Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-30 / 356. szám

1991. december 30., hétfő üj Dunántúli napló 7 Nagy lehetőségünk a keleti piac Nem forog a pénz Elkészültek a formanyomtatványok Adóbevallás március 28-ig Némi formai és tartalmi változástól eltekintve lénye­gileg az elmúlt években már megszokott személyi jövede-. lemadó bevallást kell majd ki­tölteniük az adózó állampol­gároknak 1992. márc. 20-ig. Az APEH 1992. január kö­zepéig postán küldi meg az adóbevallási nyomtatványo­kat, a kitöltési útmutatót és a befizetésre szolgáló csekket mindazoknak, akik az idén adóbevallást készítettek. Nem változtak a határidők. A munkáltatóknak január 15-ig kell nyilatkozatot kérniük az általuk foglalkoztattaktól, hogy önállóan kívánnak-e adózni, avagy főállású mun­kahelyük gondoskodjon az adóbevallásukról. Az adózók március 20-áig kötelesek el­küldeni adóbevallásukat és rendezni esetleges adótarto­zásukat. Aki túlfizetés miatt az APEH-tól vár pénzt, annak célszerű minél hamarabb el­küldenie bevallását, hiszen a hatóság a beérkezéstől számí­tott 30 napon belül köteles ki­fizetni a visszajáró pénzt. Az adóbevallást azok is elküld­hetik korábban, akiknek fi­zetniük kell, de csak március 20-án akarják feladni a pénzt. Az adóbevalláson az Al­kotmánybíróság határozata szerint még fel kell tüntetni a személyi számot, azonban mivel ez előreláthatólag vál­tozni fog, most még több más adatot is be kell jegyezniük. Az 1991. évi adóbevallásban néhány olyan tételt is fel kell majd tüntetni, amelyek eset­leg adómentesek. Ilyen pél­dául az étkezési hozzájárulás, a munkáltató által fizetett al­bérleti, lakásbérleti, illetve szállásdíj, munkaruhatérítés, szociális segély, vagy az üdü­lési hozzájárulás, természete­sen ezeknek csak a meghatá­rozott mértéken felüli része után kell adózni. Bővült az összjövedelmet csökkentő tételek köre. Az adóalapból levonható a mun­kavállalói járulék és a helyi adókra befizetett összeg, és valamennyi munkavállalói érdekképviseleti tagdíj. A sú­lyosan fogyatékosok 1991 tői már 2000 forintot vonhatnak le összjövedelmükből. Kike­rült viszont az adóalapcsök­kentő tételek közül a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás. Az MRP-programhoz kap­csolódó kamat törvény híján 1991-ben még nem csök­kentheti az adó alapját. Lé­nyeges változás, hogy az al­kalmazotti kedvezmény, amely havi 250 forint, 1991-től az adóból vonható le. Aki halasztott adója, kül­földről származó jövedelme vagy befektetése után ked­vezményt kíván igénybe venni, annak mellékelnie kell a bevallásához a kiegészítő füzetből kivágható pótlapot, és szándékát a bevallás első oldalán egy „X” jellel is je­lölnie kell. Az „X”-et azok­nak is be kell jelölni, akiknek visszatérítés jár az adóelőleg­ből. Akik megfeledkeznek e jelzésekről, azoknak csak késve dolgozzák fel bevallá­sukat, s így később juthatnak a pénzükhöz is. Felesleges utánjárást okoz magának az, aki elfelejti feltüntetni szemé­lyi számát, illetve aláírásával nem hitelesíti adóbevallását. Szintén gyakran fordult elő, hogy a túlfizetést vissza­igénylők nem jelölték meg hová kérik a pénz kiutalását. A gabonatermelés 1991. évi eredményei emlékezetesek lesznek. A kedvezőtlen körül­mények ellenére a termelők jó eredményeket értek el, vevőre azonban csak nehezen találtak, és az áru tényleges leszállítása után is hónapokig várhattak an­nak ellenértékére. Amióta megszűnt a Gabona­forgalmi és Malomipari Tröszt, egyre többen foglalkoznak ga­bonaexporttal és -értékesítéssel. Az még nem igazán jelent gon­dot, hogy sok kis cég is megje­lent a piacon, hanem inkább az, hogy olyanok is bekapcsolódtak ebbe a tevékenységbe, akiknek se gyakorlatuk, se pénzük nincs igazán ehhez.- Vannak olyan kis cégek, akik kimennek tárgyalni kül­földre és azon kívül, hogy ex­port-engedélyük van, mással nem rendelkeznek - mondja Horváth László, a Baranya Me­gyei Gabonaforgalmi és Malom-ipari Vállalat keres­kedelmi igazgató-helyettese. - Sajnos az export-engedélyek kiadásához nem kell igazolni, hogy az igénylőnek megfelelő készletei vannak-e vagy sem. A gabonaexport megindult, sok ajánlat érkezik, de úgy néz ki, hogy kevés az eladható ter­mény. A rossz tárolás miatt a megtermett gabonafélék jelen­tős része még takarmánybúza­ként sem értékesíthető. Bara­nyát külön sújtotta, hogy nem lehetett hajózni a Dunán. A Szovjetunióba vasúton, Záho­nyon keresztül is lehetne szállí­tani - búzát, kukoricát egyaránt - ,de olyan magasak a fuvar- költségek, hogy nem éri meg. Jelenleg kettészakították a gaz­dasági szabályozók az országot. A dunántúli megyék képtelenek exportálni a magas fuvarkölt­ségek miatt, meg kell várniuk, amíg a Záhony környéki mező- gazdasági üzemek eladják az összes gabonájukat. Szükség lenne valamilyen formában a mezőgazdasági piac szabályo­zására, a védőárakra, amelynél kevesebbért senki nem adhatná vagy vehetné meg a mezőgaz­dasági terményeket. Jelentős mennyiségű kukori­cát, búzát raktároznak a mező- gazdasági üzemek is. A legtöbb helyen nem a legmegfelőbb kö­rülmények között, ugyanis a szövetkezetek erre nincsenek felkészülve. Már elkezdődött a cserekereskedelem is, az adós­ságukat terménnyel fizetik ki a tsz-ek, ág-ok. Nagyon nagy gondot jelent, hogy ahol piac lenne, ott nincs pénz. A világ­piacról a magyar mezőgazda­A Suzuki kosai gyárában a munka nem okoz elviselhetetlen terhelést, azonban elképzelhető, hogy az esztergomi gyár leendő dolgozói közül többek számára meglepetést okozott a japán munkatempó - hangoztatták sajtótájékoztatójukon a Magyar Suzuki Rt. vezetői. Ishiguro Masayuki vezérigazgató-helyet­tes, valamint Izsák György sze­mélyzeti és oktatási igazgató azokra a vádakra reagált, ame­lyek a betanulási tréningről ha­zaküldött nyolc fiatal magyar dolgozó nyilatkozataira hivat­kozva jelentek meg a sajtóban. sági termények egyre inkább kiszorulnak, ezért az árak egyre alacsonyabbak lesznek, veszte­ségesebb az értékesítés. A Pannónia Innováció Rt. tagjai elsősorban termelőüze­mek. Mezőgazdasági termé­nyek kereskedelmével is fog­lalkoznak.- A magyar gazdaságból ki­vonult a pénz - mondja dr. Gaál Csaba, a Pannónia Innováció Rt. ügyvezető igazgatója. - A pénz legnagyobb része a ban­kokban van magas kamatra le­kötve. Nem forog. A kereske­dők nem tudnak sem felvásá­rolni, sem fizetni - még a jelen­legi alacsony áron sem - ,mert nincs forgótőkéjük. Készletezni sem tudnak. A termény-tőzsde nem funkcionál, nem működik a piac-gazdaság. Az árakat a piacra kellene hagyni, amely majd alakítja. A jelenlegi hely­zet a piac szabályozó hatása miatt alakult ki. Éppen ezért lesznek, akik csődbe mennek, mások meg nyereséggel zárják az évet. Kérdés még az is, hogy lesz-e mit jövőre exportálni. Az ország vetésterületének mind- öszsze a 70 százalékát vetették be, és, hogy abból is mennyi kel ki a rossz minőségű vetőmag és a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt, egyelőre senki nem tudja. A Pannónia Innováció Rt. három évvel ezelőtt szerezte meg a külkereskedelemi jogot. Ebben az évben 74 000 tonna búzát adott el a Szovjetunióba. Két csoportban, összesen mintegy 80 magyar dolgozó sa­játítja el jelenleg Japánban az autógyártás műveleteit. A tá­vol-keleti ország szokásainak, a Suzuki belső rendjének megfe­lelően tevékenykednek, de fel­adatuk nem elsősorban a terme­lés, hanem az, hogy úgy gyako­rolják be az egyszerű munkafo­lyamatok sokaságával végül bonyolulttá váló munkát, hogy az esztergomi gyárban japán színvonalon dolgozzanak. Ezt a fajta betanulási módszert - amely kisebb teamekben, a munkafolyamatokat váltogatva Egy részét már elszállították, és december végén indult útjára a még visszalévő mennyiség. Szeptemberben kezdte meg működését egy kereskedelmi képviseletük Prágában, ame­lyen keresztül már 10 000 tonna kukoricát értékesítettek a Cseh és Szlovák Köztársa­ságba. 20 000 tonna búzát a sa­ját kockázatukra felvásároltak, váltót adtak érte, amit a mező- gazdasági üzemek a bankoknál beválhatnak. Az AGRIM- PEX-szel közösen tárgyalnak még 70 000 tonna kukorica ér­tékesítéséről a Szovjetunióba.- A keleti piacokon elsősor­ban bartell-üzleteket akarnak kötni, - folytatja dr. Gaál Csaba - itt is meg kell keresni azokat az árucikkeket, amire Magyar- országon szükség van. Az im­port-liberalizáció jó dolog, meg szükséges is, hiszen a terméke­ket versenyezteti egymással, csak a bartell-üzleteket nehe­zíti. Az elmúlt évben 14 milió dollár értékben adtunk el Jugo­szláviába tejet, vajat, sajtot. Idén semmit nem értékesítet­tünk ezen a piacon. 1992. ja­nuár 17-18. között a Földműve­lődésügyi Minisztérium szer­vezésében Szlovéniába me­gyünk. Magyarországnak a legna­gyobb piaci lehetőségeket a Cseh és Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Jugoszlávia, valamint a Szovjetunió jelenti. Kereskedelmi képviseleteket szeretnénk nyitni még Lenin- grádban, Kijevben. Sz. K ad képzést - a Suzuki vala­mennyi gyárában alkalmazta, sőt az sem kizárólag a magyar gyárindítást jellemzi, hogy a le­endő dolgozók mindegyikét Ja­pánban képzik ki. Az eszter­gomi immár a 28. külföldi gyára a világhírű cégnek, s ed­dig soha senki nem panaszko­dott hasonló problémákra, mint a Japánból most hazahívott né­hány fiatal. Az Rt. japán vezetői szerint elképzelhető, hogy né­hány magyar dolgozót sokkha­tás ért, amikor szembesült a reggel héttől nyolc-kilenc órán át tartó, futószalag melletti munka nehézségeivel, s a mindössze 45 perces ebédszü­net számukra kevésnek bizo­nyult. A cég azonban nem egysze­rűen magyar Suzukit kíván gyártatni Esztergomban, hanem olyan minőségű személygépko­csit, amely mindenben megfelel Suzuki - válasz a vádakra Már 50 százalékos a magyar teljesítmény Telve a magtárak Fotó: Proksza László Bankprivatizáció az OTP szemszögéből 592 milliárd forint megtakarítás A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló, december 1-jével ha­tályba lépett törvény tulajdoni szabályai szerint a pénzintézet jegyzett tőkéjében - más pénz­intézet kivételével - egy-egy tulajdonos közvetlen és közve­tett tulajdoni hányada nem ha­ladhatja meg a 25 százalékot. E szabály alól az állam sem kivétel. Mint ismeretes, az Országos Takarékpénztár és Kereske­delmi Bank Rt. az egyetlen olyan hazai pénzintézet, amelyben az államnak - az Ál­lami Vagyonügynökség útján - 100 százalékos részesedése van. A fennálló rendelkezések értelmében 1997. január 1-ig nem is várható, hogy az állami tulajdonrész jelentősen csök­kenjen. Áz OTP szakemberei meg­vizsgálták, milyen szerepe le­het a hazai bankprivatizáció­ban a növekvő lakossági meg­takarításoknak. Megítélésük szerint a betétek növekedése mögött egyelőre elsősorban halasztott kereslet, nem pedig tartós felhalmozási szándék húzódik meg. Ezt támasztja alá az is, hogy nemigen nőtt a részvényvásárlási hajlandóság, holott a magánszemélyek eh­hez jelentős adókedvezményt is kapnak, s még a nemrégiben kibocsátott középlejáratú ál­lamkötvények iránt sem érdek­lődnek különösebben, pedig a kamatfeltételek meglehetősen vonzóak. Bár a privatizáció so­rán szóba jöhető tulajdonosok között fontos szerep juthat a lakosságnak, ennek mértéke a megtakarítási hajlandóságon kívül függ attól is, hogy a ban­kok bekapcsolódhatnak-e a Munkavállalói részvényvásár­lási programba, illetőleg, hogy az állami kézben lévő bank- részvényeket is felkínálják-e majd a kárpótlási jegyek tulaj­donosainak. Ugyancsak nagy jelentősége lesz a bankprivatizációban a hazai intézményi befektetők­nek. December végén a lakosság betétben és értékpapírban őr­zött megtakarítása várhatóan megközelíti az 592 milliárd fo­rintot. Ha ehhez hozzászámítjuk a készpénz-készlet összegét, ak­kor a megtakarítás 775 milli­árd forintot tesz ki, ami 143 milliárdos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarításoknak azonban csak 65 százalékát helyezték el az OTP-nél. Ezek formája is meglehetősen eltér: a fo­rint-betéteknél 79, a deviza-be­téteknél 59, az értékpapíroknál pedig mindössze 39 százalékos a takarékpénztár részesedése. Az egy évi állománynöveke­désből, ami országosan az ösz- szes banknál 141 milliárd fo­rint volt, az OTP részesedése 58 százalékos, ami azt mutatja, hogy az ügyfelek kisebb arányban fordulnak a takarék- pénztárhoz, mint korábban. A hitelek kezelésében a takarék- pénztár részaránya igen ma­gas, 89 százalékos. Ezen belül azonban a fogyasztási hitelek állományából való részesedése alacsonyabb, körülbelül 49 százalékos. A lakosság hitel- tartozásainak összege jelenleg 257 milliárd forint. Hónapnyi haladék Siker és nagy megkönnyeb­bülés - így kommentálta Kohl német kancellár az Európai Kö­zösségek döntését Horvátország és Szlovénia elvi elismeréséről, illetve ezen elismerés hatályba lépésének január közepéig való elhalasztásról. Belgrádban vi­szont kemény bírálatok hang­zottak el a brüsszeli határozat miatt, egyesek egyenesen Jugo­szlávia felosztását rótták fel a Tizenketteknek. Tipikus diplomáciai komp­romisszum született a belga fő­városban? Természetesen, hi­szen a döntés és érvénybe lépé­sének egyhónapi elhalasztása bizonyos fokig az EK vala­mennyi tagját kielégíthette. De csak bizonyos fokig, elvégre Bonn eredetileg az azonnali el­ismerést szorgalmazta, míg má­a nyugat-európai, sőt az ennél szigorúbb japán követelmé­nyeknek. A kezdeti tapasztalatokból a Suzuki vezetői is okultak, igye­keztek könnyíteni a feltételeket, a magyarokra főző szakácsot Osakába küldték, hogy megta­nuljon magyar ételeket is főzni. A napi munka követelményei­ből azonban nem tudnak en­gedni, már csak azért sem, mert a magyarokkal egy teamben dolgozó dél-koreaiak, tajvaniak is ugyanezt a képzést kapják. Egyébként a magyarok egyre jobban alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, mind többen kezdenek a japánokkal azonos értékű munkát végezni. A hazatértek számolhatnak a szerződés-felbontás jogi követ­kezményeivel, de ígéret szerint az egészségügyi problémák mi­att visszatérők ügyét méltányo­san ítélik majd meg. sok (többek közt a konfliktustól következetesen „elhatárolódó” Egyesült Államok) szerint egy ilyen lépés a polgárháború kiter­jedéséhez vezethet. Mi történik január közepéig? Még inkább kiterjednek a har­cok, vagy a diplomáciai kötél­tánc eredményt hozhat? Kivár- hatja-e Szerbia, amíg (jogilag) önálló államként kerül vele szembe Horvátország és Szlo­vénia, vagy január idusának kö­zeledte épp a katonai „megol­dás” erőltetésére ösztönzi? S közelebb viszi-e Magyarorszá­got a két köztársaság elismeré­séhez a Tizenkettek példája, el­végre ahogy ENSZ-nagyköve- tünk értékelte, a külföldi álla­mok közül hazánkat sújtja a leg­inkább a jugoszláv konfliktus? Szegő Gábor Európai űrprogram Javaslat az orosz kozmonauták bevonására (MTI-Panoráma) - Ulf Merbold, német űrhajós szombaton javasolta: von­ják be az orosz tudósokat és kozmonautákat az európai űrprogrammba, hogy fel­használhassák a szovjetek által szerzett ismereteket. „Kár lenne, ha nem hasz­nosítanánk ezt a hatalmas gyakorlati tapasztalatot” - mondotta. Merbold az első német űrhajósként 1983- ban járt a világűrben ameri­kai űrhajón. 1992. január 22-én újabb utat tesz a Dis­covery fedélzetén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom