Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-10 / 338. szám
e uj Dunäntült napló 1991. december 10., kedd Az ország fizetési mérlege továbbra is kedvező Továbbra is csökken az ipari termelés A kiskereskedelmi forgalom kisebb, mint egy évvel ezelőtt — 318 000 munkanélküli A gazdasági folyamatok szeptember és október hónapban az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak, az ország fizetési mérlege továbbra is kedvező. Az előző hónapokhoz képest azonban lassult a pénzmennyiség növekedésének üteme, s tovább tart a termelés mérséklődése és a munkanélküliek számának növekedése is. A privatizáció gyorsul, jelentős működötöké áramlik az országba - állapítja meg a Pénzügyminisztérium jelentése. Bőd Péter Ákos az MNB elnöke Bőd Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi miniszter hétfőtől a köztársasági elnök kinevezése alapján már a Magyar Nemzeti Bank elnöki funkcióját tölti be. Várhatóan azonban a volt miniszter csak a jövő héten áll munkába. Hétfőn egyébként jegybankelnöki minőségében — Hárshegyi Frigyes, a szintén újonnan kinevezett jegybankalelnök társaságában — Bázelbe utazott, ahol részt vesz a Nemzetközi Fizetések Bankja minden hónapban sorra kerülő ülésén. A jegybank alelnökei — mivel a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök a korábbi elnökhelyetteseket nevezte ki erre a posztra — folyamatosan viszik az ügyeket a Magyar Nemzeti Bankban a legfelső szintű vezetőváltás idején. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és ki veszi át Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter helyét a tárca élén — tudta meg az MTI. A miniszter tárcahelyettesítőie Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A tárcán belül Po- hankovics István politikai államtitkár helyettesíti Bőd Péter Ákost mindaddig, míq ki nem nevezik az új ipari és kereskedelmi minisztert. Göncz Árpád elmegy az Alkotmány- bíróságra Göncz Árpód köztársasági elnök törvényes lehetőségével élve — a tervek szerint — részt vesz az Alkotmánybíróság december 17-i teljes ülésén, amelynek napirendjén az elévülési törvénnyel kapcsolatos államfői indítvány szerepel — mondta az MTI munkatársának érdeklődésére dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára. Holló András közölte: a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság történetében eTső alkalommal kapcsolódik be személyesen a testület munkájába, s fejti ki álláspontját az alkotmánybírók előtt. A zártkörű tanácskozáson a funkciójukhoz kapcsolódó joguk alapján várhatóan megjelennek — Anteil József minisztetrelnök kivételével — még Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Balsai István igazságügy-miniszter. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a közjogi méltóságok a testület zárt ülésének elrendeléséig vehetnek részt az indítvány vitájában, amelynek során a különböző vélemények elhangzása után az alkotmánybírók kérdéseket is feltehetnek a tanácskozáson részt vevő személyeknek. A főtitkár hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság teljes ülésén, amelyen az államfői indítvánnyal kapcsolatos határozatot hozzák meg, csak az alkotmánybírók vehetnek részt. Az indítvány előreláthatólaq még további teljes ülések napirendjén szerepel, s a határozathozatal 1992 január végén várható. Az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetési 'módjáról és pontos idejéről is a teljes ülés dönt. Mint az MTI-hez eljuttatott dokumentumból kiderül: a kivitel 17 százalékkal nőtt, míg az import 55 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának adatait. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az export 31, az Import 84 százalékkal több a tavalyinál A kivitelben a gépipari termékek exportja nőtt a leggyorsabban (75-76 százalékkal). Az import növekedésének meghatározói az energiahordozok és a fogyasztási cikkek. Az áruforgalom passzívuma 580 millió dollár, a folyó fizetési mérleg aktívuma azonban már meghaladta a 300 millió dollárt. Az államháztartás nettó eladósodása felgyorsult, a vállalati szféra hitelfelvétele enyhén növekedett, viszont ezt ellensúlyozta d lakossági nettó megtakarítások növekedése. A lakosság folyó pénzbevételei az első 10 hónapban 24,5 százalékkal nőttek. A bruttó átlagbérek a 300 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetekben 33 százalékkal emelkedtek. Szeptemberben a kiskereskedelem forgalma már folyóáron is kisebb volt az előző évinél. Kilenc hónap alatt a forgalom folyóáron 4 százalékkal nőtt, s ez 24 százalékos csökkenést jelent a volumenben. Októberig az állami költségvetés hiánya 96 milliárd forint, ez az éves előirányzatot 18 milliárd forinttal haladja meg. A hiány októberben 9 milliárd forinttal nőtt. A köít- séavetés egész éves hiánya várhatóan 102 milliárd forint körül alakul. A Társadalombiztosítási Alap szeptember végi hiánya szeptember végére 7,2 milliárd forinttá nőtt, ami 1,4 milliárd forinttal haladja meg az augusztusi hiányt. A TB kintlevőségei egy hónap alatt 2,8 milliárd forinttal nőtték, s így szeptember végére elérték a 46,6 milliárd forintot. Az MNB, a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség által létrehozott megállapodás és a megtett intézkedések hatására 3 százalékponttal 21,5 százalékra mérséklődött a pénzállomány növekedési üteme. A pénzszűkítés ellenére nem nőttek a hitelkamatok, Erőműveink kapacitása jelenleg 6700 megawatt, a tavalyi áramimportunk pedig megfelelt 1850 megawattnyi erőművi teljesítménynek. Az ország legnagyobb erőműve a százhalombattai olajtüzelésű erőmű, amely 1960 megawattos. A paksi atomerőmű négy darab, egyenként 440 megawattos blokkból áll, vagyis összkapacitása ' 1760 megawatt. A visontai ligniterőmű 800 megawattos. Ezek a legnagyobb alaperőműveink. 1990-ben 37 milliárd kilowattóra áramot fogyasztottunk, s ebből 11,1 milliárd kilowattórát a Szovjetunióból importáltunk. Ugyanakkor Magyarországon egységnyi bruttó haza! termék (GDP) előállításához sőt hosszú idő óta enyhe csökkenés mutatkozik. A január- szeptemberi periódusban az előző év hasonló időszakához képest a termelői árszínvonal 35,7 százalékkal nőtt, a hav, árindex azonban nem mutat növekedést. A logyasztói árak a múlt év azonos időszakához képest 35,6 százalékkal, szeptemberben 1,5 százalékkal emelkedtek. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a termelői árszínvonal emelkedése 32-33 százalék, a fogyasztói árszínvonal növekedése pedig 35—37 százalék körül valószínűsíthető az év egészére. Az iparban az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok körében az első háromnegyed évben közel 19 százalékkal, a kivitelező építőiparban 18 százalékkal volt kevesebb a termelés a tavalyinál. Az ipari termelés volumene az év egészében előre láthatólag 14—16 százalékkal esik vissza. A mezőqazdaságban jelentősen csökkent az állatállomány, a szarvasmarhák száma 6, a sertéseké 21, a tyúkféléké 18 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. A mezőgazdasági alaptevékenység előre láthatólag tavalyi szinten teljesít, Vi2,8-szor több villamosenergiát használunk föl, mint Ausztriában, Japánhoz képest pedig 3,6-szor többet. Újabban a franciák kínálják számunkra atomerőműveiket, első megközelítésre igen előnyös feltételekkel, hiszen a termelt áram exportjával kellene fizetnünk. Teller Ede, a neves magyar—amerikai atomfizikus valóságos kőrútokat tart hazánkban az atomenergia áldásos hatása mellett korteskedve. Ugyancsak napirenden van még mindig a bükkábrányi ligniterőmű terve. Kérdés azonban, hogy nem inkább termelésünk energia- igényét, illetve pazarló fogyasztásunkat kellene-e korlátoznunk, ami jóval kevesebbe szont az ezen kívüli teljesítménynél nagymértékű csökkenés várható. Szeptember végéig a gazdasági szervezetek 186,6 milliárd forintot használtak fel beruházások finanszírozására, a beruházások volumene a nemzetgazdaságban az év egészére előre láthatófag 8-10 (százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma az első háromnegyed év során — az 50 főnél többet foglalkoztató szervezetek körében — több mint 15 százalékkal csökkent, az ipari létszám kevésbé csökkent, mint a termelés. Októberben 8,5 százalékkal nőtt a munkanélküliék száma és elérte a 318 ezer főt. Többségük továbbra is Borsod-Abaúj- Zemplén és Szábolcs-Szat- már-Bereg megyében található. Az országos munkanélküliségi ráta 6,6 százalék, a legalacsonyabb Budapesten (2 százalék), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13 százalék). A regisztrált munkanélküliek száma gyorsabban nő a feltételezettnél, az év végére várhatóan meghaladja a 350 ezer főt. Folytatódott a privatizációs folyamat élénkülése, októberben 10 vállalat alakult át, és 32-vel nőtt a folyamatban levő átalakulások száma. Eddig ösz- szesen 771 állami vállalat átalakulása kezdődött meg, s az ebben érintett vállalatok könyv szerinti értéke eléri a 600 milliárd forintot. A vállalati kezdeményezésű egyszerűsített privatizációs eljárás keretében 348 állami vállalat privatizálása indult meg. (MTI) kerülne, mint egy újabb alaperőmű? Egyrészt csökkenteni keli termelésünk fajlagos energia- igényét, másrészt eleve egy jóval kevésbé energia- és anyagigényes termelési szerkezetet kellene kialakítanunk. Emellett preferálnunk kellene a fogyasztást csökkentő műszaki megoldásokat, elég csak arra utalnunk, hogy telente lakások százezrei fűtik nálunk az utcát a rossz szigetelés, valamint az egyedi fűtésszabályozás megoldatlansága miatt. Egy új alaperőmű építése 140-200 milliárd forintba kerülne. Ebből az összegből inkább az energiamegtakarítást szolgáló megoldásokat kellene finanszírozni. Gazdag László Idén már csak ennyi, de mi lesz jövőre...? Fotó: Proksza L. Kell-e új alaperőmü? Hálósnak lenni csudáin! Jól tudom, prés alatt vagyunk valamennyien, munkavállalók és nyugdíjasok, felnőttek és gyerekék, nők és férfiak, autósok és nem autósok . . . Szóval mindenki, aki az újólag ismét hangoztatott átmenetben — fessenek emlékezni, átmenetnek deklarálták az elmúlt majd’ négy és fél évtized társadalmi folyamatát — Magyarországon él, pontosabban próbál élni, túlélni. Jól tudom azt is, a prés nem mindenki számára nyom egyformán, vannak akiknek jobban megy, s akadnak olyanok, vélhetően a többség, akik nehezen jutnak ötről hatra a lassacskán kapitalizálódó világunkban. Természetes, hogy az ÁLLAM azdknak igyekszik különféle módon megsarcolni a jövedelmét, akiknek több van, s ez így helyes. Az azonban logikai bukfenc, hogy akiknek személygépkocsijuk van, az a jómódúak kiváltságos helyzetében tudhatják magukat . . . Ismerősöm, a nyugdíjas villanyszerelő mondja, miért •nem Írod meg, hogy ne nézzenek már minket teljesen hülyének, csak azért, mert autónk van! És sorolja: megemelték az üzemanyag árát, bevezették a kötelező biztosítást, lassan minden városi parkolóban fizetni kell, jön a súlyadó, új, természetesen drágább cascóval kopogtatnak a biztosítók, megszűnik a 86-os benzin . . . Panaszkodik, ha minden így halad, s egy métert nem megy kis Polski Fiatjával, jövőre akkor is több ezer forintja bánja, hogy autós. De, ha nem megy, akkor minek ar autó? — kérdi. Mondom: fizessenek azok, akiknek jobban megy, s neked ugye . . . Megkímélem önöket attól, amit nyomban rámzúditott. ■Negyvenkét évi munka után eljutott odáig, hogy van egy kétszobás lakása, egy kis szőleje, s a 126-osa. Ennyi. S most mégis őt tarhálják! S engem, minket, önöket- mindazokaf, akik összehoztak egy Trabantot, Ladát, Skodát, öreg Fiatot, Zasta- vát, Fordot . . . Mi lettünk a jómódúak, a társadalom eleje, mi kétmillióan. De jó nekünk! Autónk van! örüljünk, hogy nem kell a tömegközlekedésben tülekednünk, örüljünk, ha kapunk alkatrészt, karosszériaelemet, az eltört, szétrozsdásodott helyett, örüljünk, ha 4—500 forintos óradíjért ki- és beszerelik, egyáltalán örüljünk, ha nem lopják el. Autósnak lenni csudajó, irigyelhetnek is minket a nem autósok, s törekedhetnek, hogy ők is autósok legyenek. S irigyelhet minket az ÁLLAM is, meg a közlekedési kormányzat, meg az adóhatóság . . . Mi jöhet még? Tippem van, de nem merem leírni, nehogy ötletet adjak a további sarcoláshoz. Egy azonban egészen biztos: január elsejével új év kezdődik, s az autózás minden ec^ligi- nél többe fog kerülni. De mi autósok fizetünk, mint az a bizonyos katonatiszt. Vagy nem fizetünk, s nem autózunk. Gondolják önök, törődik ezzel valaki? Roszprim Nándor Oktatási törvény vagy szoktatási törvény Aligha várható társadalmi konszenzus az új, Gazsó Fe- rencétől teljesen eltérő közoktatási törvénytervezet kapcsán. A minisztérium a koncepció megvitatására minimális időt kiván szánni. Hírek szerint a december 15-i benyújtási határidőt egy kurta hónappal meghosszabbították. Ez azt jelenti tehát, hogy a leginkább érdekelteknek, a pedagógusoknak mindössze másfél hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy véleményüket, észrevételeiket megfogalmazzák a törvénytervezettel kapcsolatban. Nem is beszélve a szélesebb társadalmi közvélemény reflexióiról, mely az előállt helyzet ismeretében végképp nem lehet teljes. Nem tudni, a minisztérium részéről minek ez a nagy sietség, hiszen a törvény legkorábban 1993 szeptemberében lépne érvénybe. A társadalom részéről nem tapasztalható olyan nyomás, mely indokolttá tenne hasonló lépéseket. Az iskola világnézeti semlegességét féltők szemében óhatatlanul felvetődik az a lehetőség, hogy új közoktatási törvényünk ismét a pártpolitika játékszerévé válik. A Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Pécsi Szervezete nemrég vitafórumot rendezett a törvénytervezetről. A fórumon fölszólalók között egyetértés voll atekintetben, hogy a tervezett területi oktatásügyi központok (tok) lehetőséget adnának a' centralizált hatalmi visszaélésekre, mivel funkcióik közel egyharmada szolgáltatások helyett hatósági feladatokból állna. A törvény néhány pozitívuma ellenére (iskolaszékek fölállítása) túl sokat követel, éppen a helyi autonóm kezdeményezések megfékezése, illetve kézi vezérlése érdekében. Ide tartozik az igazgató- választással kapcsolatos korábbi demokratikus jogok visz- szavétele is. Lényeges momentum továbbá, hogy a tervezethez nem csatoltak semmiféle költségvetést. Ugyanígy vakrepülésnek tűnik az évi 190 tanítási nap meghatározása, mely a nemzeti alaptantervhez való igazítás hiányában igencsak megalapozatlan. Végezetül fölvetődött az egymással rokon törvények közti inkoherancia kérdése is, hiszen az egyséqes szabályozás érdekében célszerű lenne megvárni a felsőoktatási és a szakképzési törvénytervezetet. Ez utóbbira azonban kevés a remény, sokkal valószínűbb, honv a politikai kulisszák menüi ismét látszatvitákba bonyolítanak bennünket. Kovács Gábor Pécs, ANK 1. sz. Ált. Isk. Lopják a rendszámtáblákul A szegedi rendőrök körülbelül egy hete tapasztalják, hogy a Tisza-parti városban divatba jött a rendszámtáblák lopása. Naponta 5—6 gépko csit fosztanak meg azonosító táblájától. Eddig egyetlen tettest sem sikerült lefülelni. A rendőrség csak gyanítja, hogy a tolvajok lopott autókra, vagy külföldről behozott, illetve külföldre szállítandó kocsikra szerelik az ilyen módon megszerzett táblákat. A rend őrei arra kérik a lakosságot, hogy ha bárki szemtanúja rendszámtábla-leszerelésnek, értesítse a rendőrséget.
