Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-10 / 338. szám

e uj Dunäntült napló 1991. december 10., kedd Az ország fizetési mérlege továbbra is kedvező Továbbra is csökken az ipari termelés A kiskereskedelmi forgalom kisebb, mint egy évvel ezelőtt — 318 000 munkanélküli A gazdasági folyamatok szeptember és október hónapban az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak, az ország fizetési mérlege továbbra is kedvező. Az előző hónapokhoz képest azonban lassult a pénzmennyiség növekedésének üte­me, s tovább tart a termelés mérséklődése és a munkanél­küliek számának növekedése is. A privatizáció gyorsul, jelen­tős működötöké áramlik az országba - állapítja meg a Pénz­ügyminisztérium jelentése. Bőd Péter Ákos az MNB elnöke Bőd Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi mi­niszter hétfőtől a köztár­sasági elnök kinevezése alapján már a Magyar Nemzeti Bank elnöki funk­cióját tölti be. Várhatóan azonban a volt miniszter csak a jövő héten áll munkába. Hétfőn egyéb­ként jegybankelnöki minő­ségében — Hárshegyi Fri­gyes, a szintén újonnan kinevezett jegybankalelnök társaságában — Bázelbe utazott, ahol részt vesz a Nemzetközi Fizetések Bank­ja minden hónapban sor­ra kerülő ülésén. A jegy­bank alelnökei — mivel a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági el­nök a korábbi elnökhelyet­teseket nevezte ki erre a posztra — folyamatosan viszik az ügyeket a Ma­gyar Nemzeti Bankban a legfelső szintű vezetővál­tás idején. Egyelőre nem lehet tud­ni, hogy mikor és ki veszi át Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter helyét a tárca élén — tud­ta meg az MTI. A minisz­ter tárcahelyettesítőie Sik­lós Csaba közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisz­ter. A tárcán belül Po- hankovics István politikai államtitkár helyettesíti Bőd Péter Ákost mindaddig, míq ki nem nevezik az új ipari és kereskedelmi mi­nisztert. Göncz Árpád elmegy az Alkotmány- bíróságra Göncz Árpód köztársa­sági elnök törvényes lehe­tőségével élve — a tervek szerint — részt vesz az Alkotmánybíróság decem­ber 17-i teljes ülésén, amelynek napirendjén az elévülési törvénnyel kap­csolatos államfői indítvány szerepel — mondta az MTI munkatársának érdek­lődésére dr. Holló And­rás, az Alkotmánybíróság főtitkára. Holló András közölte: a köztársasági elnök az Al­kotmánybíróság történeté­ben eTső alkalommal kap­csolódik be személyesen a testület munkájába, s fejti ki álláspontját az alkot­mánybírók előtt. A zárt­körű tanácskozáson a funk­ciójukhoz kapcsolódó jo­guk alapján várhatóan megjelennek — Anteil Jó­zsef minisztetrelnök kivéte­lével — még Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Solt Pál, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Balsai István igazságügy-miniszter. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a közjogi méltóságok a testület zárt ülésének elrendeléséig ve­hetnek részt az indítvány vitájában, amelynek során a különböző vélemények elhangzása után az alkot­mánybírók kérdéseket is feltehetnek a tanácskozá­son részt vevő szemé­lyeknek. A főtitkár hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság teljes ülésén, amelyen az állam­fői indítvánnyal kapcsola­tos határozatot hozzák meg, csak az alkotmány­bírók vehetnek részt. Az indítvány előreláthatólaq még további teljes ülések napirendjén szerepel, s a határozathozatal 1992 január végén várható. Az Alkotmánybíróság dönté­sének kihirdetési 'módjáról és pontos idejéről is a teljes ülés dönt. Mint az MTI-hez eljuttatott dokumentumból kiderül: a ki­vitel 17 százalékkal nőtt, míg az import 55 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi év azo­nos időszakának adatait. A konvertibilis elszámolású áru­forgalomban az export 31, az Import 84 százalékkal több a tavalyinál A kivitelben a gép­ipari termékek exportja nőtt a leggyorsabban (75-76 száza­lékkal). Az import növekedésé­nek meghatározói az energia­hordozok és a fogyasztási cik­kek. Az áruforgalom passzívu­ma 580 millió dollár, a folyó fizetési mérleg aktívuma azon­ban már meghaladta a 300 millió dollárt. Az államháztartás nettó el­adósodása felgyorsult, a vál­lalati szféra hitelfelvétele eny­hén növekedett, viszont ezt el­lensúlyozta d lakossági nettó megtakarítások növekedése. A lakosság folyó pénzbevételei az első 10 hónapban 24,5 szá­zalékkal nőttek. A bruttó át­lagbérek a 300 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek­ben 33 százalékkal emelked­tek. Szeptemberben a kiskereske­delem forgalma már folyóáron is kisebb volt az előző évinél. Kilenc hónap alatt a forgalom folyóáron 4 százalékkal nőtt, s ez 24 százalékos csökkenést jelent a volumenben. Októberig az állami költ­ségvetés hiánya 96 milliárd fo­rint, ez az éves előirányzatot 18 milliárd forinttal haladja meg. A hiány októberben 9 milliárd forinttal nőtt. A köít- séavetés egész éves hiánya várhatóan 102 milliárd forint körül alakul. A Társadalombiztosítási Alap szeptember végi hiánya szep­tember végére 7,2 milliárd fo­rinttá nőtt, ami 1,4 milliárd forinttal haladja meg az au­gusztusi hiányt. A TB kintlevő­ségei egy hónap alatt 2,8 mil­liárd forinttal nőtték, s így szeptember végére elérték a 46,6 milliárd forintot. Az MNB, a Pénzügyminisz­térium és a Bankszövetség ál­tal létrehozott megállapodás és a megtett intézkedések ha­tására 3 százalékponttal 21,5 százalékra mérséklődött a pénzállomány növekedési üte­me. A pénzszűkítés ellenére nem nőttek a hitelkamatok, Erőműveink kapacitása je­lenleg 6700 megawatt, a ta­valyi áramimportunk pedig megfelelt 1850 megawattnyi erőművi teljesítménynek. Az ország legnagyobb erőműve a százhalombattai olajtüzelésű erőmű, amely 1960 megawat­tos. A paksi atomerőmű négy darab, egyenként 440 mega­wattos blokkból áll, vagyis összkapacitása ' 1760 mega­watt. A visontai ligniterőmű 800 megawattos. Ezek a leg­nagyobb alaperőműveink. 1990-ben 37 milliárd kilo­wattóra áramot fogyasztottunk, s ebből 11,1 milliárd kilo­wattórát a Szovjetunióból im­portáltunk. Ugyanakkor Magyarorszá­gon egységnyi bruttó haza! termék (GDP) előállításához sőt hosszú idő óta enyhe csök­kenés mutatkozik. A január- szeptemberi periódusban az előző év hasonló időszakához képest a termelői árszínvonal 35,7 százalékkal nőtt, a hav, árindex azonban nem mutat növekedést. A logyasztói árak a múlt év azonos időszakához képest 35,6 százalékkal, szeptember­ben 1,5 százalékkal emelked­tek. Az adatok alapján felté­telezhető, hogy a termelői ár­színvonal emelkedése 32-33 százalék, a fogyasztói árszín­vonal növekedése pedig 35—37 százalék körül valószínűsíthető az év egészére. Az iparban az 50 főnél töb­bet foglalkoztató vállalatok körében az első háromnegyed évben közel 19 százalékkal, a kivitelező építőiparban 18 szá­zalékkal volt kevesebb a ter­melés a tavalyinál. Az ipari termelés volumene az év egé­szében előre láthatólag 14—16 százalékkal esik vissza. A mezőqazdaságban jelen­tősen csökkent az állatállo­mány, a szarvasmarhák száma 6, a sertéseké 21, a tyúkféléké 18 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. A mezőgazdasági alaptevékenység előre látható­lag tavalyi szinten teljesít, Vi­2,8-szor több villamosenergiát használunk föl, mint Ausztriá­ban, Japánhoz képest pedig 3,6-szor többet. Újabban a franciák kínálják számunkra atomerőműveiket, első megközelítésre igen elő­nyös feltételekkel, hiszen a termelt áram exportjával kel­lene fizetnünk. Teller Ede, a neves magyar—amerikai atom­fizikus valóságos kőrútokat tart hazánkban az atomener­gia áldásos hatása mellett korteskedve. Ugyancsak napi­renden van még mindig a bükkábrányi ligniterőmű terve. Kérdés azonban, hogy nem inkább termelésünk energia- igényét, illetve pazarló fo­gyasztásunkat kellene-e korlá­toznunk, ami jóval kevesebbe szont az ezen kívüli teljesít­ménynél nagymértékű csökke­nés várható. Szeptember végéig a gaz­dasági szervezetek 186,6 milli­árd forintot használtak fel be­ruházások finanszírozására, a beruházások volumene a nem­zetgazdaságban az év egé­szére előre láthatófag 8-10 (százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma az első háromnegyed év során — az 50 főnél többet foglalkozta­tó szervezetek körében — több mint 15 százalékkal csökkent, az ipari létszám kevésbé csök­kent, mint a termelés. Októ­berben 8,5 százalékkal nőtt a munkanélküliék száma és el­érte a 318 ezer főt. Többségük továbbra is Borsod-Abaúj- Zemplén és Szábolcs-Szat- már-Bereg megyében találha­tó. Az országos munkanélküli­ségi ráta 6,6 százalék, a leg­alacsonyabb Budapesten (2 százalék), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében (13 százalék). A re­gisztrált munkanélküliek száma gyorsabban nő a feltételezett­nél, az év végére várhatóan meghaladja a 350 ezer főt. Folytatódott a privatizációs folyamat élénkülése, október­ben 10 vállalat alakult át, és 32-vel nőtt a folyamatban levő átalakulások száma. Eddig ösz- szesen 771 állami vállalat át­alakulása kezdődött meg, s az ebben érintett vállalatok könyv szerinti értéke eléri a 600 mil­liárd forintot. A vállalati kez­deményezésű egyszerűsített pri­vatizációs eljárás keretében 348 állami vállalat privatizá­lása indult meg. (MTI) kerülne, mint egy újabb alap­erőmű? Egyrészt csökkenteni keli termelésünk fajlagos energia- igényét, másrészt eleve egy jóval kevésbé energia- és anyagigényes termelési szer­kezetet kellene kialakítanunk. Emellett preferálnunk kellene a fogyasztást csökkentő mű­szaki megoldásokat, elég csak arra utalnunk, hogy telente lakások százezrei fűtik nálunk az utcát a rossz szigetelés, valamint az egyedi fűtéssza­bályozás megoldatlansága miatt. Egy új alaperőmű építése 140-200 milliárd forintba ke­rülne. Ebből az összegből in­kább az energiamegtakarítást szolgáló megoldásokat kellene finanszírozni. Gazdag László Idén már csak ennyi, de mi lesz jövőre...? Fotó: Proksza L. Kell-e új alaperőmü? Hálósnak lenni csudáin! Jól tudom, prés alatt va­gyunk valamennyien, mun­kavállalók és nyugdíjasok, felnőttek és gyerekék, nők és férfiak, autósok és nem autósok . . . Szóval minden­ki, aki az újólag ismét han­goztatott átmenetben — fes­senek emlékezni, átmenet­nek deklarálták az elmúlt majd’ négy és fél évtized társadalmi folyamatát — Magyarországon él, ponto­sabban próbál élni, túlélni. Jól tudom azt is, a prés nem mindenki számára nyom egyformán, vannak akiknek jobban megy, s akadnak olyanok, vélhetően a több­ség, akik nehezen jutnak ötről hatra a lassacskán ka­pitalizálódó világunkban. Természetes, hogy az ÁLLAM azdknak igyekszik különféle módon megsarcolni a jöve­delmét, akiknek több van, s ez így helyes. Az azonban logikai bukfenc, hogy akik­nek személygépkocsijuk van, az a jómódúak kiváltságos helyzetében tudhatják ma­gukat . . . Ismerősöm, a nyugdíjas villanyszerelő mondja, miért •nem Írod meg, hogy ne néz­zenek már minket teljesen hülyének, csak azért, mert autónk van! És sorolja: meg­emelték az üzemanyag árát, bevezették a kötelező bizto­sítást, lassan minden városi parkolóban fizetni kell, jön a súlyadó, új, természetesen drágább cascóval kopogtat­nak a biztosítók, megszűnik a 86-os benzin . . . Panasz­kodik, ha minden így halad, s egy métert nem megy kis Polski Fiatjával, jövőre ak­kor is több ezer forintja bánja, hogy autós. De, ha nem megy, akkor minek ar autó? — kérdi. Mondom: fi­zessenek azok, akiknek job­ban megy, s neked ugye . . . Megkímélem önöket attól, amit nyomban rámzúditott. ■Negyvenkét évi munka után eljutott odáig, hogy van egy kétszobás lakása, egy kis szőleje, s a 126-osa. Ennyi. S most mégis őt tarhálják! S engem, minket, önöket- mindazokaf, akik összehoz­tak egy Trabantot, Ladát, Skodát, öreg Fiatot, Zasta- vát, Fordot . . . Mi lettünk a jómódúak, a társadalom eleje, mi kétmillióan. De jó nekünk! Autónk van! örül­jünk, hogy nem kell a tö­megközlekedésben tüleked­nünk, örüljünk, ha kapunk alkatrészt, karosszériaelemet, az eltört, szétrozsdásodott helyett, örüljünk, ha 4—500 forintos óradíjért ki- és be­szerelik, egyáltalán örüljünk, ha nem lopják el. Autósnak lenni csudajó, irigyelhetnek is minket a nem autósok, s törekedhetnek, hogy ők is autósok legyenek. S irigyel­het minket az ÁLLAM is, meg a közlekedési kormány­zat, meg az adóhatóság . . . Mi jöhet még? Tippem van, de nem merem leírni, nehogy ötletet adjak a to­vábbi sarcoláshoz. Egy azon­ban egészen biztos: január elsejével új év kezdődik, s az autózás minden ec^ligi- nél többe fog kerülni. De mi autósok fizetünk, mint az a bizonyos katonatiszt. Vagy nem fizetünk, s nem autó­zunk. Gondolják önök, törő­dik ezzel valaki? Roszprim Nándor Oktatási törvény vagy szoktatási törvény Aligha várható társadalmi konszenzus az új, Gazsó Fe- rencétől teljesen eltérő köz­oktatási törvénytervezet kap­csán. A minisztérium a kon­cepció megvitatására minimá­lis időt kiván szánni. Hírek szerint a december 15-i be­nyújtási határidőt egy kurta hónappal meghosszabbították. Ez azt jelenti tehát, hogy a leginkább érdekelteknek, a pe­dagógusoknak mindössze más­fél hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy véleményüket, ész­revételeiket megfogalmazzák a törvénytervezettel kapcsolat­ban. Nem is beszélve a szé­lesebb társadalmi közvélemény reflexióiról, mely az előállt helyzet ismeretében végképp nem lehet teljes. Nem tudni, a minisztérium részéről minek ez a nagy sietség, hiszen a törvény leg­korábban 1993 szeptemberé­ben lépne érvénybe. A társa­dalom részéről nem tapasztal­ható olyan nyomás, mely in­dokolttá tenne hasonló lépé­seket. Az iskola világnézeti semlegességét féltők szemében óhatatlanul felvetődik az a lehetőség, hogy új közoktatási törvényünk ismét a pártpoliti­ka játékszerévé válik. A Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek Pécsi Szervezete nemrég vitafórumot rendezett a tör­vénytervezetről. A fórumon föl­szólalók között egyetértés voll atekintetben, hogy a tervezett területi oktatásügyi központok (tok) lehetőséget adnának a' centralizált hatalmi visszaélé­sekre, mivel funkcióik közel egyharmada szolgáltatások he­lyett hatósági feladatokból áll­na. A törvény néhány pozití­vuma ellenére (iskolaszékek fölállítása) túl sokat követel, éppen a helyi autonóm kez­deményezések megfékezése, il­letve kézi vezérlése érdeké­ben. Ide tartozik az igazgató- választással kapcsolatos ko­rábbi demokratikus jogok visz- szavétele is. Lényeges momentum továb­bá, hogy a tervezethez nem csatoltak semmiféle költségve­tést. Ugyanígy vakrepülésnek tűnik az évi 190 tanítási nap meghatározása, mely a nem­zeti alaptantervhez való iga­zítás hiányában igencsak meg­alapozatlan. Végezetül fölvetődött az egy­mással rokon törvények közti inkoherancia kérdése is, hiszen az egyséqes szabályozás érde­kében célszerű lenne megvárni a felsőoktatási és a szakkép­zési törvénytervezetet. Ez utóbbira azonban kevés a remény, sokkal valószínűbb, honv a politikai kulisszák me­nüi ismét látszatvitákba bonyo­lítanak bennünket. Kovács Gábor Pécs, ANK 1. sz. Ált. Isk. Lopják a rendszámtáblákul A szegedi rendőrök körül­belül egy hete tapasztalják, hogy a Tisza-parti városban divatba jött a rendszámtáblák lopása. Naponta 5—6 gépko csit fosztanak meg azonosító táblájától. Eddig egyetlen tettest sem sikerült lefülelni. A rendőrség csak gyanítja, hogy a tolva­jok lopott autókra, vagy kül­földről behozott, illetve kül­földre szállítandó kocsikra szerelik az ilyen módon meg­szerzett táblákat. A rend őrei arra kérik a lakosságot, hogy ha bárki szemtanúja rend­számtábla-leszerelésnek, érte­sítse a rendőrséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom