Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-31 / 357. szám
10 aj Dunántúli napló 1991. december 31., kedd % Alkalmazkodik a bányászati felsőoktatás Bányaművelők helyett környezetvédők Pécs után Komlón is megszűnik az aknászképzés Bár a kormánynak még mindig nincs határozott energia-politikai programja, de az már biztos, hogy a mélyművelésű bányáknak egyre csökken a szerepük. így a közép-és felsőfokú végzettségű bányász szakemberekből, termelésirányítókból egyre kevesebb utánpótlásra van szükség. Ének alapján arra kértünk választ, hogy a Tatabányai Bányipari Szakközépiskola és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányász kara hogyan tervezi jövőjét és milyen változások várhatók a közeljövőben. A Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolcon már 5 éve egy új típusú, modul rendszerű oktatási formát vezettek be. Az évente felvett 110 hallgató eddig azonos arányban választotta a bányász, a földtani és a flui- dum bányászati (gáz-és olajkitermelés) szakokat. Az idén azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bányászatot igen kevesen fogják választani, ami be is igazolódott, a harmadik szemeszter végére az ötven százalékos lemorzsolódás után mindössze hárman döntöttek így az 50 hallgatóból. Ezért 3 új szakirányt indítottak be a karon. A környezetvédelmi képzés nem igényel különösebb magyarázatot, ha csak annyit nem, hogy kimondottan a bányamunkákkal kapcsolatos teendőkkel foglalkozik. A geotechnológusi szak technológusi - a külfejtések, mélyépítések, út-és vasútépítések tartoznak ide -, talaj mecha- nikusi ágazatra tagozódik - utóbbi a létesítmények alapjainak geológiai, talajvizsgálati felmérésére és véleményezésére készíti fel a tanulókat. Az eljárás-technológusi szakon pedig elsősorban az anyagok újrahasznosításának lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a diákok. Mindez igen komoly számítástechnikai oktatással is párosul. Ennek ellenére idén a 110-es tervezett létszám helyett csak 75 hallgató kezdte meg a szemesztert, azoknak is a fele a Budapesti Műszaki Egyetemről került ide utólagos átirányítással. Pedig ugyancsak vonzó, hogy automatikus felvételt nyer minden jelentkező, aki a középiskolából legalább 55 ponttal érkezik, vagy 50-et hoz és középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Az új szakok indítását igen körültekintő előtanulmányok előzték meg. Nyolc európai egyetem tantárgyi programját használták fel és ipari szakemberekkel konzultáltak az igényeket illetően. A lehetőségek tovább bővülnek, a 4. és 5. évben sokan folytatják külföldi egyetemeken a tanulmányaikat, ahol akár a diplomát is megszerezhetik. Az is bíztató, hogy szinte kivétel nélkül igen jó referenciákat kapnak a hazatérő hallgatók a kinti oktatóktól. Ugyanakkor egy olajbányász tankör itthon hallgathat angol nyelven előadásokat. A Bányaipari Szakközépiskola Tatabányán kevésbé reményteli a jövő. A kihelyezett levele- zős tagozatok (Veszprém, Komló, Miskolc) a következő tanévben az utolsó csoportok útrabocsátásával megszűnnek. A vállalatok, üzemek már alig iskoláznak be tanulókat, s vájárpapírral is egyre kevesebben rendelkeznek - ami előfeltétel - az igények csökkenésének következtében. így az aknászosztály tavaly 26 fő helyett csak 18-as létszámmal kezdődött, de már csak 13-an vannak. Az is kérdéses, hogy jövőre egyáltalán indítanak-e ilyen szakot. Pedig termelésirányítóra mindaddig szükség van, amíg az országban akár csak egyetlen bánya is üzemel. A geológus pálya még mindig a legvonzóbb, holott az elhelyezkedés talán még nehezebb. Ezért egy osztályát ipari környezetvédővé képzik át, s a végzősök a miskolci egyetem azonos ágazatán folytathatják tanulmányaikat. A bányagépész oktatás áll talán a legjobban, köszönhetően az úgynevezett integrált képzésnek, amely szerint bárkit felvesznek ' mindenféle elővizsga nélkül, és 2 év után a tanulmányi előmenetel dönti el, hogy szakközépiskolai vonalon, vagy szakmunkástanulóként végez majd a diák. A jelenleg 408 fős iskola ugyanakkor komoly finanszírozási gondokkal küzd. Az ő eredményes működésük is attól függ, hogy miként alakul a bányászat sorsa. így első lépésként 1992. januárjának második felében országos találkozót szerveznek a bányavállalatok oktatási vezetői részére, ahol tisztázni kívánják az igényeket és a teendőket. Mert ha a szakma nem tudja biztosítani a szükséges eszközöket és anyagi hátteret, akkor csak az oktatási profilváltás jelenthet megoldást. Pillanatnyilag még nem érzékelhetők az oktatási gondok, hiszen azok 4-5 éves késéssel követik a szakma mélyrepülését. De egy iskolát újraindítani sokkal nehezebb és költségesebb, mint megszüntetni, vagy átalakítani. Mészáros Endre A fizetés és az elhivatottság aránya Kiből lesz egyetemi oktató? Ösztöndíjak kontra nyelvtudás Aki bent van, ki akar jönni, aki kint van, befelé vágyakozik. Ez a régi igazság csak részben alkalmazható, ha arra vagyunk kíváncsiak, ki lép ma az egyetemi oktatói, tudományos kutatói pályára, kik közül választhatnak a tanszékek. Egyetemi oktatónak lenni ugyanis ma is presztízs kérdés valahol, bár megítélése attól is függ, mekkora a különbség az egyetemi fizetés és az egyéb munkahelyeken megszerezhető jövedelmek között. Úgy tűnik, minél nagyobb, annál inkább nő a csábítás, s háttérbe kerülnek a tudományos szempontok. Bár eme megállapítást számos tényező módosíthatja. A kérdést két vezetőállású egyetemi oktatónak is feltettem, akik egy egyetemen belül sem látják egyformán a jelenlegi helyzetet és a jövő útját. Dr. Bruhács János dékán, JPTE Állam-és Jogtudományi Kar:- Harminc éve dolgozom a karon, azóta foglalkoztat ez a kérdés. Az elmúlt évzizedekben státuszgazdálkodás zajlott az egyetemen, s nem mindig esett egybe az üres státusz és a megfelelő ember megtalálásának ideje. Többször elment olyan, akinek itt lett volna helye. Most viszont van státuszunk, várjuk az alkalmas jelentkezőket. Véleményem szerint az utánpótlásnevelés jelenleg egyszerűbb, mint most azonnal egy kiváló docenst vagy professzort találni a tanszékek élére. Magyarországon 240 olyan szakember van, aki számításba jöhet. Egy- részük 60 év fölötti és sokan „osztozkodunk rajtuk”. De számos jó tanársegédünk, tehetséges hallgatónk van, s a felvételizők arányából következtetve, a kar iránti vonzalom emelkedik.- Közszájon forog, hogy a felsőoktatástól gyakran a legtehetségesebb oktatók fordulnak el a nem túl magas fizetés miatt. Önnek mi erről a véleménye?-Úgy tapasztaltam, meg lehet győzni a tehetséges fiatalok többségét, maradjanak az egyetemen. Az oktatás, a tudomány szeretete sokat számít. Az viszont előfordul, hogy az oktatás mellett ügyvédi prak- szist is folytatnak, ami törvényes ugyan, de a tudományos kutatás elől veszi el az időt. És itt jön a pénz szerepe! Mindenki tisztában van azzal, hogy egyetemen nem lehet meggazdagodni, az viszont elvárható lenne, hogy kiegyensúlyozott értelmiségi életformát biztosítson. Voltak, akik ennek hiányában elmentek az egyetemről. Most talán változik a helyzet annyiban, hogy az egyetem egyre többet tud nyújtani, ha a kezdő tanársegédi fizetés továbbra is tizenkétezer forint. Igen sok külföldi továbbképzésre, doktorátus megszerzésre kapnak lehetőséget. Különösen Németország, de az Amerikai Egyesült Államok is segítőkészek ebben. A tudományos minősítési rendszer jelenlegi átalakulása, az, hogy a fiatal sokkal előbb szerezhet első tudományos fokozatot, újabb hajtóerő. Annyi pályázatot, ösztöndíjat kínálnak, hogy már nem találunk rá embert, mert a nyelvtudással még vannak gondok. A jogászképzési reformunk ebben is javulást fog hozni, hiszen a nyelvvizsgát már a felvételinél plusz pontszámokkal honoráljuk. Az utánpótlás kérdésében optimista vagyok. Dr. Vörös József dékán, JPTE Közgazdaságtudományi Kar:- A felsőoktatás az egész világon ellentmondásokkal küzd. Az a minőségi munka, amit egy kutatónak nyújtania kell, még Amerikában sincsen értékén megfizetve. Az állam is mindenütt beavatkozik a felsőoktatásba, csak eltérő mértékben. Az USÁ-ban kevésbé, Németországban erőteljesebben. A piac hatása figyelemmel kísérhető. Ez már nálunk is jelentkezik^ közgazdászoknál fokozottabban. Nem véletlen, hogy most egy félév alatt öten mentek el a tanszékeinkről, s pótolásuk gondot is jelent.-Mi a fő oka az elmenetelüknek?-A szakmánk nagyon kelendő, s míg az egyetemen 12-13 ezer forint a kezdőfizetés, egy cégnél ennek két-három- szorosa, ami majdnem egy professzori fizetés nálunk! Éz erkölcsileg megalázó helyzet akkor is, ha az egyetem számos előnyt kínál az oktatóinak, például rengeteg külföldi ösztöndíjat, melyre nálunk sincsen elég jelentkező.- Kik ragaszkodnak az egyetemhez?- Részben megszállottak, akiket csak a kutatás, az oktatás érdekel. Vannak, akiket ez is érdekel, de az is számít nekik, hogy a heti 5-6 órájuk mellett annyi külső munkát vállalhatnak, amennyi a színvonalasabb megélhetésükhöz szükséges. Presztízst, úgy tűnik, nem különösebben jelent az egyetemi oktatói besorolás. Az a nagyobbik gond, hogy eddig a vezető nyugati kutatásokat politikai okok miatt nem lehetett eléggé követni, s ha továbbra is csak minimális mértékben folytatnak jelentős tudományos munkát, elül a kar, az egyetem, az ország.- Hívnak külső szakembereket oktatni?- Kevesen vannak, akikre lehet számítani. Azokban a társadalmakban, ahol a gazdaság színvonala arra készteti a vállalati szakembereket, hogy minél színvonalasabbak legyenek ők maguk is, más a helyzet.- Miként látja a megoldást?- Az anyagi erőforrások biztosítása fontos, de csak akkor lesz igazán eredményes, ha párhuzamosan az oktatókkal szemben is emelik a követelményszintet. B. A. Nehéz év - egy még nehezebb előtt Sárkányrepülő a rudlik felett A vadászok tudják, sokan nem: rudlinak neveztetnek a csapatba gyűlő szarvasok, őzek. A sárkányrepülő pedig azért kering felettük, mert az úgynevezett lerepülés az egyik legmegbízhatóbb módszer a terület vadlétszámának megállapítására. Erre - ismerte fel már korábban is a Magyar Vadászok Országos Védegyletének megyei szervezete - többek között azért is szükség van, mert az állomány nagysága - és persze minősége is - alapvetően befolyásolja a vadásztársaságok eredményes, vagy eredménytelen működését. Ezért már a legutóbbi télen is igényvették a lerepüléshez a sárkányokat, most pedig folytatódik a vadlétszám megbecslése. Ugyancsak szorongatott helyzetben vannak ezekben a hónapokban a baranyai vadász- társaságok. Vegyük sorra ennek összetevőit. Bevételeik kerültek veszélybe, mert a megcsappant szarvasállomány miatt kevesebb lett a trófea, kevesebb a vadhús. Páldy Géza, a megyei szövetség elnöke így fogalmaz: a társaságok kilövési terveiket várhatóan nehezen teljesítik. Egy, a szarvasállomány minőségének javítását, illetve a terület vadeltartó képességét szem előtt tartó koncepció értelmében komoly mértékben csökkentették Baranyában a szarvasok számát. Ezzel együtt olyan pénzügyi kötelezettségekkel néznek szembe a vadászok közösségei 1992-ben, amelyek teljesítése komoly kihívást jelent. Lényegesen megemelkedtek a területek bérleti díjai. Az eddigi hektáronkénti eszmei 1 forint helyett (amelyet egyébként Gondos Gyula megyei fővadász valóban nevetségesnek minősít) az apró- és vegyesvadas területeké 25-^10 forint közé emelkedett, a nagy vadas területeké pedig hektáronként 60-90 forint. Tegyük hozzá: a területtel rendelkező - bérlő - vadásztársaságok átlagosan 13 000 hektáron gazdálkodnak. Több pénzt emészt fel a társaságok fenntartása is. Ugyancsak költségnövelő tényező, hogy - s ez feltétele a terület bérbeadásának - kötelező a társaságoknál 4000 hektáronként egy hivatásos vadász alkalmazása. Ennek persze óriási pozitívuma, hogy végre valóban a szakma határozza meg a társaság működését és nem fordítva. Sokba kerül a vadföldek művelése, az ehhez szükséges géppark fenntartása, a szállítás. Végül említjük meg a legtöbbször hallott vadásztársasági kiadást, a vadkárokat, az erdeit és a mezeit egyaránt. Gondos Gyula számításai szerint a felsoroltak összesen és évente több mint 5 millió forintos kiadást követelnek meg egy-egy társaságtól. Ezt tartósan pótolni a jelenlegi nagyvadállományból - kétséges. Áz egyik megoldás: a külfödiek vadásztatásának növelése, mégpedig a tagok vadászati lehetőségeinek komoly mérvű visszaszorításával párhuzamosan. Ennek a honi vadászok természetesen nem örülnek, mint ahogy az akár 11- 15-szörösére emelt éves tagdíjnak sem. Bár itt rögtön meg kell említeni a Páldy Gézától hallottat is: az országos védegylet felé eddig évente és tagonként 400 forintot fizettek, most ezt sikerült 150 forintra lecsökkenteni. Maradjunk azonban a tagokat érintő költségeknél. Drágul természetesen a vadászathoz szükséges felszerelés beszerzése is, ma már ott tartunk, hogy 100 000 forint a minimum. További kötelezettségeik is vannak a vadászoknak. 1992. március 31 -ig kell jelentkezniük az elengedhetetlen - és fölöttébb alaposnak szánt - egészségügyi vizsgálatra, illetve a fegyverismereti vizsgára. Mindezt figyelembe véve: lesznek, akik bírják, lesznek, akik nem. Változni fog a vadásztársadalom összetétele. Ennek ismeretében Gondos Gyula attól tart, hogy nagyon nehéz lesz megtartani a vadászati fegyelmet, megteremteni annak nemes hobbi-jellegét. Baranya megyében jelenleg 28 területet bérlő és 16 bérkilövő vadásztársaság van. Az utóbbiak száma hirtelen nőtt meg, s ugrásra készen várnak arra, hogy eldőljön: a földtulajdonhoz kötődik-e majd a vadászati jog, vagy - mert ez még a sötétben kavarog - egyáltalában: mi lesz ... Ha a földtulajdonhoz kötődik - véli Páldy Géza -,ez egyértelműen a vad- gazdálkodás csorbulásához vezet. Elmondta az elnök: német vadászok panaszolják, hogy náluk ilyen alapon darabolták fel apróra a területeket, s félnek, hogy így lesz Magyarországon is. Ä vadászok megyei szervezete egyébként készített egy alapos tanúlmányt, ebben felmérték, hogy hol és mekkora vadászható területük lehet az önkormányzatoknak. Ezt továbbították a megyei Földművelésügyi Hivatalnak, a baranyai önkormányzatnak is, a következő lépés már rájuk tartozik. Ez ugyanis kulcskérdés: az önkormányzatok az apróvadas területek bérleti díját megkapják - nem közömbös tehát számukra a megyei vadász-szövetség előzetes segítsége a már említett felmérés elkészítésévek Ám addig, amíg a vadászati jogról megszületik a régóta várt rendelkezés, közbenső dátumok szakaszolják a vadásztársadalom életét. Nem egyedül a már említett vizsgálatra-vizs- gára gondolunk, hanem elsősorban a hivatásos vadászok - a szakma - irányító szerepének megnövekedésére. Ezzel kell elsősorban szembenézniük a sportvadászoknak - és ez így is van rendjén, mert javítanivaló van min. Mészáros Attila
