Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-30 / 356. szám

1991. december 30., hétfő uj Dunántúlt napló 3 Mm ^nbliiiiii: Mwwmmm Egy kártya csaknem száz aduval 'Mint jóindulatú járvány, ter­jed egy különös „'kártyajáték" ezekben a napokban, elsősor­ban Pécsett, de Baranyában is. A lapdk elégedett tulajdo­nosai nem ismerik egymást, mégis egy asztalnál játsza­nak. Még egy 'különllegesiég: mindenki nyer. * Legkevesebb öt százalékot. Mondhatnánk: mi az az öt százalék - ám ha hozzátesz- szük: csaknem száz helyen öt százalék, az már nem semimii. Az ötlet egy pécsi vállalkozó fejéből pattant ki, s úgy tűnik, jónak 'bizonyult, mert most már több mint 80 tagja van a Korona-kártya-körnek. Ennek lényege: a már említett, az ötágú karonaemblémával el­látott kártyák tulajdonosai a különböző boltokban, kereske­delmi és kisipari szolgáltató egységekben, vendéglátóhelye­iken öt százalékos árkedvez­ményben részesülnek. Mi több: csatlakoztak a Koronához or­vosok, jogászok, tervezők, in­gatlanközvetítők is. Hogy ki kaphat Korona- káryát? Törzsvásárlók, törzsuta­sok. Tagja a hálózatnak ugyanis a Pannon Volán Taxi Kft. is. Más szóval, ki kell ér­demelni, de úgy látszik, az emberek szeretik a törzshelye­iket, mert mint Egres Gá­bor, a Valóin-taxi egyik 've­zetője elmondta, tudomása szerint — holott csalk decem­ber elejétől adják kli a kártyá­kat, amelyeken egyébként fel van tüntetve a kedvezményt adók köre - a kártyatulajdo­nosok száma immár ötezer kö­rül mozog. Érdekességként megemlítjük azt is, hogy csak azok kapcsolódhatnak az „osztók" oldallá ról a hálózat­ba, akiket egy másik tag — vállalkozó — ajánl. Aki része­se lett, köteles feltüntetni a Korona-emblémát, a kártya­tulajdonosok innen tudják, hogy a minimum öt százalék kedvezményt itt megkapják. Azért minimum, mert a já­tékszabályok között ez is sze­repel: „Minden vállalkozó ön­nek extra kedvezményt is nyűit!" Ennek magyarázatát a ‘belépésikor kitöltendő adatlap­nál keressük: fel kell tüntetni a születés napját (évszámot nem), s külön a keresztnevet is. Aki akár születés-, akár névnapján veszi igénybe a Korona-kör valamelyik boltját, szolgáltatását, számithat némi meglepetésre. Kellemesre, ter­mészetesen. További „adu”: mii utón a kártyatulajdonosokat A Korona-kártya és betétlapjai számítógépen tartják nyilván, könnyű negyedévente sorsolást tartani: a három kihúzott szám tulajdonosa például a Volán Taxitól 500 forintos utal­ványt kap. * Nem rossz kártyajáték! Fel­tételezhető, hogy az sem je­lent majd gondot az ötlet szü­lőinek, ha mindenki laptu'laj- donos lesz. Egy kodat azonban vain: amíg a kártyát kapók annyian lehetnek, amennyi la­pot a hálózathoz csatlakozott szolgáltatók kiosztanák, az osz­tók számát nem emelik száz fölé. Maradjon meg a rangja a Korona-kártyának. Mészáros A. Fotó: Proksza László Az engedélyeket a régi rendelet szerint adják z v * Szilveszteri bolondságok, kellékek az utcán Bírságolnak a közterület felügyelők Szilveszteri kellékek minden mennyiségben Fotó: Proksza László Két rrap még a szilveszter, de a szokásos kellékeket árusítók már napok óta az ut­cán vannak. Itt-ott már fújják a trombitát, szól a tyúlk kot- kodácsolását utánzó játék, konfettik, szerpentinek, álar­cok, bohókás sapkák, kalapok, tehát, minden kapható, ami ilyenkor szokás. Az idén szorosan a belvá­rosban csak két helyre adtak ki engedélyt az árusoknak, a Kossuth térre és a Jókai térre. A Király utcába, a Széchenyi térre idén senkii sem kapta meg az árusításra a jogot, bár tulajdonképpen a belvá­roshoz tartozik a Doimus Áru­ház—Eszék étterem melletti te­rület is, ahová egy vidéki ké­relmezőnek adtaik árusításra engedéyt. A belvároson kívül a Mecsék Áruház előtt, a Me­linda utcai ABC és a Berek utcai ABC mellett és az Olimpia üzletháznál árusíthat­nak szilveszteri bohóságokat, kellékeket. Aki már rutinos árus, az tudja, hogy legalább két hó­nappal előbb kell benyújtani az engedélyt az önkormány­zati hivatal műszaki osztályá­ra. A benyújtott engedélyeket az önkormányzati testület kör­nyezetvédelmi és városépíté­szeti bizottsága, valamint a kulturális bizottság véleménye­zi és az engedélyt ennék alapján adja ki a műszaki osztály. Mint mondták, igen­csak nehéz volt a döntés, hi­szen az előző évekhez képest sakkal többen adták be kérel­müket, köztük megjelentek már a munkanélküliek, akik így próbáltak volna kis plusz jövedelemhez jutni. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy igencsak jó lett vol­na, h'a az önkormányzat már megalkotta volna az új terü­letfog fal ási rendeletet, hiszen jelenleg még a régi szerint adják az engedélyeket, ami rég nem tükrözi a valós piaci helyzetet. Hiszen most az áru- sóknak naponta és négyzet­méterenként ötven forintot kell fizetni. Valószínű, hogy akik kiszo­rultak a város területéről, a vásárban állítatták fel árusító- sátraikat, bízva abban, hogy az év utolsó vasárnapján sokan látogatnak ide. Viszont ne nagyon bízzanak, akik en­gedély nélkül próbálnak árul­ni, mert, ha rajtakapják őket, a közterület-felügyelők szigo­rúan megbírságolják őket. S. Zs. Hogy jövőre is legyen karácsonyfánk Elmúlt — oly hirtelen — a karácsony, s bár még laká­sainkban ott állnak a szépen díszített karácsonyfák, testvé­reik, akik nem keltek el a pár nappal ezelőtti roham so­rán, végképp elvesztették ér­téküket. De vajon hogy is jut el évente hozzánk az a fenyő, amit nekünk már csak a ma­gasságát bemondva meg kell vásárolni december közepén? Erről érdeklődtem a környező megyék erdőgazdaságainál, er­dészeteinél. — Nálunk külön karácsonyfa­telep van — mondja Szőnyi János, a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozótól —, tehát nem az állandó állományból termelünk ki. Tudni kell, hogy 5-6 év szükséges ahhoz, hogy egy fe­nyő akkorára megnőjön, amek­kora • egy átlag karácsonyfa­méret, tehát 1-2,5 méteresre. Mi nagybani módszerekkel ér­tékesítjük, készpénzért. A leg­keresettebb a lucfenyő, de egyre többen keresik az erdei és a feketefenyőt is, ezeken akár húsvétig is rajta marad a levél, rászárad. Az is igaz viszont, hogy ezekhez kétszer annyi idő kell, hogy megnő­jenek, s ezért drágábbak is. A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalatnál is hasonló a helyzet. Mint Spingár Ferenc elmondja, idén kb. 15 ezer fenyőfát termeltek ki, s ebből rengeteget adtak el az Alföld­re és Budapestre. A lucfenyő métere 100 és 140 forint körül mozgott, de érdekes volt meg­figyelni, hogy az alföldi szál­lítók inkább a hosszú tűjű er­dei fenyőt keresték. Szerencsé­re Somogy minden területén megterem a fenyő, és a talaj­tól függően más-más fajta. Igaz, egy komoly karácsonyfa- telep majd1 egy évtizedes gon­doskodást is megkövetel, mire meqtérül a befektetett munka. De az igazán nagy „fenyő- oazda” a (Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. -Több tucat hektár csemetekertünk van — meséli Nyúl Bertalan mérnök -, és persze, bizonyos erdőállományba is beavatko­zunk. ahol túl sűrű a fa, ki­csit megirtjuk, hogy a növő­terület elég legyen. M. K. Biztosítási vezető, humorista, egyetemi oktató Kevesebb vicc van manapság Trunkó Barnabás ismert hu­morista, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének főtit­kára. Korábban 17 éven át az Állami Biztosító ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. Munkahelyén hívtuk fel. Kész­ségesen válaszolt. — Legszívesebben nem kér­deznék semmit... — Inkább kérdezzen, arra kérem. — Megítélésem szerint alig ismerik a biztositók szövet­ségét ... — Ez a Magyarországon mű­ködő biztosítók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete, amely a biztosítók államosítá­sáig, és reményeim szerint mostantól is igen hatékonyan működött. — önt pedig idecsábitot- ták. . . — Nem egészen. Mikor újra létrejött ez a szervezet, meg­kértek, hogy vállaljam el a főtitkári teendőket. — Gondolom, csábították a rádiókabaréhoz is ... — Iqen, de nemet mondtam. — Miért? — Meg akarok maradni ama­tőr humoristának továbbra is, pillanatnyilag én vagyok az egyetlen amatőr szereplő a humoristák közül. — És jó amatőrnek lenni? — Igen. így az ember nem kerül bele a függőségi viszo­nyokba. — A felelősség is keve­sebb ... — Függőséget mondtam. — Szavaiból úgy érzem, jócs­kán kapott megbízásokat a szilveszteri műsorokba . . . — Igen, többet, mint gon­doltam volna. Az a probléma csupán, hogy korábban jóval előbb készültek el a szilvesz­teri műsorok, most pedig a két médiánál uralkodó rossz állapotok és a folyton változó politikai háttér miatt szinte naponta változtatni kell. — Mintha mostanában keve­sebb lenne a vicc ... — Igen, én is így látom. Mostanában nem is tudnám megmondani, mi a kedvenc viccem, még, a sajátjaim kö­zül sem tudok választani. Hoz­záteszem, megítélésem szerint az újságírók tették tönkre a viccpiacot, mert nagyon bele­mentek a közéletbe. — Magam részéről szinte ne­vetségesnek tartom ezt az ér­vét . .. Végezetül kérdem, van-e valami köze a dél-dunántúli régióhoz? — A pécsi egyetemen taní­tok biztosítási joaot. És to­vábbra is folytatni szeretném humorista pályafutásomat. — Örülök neki. Vigyázzunk magunkra! Boisik L. Anyakönyvi díszoklevél és nagykönyv A menyasszonyok még mindig a legszebbek... Ha darabonként is cserélik, egyre ünneplősebb ruhába öl­töztetik Pécs két házasságkötő termét. A Hunyadi úti az ut­cafronti zsalugáterek felszere­lésével kezdte a csinosodást. Most az épületbelső kisebb felújítása tart. Legközelebb januárban ren­dezhetnek itt esküvőt. Addigra beszerelik az új orgonát, és azt az amerikai hangsugárzót is, amellyel stúdiószintre emel­kedik a Boldogság Házának hangtechnikája. Legkésőbb ta­vasszal új székeket is vásá­rolnak az esketőterembe. A Váradi Antal utcai házas­ságkötő terem is megválto­zott. Az egykori piros fotele­ket formatervezett, nikkelezett, szürke plüsshuzatú székek vál­tották fel. Az elegáns nagy­terem mellé költöztették a szolgáltatóirodát, így a külön­böző családi eseményeket megrendelők azonnal bele­hallgathatnak a kiválasztott zeneszámokba, versekbe, meg­nézhetik, honnét szolgálják majd fel a pezsgőt. Itt is korszerűsítik a hang- technikát. Az egykori Casio- orgonát odaajándékozták a Pécsi Családi Intézetnek gyak­ran segítő Püspöki Énekisko­lának, s helyette újat vettek. Az új zenei stúdiójuk lelke, a vezérlőpult még ebben az év­ben megérkezik. Ezek a változtatások mind azt szolgálják, hogy a Pécsi Családi Intézet épületei külső megjelenésükben, berendezett­ségükben és szolgáltatásaik­ban is méltók legyenek azok­hoz a családi eseményekhez, amelyek boldogságot és örök emléket jelentenek. Az esküvőknél maradva: a menyasszonyokat semmilyen környezettel nem lehet felül­múlni, mindig ők a legszeb­bek, de ők is meghatódnak alttól a díszes Ikivitelű amya­ikönyrvi oklevéltől, amely a házasságkötést tainúsltja. A inemzetiszínú szalagos, a vá­ros nagy pecsét jével le­ibélyegzett, és a polgármester jókívánságait hordozó okleve­let idén rendszeresítették. Csakúgy, mint a város ifjú polgárainak nagykönyvét. A bőrkötéses, fűzött oldalú könyv­be az apák aláírásával jegy­zik be a legifjabbak adatait. A névadókat felváltó ünnep­ségeken, a ceremónia része­ként hozzák ezt a nagyköny­vet. Áprilistól napjainkig 120- an szerepelnek benne. T. É. A város ifjú polgárainak könyve a pécsi, Váradi Antal utcai Családi Intézetben Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom