Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-15 / 343. szám
Kinek fáj a foga Lipoueczre? Újabb Kupa-forduló előtt Sikerlop, sikercsapat főnöke látogatott a napokban Pécsre, hogy tapasztalatait leendő újságírópalántákkal megossza. Lipovecz Iván, a HVG főszerkesztője, volt bonni tudósító, majd a Hét munkatársa — 1988 júliusától egy olyan markáns arcélű gazdaságpolitikai hetilap élén áll, amely 128 ezer példányban jelenik meg, éves forgalmuk jelenleg 400 millió, nyereségük 30 millió forint. Jövedelmük 90 százalékát elsők között az itt dolgozó 31 újságíró „termeli ki". — Mindez elsősorban elődömnek, Vincze Mátyásnak és kollégáinak a sikere volt — válaszolt érdeklődésünkre Lipovecz Iván. — Számomra távozási lehetőséget jelentett a Hét szerkesztőségéből azzal, hogy idehívtak, de beülni a 'készbe így sem volt veszélytelen. A további közös munkánk igazolt...- Szükség van-e ma öncenzúrára — például politikai megfontolásból? — Részint félő, hogy a lapok ilyen mértékű versenyében eluralkodik a dilettantizmus, másrészt az a fajta igazodási kényszer, amely a Vasárnapi Újságot, például Győri 'Bélát is jellemzi, akit én már akkor is ismertem, amikor az első telefoncsörgésre vigyázzba állt. Nézd meg a változásokban nagy szerepet játszó Magyar Nemzet hova süllyedt! De az Élet és Irodalom sem találja a helyét. Bennünket SZDSZ és Fi- desz-pártisággal vádolnak, főként mert korábban alig volt igazi gazdasági újságírás. A napi sajtó sikerpropagandára szoktatott. De vajon ez a dolgom? Most a korábban szokásos retorzió ugyan elmarad, de fontos eseményekre egyszerűen nem hívnak bennünket Tavaly télen egy találkozón, a Gundelben, ahova hivatalos volt fél Budapest, mondtam ugyan tréfásan Kádár Bélának, hogy én egy ma született bárány vagyok, mire azonnal megjegyezte: tudom-e, hány embernek a foga fáj ennek a báránynak a húsára? — Túl az adókérdésen, a nevetségesen alacsony normativ bérekkel szemben ott a még igen gyenge lábakon álló, sokszor „láthatatlan" piaci bér. Ezt igencsak jogtalannaK érezhetjük sokan. — A normatív bérrendszer rövidesen összeomlik. Egyszerűen nem tartható. De az infláció valóságos megfékezésének egyik legnagyobb veszélye, hogy alig van saját tőkénk és hiszünk annak a látszatnak, hogy a hazai tőkeállomány a vállalatok eladásával növelhető. Viszont ha a vállalatok vállakózások gyarapodásának ütemét nézem —, optimista vagyok. Még akkor is, ha tudom, hogy a negyvenezer hazai vállalat fele mindössze 1—2 milliós alaptőkével induló, apró kft.- Most az állam szabadulna a leiadataitól, anélkül, hogy az államkasszába befolyt pénzek — néhány éve már 600 -700 milliárdra rúgó költség- vetés - csökkennének. Kérdés, december 29-ig ellogadják-e ezt a rossz, a régit másoló költségvetést? Most 1000 milliárdra tehető a költségvetés éves összege, szerkezete, jövedelemhez mért hányada alapjaiban nem változott. Én attól félek, hogy a kormány ki is hajtja a parlamenttől az új költségvetés elfogadását. Ha így történik, az nagyon piszok dolog lesz. Sajnos a színfalak mögött Kupa és Békési presztizsháborúja folyik, ugyanakkor hiányzik az államháztartási törvény, nem tudni, mi illeti meg az államot, az önkormányzatokat, hogyan változik a társadalombiztositás. Természetesen miniszterelnökünk is tartozik a HVG olvasóinak azoknak az ígéreteknek a beváltásával, amelyeket lapunknak még korábban nyilatkozott. B. R. Fenyőfavásár Dél-Dunántúlon Kedden hozzák Pécsre a mindenki karácsonyfáját A pécsi mindenki karácsonyfája ma még a karászi erdészet területén magasodik, de ikedden kivágják és hozzák a Széchenyi térre. Az idei karácsonyfa 14 méteres, 1 méterrel kisebb, mint a tavalyi, de a híreik szerint formásabb. Nem öltöztetik tarka díszekbe. Tavaly már többen szóvá tették a polgármesteri hivatali gazdasági ellátó szolgálatánál, hogy túl tarka a fa, 'követni kellene a változó szokást, az egyszerűbb, Ízlésesebb díszítést. Fényfüzér fonja majd körbe- körbe, s a színes izzóik a köz- világításra kapcsolva gyulladnak fel. Az erdőgazdaság ajándékaként érkező és több pécsi cég segítségével a megszokott helyére kerülő karácsonyfa nem éri meg itt az új évet. Az esetleges szilveszteri megpróbáltatásait megelőzve legkésőbb december 30-án lebontják. Az otthonok sókkal kisebb karácsonyfái valószínűleg tovább őrz'k majd az ünnep szeretetteljes hangulatát. Feltéve, ha nem túl korán vásároljuk meg a kiválasztott fát. Bár tavaly bőséggel volt fenyő és az évenként hullámzó ellátás alapján most arra lőhetne tippelni, hogy akkor idén kevés lesz, Dél-Dunántúl nagyvárosaiban biztató híreket hallottunk. Kaposváron a héten kezdtek jelentkezni az őstermelők, az igazi felhozatal az előttünk álló napákban várható. Az árakról egyelőre annyit tudni, hogy a lucfenyő és a fekete- fenyő ára méterenként 200— 220 forintnál kezdődik, az ezüstfenyőé ennek duplája. Pécsett már a héten elkezdődött az árusítás, jóllehet a termelők egy része még a szállítással, bálázással volt elfoglalva. Az elmúlt napokban érkezett fenyők kétharmada lucfenyő, melynek méteréért a legtöbb helyen 220—250 forintot kérték. A feketefenyő métere 30-50 forinttal drágább, az ezüstfenyő 500 Ft/m-ért'kapható. A pillanatnyi helyzet szerint Székszárdon valamivel olcsóbb a luc- és a feketefenyő. Méterenként 180-220, illetve 200— 220 forintba kerül, de az ezüstfenyőért itt is 500 forintot kérnek. Nem sokat, de mindenhol árulnak földlabdás fenyőket is. amelynek ára mérettől függően változik. A legkisebbekért 1000-1200 forintot kérnek. T. E. Bővült és néhány részében alaposan meg is szépült a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karának épületegyüttese Kaposváron. Építészetileg különösen látványos a főbejárattal szembeni új szemináriumi épülettömb, amelyet már birtokba is vehettek a hallgatók. Fotó: Balog N. Közterület-felügyelők országos találkozója A mintapélda Miskolc és Kaposvár 1983 óta működnek országszerte közterület-felügyeletek. Annak idején prágai mintára hozták létre e szervezeteket, hiánypótló szolgáltatásként. A közterület-felügyeletek ugyanis se a fegyveres szolgálatba, se a civilek közé nem sorolhatók. Minden egyes magyar- országi városban más és más működési feltételek szerint dolgoznak a közterület-felügyelők. A tapasztalatok megbeszélése végett ezért a tavalyi, Budapesten tartott első konferenciájuk után a héten Győrben ültek össze a megyei jogú városok felügyeletei. Beszélgetésükből igen érdekes következtetéseket vonhattak le egyes városok felügyeletei és önkormányzatai. Mint kiderült, nem csak a működési feltételek, az önkormányzatok hozzáállása is mindenhol más. Legjobb körülmények között a miskolci „sárkányok" dolgozhatnak. A 210 ezer lakosú nagyvárosban 18 járőr tevé- ikenykediik, négy autóval, motorokkal és mikrobusszal felszerelve. Minden felügyelő URH-adóvevővel rendelkezik, nyilvántartásuk számitógépes. A számokat nézve talán ők a leghatékonyabbak is: idén 3 és fél millió forintnyi bírságot szabtak ki. (összehasonlításul: Pécsett 500 ezret) Megbecsültek a felügyelők Kaposváron is. Itt ugyan jelenleg még csak 12 járőr dolgozik, de az önkormányzat jövő évtől 25 főre kívánja duzzasztani a létszámot, és hozzá még 30 százalékos béremelést is ad. A tavalyi konferencia óta vezették be Tatabányán és Veszprémben, hogy a gyepmester közvetlen a közterületfelügyelethez tartozik. Győrben nagyon népszerűek a felügyelők, itt „ufók" lett a becenevük. A 130 ezer lakosú városban 6 járőr cirkál motorokkal és egy Lada Nivával. Természetesen negatív példa is akadt a tanácskozáson: Sopronban, ahol a határ menti forgalom miatt igencsak szükség van a közterület-felügyelőkre, az önkormányzat feloszlatta a felügyeletet. Ennek oka, hogy a vezető reklamációval fordult az önkormányzathoz a felügyelők alacsony bére miatt. Mint a tanácskozáson hallottakból kiderült, Pécs sajnos, a többi megyei jogú városhoz képest létszámban (9 fő), mobilitásban (outó helyett össz- vonalas buszbérlet), fizetésben is elmaradott. De szerencsére, lehet, hogy ez mór nem marad sokáig így. A pécsi közterület-felügyelők ugyanis a jövő héten korszerű, japán URH-adóvevőt kapnak az ön- kormányzattól. A jövő évtől pedig a felügyeletnek egy gazdálkodó szervezet személyében szponzora is lesz, sőt egy kisiparosokból álló testület felajánlotta, hogy gépjármüvet ajándékoz nekik. P. V. Élelmiszerek dobozban Ki gondolta volna, hogy a tejet az 50-es évek elejétől kezdve kartondobozba csomagolják? Nálunk Magyarországon nem is olyan rég a gyü- mölcsleveknél terjedt el ez a csomagolási forma. Ma már a Tetra Pak kartondobozokba több mint 50 féle élelmiszert csomagolnak. A Tetra Pak Hungária Rt. jóvoltából a háziasszonyok rövidesen nálunk is egyre több Tetra Pakiba csomagolt termékkel találkozhatnak majd, hiszen a gyümölcsleveken kívül sajtokat, joghurtot, folyékony margarint és még sok egyebet is lehet így csomagolni. Az olcsóbb, gazdaságosabb módszer talán a pénztárcánkra is kihat majd. — pv — Dél-Dunántúlon a második Szépségsebészet Pécsett Néhány évvel ezelőtt még ritkaságnak számított, napjainkban viszont egyre több a magánrendelő. Igaz, az orvosok többsége meHékfogfa (kozákban vállalkozik, de ezzel együtt tény, hogy növekszik a magánpraxist is folytatók száma. Baranyában jelenleg 196- an vannak. Decemberben is nőtt a számuk. Pécsett, a Lánc utcai intézetben nem rendelőt, hanem műtőt bérel e hónaptól két orvos. Kaposvár után — Dél-Dunántúlon másodikként — Pécsett is Van magánorvosi kereteik között plasztikái sebészet. 'Egy játékos rádióműsorban nemrég arról kérdeztek nőiket és férfiakat, hogy mennyiben elégedettek a külsejükkel, mit és hogyan változtatnának meg, h'a erre lehetőségük lenne. Bár a válaszok nem tekinthetők reprezentatív felmérésnek, az mindenesetre kitűnt, hogy a nők több kontúrt korrigálnának magúkon, mint a férfiak, s ketten elmesélték a plasztikai műtétük történetét. Az egyik- nők fejlődési rendellenesség miatt lényegesen kisebb volt a jobb melle, mint a bal, a másiknak a jobb combját balesetből visszamaradt hegek csúfították. Bár helyreállító, esztétikai célú műtéteket eddig is végeztek Magyarországon, az utóbbi években megnőttek a szépség- sebészettel szembeni igények. Részben a fejlődési rendellenességekből eredő, balesetekből visszamaradó deformitások miatt, részben amiatt, mert voltak, akik szabályosan rosz- szul érezték magukat, hogy feltűnően nagy az orrúik, megereszkedett a hasuk, redőket vet a tokájuk. Ezt tapasztalta a Pécsi 'Honvéd Kórház két orvosa, dr. Bakonyi Józsel és dr. Török Zoltán is, akik az égési osztályon dolgoznak, s akik Budapesten, a Központi Katonai Kórházban a nemzetközi szak- tekintélynek számító dr. Zoltán János professzortól sajátították el a plasztikai sebészetet. A létező igények ismeretében gondoltak arra, hogy magánorvosi rendelésen fogadják azokat a pácienseket, akik kimondottan esztétikai célú plasztikai beavatkozást kérnek. A Lánc utcai rendelőben béreltek műtőt, s hetenként egy- egy napon, hétfőn és szerdán 4-től 7-'ig felváltva rendelnék. Helyi érzéstelenítésben végezhető beavatkozásokra vállalkoznak, így például szemhéjra ncfa tanításra, zsírleszívásra, emlőprotézis beültetésére, tetoválás, sérülésekből eredő hegek eltávolítására. S hogy mennyibe kerül egy-egy, az esztétikai megjelenés tökéletesítését célzó beavatkozás, arra közelítő válasz az országosan kialakult gyakorlat, ami a nyugati országókból idejáró páciensekhez igazodott. Magyarországon ugyanis nekik áltálában feleannyiba kerül egy- egy plasztikai műtét, mint otthon. A hazai páciensek pedig a nyugati műtéti áraik egyszeri ével számolhatnak. Egy arc- plasztika külföldön 12 000, egy szemhéjránctalónítás 6000 imárkába kerül. Nálunk tehát ennek az egytizede és forintban. T. É. Mutatós, praktikus, higiénikus csomagolás vasárnapi 3 Fotó: Szundi György Lipovecz Iván
