Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-28 / 326. szám

1991. november 28., csütörtök űj Dunántúlt napló 5 nlv6K« mTOriliaCIOKt CBCpíBIbbCsIb^pcsic Grazi statisztikusok Pécsett Kétnapos tanácskozás Mohácson Grazi és pécsi statisztikai szakemberek tanácskoznak harmadik napja Pécsett. Dr. Paul Tremmelt, a grazi önkor­mányzat statisztikai, választási és népességügyi hivatalának igazgatóját és munkatársát no­vember 26-án dr. Novák Zol­tán, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának igazgatója fo­gadta, aki hat ország múlt évi bécsi városstatisztikai konfe­renciáján kezdeményezte a graziakkal való együttműkö­dést. Graz hasonló nagyság- rendű Péccsel, másrészt a ke­Brit napok Ezzel a címmel tartanak egyhetes olyan rendezvényso­rozatot Pécsett, a Nevelési Központban, az intézmény an­gol' tagozatos gimnáziumának 3 kezdeményezésére, melynek célja az angol nyelv, kultúra és életmód megkedveltetése. Korábban zártkörű volt ez a srogram, most nyilvános, vagy- s minden olyan intézmény je- en van Pécsről, ahol angollal foglalkoznak. így képviselteti magát hat középiskola egye­bek között a vetélkedőkön, ze­nés és játékos eseményeken, melyeknek a tetőzése ma 18 érakor van, és Mrs. Stephen Parrot a legfinomabb angol konyhai remekekkel rukkol ki, miközben megszólaltatják a negyvenes évek brit rádiókban átszőtt zeneszámait. KISZÖV­Kiadvány Harminchét baranyai ipari izövetkezet mutatkozik be a 3aranya Megyei Ipari Szövet- tezetek Szövetségének új ki- ndványában. A szép kivitelű, színes brosúra három nyelven, otókkal illusztrálva ajánlja a cülönböző cégek tevékenysé­geit, termékeit, szabad kapa­citásait. >écsi estőművész j Fantáziában Ismét találkozhatnak az ér- leklődők Mohácsi László pécsi estőművész alkotásaival. Mo- lácsi László — hazánkban és nár külföldön is számos ki- illításon sikeresen szerepelt - ezúttal a pécsi, Kállai Éva téri :antázia üzletházban mutat- rozik be, ahol derűs hangula- ú, élénk tájképek, természet- iözpontú festmények láthatók. Vádemelés (lapka György dien A rendőrség vádemelésre ett javaslatot Klapka György smert vállalkozó és hét társa dien a devirag'azdálkodás negsértése és más bűncselek- nények alapos gyanúja miatt - jelentették be szerdán az >rszágos Rendőr-főkapitányság a jtótá j ékoztatój á n. 5ten neghaltak Az Országos Rendőr-főkapi- ányságtól szerdán reggel ka- iott tájékoztatás szerint az el- íúIt 24 óráiban a közutakon sszesen 63 személyt ért bal- set: öten meghaltak, 26-an úlyos és 32-en könnyű Sérü­lt szenvedtek. let-közép-európai városok kö­zül csak városunkkal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot. A hagyományteremtésként in­dult első találkozóval, össze­hasonlító vizsgálattal Pécsnek a szakmai fejlődés a célja, az élénk információcsere az itt­honi folyamatokhoz nyújthat segítséget. Másfelől a friss sta­tisztikai elemzésekkel a gra­ziak - a hazánk piaci, beru­házási lehetőségei iránt ér­deklődő — osztrák kereskedők­nek, vállalkozóknak tudnak ké­pet adni a magyar társada­lom foglalkoztatottságáról, gaz­daságáról, termelési struktúrá­járól. A találkozón máris konk­rét eredmények születtek: ja­nuártól ausztriai idegenforgal­mi hivatalokban terjesztik a Pécsről és Baranyáról havon­ta készített, a legfontosabb és legfrissebb adatokat tartalma­zó zsebrevágható kis leporel­lókat, és rendszeres — főként idegenforgalmi - információ- cserét bonyolítanak majd a testvérvárosok. A jövő nyáron pedig közös összehasonlitó, elemző grazi—pécsi statisztikai kiadványt jelentetnek meg. A magyar statisztikusok lé­pésváltás, változások előtt áll­nak. így a legaktuálisabb prob­lémák, az áttérés, az új fo­gyasztási árumegfigyelés, az adatszolgáltatási morál miként­jében várhatunk segítséget nyugati szomszédainktól. A grazihoz hasonló folyamat ját­szódik le Baranyában, az em­berek szívesen költöznek a városkörüli zöldövezetbe. Tröszt É. Akciót kezdeményezett a KDNP Adományok Siklóskodonynak Osztrák orvosi műszerek kerültek a lavór helyére A falu apraja-nagyja megjelent az Ausztriából érkezett szállítmány fogadására Fotó: Läufer László Volkswagen kisbusz (tartalék motorral), elektromos írógép, fűnyíró, másológép, tűzoltóké­szülék, íróasztal, irodaszék, női és férfi ruhák, valamint orvosi műszerek érkeztek tegnap Ausztriából Siklósbodonyba. A körülibélül 140 lakosú kis falu- rtak ezek az adományok na­gyon sokat jelentenek, hiszen a körzeti orvosi rendelőben eddig mindössze egy lavór állt, a polgármesteri hivatalt pedig ajtó és ablak nélkül vette ál Roll Miklós polgármester. Az a dolmányok érkezése a Keresztény Demokrata Néppárt Baranya megyei vezetősége közreműködésének köszönhető. Mint Ursprung János megyei elnöktől megtudtuk, 1990 már­ciusában egy grazi meghívás alkalmával építették ki a Graz környéki községek önkormány­zati szövetségével a jelenlegi kapcsolatot. Mivel osztrák test­vérfalut nem tudtak szerezni a hátrányos helyzetű baranyai kisközségeknek, végül is abban állapodtak meg, hogy az oszt­rák szövetséq rendszeres segít­séget nvújt az elmaradott magyar falvaknak. Ennék a megállapodásnak első lépése­ként nyújtották át tegnap dr. Hanns Fallada és dr. Hanns Schiele főtanácsosok Siklósbo- donynak az adományokat. A főként cigányok által la­kott kis falu jól tudia majd hasznosítani az adományokat. A Volkswagen kisbusszal ki­rándulásokat, színház-mozi láto­gatást szerveznek és esetleg gyógyszer beszerzésére és ebédszállításra is felhasznál­ják. Az irodai berendezésekkel pedig a polgármesteri hivatali szerelik fel. Roll Miklós szerint a falu saját költségvetéséből nagyon sokára tudott volna csak hasonló berendezésekre áldozni, hisz jelenleg még ve­zetékes ivóvíz helyett is nitrá- tos vízzel kell beérniük. A Siklóslbodonnyal elkezdő­dött seqítségmyújtósi folyamat Hetvehelven folytatódik majd. A leqjóbban rászoruló falvakat a Keresztény Demokrata Nép­párt választja ki, de várják azoknak a községeknek jelent­kezését, akik úay aondolják, szintén nagy szükségük lenne segítségre. P. V. Takarékoskodik a uíziigyí ágazat Beruházások indítására jövő­re sincs semmi esélyük, mond­ta dr. Szilárd György, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője azon a két­napos vízügyi konferencián, melyet kedden, szerdán tar­tottak Mohácson, a Csele Ho­telben. Az ország 12 vízügyi igaz­gatóságának vezetői, igazga­tóhelyettesei és a szakágaza­tok osztályvezetői, miután a belvízi főműveik őszi szemlé­jét a közelmúltban megtartot­ták, e találkozó alkalmából tájékoztatták egymást a bel­vízvédelem, a vízrendezés, a mezőgazdasági vízhasznosítás, a meliorációs munkák jelen­legi helyzetéről, vázolták az 1992-es évre vonatkozó fonto­sabb teendőket, illetve szól­tak a víztársulatok szerepéről. A különböző témák kapcsán - mint a kárelhárítás, a környe­zetvédelmi feladatok, vagy az önkormányzatokkal kialakítan­dó együttműködésük — a hoz­zászólók szinte kivétel nélkül kitértek a szűkös pénzügyi le­hetőségeikre. Dr. Szilárd György főosztályvezető is kihangsú­lyozta, hogy pl. a húszmilliós beruházást igénylő Baranya- csatorna megépítéséhez sem kezdtek hozzá, hiába lenne rá igen nagy szükség a megye belvízrendezésénél, amikor a szivattyútelepeik egy részén az 1800-as évek eleje óta üze­melő szivattyúk mellett már a 20-25 éve telepítettek is meg­érettek a cserére. Rég le­mondtak a csatornák évente kétszeri kaszálásáról, és a vi­zek iszaptalanítására sem te­lik. Eqyetlen céljuk a megkez­dett beruházások mielőbbi be­fejezése, hogy az elhúzódó munkálatok se növeljék a költ­ségeket. A konferencia alkalmával vitatták meg a jövő évi víz­kárelhárítási feladataikat is, melynek stratégiáját a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisz­térium Kollégiuma a közel­múltban fogadta el. B. M. Kormánydöntés a bányász­nyugdíjakról A tervek szerint a csütörtöki kormányülésen írják alá a bá­nyásznyugdíjakról szóló rende­letet, amelyet november 21-én már elfogadott a testület. Eszerint életkorától függetlenül bányásznyugdíjra jogosult az a föld alatti dolgozó, obi 'leg­alább 5 ezer műszokot — 25 évet — töltött föld alatti mun­kahelyen és akinek munkahe­lye december 31-ét követően megszűnik a bányavállalatnál. Vonatkozik azokra is, akik az igénybejelentés időpontjában rendszeres szociális járadék­ban, bányászdolgozók egész­ségkárosodási járadékban, bá­nyászati keresetkiegészítésben, illetőleg munkanélküli járadék­ban részesülnek. A imélybányászatra vonatko­zó, korlátozott idejű föld alatti m u nikavég zéshez ka peso l ód ó nyugdíjazás bevezetését hat éve próbálja elérni a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelyre a bányá­szat szerkezetátalakításáról szóló 1990. Októberi kormány- határozat után nyílt lehetőség. A kormány egyelőre rendelet formájában szabályozza a bá­nyásznyugdíjakat, a későbbi­ekben azonban elképzelhető, hogy a bányatörvény fog ren­delkezni róla. A rendelet 1992. január 1- jén lép hatályba, három év alatt fokozatosan vezetik be. Az első évben 1100, a követ­kező években pedig összesen 3000 bányász kedvezményes nyugdíját biztosítja. A rendelet megfogalmazza, hogy a 'bá­nyásznyugdíjat a nyugdíjak emelése, kiegészítése esetén és minden egyéb más vonatko­zásban a társadalombiztosítás­ról szóló törvény szerint öreg­ségi nyugdíjnak kell tekinteni. A bányásznyugdíj fedezetét az öregségi nyugdíjkorhatár betöl­téséig az állami költségvetés téríti meg a társadalombizto­sítási alapnak. Pénzhiány és érdekellentét — kitörni a kényszerhelyzetből Iskolaszövetkezetek és alapítványok Az iskolák működtetése az önkormányzatok feladata és egyben kötelessége, azonban a színvonalas oktatáshoz ke­vés központi támogatást kap­nak, és várhatóan a jövőben sem fog a mostani összeg ug­rásszerűen növekedni, hogy az elégséges szintet meghaladja. Erről a problémáról beszél­gettünk Brandstötter György- gyel, a Baranya Megyei Köz­gyűlés Hivatalának az okta­tási és művelődési referen­sével. — Az önkormányzatok más támogatásokból és saját bevé­teleikből rákölthet az iskolái­ra. De azoknak a kistelepülé­seknek a költségvetését, ame­lyek iskolákkal rendelkeznek, eddig is nagymértékben az oktatásra kellett költeni. Ezek az önkormányzatok sokszor kerülnek kényszerhelyzetbe, vagy az iskolára fordítják a pénzt, vagy lefaragnak az is­kolák költségvetéséből, hogy másra is tudjanak költeni, ösz- szevonják a tanulócsoportokat, az alsó tagozaton négy osz­tályból kettőt csinálnak, csök­kentik a pedagóguslétszámot, hogy bért takarítsanak meg. — Igen, de a legnagyobb baj, hogy ez az érdekellentét az iskola és az önkormányzat között végső soron a gyereke­ken csattan. — Annak a pozitívumnak, hogy nőtt az iskolákat fenn­tartó önkormányzatoknak a joga az oktatási intézményei­vel szemben, igen negatív ha­tásai az előbb említettek. A kényszerhelyzetből való egyik kitörési pontja azok a próbál­kozások, hogy iskolaszövetke­zeteket és alapítványokat hoz­nak létre. Az iskolaszövetkezetek, me­lyek különféle termelői tevé­kenységet folytatnak, és az is­kolák fejlesztéséért létrehozott alapítványok a szűkös gazda­sági helyzetünkben is kisebb- nagyobb múltra tekinthetnek vissza Baranyában. Az egyik legsikeresebb isko­laszövetkezet a diósviszlói, az Általános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségétől már kétszer kapott dicsérő oklevelet, majd országos nagydíjat is nyertek, a mai napon pedig a Kiváló iskolaszövetkezeti címet veszik át az ÁFEOSZ-székházban, Budapesten. A Kincseskert Iskolaszövet­kezeti Csoport annak ellenére érte el sikerét az idei évben is, hogy a Siklósi ÁFÉSZ le­mondott róla nyolc iskolaszö­vetkezeti társával együtt. Az iskolaszövetkezetek teljesen ön­állóan gazdálkodnak, de egy jogi személynek képviselni kell őket. A diósviszlóiak ezért felke­resték a siklósi takarékszövet­kezetet. A takarékszövetkezet elvállalta a képviseletüket. An­nál is inkább, mert a diósvisz­lói iskolában már régóta mű­ködik a 125 tanuló sulibankja, amelynek betétállománya már több mint kilencvenezer forint. És ami a legfontosabb, ahogy Schmidt Jenőné, az is­kolaszövetkezeti csoport tanár­elnöke mondta, a gyerekek na­gyon élvezik, mert mindenki szóhoz juthat, és önállóak, szinte kész vállalkozókként gondolkodnak. A kisebbek lát­ják. hogyan dolgoznak a na­gyobbak, és ők is megszeretik az egészet. Szíjártó J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom