Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-06 / 304. szám

1991. november 6., szerda uj Dunántúli napiö 3 „Az elnevezés és a hatáskör másodrendű kérdés" Pécsi gazdasági napok Francia iskolapadban a köztársasági megbízottak Elkészült a pécsi ipari zóna társasági szerződéstervezete A francia Belügyminisztérium meghívására és költségére a közelmúltban a magyar köz­társasági megbízottak két he­tet Franciaországban töltöttek, hogy közvetlen közelről megis­merhessék a francia közigaz­gatási rendszert. Egy hétig a ■francia Belügyminisztérium ok­tatási központjában közigazga­tási szakemberektől kapták az információkat az „iskolapad­ba" ültetett köztársasági meg­bízottak. Egy hetet pedig vi­déki prefektúrókan, az ottani „köztársasági megbízotti hiva­talokban” töltöttek el, azok működésének tanulmányozásá­ra. Franciaországi tapasztala­tairól beszélgettünk dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkárral, Baranya, Somogy és Tolna megye köztársasági megbízott­jával. — A francia közigazgatás Napóleon óta egészen 1982-ig változatlan volt, akkor decent­ralizálták a rendszert, a pre­fektusok hatalmát mérsékelték. Azonban a prefektusok erősen megnyirbált hatalmát ha ösz- szevetjük a köztársasági meg­bízottakéval, emezeké szolid árnyéka a francia kollégáik­hoz képest. A prefektusok kép­viselik a megyékben az összes minisztériumot, irányítják a csendőrséget és a rendőrséget, de még a szüret időpontját is ők határozzák meg. Az újkori demokrácia őshazájában az állam erős kézzel tartja kezé­ben a közigazgatást. — A Irancia közigazgatás lehet-e az egyik alternatívája a magyar közigazgatási mo­dell kialakításának? — Igen, mert a hozzánk terü­letileg és történelmileg is kö­zelebb álló ausztriai és német rendszereket nem lehet adap­tálni, lévén azok szövetségi államok. A francia közigazga­tás bevált, működőképes mo­dell, ott nem kifogásolják a közigazgatási rendszert. Az el­lenzék nálunk „forradalmat" robbantana ki, ha a kormány ilyen erősen centralizált köz- igazgatást kívánna bevezetni, de nálunk ezt nem is tervezi senki. Egy az egyben nem is lehetne adaptálni a rendszert országaink különbözősége és eltérő történelmi hagyományai miatt. — Milyen tapasztalatokat szereztek a Franciaországban eltöltött két hét alatt? — Mindenféle ideológia nél­küli, pofon egyszerű dolgokat láttunk. A francia közigazga­tási bíróságok telepítése és működése gyakorlatának átül­tetését mindenképpen megfon­tolás tárgyává tenném. Fran­ciaországban a legfontosabb elv — és nálunk is annak kell .lennie —, hogy az önkormány­zatok törvényességi ellenőrzé­sét biztosítani kell. — A jelenlegi vitatott ma­gyar önkormányzati, illetve közigazgatási rendszerben hol módosítana ön? — A magyar önkormányzati ■és közigazgatási rendszer po­litikai kompromisszum eredmé­nye, de nemcsak ezért kifogá­solható. A megye mint önkor­mányzat jelenleg csupán in­tézményfenntartó szerepet tölt be, a megyének vissza kellene kapnia korábbi funkcióinak egy részét. Az állami törvé­nyességi ellenőrzés megléte az önkormányzatok felett elsőren­dű kérdés, mint ahogy már említettem. Art, hogy miként Beszélgetés dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkárral, köztársasági megbízottal Üjabb érdekes előadások­kal folytatódott tegnap a Pé­csi gazdasági napok rendez­vénysorozata a pécsi városhá­za dísztermében. Az érdeklő­dő gazdasági szakemberek többek között a hazai jog­rendszer és a vállalkozások közötti kapcsolatokról, a ma­gyar—francia és a magyar- amerikai regionális kapcsolat- teremtés eredményeiről kaptak hasznos információkat. A nap legizgalmasabb programja az EZIT (Trieszti Ipari Zóna Társaság) és a mellette működő BIC (Vállal­kozói Innovációs Központ) szakembereinek beszámolója volt munkájukról, a pécsi ipa­ri zóna kialakításában terve­zett részvételükről. ígéretük­höz híven az olaszok a rész­letes megvalósíthatósági tanul­mánytervekkel érkeztek a re­gionális gazdasági fórumra, elképzeléseik a magyar sajá­tosságokat figyelembe véve hasznosítják valamennyi ked­vező trieszti tapasztalatot, eredményt. A pécs-baranyai régió fejlesztésének egyik le­hetőségét adó pécsi ipari zó­na három lépcsőben kezdheti meg működését. Az infrastruk­turális lehetőségek megterem­tése után lehet letelepíteni a feltételeknek megfelelő (kör­nyezetkímélő, magas techno­lógiai szintű) vállalkozásokat, majd ezt követően biztosíta­ni kell a működés adminiszt­ratív oldalát is. Az olasz szakemberek mindhárom fel­adat tekintetében teljes együttműködési szándékot ta­núsítanak. Mint elmondták, a vállalkozás sikere érdekében már most el kell kezdeni a helyi és nemzetközi pénzügyi források aktivizálását, a ma­gyar, olasz és más külföldi befektetők szervezését. A tervek megvalósulásának következő lépése egy rész­vénytársaság megalakítása lesz (olasz—magyar tőkearány 50—50%). A társasági szer­ződés tervezetét a magyar fél elkészítette, azt tegnap délután zárt kuratóriumi ülé­sen véleményezték a Pécs-ba­ranyai Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tagjai. A pontos fordítások elkészítését ■ és az egyeztető tárgyalások meg­tartását követően nem kizárt, hogy már a közeljövőben megszületik a részvénytársasá­gi szerződés. A terveket készítő olaszok ezúttal ellátogattak a Pécsi Állami Gazdaságnak az ipari zóna által érintett területeire is. A kérdéses 70 hektár ügyé­ben közeledtek ugyan a tár­gyalók álláspontjai, végső döntés azonban csak a jövő héten várható. A témában közvetítő szerepet vállalt a földművelésügyi tárca, az érintettek november 12-én mennek — várhatóan utolsó - egyeztető tárgyalásukra a mi­nisztériumba. K. E. Lesz-e adótúlfizetés az idén? fogják nevezni az ellenőrzés­sel megbízott hivatal vezetőjét, és milyen hatáskörrel rendel­kezik. az másodrendű dolog.- Nálunk az ellenőrzés ki­alakítását erős politikai viták előzték meg másodrangú kér­désekről: elnevezésekről.- Franciaország nem feudá­lis ország, nem királypárti, de imégis középkori elnevezéssel, például pecsétőrnek nevezik az igazságügy-minisztert, de álta­lánosságban is megőrizték az évszázadoson bevett elnevezé­seket. A kilencszáz éves ma­gyar közigazgatási szótár sa­játosan magyar kifejezéseket tartalmaz - így a korábban vitatott főispán, alispán elne­vezéseket —, ez komoly érv a bevezetésükre, de erről politi­kai vitát nyitni rövid távú gon­dolkodást tükröz. Hosszabb tá­vú gondolkodás szükségeltetik: egy jól működő magyar köz- igazgatási és önkormányzati modellt kel! létrehozni. Szíjártó József Gaál Beáta, Végh Ildikó, Palkó Zoltán és Vida Viktor felkészitötanárukkal, Somogyiné Lakos Erikával (jobboldalt) Fotó: Prokszo László Szentlőrinci siker az 1956-os vetélkedőn A Lakitelek Alapítvány nyá­ron írta ki az „1956 tanköny­veinkben” című pályázatát. iSomogyiné Lakos Erika, a Szentlőrinci Kísérleti Gimnázi­um tanára nem volt rest, s a vakáció kellős közepén elkez­dett olyan diákokat keresni a pályázatra, akikről tudta, hogy történelem-fakultációra jelent­keztek, érdeklődőek, s ebből a tárgyból akarnak majd felvé­telizni. Úgy is indult a felké­szülés, hogy ez egy jó lehető­ség, próba arra, mit is tudnak elérni, ha igyekeznek. — Nem volt nehéz megagi­tálni a gyerekeket — mondja a tanárnő —, mert bennük is megvolt az elemi igény, hogy kicsit tisztábban lássanak 1956 ügyében. S ha nem is lehet kideríteni az igazságot minden szemszögből, legalább megpróbáljunk közelebb kerül­ni hozzá. A verseny két részből állt, első lépésben egy dolgozatot kellett írni a korábbi tanköny­vek 1956-értékeléséről. A négy versenyző, Végh Ildikó, Gaál Beáta, Palkó Zoltán és Vida Viktor különböző szempont szerint oldotta meg a felada­tot. Volt, aki Nagy fmre sze­mélyére, más Mindszenty bíbo­rosra irányította figyelmét. Bár alapos munkát végeztek, mégis ők maguk lepődtek meg a legjobban, hogy mind a négy tanulót kiválasztották a budapesti szóbeli vetélkedő­re is. — Nagy öröm volt, hogy negyven pályázóból csak 11-et hívtak meg, s abból négy szentlőrinci volt — folytatja a tanárnő. — A felkészülés során rengeteget beszélgettünk, ol­vastuk a korabeli rádiónyilat­kozatokat, sajtót. A gyerekek nagyon érdeklődőek voltak, so­kat kérdeztek, s úgy érzem, közelebb került hozzájuk ez a kor, az 50-es évek. S ha felej­tenek is majd később a tény­szerű adatokból, mindenképp megmarad számukra egy rálá­tás ezekre az időkre. A vetélkedőn Vida Viktor III. helyezést ért el, s a töb­biek is derekasan megálltak a helyüket. A prominens szemé­lyiségekből álló zsűri — tagjai voltak többek között Csutka István, Wittner Mária, Gyarma- thy Dezső — végül úgy hatá­rozott, hogy a négy diákot fel- ikészitő tanárnak különdíjat is ad, igy Somogyiné Lakos Erikát 20 ezer forinttal jutalmazták. M. K. Az adófizetési rendszer sa­játosságai miatt ez év végén is várható a befizetések ugrás­szerű megnövekedése a de­cember 28-át követő három napon, bár előreláthatólag nem lesz akkora, mint 1990 végén volt — tájékoztatta Nasz- vadi György, a Pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára kedden az MTI-t. Ezzel a befizetési csúccsal számolnak a Pénzügyminiszté­riumban, amikor 90—95 mil­liárd forintra becsülik az idén várható költségvetési hiányt. Az idén azonban korántsem várható az előző évit megha­ladó összegű befizetés. Tavaly ugyanis a befizetési csúcsot tovább fokozta, hogy a válla­latok túlbecsülték várható nye­reségüket, aminek alapján a szükségesnél több adóelőleget fizettek be. így egy igen je­lentős, közel 11 milliárd forin­tos adóelőleg túlfizetésre ke­rült sor. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a túlfizetés cikliku­san ismétlődő jelenség, töme­ges túlfizetés kétévenként je­lentkezik. Az egyik évben a vállalatok bátrabban becsülik meg nyereségüket, s így a ténylegesen jelentkező adónál több adóelőleget fizetnek be, a rákövetkező évben pedig óvatosabban számolnak és esetleg az is előfordulhat, hogy a tényleges adó mértékét sem érik el a befizetések. Törvényt ülünk Rövidesen hallhatom a nyi­latkozatokat a Rajk-perről. Test- és tűzközeli tanúk beszél­nek arról, holló a hollónak ho­gyan is vájhatta ki a szemét. A sikeres kísérletről, hogy az Eszme az önfenntartás ösztönét is felszámolni képes. Az ötve­nes évek funkcionáriusai kerül­nek rövidesen a képernyőre - a törvénymódosításról még vi­tatkozik a Parlament. Kérdés csak az, következetes lehet-e a bűnösökért kiáltó elv a gya­korlatban is? Az elfolyó idő — a történelem mélyéről felbuk­kanó szótalan halottak és a paragrafusok horgaival előha­lászott szennyes uszadék közül kipécézhetők-e a főbenjáró bű­nök? Vagy ez az igazságosztó lendület, a régi leszámolások visszájaként egyetlen, vala­mennyiünkre árnyékot vető zá­rójelbe teszi az elmúlt negy­ven évet — ahogyan azt az egyik képviselő megjegyezte? Fölrémlik bennem az idősebb képviselők türelmetlensége is, akik e szomorú döntési hely­zet felelősségéről beszéltek, s hogy szavazzunk most már sür­gősen, itt az idő és alkalom, hiszen a jogászok igen pon­tosan megfogalmazták, hogy a törvénymódosítás teljességgel alkalmatlan a kizökkent idő tárgyalótermi helyretolására, míg mások ugyanígy bebizo­nyították, hogy a politikai okók miatt abbamaradt bűnüldözés megújítására minden jogi le­hetőség adott. S ekkor úgy látszott, mintha szavazni — vak­merőségünket is példázandó- a tanácstalanság tetőpontján tudnánk csak igazán. Egy hát­só sorokban ülő, újságot la­pozgató képviselő egykedvűsé­ge mindenesetre jelzi, őt sem Washington ötvenhat őszén ta­núsított tartózkodása, sem a verőlegények brutalitása nem érdekli különösebben. A bosszúállás kétarcú an­gyalával szemben politikai ér­vei maradhatnak a liberalizmus közönyének is. A láncreakció­val fenyegető tetemrehívásnól nem a megbocsátás, de a ha­talomváltással részben már bekövetkezett erkölcsi elégtétel nagyobb erőt jelenthet — az említett lengyel, cseh és a skizofréniáig tragikus kelet­német példánál reménykel­tőbbnek a spanyol és a brit. És a félelmekkel együtt erő­södhet fel a sanda vagy ép­pen jogos gyanú a legsértet- tebb és Teghangosabb vádas- kodókkal szemben, hiszen, hogy ki akar a múlt leleple­zéséből politikai tőkét ková­csolni, s ki nem — eldönthe- tetlenné válik. Pedig az igazságra szomja­sak vagyunk, különösen, ha egy presszóaszta! kényelmes fedezékéből is szemügyre ve­hetjük a kihez—kihez éppen ke­gyessé váló történelmet. Vagy éppen ellenkezőleg: ha láza­dózásainkhoz keresünk törté­nelmileg is igazolható célpon­tot, amikor az öreg gyárak rozsdától ragyás gépeitől bú­csúzva találjuk magunkat az utcán, vagy rozzant íróaszta­lokba kapaszkodunk, amelyek eddig is csók a teljes foglal­koztatottság ábrándját szolgál­ták. És minél szegényebbek vagyunk, és minél elesettebb- nek hisszük magunkat, annál kevésbé leszünk képesek a jog nemes fölényére a bosszú po­litikába csomagolt indulataival szemben. A képernyőn már Gáspár Sándor, Óvári Miklós, Kállai Gyula tekintete. Ezen a napon, amikor az áldozatok emlékére gyertyák gyűltök az országban, kezdték meg Vitézy László a „Legvidámabb barakk” című, tizennégy részes dokumentum- filmjének vetítését. Ezen a na­pon láthattuk a Csernobilről szóló drámai játékfilmet is. Nem tudom, csak remélem, hogy mindez — Eörsi Istvánnak a tömegindulatok fölötti ámu­latával együtt —, nemcsak a múlttal való szembenálláshoz, hanem a társadalmi közmeg­egyezéshez, a megbékéléshez is gyűjtött érveket. Ez utób­biaknak ugyanis híjával va­gyunk. Bóka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom