Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-06 / 304. szám
1991. november 6., szerda uj Dunántúli napiö 3 „Az elnevezés és a hatáskör másodrendű kérdés" Pécsi gazdasági napok Francia iskolapadban a köztársasági megbízottak Elkészült a pécsi ipari zóna társasági szerződéstervezete A francia Belügyminisztérium meghívására és költségére a közelmúltban a magyar köztársasági megbízottak két hetet Franciaországban töltöttek, hogy közvetlen közelről megismerhessék a francia közigazgatási rendszert. Egy hétig a ■francia Belügyminisztérium oktatási központjában közigazgatási szakemberektől kapták az információkat az „iskolapadba" ültetett köztársasági megbízottak. Egy hetet pedig vidéki prefektúrókan, az ottani „köztársasági megbízotti hivatalokban” töltöttek el, azok működésének tanulmányozására. Franciaországi tapasztalatairól beszélgettünk dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkárral, Baranya, Somogy és Tolna megye köztársasági megbízottjával. — A francia közigazgatás Napóleon óta egészen 1982-ig változatlan volt, akkor decentralizálták a rendszert, a prefektusok hatalmát mérsékelték. Azonban a prefektusok erősen megnyirbált hatalmát ha ösz- szevetjük a köztársasági megbízottakéval, emezeké szolid árnyéka a francia kollégáikhoz képest. A prefektusok képviselik a megyékben az összes minisztériumot, irányítják a csendőrséget és a rendőrséget, de még a szüret időpontját is ők határozzák meg. Az újkori demokrácia őshazájában az állam erős kézzel tartja kezében a közigazgatást. — A Irancia közigazgatás lehet-e az egyik alternatívája a magyar közigazgatási modell kialakításának? — Igen, mert a hozzánk területileg és történelmileg is közelebb álló ausztriai és német rendszereket nem lehet adaptálni, lévén azok szövetségi államok. A francia közigazgatás bevált, működőképes modell, ott nem kifogásolják a közigazgatási rendszert. Az ellenzék nálunk „forradalmat" robbantana ki, ha a kormány ilyen erősen centralizált köz- igazgatást kívánna bevezetni, de nálunk ezt nem is tervezi senki. Egy az egyben nem is lehetne adaptálni a rendszert országaink különbözősége és eltérő történelmi hagyományai miatt. — Milyen tapasztalatokat szereztek a Franciaországban eltöltött két hét alatt? — Mindenféle ideológia nélküli, pofon egyszerű dolgokat láttunk. A francia közigazgatási bíróságok telepítése és működése gyakorlatának átültetését mindenképpen megfontolás tárgyává tenném. Franciaországban a legfontosabb elv — és nálunk is annak kell .lennie —, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését biztosítani kell. — A jelenlegi vitatott magyar önkormányzati, illetve közigazgatási rendszerben hol módosítana ön? — A magyar önkormányzati ■és közigazgatási rendszer politikai kompromisszum eredménye, de nemcsak ezért kifogásolható. A megye mint önkormányzat jelenleg csupán intézményfenntartó szerepet tölt be, a megyének vissza kellene kapnia korábbi funkcióinak egy részét. Az állami törvényességi ellenőrzés megléte az önkormányzatok felett elsőrendű kérdés, mint ahogy már említettem. Art, hogy miként Beszélgetés dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkárral, köztársasági megbízottal Üjabb érdekes előadásokkal folytatódott tegnap a Pécsi gazdasági napok rendezvénysorozata a pécsi városháza dísztermében. Az érdeklődő gazdasági szakemberek többek között a hazai jogrendszer és a vállalkozások közötti kapcsolatokról, a magyar—francia és a magyar- amerikai regionális kapcsolat- teremtés eredményeiről kaptak hasznos információkat. A nap legizgalmasabb programja az EZIT (Trieszti Ipari Zóna Társaság) és a mellette működő BIC (Vállalkozói Innovációs Központ) szakembereinek beszámolója volt munkájukról, a pécsi ipari zóna kialakításában tervezett részvételükről. ígéretükhöz híven az olaszok a részletes megvalósíthatósági tanulmánytervekkel érkeztek a regionális gazdasági fórumra, elképzeléseik a magyar sajátosságokat figyelembe véve hasznosítják valamennyi kedvező trieszti tapasztalatot, eredményt. A pécs-baranyai régió fejlesztésének egyik lehetőségét adó pécsi ipari zóna három lépcsőben kezdheti meg működését. Az infrastrukturális lehetőségek megteremtése után lehet letelepíteni a feltételeknek megfelelő (környezetkímélő, magas technológiai szintű) vállalkozásokat, majd ezt követően biztosítani kell a működés adminisztratív oldalát is. Az olasz szakemberek mindhárom feladat tekintetében teljes együttműködési szándékot tanúsítanak. Mint elmondták, a vállalkozás sikere érdekében már most el kell kezdeni a helyi és nemzetközi pénzügyi források aktivizálását, a magyar, olasz és más külföldi befektetők szervezését. A tervek megvalósulásának következő lépése egy részvénytársaság megalakítása lesz (olasz—magyar tőkearány 50—50%). A társasági szerződés tervezetét a magyar fél elkészítette, azt tegnap délután zárt kuratóriumi ülésen véleményezték a Pécs-baranyai Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tagjai. A pontos fordítások elkészítését ■ és az egyeztető tárgyalások megtartását követően nem kizárt, hogy már a közeljövőben megszületik a részvénytársasági szerződés. A terveket készítő olaszok ezúttal ellátogattak a Pécsi Állami Gazdaságnak az ipari zóna által érintett területeire is. A kérdéses 70 hektár ügyében közeledtek ugyan a tárgyalók álláspontjai, végső döntés azonban csak a jövő héten várható. A témában közvetítő szerepet vállalt a földművelésügyi tárca, az érintettek november 12-én mennek — várhatóan utolsó - egyeztető tárgyalásukra a minisztériumba. K. E. Lesz-e adótúlfizetés az idén? fogják nevezni az ellenőrzéssel megbízott hivatal vezetőjét, és milyen hatáskörrel rendelkezik. az másodrendű dolog.- Nálunk az ellenőrzés kialakítását erős politikai viták előzték meg másodrangú kérdésekről: elnevezésekről.- Franciaország nem feudális ország, nem királypárti, de imégis középkori elnevezéssel, például pecsétőrnek nevezik az igazságügy-minisztert, de általánosságban is megőrizték az évszázadoson bevett elnevezéseket. A kilencszáz éves magyar közigazgatási szótár sajátosan magyar kifejezéseket tartalmaz - így a korábban vitatott főispán, alispán elnevezéseket —, ez komoly érv a bevezetésükre, de erről politikai vitát nyitni rövid távú gondolkodást tükröz. Hosszabb távú gondolkodás szükségeltetik: egy jól működő magyar köz- igazgatási és önkormányzati modellt kel! létrehozni. Szíjártó József Gaál Beáta, Végh Ildikó, Palkó Zoltán és Vida Viktor felkészitötanárukkal, Somogyiné Lakos Erikával (jobboldalt) Fotó: Prokszo László Szentlőrinci siker az 1956-os vetélkedőn A Lakitelek Alapítvány nyáron írta ki az „1956 tankönyveinkben” című pályázatát. iSomogyiné Lakos Erika, a Szentlőrinci Kísérleti Gimnázium tanára nem volt rest, s a vakáció kellős közepén elkezdett olyan diákokat keresni a pályázatra, akikről tudta, hogy történelem-fakultációra jelentkeztek, érdeklődőek, s ebből a tárgyból akarnak majd felvételizni. Úgy is indult a felkészülés, hogy ez egy jó lehetőség, próba arra, mit is tudnak elérni, ha igyekeznek. — Nem volt nehéz megagitálni a gyerekeket — mondja a tanárnő —, mert bennük is megvolt az elemi igény, hogy kicsit tisztábban lássanak 1956 ügyében. S ha nem is lehet kideríteni az igazságot minden szemszögből, legalább megpróbáljunk közelebb kerülni hozzá. A verseny két részből állt, első lépésben egy dolgozatot kellett írni a korábbi tankönyvek 1956-értékeléséről. A négy versenyző, Végh Ildikó, Gaál Beáta, Palkó Zoltán és Vida Viktor különböző szempont szerint oldotta meg a feladatot. Volt, aki Nagy fmre személyére, más Mindszenty bíborosra irányította figyelmét. Bár alapos munkát végeztek, mégis ők maguk lepődtek meg a legjobban, hogy mind a négy tanulót kiválasztották a budapesti szóbeli vetélkedőre is. — Nagy öröm volt, hogy negyven pályázóból csak 11-et hívtak meg, s abból négy szentlőrinci volt — folytatja a tanárnő. — A felkészülés során rengeteget beszélgettünk, olvastuk a korabeli rádiónyilatkozatokat, sajtót. A gyerekek nagyon érdeklődőek voltak, sokat kérdeztek, s úgy érzem, közelebb került hozzájuk ez a kor, az 50-es évek. S ha felejtenek is majd később a tényszerű adatokból, mindenképp megmarad számukra egy rálátás ezekre az időkre. A vetélkedőn Vida Viktor III. helyezést ért el, s a többiek is derekasan megálltak a helyüket. A prominens személyiségekből álló zsűri — tagjai voltak többek között Csutka István, Wittner Mária, Gyarma- thy Dezső — végül úgy határozott, hogy a négy diákot fel- ikészitő tanárnak különdíjat is ad, igy Somogyiné Lakos Erikát 20 ezer forinttal jutalmazták. M. K. Az adófizetési rendszer sajátosságai miatt ez év végén is várható a befizetések ugrásszerű megnövekedése a december 28-át követő három napon, bár előreláthatólag nem lesz akkora, mint 1990 végén volt — tájékoztatta Nasz- vadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára kedden az MTI-t. Ezzel a befizetési csúccsal számolnak a Pénzügyminisztériumban, amikor 90—95 milliárd forintra becsülik az idén várható költségvetési hiányt. Az idén azonban korántsem várható az előző évit meghaladó összegű befizetés. Tavaly ugyanis a befizetési csúcsot tovább fokozta, hogy a vállalatok túlbecsülték várható nyereségüket, aminek alapján a szükségesnél több adóelőleget fizettek be. így egy igen jelentős, közel 11 milliárd forintos adóelőleg túlfizetésre került sor. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a túlfizetés ciklikusan ismétlődő jelenség, tömeges túlfizetés kétévenként jelentkezik. Az egyik évben a vállalatok bátrabban becsülik meg nyereségüket, s így a ténylegesen jelentkező adónál több adóelőleget fizetnek be, a rákövetkező évben pedig óvatosabban számolnak és esetleg az is előfordulhat, hogy a tényleges adó mértékét sem érik el a befizetések. Törvényt ülünk Rövidesen hallhatom a nyilatkozatokat a Rajk-perről. Test- és tűzközeli tanúk beszélnek arról, holló a hollónak hogyan is vájhatta ki a szemét. A sikeres kísérletről, hogy az Eszme az önfenntartás ösztönét is felszámolni képes. Az ötvenes évek funkcionáriusai kerülnek rövidesen a képernyőre - a törvénymódosításról még vitatkozik a Parlament. Kérdés csak az, következetes lehet-e a bűnösökért kiáltó elv a gyakorlatban is? Az elfolyó idő — a történelem mélyéről felbukkanó szótalan halottak és a paragrafusok horgaival előhalászott szennyes uszadék közül kipécézhetők-e a főbenjáró bűnök? Vagy ez az igazságosztó lendület, a régi leszámolások visszájaként egyetlen, valamennyiünkre árnyékot vető zárójelbe teszi az elmúlt negyven évet — ahogyan azt az egyik képviselő megjegyezte? Fölrémlik bennem az idősebb képviselők türelmetlensége is, akik e szomorú döntési helyzet felelősségéről beszéltek, s hogy szavazzunk most már sürgősen, itt az idő és alkalom, hiszen a jogászok igen pontosan megfogalmazták, hogy a törvénymódosítás teljességgel alkalmatlan a kizökkent idő tárgyalótermi helyretolására, míg mások ugyanígy bebizonyították, hogy a politikai okók miatt abbamaradt bűnüldözés megújítására minden jogi lehetőség adott. S ekkor úgy látszott, mintha szavazni — vakmerőségünket is példázandó- a tanácstalanság tetőpontján tudnánk csak igazán. Egy hátsó sorokban ülő, újságot lapozgató képviselő egykedvűsége mindenesetre jelzi, őt sem Washington ötvenhat őszén tanúsított tartózkodása, sem a verőlegények brutalitása nem érdekli különösebben. A bosszúállás kétarcú angyalával szemben politikai érvei maradhatnak a liberalizmus közönyének is. A láncreakcióval fenyegető tetemrehívásnól nem a megbocsátás, de a hatalomváltással részben már bekövetkezett erkölcsi elégtétel nagyobb erőt jelenthet — az említett lengyel, cseh és a skizofréniáig tragikus keletnémet példánál reménykeltőbbnek a spanyol és a brit. És a félelmekkel együtt erősödhet fel a sanda vagy éppen jogos gyanú a legsértet- tebb és Teghangosabb vádas- kodókkal szemben, hiszen, hogy ki akar a múlt leleplezéséből politikai tőkét kovácsolni, s ki nem — eldönthe- tetlenné válik. Pedig az igazságra szomjasak vagyunk, különösen, ha egy presszóaszta! kényelmes fedezékéből is szemügyre vehetjük a kihez—kihez éppen kegyessé váló történelmet. Vagy éppen ellenkezőleg: ha lázadózásainkhoz keresünk történelmileg is igazolható célpontot, amikor az öreg gyárak rozsdától ragyás gépeitől búcsúzva találjuk magunkat az utcán, vagy rozzant íróasztalokba kapaszkodunk, amelyek eddig is csók a teljes foglalkoztatottság ábrándját szolgálták. És minél szegényebbek vagyunk, és minél elesettebb- nek hisszük magunkat, annál kevésbé leszünk képesek a jog nemes fölényére a bosszú politikába csomagolt indulataival szemben. A képernyőn már Gáspár Sándor, Óvári Miklós, Kállai Gyula tekintete. Ezen a napon, amikor az áldozatok emlékére gyertyák gyűltök az országban, kezdték meg Vitézy László a „Legvidámabb barakk” című, tizennégy részes dokumentum- filmjének vetítését. Ezen a napon láthattuk a Csernobilről szóló drámai játékfilmet is. Nem tudom, csak remélem, hogy mindez — Eörsi Istvánnak a tömegindulatok fölötti ámulatával együtt —, nemcsak a múlttal való szembenálláshoz, hanem a társadalmi közmegegyezéshez, a megbékéléshez is gyűjtött érveket. Ez utóbbiaknak ugyanis híjával vagyunk. Bóka Róbert
