Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-21 / 349. szám
1991. december 21., szombat uj Dunántúli napló 7 Megváltozott a tervező irodák dokumentálási kötelezettsége Megszűnnek a tervtárak? Kifizesse a rajzok tárolási költségeit? Kevesebb a baleset, de . .. Vigyázzunk egymásra az utakon! Jóval kevesebb személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt az év eddig eltelt időszakában Baranyában, mint tavaly. Hogy ez annak köszön- hető-e, hogy óvatosabbak voltak a gépkocsivezetők és a gyalogosok, vagy annak, hogy lényegesen csökkent a megye tranzitforgalma, esetleg annak, hogy megkezdte működését a közlekedésrendészet út- és forgalomellenőrző alosztálya? Bizonyosat nem lehet állítani, mindenesetre Dránovits Pál rendőr alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője szerint mindenképpen szerepet játszott, hogy korszerű technikával szerelték fel őket, s szaporodtak az egész megyére kiterjedő rendszeres és komoly razziák. November végéig 932 személyi sérüléses baleset következett be, negyede az 1990. évinek, s ami különösen örvendetes, lényegesen csökkent a halállal végződőek száma. Persze, ez még mindig nem kevés! S erre most, a tél kezdetén nem árt figyelmeztetni a közlekedőket: hajnalban hó nélkül is síkosak az utak, egyre gyakrabban ereszkedik le a köd, már koradélután sötétedik .. Hogyan készültek fel minderre az autósok? Egyik délután Perencz János főtörzsőrmesterrel az alosztály 525-ös BMW-jén indultunk útnak egy ellenőrzésre, melynek során természetesen másra is kiváncsiak voltunk. Nem kellett sokáig autóznunk, hogy szabálytalanságot „fedezzünk fel": Szalánta után egy Opel Kadett világított furcsán. Az ok, a jobboldali tompított lámpa izzója kiégett. Hát igen a lámpák, a világítás! Tapasztalataink szerint tiz autóból legalább ötnek rossz a világítása. Van, amelyik kocsinak nem ég az egyik lámpája - mint az Opelé akad olyan, amelyiknél a baloldali az egeket pásztázza, s sajnos sok van olyan, ahol mindkettő keményen vakítja a szembejövőket, olyan magasra állították. S Perencz János egy olyan jelenségre is felhívta a figyelmemet, mely mostanság ugyancsak dívik: a szürkület, a párás idő ellenére csupán a helyzetjelzőt használják. Érthetetlen a dolog, mert a pislákoló „pipicset" nem látni messziről - balesetveszélyes! -, ugyanakkor a vezető szemszögéből sincs értelme ennek a világítási fajtának, mert ő sem lát sokat. Az utunk során a főtörzsőrmester több helyszíni bírságot kiszabott ilyen hiányosságokért. Örömmel állapítottuk meg, hogy a téli közlekedés talán legfontosabb „kelléke", a jó gumi általában megvolt. Ez azt jelenti, hogy a vezetők - ellentétben a világítással -, a rossz gazdasági helyzet ellenére sem sajnálják a pénzt a megfelelő abroncsokra. Csak reménykedhetünk, hogy délbaranyai tapasztalatunk általános ... Az ellenőrzés alatt több ki- sebb-nagyobb szabálytalanságot is elkövettek. Az egyik legkirívóbb volt az, amikor a Tenkes-csárda utáni hosszú, záróvonalas lejtőn előzni kezdett egy Lada. Mentségére csak az szolgálhatott, hogy szembe nem jött jármű. Persze, a birságtól ez nem mentette meg a fiatal hölgyet. Külön kell szólni az utakról, pontosabban az útburkolatról. Láttuk, hogy gyakori a sárfelhordás, mely némi csapadék lehullása után olyanná válik, mint a jégpálya. Szeretnénk felhívni a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét, hogy a szántóföldekről történő sárfelhordás letakarítása nem az útkezelő, hanem a termelő- szövetkezet, állami gazdaság feladata. A járművezetőkét pedig arra, hogy az ilyen útszakaszokon nagyon figyeljenek, inkább lépésben haladjanak, mint hogy kicsússzanak. Jön a tél, figyeljünk a szokásosnál is jobban egymásra! Roszprim Nándor Erdélyiek klubja A mérnökök tudják, de a laikusoknak sem nehéz elképzelni, mi történne akkor, ha a létező összes építmény, létesítmény (épületek, gyárak, utak, hidak, alagutak, közművek) terveit nem őriznék meg, nem tárolnák a tervező irodák tervtáraiban. Hogy miért nem? Például azért, mert a tervező irodák nem tudják kifizetni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérleményeknek az eddigi ösz- szeghez képest többszörösére emelt díját. Ugyanakkor a tervező irodák területének egyötödét csak a tervtárak foglalják el. Ki fizesse a tárolást, kinek az érdeke, hogy megmaradjanak a tervek? A Mérnöki Kamara vezetősége részletesen foglalkozott tervező intézetek és más intézmények privatizálási, elhelyezési, létszámcsökkentési és fel- számolási ügyeivel. Mint Bársony János, a Mérnöki Kamara Pécs-Baranyai Csoportjának elnöke elmondta különösen felgyorsult a volt állami tervező intézetek átalakulása, kisebb egységekre bomlása, irodai elhelyezésük megváltozása. Ennek során merült fel annak a veszélye, hogy az épületek, létesítmények, műszaki alkotások dokumentációi kárt szenvedhetnek, egy költözés során végső esetben akár megsemmisülhetnek.- Az állami és tanácsi alapítású tervező vállalatok privatizációja veti fel azt a problémát, hogy létrejön-e olyan jogutód, amely a korábbi tervállomány kezelésére alkalmas, illetve elvárható-e ettől a szervezettől a régi tervek kezelése. - mondja Maros József, a Pécsi Tervező Vállalat vezető tervezője, a Mérnöki Kamara által létrehozott ad hoc bizottság tagja. - Ha nem csinálnak semmit ezzel a tervtárral, akkor is bérleti díjat fizetnek a helyiség után, gondoskodni kell az épület karbantartásáról, fizetni kell az üzemeltetési költségeket, a fűtést, a világítást. Az állami tervező vállalatoknak kötelező volt a tervdokumentációk, geodéziai adatok, talajmechanikai szakvélemények, térképek és egyéb segédletek őrzése és tárolása, azonban a vállalkozói alapon szerveződő tervező irodákat erre nem lehet kötelezni. Ha a tervező vállalat átalakul kft.-vé, akkor egyszerűen nem tudja felvállalni azokat az üzemelési költségeket, amelyeket korábban egy állami alapítású nagy- vállalat ki tudott fizetni. A kft. esetleg kiválogatja a számára legszükségesebb terveket, és azokat megőrzi, de biztos, hogy nem tudja megoldani az összes anyag tárolását. Fokozottan jelentkezik ez a probléma akkor, ha jogutód nélkül szűnik meg a cég, ilyen esetben nincs hova tenni, hol elhelyezni a megmaradó terveket. Maros József hangsúlyozta, nem szabad veszni hagyni ezeket az anyagokat, mert olyan információkat hordoznak, amelyek az épületek, létesítmények későbbi életében az átalakításhoz, felújításhoz, értékesítéshez is elengedhetetlenül fontosak. Igaz ugyan, az engedélyezési tervek az önkormányzatok műszaki osztályainál megvannak, őrzik őket, de ezek léptékük és részletességük miatt nem alkalmasak semmilyen utólagos felhasználásra, tervezésre. A lakótelepek részletes tervdokumentációja csak a tervező vállalatoknál található meg, de ha megszűnnek a tervtárak, akkor már ott sem. A városoknak és az önkormányzatoknak is érdekük, hogy ne vesszenek el ezek a dokumentációk, mert a lakások értékesítéséhez és átalakításához nélkülözhetelen információkat tartalmaznak. A különlegesen értékes létesítmények, utak, hidak, nagyobb mérnöki szerkezetek dokumentációi, illetve a történeti szempontból értékes építmények tervei bekerülnek az Országos Levéltárba, azonban ezek a tervek sem alkalmasak arra, hogy alapul szolgáljanak egy felújításhoz, ezeket inkább mint érdekességet, nemzeti értéket őrzik és nem mint műszaki dokumnetációt. *- A Mérnöki Kamara javasolta, hogy az országban eddig szétszórtan, sokszor szakszerűtlenül, szinte csak baráti alapon hozzáférhető, a mostoha tárolási körülmények miatt pusztuló tervdokumentációk megőrzését központilag kellene megoldani egy Műszaki Levéltár, vagy Információs Központ és Tervtár létrehozásával. A feladat felmérésének munkálatait az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság finanszírozza, a mémökkamara a tanulmány elkészítését vállalta, amelyet egy ad hoc bizottság végez és választ ad a feladat nagyságára és pénzügyi vonza- taira. Eddig mintegy 60 tervező vállalatnál gyűjtötték össze a tervállományt.- A műszaki levéltár feladata nemcsak a tervdokumentációk megőrzése lenne, hanem mintegy szolgáltató jelleggel adatokat, tervezői segédleteket, tervrajzokat, talajmechanikai szak- véleményeket, egyéb műszaki információkat adna a tervezőknek, természetesen ellenszolgáltatásért.Ausztriában már vannak ilyen műszaki tervtárak. Ott az első öt évben állami támogatásból tartották fenn ezt az intézményt, majd önfenntartóvá vált a számítástechnikai-, terv-, térkép-, talajmechanikai adatok szolgáltatása révén. ■ ^- Központi koordinációval, régiónként decentralizált tervtárakat kellene létrehozni, - mondja Maros József -, amelyek működési költségeit egy közalapítvány fedezné. Megoldás lenne, ha a tervező irodák privatizációs költségeibe beszámítanák a tervtárak létesítésének költségeit - amely megegyezik az iroda és a tervtár alapterületének arányával -, azaz a vállalatok a vagyonuk 10-20 százalékát fektetnék be az alapítványba. A tervtárban egy megfelelő leolvasó berendezéssel mágneslemezen tárolható jelekké alakítanák a rajzokat. Egy mágneslemezen 2000 négyzetméter terv anyaga fér el, ez helymegtakarítás szempontjából óriási előnyt jelent az eddigi polcos tárolási rendszerrel szemben. Ez bármikor megjeleníthető, átrajzolható és kinyomtatható. A tárolás költsége terv-négyzetméterenként 500 forint lenne, ha egy kis tervező cég hozná létre magának ezt a rendszert, viszont ha egy régió fog össze, akkor a költségek lecsökkennek négyzetméterenként 200 forintra. H. Zs. A Pécsett évek óta működő Erdélyi Fiatalok Klubja cégbírósági bejegyzést nyert Erdélyiek Klubja néven és ezentúl a Baranyában élő csaknem 1 300 erdélyi menekült érdekvédelmét is magára vállalja.A klub elnökének a Medgyesről idekerült Bandi Andrást választották, míg az alelnök, a nagyváradi származású Tóth László. Nyitott foglalkozásaikat szombatonként rendezik 18 órától a pécsi Ifjúsági Házban. A Pécsi Tervező Vállalat tervtára zsúfolásig megtelt Fotó: Proksza László Alapvetően jók az agrárágazatok lehetőségei Az export függvényében Exportszállítmányhoz rakják a kamiont a pécsi Mübiusznál. Fotó: Proksza L. Az agrárágazat termékeinek piacrajutási esélyeit alapvetően jónak ítélik meg a szakértők - a különböző buktatók és nehézségek ellenére is - abban az összegző jelentésben, amely az agrárágazatok jövő évi gazdaságpolitikájáról készült. A hazai piac lehetőségeit elemezve a jelentés rámutat arra, hogy csökken az állami kereskedelem szerepe, s teret nyer a vállalkozói üzleti típusú kereskedői tevékenység. A szakértők azzal számolnak, hogy 1992-ben a lakosság reáljövedelme már nem csökken lényegesen. Ennek következtében a fogyasztás szinten maradhat, sőt kismértékben növekedhet is. Az alapvető élelmiszerek fogyasztása várhatóan nem csökken, sőt némi keresletélénkülést is feltételeznek a szakemberek párhuzamosan a gazdaság egészének élénkülésével. Tovább nő az al- csonyabb árfekvésű termékek iránti kereslet, s bővül a saját felhasználásra termelés, az ön- fogyasztás. Az agrárágazat azonban elsősorban abban az esetben bővítheti a termelését, ha sikerül tovább növelni az exportot. A kormányzat az agrártermékek kivitelét továbbra is - átlagosan mintegy 10 százalékos mértékben - támogatja. A fejlett piac- gazdaságú országokba kerülő magyar agrártermékek 50 százaléka az Európai Közösség országaiban talál vevőre. Meghatározó a magyar agrárszektor számára a EK-val kötött társulási szerződés. A társulási szerződés értelmében az általános preferencia- rendszer által érintett agrártermékeknél a kedvezményeket a Közös Piac átveszi és továbbra is fenntartja, az egyéb termékeknél pedig meghatározott időn át összességében 60 százalékkal csökkenti az alkalmazott vám- és lefölözési kulcsokat. így a magyar kivitel öt éven át összesen 50 százalékkal nőhet, mivel ennyivel növelik meg a kvótákat. A kelet-európai piacon alaposan visszaesett az értékesítés, s ez a helyzet alapvetően a jövő évben sem változik. Mindenekelőtt a belkereskedelem látszik az egyik legjárhatóbb útnak. Továbbá az, hogy hazánk bekapcsolódjon azokba a segély- programokba", amelyeket a fejlett országok indítanak a régió megsegítésére. A magyar részvétel nagyságrendje - versenyképes minőségben és ár esetén - elérheti a 2-300 millió dollárt. A magyar agrárkivitel számára felértékelődött az észak-amerikai térség, továbbá a közel- és távol-keleti, valamint az észak-afrikai piacok is. Ide magas feldolgozottsági fokú magyar specialitásokat érdemes szállítani elsősorban.
