Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-14 / 342. szám
6 üj Dunántúli napló 1991. december 14., szombat Volán - önkormányzatok alku Emelkedő autóbusz- jegyárak A zsúfoltság marad, csak a jegy ára emelkedik. Fotó: Läufer László Munkavállalókból tulajdonosok MRP - a tulajdonreform szolgálatában A tulajdonrefomot és a privatizációt szolgáló lehetőségek közé tartozik a Munkavállalói Résztulajdonosi Program, rövidített elnevezéssel: az MRP. A program olyan hitelezési, adózási és szervezeti megoldások, technikák együttese, amely segítségével a munkavállalóknak lehetőségük nyílik arra, hogy megvásorol- ják az őket foglalkoztató vállalat, társaság tőkéjének egy részét, vagy akár egészét. A program megvalósítását szolgáló törvény- javaslatot a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek, amely már döntött is arról, hogy sürgősséggel tárgyalja. Remélhetőleg a közeljövőben megszületik a törvény az MRP-ről, és megkezdődhet a program megvalósítása. Sajnos, a dráguló magyar élet velejárója, hogy a tömegközlekedés díjai is folyamatosan emelkednek. Éppen, hogy megszoktuk a jelenlegi jegyárakat, s máris itt lesznek az újak... A Pannon Volán is kidolgozta a helyi autóbusz-viteldíjak javasolt tarifáit valamint az igényelt támogatás mértékét megtárgyalásra és döntésre a pécsi, a komlói, a mohácsi, a szigetvári és a siklósi önkormányzatokhoz továbbították. Mint dr.Kis Elemér igazgató hangsúlyozta, az elő- teijesztések azt az álláspontjukat tükrözik, hogy a tarifák még elfogadhatóak legyenek a lakosság körében, ugyanakkor az esetlegesen kért szubvenciók az üzemeltetés és a pótlás költségeit fedezzék. A megyeszékhelyen eddig egy fillér támogatást nem adott a pécsi önkormányzat a városi autóbuszjáratok üzemeltetéséhez. (Az igazgató példaként hozta fel, hogy Szegeden idén 230 millió forinttal járult hozzá az önkormányzat a tömegközlekedés költségeihez, de a támogatás Miskolcon is elérte a 200 millió forintot.) Nehéz helyzetben van a városi közlekedés, az árbevétel 33 millió forinttal lesz kevesebb. Ez azt is jelenti, hogy a selejtezésre "érett" buszokat nem tudják pótolni. Pedig ugyancsak indokolt lenne az ütemes atóbuszcsere, már csak azért is, mert a 108 csuklósnak majd a fele, az 52 szólóbusznak a háromnegyed része nullára futott, s két évnél fiatalabb jármű mindössze 13 jár Pécsett... Ebben az évben 5 új csuklóst tudott vásárolni a vállalat, s mivel egy ilyen autóbusz ára jövőre eléri a 10 millió forintot, bizonytalan, hányat tudnak venni. Terveik szerint 23-mat akarnak, de hogy menynyire futja? Arról nem is beszélve, hogy az öregedő járműpark karbantartási költsége is egyre nagyobb lesz. A pécsi tömegközlekedés "keréken maradása" érdekében a Volánnál több alternatívát dolgoztak ki és terjesztettek az önkormányzat elé, amely várhatóan napokon belül döntést hoz. (A közgyűlés illetékes bizottsága már három alkalommal vizsgálta a javaslatot.) Az első szerint a tarifák átlagosan 28,9 százalékkal emelkednének, eze- setben azonban a várostól 109 millió forint dotációt igényelnek. Ez látszik a lakosság részéről a legkedvezőbb változatnak -, a többi ennél lényegesen drasztikusabb áremelést és ezzel párhuzamosan, kevesebb támogatást tartalmaz. Nézzük, mekkora árnövekedést jelentene ez a jegyeknél és a bérleteknél. Egy vonaljegy 21 forintba, az egyvonalas bérlet 385, az összvonalas 552, a tanuló és nyugdíjas bérlet 138 forintba kerülne. Természetesen az önkormányzat kezében a döntés, de tegyük hozzá, nehéz a helyzete, hisz a város kasszája sincs tele. Mindenesetre sok halasztást nem tűr az ügy. Hisz amennyiben január elsejétől nem nő a tarifa és nem kap támogatást a Volán, akkor ez a menetrendszerűség és az utazás színvonalának rovására menne. A megye többi városában is várhatóan emelkedik a helyi tömegközlekedési tarifa: a Pannon Volán javaslata szerint Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson a vonaljegy 19 forintba, az egyvonalas bérlet 430, az összvonalas 570, a tanuló és nyugdíjas bérlet 142,50 forintba kerül. Amennyiben persze ezt elfogadják az önkormányzatok. Roszprim Nándor Az MRP hazai kezdeményezője, az első szabályozási koncepció kidolgozója a RESZ-VÉTEL Alapítvány. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos kérdéseinkre Lukács János szociológus, az alapítvány ügyvezető igazgatója válaszol. Az ESOP volt a minta- Ön külföldön tanulmányozta a dolgozók tulajdonossá válásának lehetőségeit, módjait. Milyen tapasztalatok alapján kristályosodott ki a magyar változat?- A piacgazdálkodást folytató országokban bevált módszer, hogy szervezett formában, törvényes háttérrel és bizonyos garanciákkal a munkavállalóknak lehetőségük nyílik arra, hogy kedvezményesen vásároljanak résztulajdont annál a cégnél, amelyiknek az alkalmazottjai. Az európai országok közül Franciaországot említhetjük példaként. Az MRP kidolgozásához azonban a mintát mi az USA-ból és Angliából vettük. Az Egyesült Államokban ugyanis már 1974-ben megszülettek a munkavállalói tulajdonnal kapcsolatos törvények, és ezek segítségével lépett működésbe az Employee Stock Ownership Plan, rövidítve az ESOP elnevezésű program. Ennek sikerét, elterjedését mutatja, hogy az USA-ban minden 15. olyan vállalkozásnál, amelynek legalább 5 alkalmazottja van, indult ESOP. A 12-13 ezer közötti számú ilyen cégnél a munkavállalói résztulajdon átlagosan 22 százalék körül van, köztük 2 ezer olyan, ahol a tulajdoni részarány 50 százaléknál magasabb, és mintegy 200 cég 100 százalékban a munkavállalók tulajdonában van. Az ESOP-technikát alkalmazók skálája igen széles, kórházi vállalkozástól a faipari, bútorkészítő üzemeken át az acélgyártó cégekig terjed. Számos világszerte ismert cég van köztük, mint például az AVIS autókölcsönző, a Polaroid és mások. E program pozitív tapasztaltai alapozták meg az MRP-t, természetesen olyan módosításokkal, amelyek a sajátos magyar helyzethez, a privatizáció követelményeihez idomították az amerikai gyakorlatot.- Kérjük, ismertesse a program alapvető célkitűzéseit, lehetőségeit.- Az MRP a privatizációs folyamatban kiegészíti a többi tulajdonszerzési formát, és lehetőséget nyújt a munkavállalóknak arra, hogy tulajdonhoz jussanak. Méghozzá nem egyéni vásárolóként - anyagiak híján ez sokak számára eleve lehetetlen -, hanem együttesen kapnak esélyt résztulajdon vételére. A hitelezési, részletfizetési és adókedvezmények elsősorban állami tulajdon megvásárlásához kapcsolódnak, mindenekelőtt az állami vállalatokból átalakuló részvénytársaságok és kft.-k dolgozói számára megnyitva az utat a tulajdonszerzéshez. Azonban ezen túlmenően azok számára is vásárlási esélyt teremt, akik olyan cég alkalmazottjai, amelyet az állami vagyon kezelője nem akar vagy nem tud teljes egészében társasággá alakítani, ellenben hajlandó bizonyos részeit, gyáregységeit, meghatározott vagyontárgyait eladni. Ezek a vagyonrészek a megszületőben lévő MRP-törvény alapján hitelre vagy részletre megvásárolhatók lesznek. A részvényes veszíthet A vásárláshoz egy bizonyos összeget saját erőként be kell fizetni. Ha a kiszemelt tulajdon értéke személyenként átlagosan nem haladja meg az 5 millió forintot, akkor a vételár 2 százalékát kell együttesen készpénzben letenni. Ha tehát a munkavállalók egy csoportja 100 millió forintos értéket vesz meg, 2 millió forintot kell befizetniük. A vételár fennmaradó részének a törlesztése és a kamatok fizetése a cég a nyereségéből kapott juttatásból történhet, és erre adó- kedvezményeket is igénybe vehetnek. A törlesztés tehát a vállalkozás sikerétől függ, s egy jól működő cég esetében a munka- vállalóknak nem kell letenniük pótlólagos összegeket. Ebből kiviláglik, hogy az MRP által kínált tulajdonszerzés nem kockázatmentes. A vállalkozás eredménytelensége esetén ugyanis elveszíthetik azt a kétt százaléknyi befektetést is, amit az induláskor befizettek, és annak a lehetőségét, hogy részvényhez, résztulajdonhoz, majd később osztalékhoz jussanak. Tehát ott érdemes elindítani a programot, ahol a cég adataiból, piaci kapcsolataiból, üzleti terveiből kiviláglik, hogy az átalakulás után lehetőség van a talponmara- dásra, az eredményességre. Az MRP a privatizációs folyamatot segíti azáltal, hogy széles tömegeket, kispénzű munkavállalókat tesz résztulajdonosokká, a decentralizáció folyamatát pedig azzal serkenti, hogy az ösz- szeomló nagyvállalatok még egészséges részeinek a megmentésére teremt esélyt, hiszen a munkavállalók nemcsak abban érdekeltek, hogy a munkahelyük megmaradjon, hanem abban is, hogy sikeres cégnél dolgozzanak. Á sikerhez az alkalmazott a munkájával és megfelelő gazdasági információk birtokában - tulajdonosi beleszólási jogával maga is hozzájárulhat. A Átalakulni - de hogyan?- Hogyan fogadták az MRP koncepcióját az érdekeltek, a munkavállalók?- Sajnos, nagy a. tájékozatlanság. Általában a privatizációval, a részvénytársaságok működésével, a tulajdonosi jogokkal kapcsolatos fogalmak, tudnivalók egyelőre idegenek az átlagember számára. A törvény- javaslatot az Érdekegyeztető Tanács is megvitatta, s a kormány részéről ott elhangzott: igyekeznek megteremteni azt a szervezeti hátteret, amely a program széles kön! megismertetését szolgálja. Úgy tapasztalom, hogy nagy az érdeklődés az MRP iránt. Érdekes módon az utóbbi hónapokban az érdek- védelmi szervezetek véleménye is jelentősen megváltozott. „A dolgozónak bér, munkahelyi biztonság kell, nem szükséges a tulajdonossá válással foglalkozni, ez csak átverés, a dolgozók becsapása” - hangoztatta korábban a sok szakszervezeti képviselő. Mára a helyzet sok tekintetben megváltozott. Már elismerik, hogy nem mindegy, hogyan megy végbe az átalakulás és a privatizáció. Belátják, hogy jelentős előnyök származhatnak abból, ha a dolgozók nem csupán a munkahelyüket tartják meg, hanem sikeres cégnél résztulajdont is szereznek. Egyébként már számos olyan átalakult vagy átalakulóban lévő állami vállalat van, ahol sok előkészületet megtettek arra, hogy a törvény életbe lépése után beindítsák a programot. A dolgozók számára adott információk és a szervezeti háttér megteremtése ugyanis lényeges elemei az MRP-nek. Példaként említhetem a Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalatot, az ZELKA-t, a budapesti TESCO céget. Az érdeklődés nagyon megnőtt, s ez remélem folytatódik - mondta befejezésül Lukács János, az alapítvány ügyvezető igazgatója. Kiss György Mihály A jövőben a pécsi Zsolnay Gyár dolgozói is részvény- tulajdonosok lehetnek. „Közös hazánkat szívünkben hordozzuk” A cigányság és kultúrája A grazi Alpen-Adria Alternativ szervezet november 29-30-án a „A cigányság és kultúrája” címmel kétnapos rendezvénysorozatot szervezett a grazi Minoritenben, melyre a pécsi Cigány Kultúrális és Közművelődési Egyesületet meghívta. A rendezvénysorozat az egyesület naiv művészeinek alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitójával vette kezdetét. Doris Pollet-Kamerlander, az alternativok vezetője megnyitójában elmondta, hogy szervezete nagyon fontos feladatának tekinti a kisebbségekkel való törődést, így a cigányság általános felemelkedésének segítését is. Ennek egyik eszköze, hogy az előítéletes környezet előtt lehetőséget teremtenek a cigányság számára a bemutatkozásra. Kovács József mohácsi cigányszármazású cigány költő legújabb verseskötetéből olvasott fel és mesélt pályájának alakulásáról. Nagy sikert aratott a Csácsi Vorba elnevezésű autentikus cigányzenét játszó zenekar. November 30-án délelőtt pódiumbeszélgetésre került sor, melyen az ausztriai és magyar- országi ciányság helyzetének összevetésére adódott alkalom. Az ausztriai helyzetképet llija Jovanovic, a „Roma Központ - Fórum a cigányok és nem cigányokért” egyesület képviselője és a „Roma és Sinti egyesület a cigányok megsegítésére „nevű szervezet képviseletében a magyarorzsági származású Sárközi István vázolta. A magyarországi helyzetről Kosztics István a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke szólt. A beszélgetést Renata Erich bécsi újságírónő vezette, aki naprakészen tájékozott az egyes európai országokban élő cigányok politikai helyzetéről. A beszélgetésen kiderült, hogy mindkét országban hasonló gondokkal küzdenek a cigányok: *i nem ismerik el nemzetiségnek (Ausztriában a legutóbbi időkig állampolgárságot sem kaphattak- a cigány gyerekek oktatása nincs megoldva- nincs képviseletük a parlamentben,- minden téren a társadalom perifériájára szorultak. A beszélgetést vezető újságírónő tanúságként fogamazta meg, hogy a cigányoknak minél több nem cigány „európai gondolkodású” embert kell a cigányság ügyének megnyernie. A beszélgetést követően az egyesület kézművesei mutatkoztak be. Nyerges Lajos teknővájó és Petrovics Milán kosárkötő, mintkét kézműves munkáját nagy érdeklődéssel szemlélték a résztvevők. A két nap zárásaként a szervezők és Éva Klepp grazi fotóművész jóvoltából az indiai vendéglőben vacsorázhattunk, ahol testvérien meleg fogadtatásban és vendéglátásban volt részünk. Az indiai vendéglő tulajdonosa e szavakkal köszönt el tőlünk, magyarországi cigányoktól: „Közös hazánkat szívünkben hordozzuk”. Kné Bayer gyógyszer- ismertető Pécsett A német Bayer Gyógyszergyár készítményeiről rendeztek a napokban ismertetőt Pécsett, az Akadémiai Bizottság székházában. Dr. Gottfried Zschocke, a cég közép és kelet európari marketing igazgatója tartott előadást a kutatási tevékenységükről és magyarországi üzleti elképzeléseikről. A neves német gyógyszergyárat négy év óta a Bayer Hungária iroda képviseli hazánkban. A baranyai gyógyszerészeknek az iroda munkatársai mutatták be azokat a készítményeket, amelyek már most forgalomban vannak, illetve a közeljövőben kaphatóak lesznek.
