Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-26 / 324. szám

1991. november 26., kedd uj Dunantüii napló 3 Segélyszállítmányok Dániából és Hollandiából * Csökkent a menekültek száma Drávaszabolcsnál Pécsett vakok és gyengénlátók számára Fehér botot osztottak a látóknak „Blindenamstaltnál” (Folytatás az 1. oldalról) Ikenése egyrészt az első mene­külthullám levonulása okozta, másrészt pedig az Ausztriában és Németországban dolgozó jugoszláv vendégmunkások a 'hétvégi szabadnapjaikon me­nekítették ki családjaikat Eszékről, Vinkovciból és az ost­romlott városok környező tele­püléséiből. * A Baranya Megyei Közgyű­lés által létrehívott és szerve­zett megyei menekültügyi koordináció tegnap tartotta ülését, amelynek a jugoszlá­viai események okozta újabb menekülthullám sajnálatos ak­tualitást adott. A tanácskozá­son részt vett dr. Bőgner Mik­lós címzetes államtitkár, köz­társasági megbízott, a;ki el­mondta, hogy a legutóbbi becslés szerint 37 ezer mene­kült van 'Bárányában, Somogy­bán és Tolnában, hivatalosan 24 ezer hazánkban menedéket kereső regisztráltatta magát, azaz jelentkezett a Menekült- ügyi Hivatalnál. A Köztársasági Megbízott 'Hivatala az elmúlt három hó­nap alatt közel húszmillió fo­rintot térített vissza a mene­külteket fogadó és rajtuk se­gítő városok, községek önkor­mányzatainak, a Dél-Dunántú- lon ez 58 önkormányzatot érintett. A koordinációs ta­nácskozáson, amelyen részt vettek Hanns Rehfeld Német­ország és Brunner Bállá Emí­lia Jugoszlávia pécsi főkonzul­ijai, szóba került, hogy ü me­nekültek hiányt szenvednek té­li lábbeliben, bébiápolási szerekben és felszerelésiben, valamint felnőtt fehérneműik­ben. Mohácson városi szinten is alakítottak már a menekült­ügyben érdekelt társadalmi és állami szervezetek, illetve szervek koordinációs tanácsot, de a Dunaparti városban a menekültek segélyezésének a mértékének és gyakoriságának egységesítése érdekében se­gélyezési könyvet is kiállítot­tak. A megyei koordináció is úgy döntött, köztük a humani­tárius és karitatív szervezetek, hogy elsősorban a regisztrált menekültéket segélyezi, de nem kötelező erejűen, hiszen mind­egyik szervezet az adományait saját maga (belátása szerint osztja szét. A segélyezési könyv a spekulációk és a visszaélé­sek elkerülését szolgálja. A siklósi önkormányzat kép­viselője azzal a javaslattal, il­letőleg kéréssel fordult az ál­lami hatóságokhoz, hogy a A pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság siker­rel tett eleget a maga vál­lalta feladatnak: a múlt hét végén a Vöröskereszt zászlai alatt tízezer könyvet szállítot­tak ki Erdélybe. Dr. Iglói Zoltán, a baráti társaság elnöke és kollégái több hónap szervezőmunka után indulhattak útnak, mi­után adományokból húsz er­délyi kis falu számára állítot­tak össze 500-500 magyar máriagyűdi átmeneti szállást, ami eddig is gyakorlatilag menekülttáborként működött, vegye át a 'Menekültügyi Hi­vatal, ezzel levéve Siklós vá­ros menekültekkel kapcsolatos gondjainak a felét. Révfalvi Csaba, a Menekültügyi Hiva­tal munkatársa közölte, hogy rövidesen átveszik a tábor üze­meltetését, továbbá elmondta, hogy az eddigi nyugat-európai országokon kívül Hollandiából és Dániából is érkezik segély­szállítmány. nem tartoztak a népszerűségi listák éllovasai közé, egyre in­kább úgy tűnik, hogy szükség van rójuk. A jelenleginél jóval több képzett, udvarias (ám szükség esetén határozott), a rendőri munkát szolgálatként teljesítő bűnüldözőre és „bűn­megelőzőre" van hazánkban szükség. Mint arról az elmúlt napokiban már hírt adtunk, az ország rendőri állománya vár­hatóan 1500 fővel bővülhet jö­vőre, ha a létszámemelést az Országqyűlés megszavazza. Körképünkben annak néztünk utána, hogy milyen igényekkel JÓDnek fel, mit remélnek a lét­számnövelés kapcsán 'Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye rendőrségi vezetői. — 'Hogy létszámgondjaink vannak, az kétségtelen — mon­dotta dr. Ernyes Mihály ezre­des. a Baranya Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőije. — Jól érzékelteti ezt a következő statisztika: míq a fejlett nyu­gati országokban csak 250- 350 lakos jut egy rendőrre, ad- dio nálunk, Baranyában ez_a szóim 455—500 közlőit van. Csak érdekességképpen emlí­tem meg, hogy a két világ­háború között egy magyar rendőrre csupán 250 Dolgár ju­tott, tehát nem kell feltétlenül ideaen országiba mennünk jó példáért. Mint dr. Ferenci! László ez­redestől, a Somogy Megyei fő- kapitányság vezetőjétől 'meg­tudtuk, náluk jelenleg 3 ezer a folyamatban levő bűnügyek száma. A leterheltség tehát igen nagy, év végére mintegy nyelvű könyvből álló apró „könyvtárat”, mely főleg gyer­mekirodalomból — Gőgös Gú­nár Gedeon, Mosó Masa mo­sodája, Fekete István és Gár­donyi Géza regényeiből — áll­tak, de természetesen a fel­nőttek számára is vittek olvas­nivalót. A könyvek mellett kap­tak helyet a sellyei általános iskola tanulói által gyűjtött játékok is. Tíz kiskönyvtár Szamosújvá- ron és a környező kistelepülé­Szobrászműhely Olvasóink emlékeznek Josef Bauerra? A kiváló frankfurti képzőművész-pedagógusról au­gusztus 8-i, vasárnapi la­punkban olvashattak, akit egy méltán kivételes kezdeménye­zés gazdájaként és magyar- országi elindítójaként tartha­tunk számon. A Siklósi Kerámiaműhelyben — Németország határain kívül először hazánkban! — vak és gyengénlátó gyerekek szob- rászszimpozionát vezette nagy pedagógiai érzékenységgel és szeretettel. A többhetes kurzus a gyerekek által készített, ta­pintással is „megszemlélhető” szobrok és a frankfurti vak szobrásznő, Annchen Kimmel műveinek bemutatójával zárult. A siklósi programot odaadás­sal segítő pécsi szobrászmű­vész, Pál Zoltán rövidesen meghívást kapott Frankfurtba, hogy a vakokat felkaroló né­met alapítvány, a Blindenamstalt munkájával megismerkedjen. — Nagyon jó hírekkel jöhet­tem haza - mondja Pál Zol­13 ezerre prognosztizálják az ismertté (váló) bűncselekmé­nyek szárnál — Mint ahogy általában az országban, nálunk is a közte­rületeken a legnagyobb a hi­ány. A létszámemelés esetén téhát mi is az „egyenruhások" számát kívánjuk növelni. Hogy hány főre lenne szükségünk? Ez bonyolult, összetett kérdés. Komolyabb technikai fejleszté­sekkel ugyanis embereket le­hetne kiváltani. 'Egyelőre azon­ban a létszámnövelés elkerül­hetetlen, főképp, ha figyelem­be vesszük a jugoszláviai ese­ményeket. Tulajdonképpen pár száz ember elférne még Somagy­ban. Röviden így sommázhat­juk a főkapitány kívánságlis­táját. Ha Fonyódon létrehoz­zák a tervezett kapitányságot. seken — Szépkenyerűszentmár- ton, ördöngősfüzes, Dés-Cic- hegy stb. - került szétosztás­ra, a többit Déva és a közeli falvak kapták, főként iskolák és református parókiák. Mint a dévai főesperes el­mondta, a magyar könyvek so­káig azért voltak tiltva, mert tudták, hogy a könyv fegyver, de nem a pusztítás fegyvere, hanem az épülésé, a megőr­zésé. M. K. Frankfurtban a tán, aki a hónap közepén ér­kezett vissza Frankfurtból. — Az IBM, a világhírű számító- gépes cég képviselői felaján­lották, hogy a Lions Klubok­kal együttműködve finanszíroz­zák az itthon nem kezelhető és esetleg operálható vak és gyengénlátó pécsi gyerekek németországi kezelését, illetve a műtéti beavatkozást, önzet­lenségük gesztusa az is, hogy az IBM finanszírozásával 1992. március 1-jétől két-három gye­reket hívnak meg vendégül a kísérőjükkel együtt, hogy az alapítvány frankfurti műhelyé­ben dolgozhassanak. Most nyílt meg a Blindenamstalt állandó galériája, és már az első tár­laton valamennyi alkotást meg­vásárolták az érdeklődők! Pé­csett a most alakuló szob­imár az maga 50—60 fős több­letigényt jelent. — Mi 70—75 fős létszámfej­lesztésre számítunk 1992-ben — összegezte elképzeléseiket dr. Borsos Gábor őrnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalának vezetője. — Tekin­tettel 21ala aprófalvas jellegé­re, a rendőrőrsök hálózatának (kiépítését tartjuk a legfonto­sabbnak. A fennmaradó lét­szám a bűnügyi állományt erősítheti. Meg kell azonban jegyeznem, hogy akit most fel­veszünk, az csak a kiképzését ■követően, vagyis 1—1,5 év múl­va válik teljes értékű rendőrré. Tolna 'megyében két évvel ezelőtt még „csak” 3600 is­mertté vált bűncselekményről szólhattak a statisztikáik. Ez az adat 1990-ben 5700-ra módo­sult, idén pedig — mint azt dr. Nagy Attilától, a megyei fő­kapitány referensétől megtud­tuk — 7—8 ezer közötti értéket prognosztizálnak. — Legalább 80—100 fős eme­lésre van szükségünk az első lépcsőben. Folytatni akarjuk ugyanis a rendőrőrsök, vidéki ■rendőrállomások kiépítését, amelyre jó példa a már mű­ködő dunaföldvári, simontor- nyai és tolnai őrs. Mindegyik megyére igaz, hogy már a tiszthelyettesi állo­mányba is csak érettségizettek kérhetik a felvételüket. A ki­alakult rendőrképnek ugyanis változnia kell. S hogy mennyi pénz jár mindehhez? Baranyá­ban a tiszthelyettesek kezdő 'bruttó fizetése 14 ezer forint körül alakul. Balog Nándor rászműhelynek az Ifjúsági Ház ad helyet, amit ugyancsak az alapítvány lát el a munkához szükséges zsírkővel. — Ki lesz a szakkör veze­tője? — Volt egy harmadéves rajz szakos főiskolás lány a sikló­si táborunkban, aki a gyere­keket minden alkalommal, ha erre szükség volt, nagy türe­lemmel fogta kézen. Csille Máriának hívják. Az alapít­vány mindent megtesz azért is, hogy a gyerekek szakmát, sőt szakmákat szerezzenek, ehhez speciális számítógépek állnak rendelkezéslükre, infor­mációt gyűjthetnek és közve­títhetnek, sőt újságot is szer­keszthetnek. Döbbenetes élmé­nyem volt a vakok és a látók találkozóin env fekete függö­nyökkel elsötétített moziterem­Tamásiban, a volt szovjet laktanya két lőszerraktárában fél évig vetőmagborsót tárol a helyi állami gazdaság. A Tol­na megyei kisvárost annak idején úgy hagyták el a szov­jet alakulat katonái, hogy rend és tisztaság maradt utá­nuk, így különösebb nagyta­karításra nem is volt szükség, iben, ahol egy tűhegynyi fény se szüremlett sehonnan, ahol a bárt csak félórás keresgélés után találtam meg, de az előre előkészített pa­pírpénzből a bár vak felszol­gálója pfennigre pontosan ad­ta vissza az aprót. A sötét­ben olyan ember ismert rám csak a hangom alapján, aki­vel talán csak egyszer váltot­tam szót. Kezdhettem volna az elején is: mielőtt a terembe léptünk volna, vak vendéglá­tóink egy-egy fehér botot nyomtak az érkező látók kezé­be... Itt döbbentem rá, hogy életük egy más dimenzióban zajlik, de érzésekben épp olyan nyitott és teljes, mint valamennyiünké. Az alapítvány munkájáról cikkek sora szá­mol be a német újsóqokban. B. R. csak a szokásos magtári fer­tőtlenítést kellett elvégezni, mi­előtt betárolták az 50 vagon exportcikknek szánt magborsót. Az állami gazdaság igazgató­ja, Hajdics József az MTI munkatársának elmondta, hogy a lőszerraktárok kiválóan al­kalmasak erre az igazán bé­kés célra. A Magyar-Román Baráti Társaság Erdélyben Szíjártó József Igények és remények a Dél-Dunántúlon Vélemények a rendőrségi létszámemelésről Mór csak érettségizetteket vesznek fel - a többség a közterületre és a bűnüldözéshez kerül Bár a rendőrök a múltban A külterületeken élők, az élet peremére szorultak ellenőrzése, védelme is fokozottan igénybe veszi a rendőröket Fotó: Läufer László Számonkérés MSZMP-dokumentumok alapján? A káderlapok is a megyei levéltárban vannak A „mószerolások”-ra is fény derül A Zétényi és Takács kép­viselők által jegyzett szá­monkérési törvény után a kormány sürgősséggel a parlament elé terjesztette új levéltári törvényjavasla­tát. A volt MSZMP-tago- kat is érintő tervezet sze­rint mivel a volt állampárt közhatalmi funkciókat töl­tött be, dokumentumai az állam tulajdonát kell, hogy képezzék. A sokak által po­litikai indíttatásúnak minő­sített tervezet kapcsán Rozs Andrást, a megyei levéltár osztályvezető levéltárosát kérdeztük a leendő törvény baranyai vonatkozásairól. Mint a levéltáros lapunk­nak elmondta, a megyei MKP-, MDP- és MSZM'P-do- kumentumok már több mint másfél éve a megyei levél­tárban vannak — egy, az MSZP-vel kötött megállapo­dásnak köszönhetően. Kuta­tásuk ennek megfelelően a levéltár igazgatójának és az MSZP megyei elnökének en­gedélyéhez kötött, s így ma­rad ez egészen addig, míg a levéltári törvény másként nem rendelkezik. Az utóbbi fél évben hat engedélyt ad­tak ki — kizárólag szakem­bereknek. Politikai szervezet egyébként nem is érdeklő­dött a levéltárban ezügy- ben. A cirka 1030 iratfolyómé­ternyi anyag nagy része (nagyjából 800 folyóméter) MSZMP-pártbizottsági és -alapszervezeti jegyzőköny­vekből áll, de megtalálha­tók közte a személyi anya­gok is. Kérdésünkre, hogy teljes dokumentáció áll-e a levéltár rendelkezésére. Rozs András úgy fogalmazott, nem zárható ki, hogy egyes „kóderlapok” még az átvé­tel előtt eltűntek, de mint mondta, a volt MSZMP-ta- gok döntő többségének sze­mélyi anyaga rendelkezésük­re áll. Az 1982-ig keletke­zett dokumentumokat már rendezték, az ezt követő időszak iratainak rendezése pedig — előreláthatólag — jövő év végére befejeződik. Mint a levéltárostól meg­tudtuk, az 1956-os baranyai és pécsi események doku­mentációja igen széles körű, így - külön engedéllyel — részleteiben is kutatható. A jelen pillanatban még tit­kosnak minősülő anyag az egyes nagyüzemekben tör­ténteket ugyanúgy tartal­mazza, mint például a saj­tóban dolgozók tevékenysé­gét, sőt az 1957-es, tehát a forradalom utáni bejelen­téseket, „mószerolásokat" is. A levéltáros szerint egyéb­ként ha a parlament a tör­vénytervezet elfogadása mel­lett teszi le voksát, az ön- kormányzati törvényt is mó­dosítania kell, hiszen eddig ez biztosította a pártok sa­ját irataihoz való jogát. Mi­több, egy két évvel ezelőtti törvény szerint ha a doku­mentumok nyilvánosságra hozatala személyiségi jogo­kat sérthet, a levéltár veze­tője saját hatáskörben meg­tagadhatja azok vizsgálatát. összegezve a jelenlegi helyzetet: pillanatnyilag az MSZP megyei elnöke és a levéltár igazgatója adhat csak engedélyt az állam- pórt dokumentumainak ku­tatására — amig a törvény és annak végrehajtási uta­sítása másként nem rendel­kezik. Erre viszont valószí- nűleq nem kell már sokáig várni ... Pauska Zsolt Vetőmagborsó a lőszerraktárban Sikeres misszió

Next

/
Oldalképek
Tartalom