom széthullását, sőt még Elizabeth Taylor legújabb házasságát sem. Az AFP francia hírügynökség összegyűjtötte azokat a jóslatokat, amelyek közük a világgal, hogy mi lesz jövőre. Ezekből ismertetünk néhányat. Jeane Dixon, az Egyesült Államok nemzeti pythiája, aki hírnevét annak köszönheti, hogy tíz évvel előre megjósolta Kennedy meggyilkolását, az alábbiakat jelentette be: zavargások lesznek Hongkongban, természeti katasztrófa az év elején Irakban, viszont a kereskedelem fellendülése és nagy arányú részvényemelkedés a tőzsdéken az esztendő vége felé. A francia Indira hosszan tartó konfliktusokra számít Jugoszláviában, míg honfitársa, Elisabeth Teissier „a csillagok állásából” egy felvilágosult diktatúra bevezetésére következtet a Szovjetunióban. Borúlátó az izraeli Yona Kam is, aki januárban kirobbanó súlyos nemzetközi válságot észlel kristály gömbjében, beleértve a diktatúrát Ukrajnában és fegyverhasználatot az Intifada keretében. Vele ellentétben az indiai Bhattachar- jee szerint világos, hogy 1992-ben sem a Szovjetunióban, sem a Közel-Keleten nem lesz semmiféle komoly válság. Az olasz Frate Indivino, akinek asztrológiai naptára nagyon népszerű hazájában, határozottan állítja, hogy Itália ajtaján átok kopogtat, egy újfajta adó formájában. Braziliában minden jövendőmondó egybehangzóan állítja, hogy a japánok és az amerikaiak 1992 végén vagy 1993 elején feltalálják az AIDS elleni vakcinát, s hogy bekövetkezik a Mars meghódítása, de csak egy földöntúli küldöttség nálunk tett hivatalos látogatása után. Ami az államférfiakat illeti: a legtöbb jós szerint Bush elnököt újraválasztják egészségi problémái ellenére, s viharos események után Gorbacsov is vezető pozícióban marad. Szad- dám Husszeinra viszont nem sok jó vár. A szívügyek területéről: Rainer monacói herceg ismét megnősül, Madonna botrányos életrajzot ír, Károly herceg és Diana házassága pedig végre megszilárdul, - Indira szerint. Jeane Dixon viszont zivatarokat vár a brit trónörökös és felesége viszonyában, ami Erzsébet királynőt nyilatkozat kiadására készteti - Diana javára. Polgár Dénes Gyermekgyilkos szülők (MTI-Panoráma) A Missouri állambeli St. Louisban halálra ítéltek egy muzulmán házaspárt, amiért meggyilkolta tizenéves leányát. A szörnyű tett oka: a leány nyugati életstílust vett fel... „A kultúra nem mentség a gyilkosságra” - indokolta az ítéletet Charles Shaw bíró és elrendelte, hogy a házaspárt méreginjekcióval végezzék ki. Az esküdtszék ugyanis bűnösnek mondta ki a 61 éves Zein Iszát és feleségét, a 48 éves Mariát abban, hogy 1989-ben késszúrásokkal megölték 16 éves, Palesztina nevű leányukat. Az esküdtek meghallgathatták a hétperces hátborzongató magnófelvételt, amelyen tisztán hallani lehetett, amint az apa arab nyelven így kiált fel: „Halj meg, halj meg gyorsan, halj meg lányom!” Az arab szöveget a tárgyaláson angolra fordították. Az ügyész szerint Iszát és feleségét felháborította, hogy a leánynak nem muzulmán barátja volt és megpróbált munkát találni, hogy pénzt keressen. Az amerikai állampolgárságú Isza Palesztinában született, felesége Brazíliából való. A magnófelvételt a Szövetségi Nyomozó Hivatal bocsáj- totta a bíróság rendelkezésére. Az FBI „poloskát” helyezett el a házaspár lakásában annak megállapítására, hogy Isza tart-e kapcsolatot a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezettel. Ki marad Bonnban, ki megy Berlinbe ? A nagy költözködés Az egységes Németország Berlint választotta fővárosául. Csak idő kérdése, mikor indul meg egy sajátos népvándorlás a Rajnától a Spree felé. Az érdekeltek jelentős része nem örül a kényszerű költözésnek és aki járt Bonnban, tudja, miért: Beethoven szülővárosát, a patinás egyetem fellegvárát vidékies csend és nyugalom jellemzi. A költözést intéző, bizottság jelentéséből most kiderült, hogy a Bundestag ugyan teljes egészében Berlinbe teszi át székhelyét, de a kormányhivatalokkal kapcsolatos 21200 munkahely 65 százaléka, 13933 munkahely a jövőben is Bonnban marad. Nyolc minisztérium szinte teljes stábja marad a dr. Adenauer által választott tex-főváros- ban: a mezőgazdasági, a védelmi, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a kutatási, a postaügyi, az oktatási, valamint a külkereskedelmi. Mind a nyolc minisztérium irodát tart fenn Berlinben, a bizottság hivatalos indokolása szerint azért, hogy „biztosítsa a parlamenttel és a Berlinbe költözött kormányszervekkel fenntartott folyamatos együttműködést.” A kacellári hivatal és tíz minisztérium első számú székhelye viszont az új főváros, Berlin lesz. Azért beszélhetünk „első számú székhelyről”, mert az átköltöző kormányhivatalok gárdájának meglepően jelentős aránya,(. a teljes létszám 18 és 38 százaléka között) marad Bonnban. Néhány példa a gondos mérBeriin Németország fővárosa legelés nyomán született kettős megoldásra. A kancellári hivatal 510 munkatársból 110-et hagy Bonnban, a külügyminisztérium 1911 -bői 328-at, a bel- ügy 1397-től 529-et, a pénzügy 1942-ből 740-et, a szövetségi sajtóhivatal 696-ból kerek 200-at. Ezek a számok is érzékeltetik azt a gondosságot, ha úgy tetszik, német alaposságot, amely- lyel a nagy költözködést az illetékesek kezelik. A bizottság igyekezett a minimálisra csökkenteni azt az elkerülhetetlen megrázkódtatást - és annak minden társadalmi, gazdasági és egyéb vonzatát - ami Bonnt és Berlint egyaránt sújtja. Bonnt azért, mert a környék egész struktúrájává népes hivatalnokréteg kiszolgálására épült és a költözés egyik következménye óhatatlanul a lakások bérének és árának csökkenése. Berlint pedig azért, mert a családokkal együtt jóval több mint százezer új lakos számára kell élet- és munkafeltételeket teremtenie. Bonn ebben- a pénzügyi évben 81 millió márkát kap a költségvetéstől gondjai enyhítésére, Berlin esetében az összeg alighanem ennek sokszorosa lesz: tavasszal hirdetik meg a pályázatota sokezer parkolóhellyel, helikopterállomásokkal, új gyorsvasúti csatlakozásokkal ellátott kormányzati monstre-negyed építésére. (FEB) Kerek évfordulók (MTI-Panoráma) - Jövőre Spanyolország kerül a világ érdeklődésének középpontjába a sevillai Expo,92 és a barcelonai Olimpiai Játékok révén. De történelmi évfordulók tekintetében is szerepet játszik 1992-ben az ibériai ország: 500 évvel ezelőtt, október 8-án szállt hajóra Kolumbusz Kristóf, hogy eljusson Indiába. A Bahama szigetek egyikén ért partot, s ezzel tudtán kívül megnyitotta a kaput egy új földrész meghódításához. Ugyanebben az esztendőben fejeződött be a mórok teljes kiűzése Spanyolországból. A DPA német hírügynökség részletesen felsorolja az 1992- es év kerek évfordulóit. íme néhány: 500 éve, április 8-án halt meg Lorenzo de Medici, a renais- sance-herceg, aki korának híres művészeit pártfogolta és naggyá tette Firenzét. 450 éve, február 13-án végeztette ki VIII. Henrik angol király ötödik feleségét, Catherine Howardot. Ugyanebben az évben december 8-án született Stuart Mária, Skócia királynője, aki szintén a vérpadon végezte. 350 éve, január 8-án halt meg a háziőrizetben tartott nagy fizikus és filozófus Galileo Galilei. Erre az esztendőre esik a Franciaországot európai nagyhatalommá tévő Richelieu bíboros halála is. (December 4-én.) 250 éve, január 25-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, a róla elnevezett üstökös felfedezője. 200 éve, február 29-én született Gioacchino Rossini zeneszerző, a romantikus opera szülőatyja. Száz éve, november 25-én élesztette fel az olimpiai játékokat Pierre de Coubertin báró, a francia atlétikai szövetség titkára. 75 éve halt meg két nagy francia művész: Edgar Degas, az impresszionista festészet egyik úttörője (szeptember 6- án) és a világhírű szobrász, Auguste Rodin (november 17-én). Ugyanebben az esztendőben, 1917. február 15-én mondott le trónjáról II. Miklós orosz cár, s tért vissza svájci száműzetéséből Lenin. Mindenki tudja, hogy milyen eseményekre került sor november 7-én. 25 éve, június 5-én kezdte meg Izrael a hat napos háborút, s ugyanazon év december 8-ik napján hajtotta végre a dél-afrikai sebész, Christian Barnard az első szívátültetést. (DPA) Veszélyes poszterek Cindy Crawford hatása (MTI-Panoráma) Az idei karácsonyon a skandináv országok kétségtelenül legnépszerűbb poszterein - a városok utcáin és az autóutak mentén - Cindy Crawford látható, amint csábító pózban a Hennes és Mauritz cég legújabb divatú fehérneműjét reklámozza. A probléma ott kezdődött, hogy míg egyesek azért tépik le a plakátokat, nehogy a szépséges hölgy túlságosan elvonja a férfi gépkocsivezetők figyelmét és ezzel balesetet okozzon, addig mások - természetesen férfiak - az otthonukat díszítik vele. Olyanok is akadnak, magától értetődően nők, akik azért távolítják el a posztereket, mert félnek azoknak a férjükre gyakorolt hatásától... A norvég rendőrség közlekedésbiztonsági osztályának vezetője, Leiv A. Ellevset mindenesetre azt nyilatkozta, hogy „minél szexisebb a hirdetés, annál veszélyesebb a közlekedés biztonságára”. Eskild Jensen, az állami kezelésben levő norvég autóutak igazgatója pedig kijelentette, hogy el akarja távolít- tatni a plakátokat, mert veszélyeztetik a közlekedést. Enyhén szólva is különös azonban, hogy azokban az országokban, ahol senkisem ütközik meg azon, ha nyáron a nők toplessben sétálgatnak a városi parkokban, Cindy Crawford poszterje ekkora feltűnést keltsen. A televízió külön műsorokban foglalkozik a vitával, a rádióállomások megszólaltatnak hallgatókat, újságok írnak róla. Egyes lapok Cindy Crawford képét is közölték, interjút készítettek vele és beszámoltak arról, hogy nem régen ment férjhez Richard Gere amerikai filmszínészhez. A svéd televízió szerint nem volt még olyan utcai hirdetés, amely annyira megihlette volna a svédeket, hogy leszaggassák azokat. Cindy egyébként az egyik legjobban fizetett model a világon. A Hennes és Mauritz cég szerint azért esett rá a választás, mert „nem túlságosan kihívó, nem túlságosan szexis”. A fehérnemű reklámozása kötéltánc, mindig fennáll a kockázata annak, hogy közönségesen hat, - vélekedett a cég szóvivője. Cindy Crawford fehérnemű reklámai egyébként a skandináv országok mellett elárasztották Németországot, Svájcot, Angliát és Hollandiát is. Augsburgiak kudarca Venezuelában Aranykincsével csábított Eldorado (MTI-Panoráma) A kilenc férfit 1546 nagypéntekének éjszakáján lepte meg az őket üldöző ötven főnyi lovascsapat. Röviden végeztek velük: sorjában lefejezték őket, köztük Bartholomeus Welsert, a nagyhatalmú augsburgi bankház legifjabb sarját és a frank nemesi származású Philipp von Hut- tent, Venezuela spanyol tartomány kormányzóját. A spanyol koronagyarmat ügyészsége gyorsan fényt derített az ügyre: a kilencszeres gyilkosságot Juan de Carvajal és emberei követték el. Carva- jalt ezért a tettéért - hiába szerzett érdemeket korábban a spanyoloknál - 1546. szeptember 17-én halálra ítélték és felakasztották. Mit keresett azonban Welser, von Hutten és a többi német Dél-Amerikában? Egyáltalán hogyan kerültek oda? A Welserek dúsgazdag augsburgi patrícius család volt és a XIII. századtól kiterjedt kereskedelmet folytatott. A XV. században már Közép-Európa legjelentősebb bankárai közé tartoztak és bekapcsolódtak a gyarmati kereskedelembe is. Szoros üzleti kapcsolatban álltak a másik híres augsburgi bankárcsaláddal, a Magyarországon is jól ismert Fuggerek- kel. A Welser bankház 1519-ben jelentős hitelekkel támogatta a német-római császárságra pályázó I. Károly spanyol királyt, aki győzedelmeskedett és riválisával, I. Ferenc francia király- lyal szemben és V. Károlyként lépett a császári trónra. Amikor aztán a Welserek követelni kezdték a 160 000 tallérra becsült kölcsön visszafizetését - mégpedig nem készpénz, hanem az Uj Világ egy részének átengedése formájában - V. Károly hűbérbirtokként adta nekik Venezuela dél-amerikai tartományt. Az 1528. március 27-én Madridban aláírt szerződés értelmében a Welser bankház kormányzókat és helytartókat nevezhetett ki a tartományba, vámmentességet élvezett a spanyolországi Sevilla kikötőjében, rabszolgákat szedhetett Venezuela „ellenséges” benszü- lőtteinek köréből és 4000 néger rabszolgát is betelepíthetett a tartományba. A szerződés nem gyarmatként, hanem használatra engedte át Venezuelát a Welsereknek. A Duna-menti Diliingen könyvtárából 1954-ben előkerült egy térképtördék, amely vé- századokon át az egyik ódon kötet borítólapja mögött rejtőzött. Megállapították róla, hogy a Welser bankház megbízásából a híres portugál kartográfus, Diego Ribeiro készítette 1530 körül. Ez a térkép világosan körülhatárolja az 1528. évi madridi szerződésben a Welsereknek használatra átengedett venezuelai területet, de csak a tengerpart mentén, kelet-nyugati irányban. Dél felé, vagyis a szárazföld belseje felé nem tüntet fel határt, nem jelöli ki az érdekszférát, hanem egészen a Tűzföldig „nyitva hagyja” a területet az augsburgi bankár számára. Ezt a feltevést látszik igazolni a térképkészítő Ribeiro feljegyzése i#raki szerint „Ez a nagy és ne- Ws Welser Ház közigazgatási területe, egészen a Magel- lan-szorosig.” (Magellan 1520-ban fedezte fel a róla elnevezett tengeri átjárót.) Venezuelában, amely eddig európai szempontból senki földjének számított, 1529 és 1546 között német kormányzók gyakorolták a hatalmat: Ambrosius Alfinger, Nikolaus Federmann, Georg Hohermuth von Speyer és Philipp von Hutten. Volt egy közös jellemvonásuk: egyikük sem törődött különösebben a Welser bankház felvirágoztatásával, hanem ehelyett sorra vezettek hadjáratokat az indiánok lakta kontinens belsejébe, hogy kijussanak délen a tengerre és megtalálják a mesés aranykincsével csábító Eldorá- dót. Bartholomeus, a Welser örökös és von Hutten azon az 1546-os tavaszon is egy ilyen hadjáratról volt hazatérőben és érkezett hét társával a Carvajal alapította El Tocuyoba. Az időközben fondorlattal venezuelai kormányzói kinevezés birtokába jutott Carvajal először szabad elvonulást ígért a németeknek a tengerpartra, majd a megállapodást megszegve a nyomukba eredt és végzett velük. Halálukkal az augsburgi Welser bankház utolsó képviselői is eltűntek Dél-Amerikából. Röviddel ezután V. Károly császár felmondta a Welserekkel Venezueláról kötött madridi szerződést, mivel gyarmati politikájukat kudarcok sorozatának tekintette. Ahelyett ugyanis, hogy feltöltötték volna az államkasszát, a Welser kormányzók csak a maguk meggazdagodásával törődtek. Az agg Bartholomeus Welser, aki élete végéig nem tudott belenyugodni abba, hogy hasonló nevű fia és örököse értelmetlenül pusztult el a távoli Amerikában, egészen 1556-ig pereskedett Venezuelára támasztott igényének érvényesítéséért. Pereit azonban sorra elveszítette és nemcsak Venezuela veszett el a németek számára, hanem Federmann kolumbiai birtok is. (Die Zeit)
