Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-25 / 323. szám

1991. november 25., hétfő uj Dunántúlt napló 7 Milyen változások lesznek a felvételi vizsgákon? (I.) 1992. fanufir 1-jétöl Tudományegyetemek Magánközjegyzők A középiskoláik a napokban kapják meg azokat a füzeteket, amelyek az egyetemi-fői sikolaii felvételi eljárás 1992. évi újdon- ságaiit foglalják össze. -Ezek a változások a felsőoktatási in­tézmények felvételi szabályzataiban találhatók, és öt csoportra oszthatók: • a felvételi Irányszámok általában növekednek, néhány területen csökkennek, • 176 új szak indul 9 az intézmények 62 százalékában a pályázók megihatárázott csoportjait mentesítik a teljes vizsga vagy annak egy része alól, 9 néhány ‘intézményiben változnak a jelentkezés és az átjelentkezés feltételei, 9 új vizsgaformákat, pontozási eljárást vezetnek 'be és szinte minden egyetemen és főiskolán többletpontokat adnak meghatározott teljesítményékért. E cikksorozat Intézménytípusonként foglalja össze a legfon­tosabb elemeiket. A felsőoktatásba jelentkezőiknek azonban nem elegendő az itt leírtak ismerete. ‘Mielőtt — 1992. március elsejéig — beadják jelentkezési lapjukat valamelyik egyetemre vagy főiskolára, gondosan tanulmányozniuk keli a felvételi tájékoztatót, -mert ha nem ismerik annak részleteit, súlyos hátrányok érhetik őket. Expo-vita menetrend (MTI-Press) Felgyorsulni látszanak az Expó-vita eseményei. A hosszas (patthelyzet után, amit a Fővárosi önkormányzat, a Parlamentben pedig az SZDSZ és a Fidesz elutasító véleménye idézett elő, most lehetőség nyílik egy széles körű megállapodás létrejöttére. Ezen a héten intenzív tárgyalásokat folytatnak a kormányzat, illetve a budapesti önkor­mányzat illetékesei. Előre­láthatólag a‘ jövő hét ele­jén ül a tárgyalóasztalhoz a kormányzat képviseleté­ben Kádár Béla külgaz­dasági miniszter és Demszky Gábor főpolgár­mester. A határidők mindenkép­pen sürgetik a döntés mi­előbbi meghozatalát. De­cember 5-lig kell a kor­mánynak eljuttatni a BIE-hez, a Világkiállítások ‘Nemzetközi Irodájához a világkiállítás megrendezé­sének viszonylag részletes tervezetét, beleértve a -megrendezés helyszíne, de legalábbis a -már valószí­nű néhány alternatív hely­szín részletes térképeit. -Ennek alapján a BíE de­cember közepén összeülő közgyűlése dönt a im-eg- írendezés kérdéséiben. Amennyiben az e heti tárgyalásokon a budapesti önkormányzatnak és a kor­mánynak is elfogadható megállapodásra sikerül jutni, akkor azt egy mó­dosító indítványként be­nyújtják a Parlamenthez. Az országgyűlési tárgyalá- sök rendje szerint, így elő­re láthatólag december 3-án már meghozhatják végső döntésüket a világ- kiállításról a honatyák. A kormány mindenképpen szeretné, ha kétharmados döntés születne a kérdés­ben, és ez valószínűleg 'be is következik, ha a -Demszky—Kádár megbe­szélések pozitív eredm-ény- nyel zárulnak. Ennek hiá­nyálban nagy valószínűség­gel csak egyszerű több­séggel támogatja majd a javaslatot az Ország-gyű­lés. Ez is valószínűsíthető, miivel mindhárom kor­mánypárt kinyilvánította már, hogy támogatja a világkiállítás megrendezé­sét. Ha csőik egyszerű többséggel születne a döntés, várható, hogy az „expo népszavazás” kez­deményezői, akik -már több mint 60 ezer aláírást gyűj­töttek össze, kikényszerítik a népszavazás megtartá­sát. Új szakok A bölcsészettudományi ka­rok jövő évi felvételi irányszá­mmal 16, a Ijogi karoké 9,8, a természettudományi karóké 5,5 százalékkal magasabbak az ideieknél. A pécsi egyete- mi képzésre 22,2, a budapes­tire 19,4, a debrecenire 15,6 százalékkal több bölcsészhall- gatót kívánnak felvenni, mint idén. A bölcsész- és a természet- tudományi karokon a régebbi években általában sza-kpárok- ra, lehetett jelentkezni. Idén tnár a fővárosi bölcsészkar -feloldotta^ ezt a kötöttséget, és lehetővé tette a jelentke­zést az egyes szakokra is. Jö­vő _ évtől ezeken a karókon akár egy, akár két szakra is lehet jelentkezni még úgy is, Ihogy az egyik szakot bölcsész, a másikat természettudományi karról választják. így megtörténhet az is, hogy a két szakra -jelentkezőt csak az egyik szakra veszik fel, a másikról elutasítják. Ja­vasoljuk a pályázóknak, hogy Vegyék figyelembe azt, hogy az egy szakra jelentkezőknek kisebb az átjelentkezési lehe­tősége a tanárképző főisko­lákra, ezért ajánlható a két 'szakra való 'jelentkezés. Szórnod új szak indul jövő­re: a BTK-kon 14, a TT-K-kon 19. Debrecenben' és Pécsett szociális munkás, szociálpoliti­kus szakok, Veszprémben 4 hitoktatói és 5 nyelvtanári szak, az ELTE--n angol nyelvű pszichológia -és újgörög szak, Pécsett néprajz és egyetemi szintű testnevelés, ének-zene- karvezetés szakok kezdik meg működésüket. Felvételi nélkül A felvételi vizsga vagy an­nak egy része alól egy jogi, három bölcsész és valameny­nyi természettudományi kar mentesíti vizsgázóinak megha­tározott csoportjait, [gy a sze­gedi 'jogi karra a középisko­lából maximális pontot hozó, kitűnően érettségizett és nyelv­vizsgát tett fiatalok juthatnak be vizsga nélkül. Nem kell idegen nyelv írásbelit írnia a debreceni bölcsész -karon a héttannyelvű gimnáziumokban legalább jó eredménnyel érett­ségizőknek. A pécsi tanárkép­ző karon testnevelés tárgyból mentesítik az olimpiák, VB-k és EB-k első nyolc helyezett­jét és a francia tárgy szóbe­lije alól a legjobb (14-15 pontos) írásbelit írókat, vala­mint a nyelvtanári szakokon a teljes vizsga alól a felsőfokú Többletpontok járnak a latin nyelv tanulásáért (érettségiért) a JPTE—ÁJK-n, a JATE-AJK-n, az ELTE-BTK-n, a JATE-iBTK-n, a KLTE-BTK-n és a JPTE-TK-n, a kéttannyelvű gimnáziumok­ban elért meghatározott ered­ményekért a -budapesti és a szegedi TTK-n. A szakirányú munkában eltöltött éveket iho­C típusú nyelvvizsgával rendel­kezőket. A természettudományi karo­kon a legszélesebb körűek a mentesítések. Nem tartanak szóbeli vizsgákat az ELTE ma­tematika, matematikus és föld­rajz szakain. Debrecenben el­engedik a szóbeli vizsgát azoknak, akik a két írásbeli vizsgán legalább 28 pontot szereznek, ugyanez a helyzet a pesti geofizikus szakon. ‘Debrecenben ezen kívül az írásbeli alól is felmentik azo­kat, okik a középiskolában bi- -zonyos tárgyakból 4,5 feletti átlagot érnek el. Szegeden nem kell vizsgázniuk azoknak, aki-k a középiskoláiból -leg­alább 55 pontot hoznak és meghatározott tárgyakból el­érik a 4,5 átlagot. Szigorú átjelentkezési felté­teleket támasztanak a tudo­mányegyetemeken. Egyáltalán nem fogadnak el más karról átjelentkezést a jogi karok, az Államigazgatási Főiskola, a fővárosi bölcsészkar és a pé­csi földrajz szak, valamint a debreceni biológus, biológia és földrajz szak. Általában csak azonos -más tudomány- egyetemi szakokról llehet átje­lentkezni a többi szakra. Többletgondok Minden tudományegyetemi karon adnak többletpontokat meghatározott teljesítménye­kért. így az állami nyelvvizs­gákat a következőképpen ho­norálják: norálják többletpontokkal az Államigazgatási Főiskolán, az IELTE, a KLTE és a JPTE szo- ciálismunkás-szociálpolitikus szakjain. A JPTE—TK, a szege­di és a debreceni TTK külön­böző versenyhelyezésekért Ss ad prém-iumpontokat. Kerekes Agnes - Neuwirth Gábor Az Országgyűlés az 1991. szeptember 10-i ülésnapján elfogadta a -közjegyzőkről szóló törvényt. A Pallas Lexikon egyhasáb- nyi szócikkben még úgy hatá­rozta meg a közjegyző fogal­mát, hogy „jogcselekmények felvételére, s hitelesítésére ál­lamilag megbízott hiteles sze­mély". Az 1965-ben megjelent értelmező szótárban a köz­jegyző már a „Járásbíróságok (városi, városi kerületi bírósá­gok) mellett működő jogi ké­pesítésű állami tisztviselő". A Pallas szerint Az Országgyűlés által elfo­gadott törvény visszaállította hatályába a Pallas Lexikon fogalommeghatározását. A közjegyzőség intézménye minden fejlett jogrendszerben az igazságszolgáltatás szerves része. Támogatja a feleket jogviszonyaik és jogi kapcso­lataik világos, kétséget kizáró alakításában és elsőrendű feladata a jogviták keletkezé­sének megelőzése, a jogi pre­venció. Az úgynevezett „latin típu­sú” közjegyzőség azokban az államokban fejlődött ki, ame­lyekben a polgári jog római eredetű. Új törvényünk ezt a típusú közjegyzőséget hozza vissza a magyar jogi életbe. A latin típusú közjegyző olyan sza­bad foglalkozású jogász, aki közjogi (törvényi) felhatalma­zás alapján a felek akaratki­jelentéseit a jog előírásainak megfelelő formában teljes bi­zonyító erővel bíró közjegyzői okiratba (közokiratba) foglal­ja, ennek eredetijét megőrzi, az eredetiről olyan kiadmá­nyokat és másolatokat állít ki, amelyek az okirat tartal­mát teljes hitelességgel bizo­nyítják. Feladatához tartozik még a tények közhiteles tanú­sítása, okiratok, értékpapírok megsemmisítése iránti eljárá­sok lefolytatása. Nemcsak szerződéseket és egyéb okira­tokat szerkeszt, hanem a fele­ket ennek során jogi taná­csokkal is ellátja. Jogvédelem A fentebb említett úgyne­vezett permegelőző jogszolgál­tatás célja, hogy a jog vita nélkül jusson érvényre. A jog­védelem a közjegyzői hivatás jellemző sajátossága s ez há­rom dimenzióban érvényesül: O A jog védelme. A köz­jegyzői okiratok tartalma ki­zárólag a hatályos jog kere­tei között mozoghat, a jog­szabályokba ütköző szerződés közjegyzői okiratba foglalása tiltott. O Védelem a jog eszközei­vel. A közjegyző köteles a fe­leket szerződésük, nyilatkoza­taik jogi jelentőségéről és jo­gi következményeiről tájékoz­tatni, tanácsokkal ellátni. Q Védelem „a jog ellen". A közjegyző mindent megtesz a hozzáforduló fél döntésének nem kívánatos jogi hatásai kiküszöbölésére. Mindezek miatt a közjegyző nem lehet az egyik vagy má­sik fél képviselője. A tájékoz­tatást és a tanácsokat vala­mennyi fél számára azonos, egyenlő mértékkel kell mér­nie. Meg kell akadályozni, hogy az egyik szerződő fél a másik hátrányára jusson előny­höz. Azt is mondhatnám, hogy speciális jogi szolgáltatást nyújt, ami az igazságszolgál­tatás keretein belül helyezke­dik el, maga a hivatás pedig valahol a bíró és az ügyvéd hivatása között félúton talál­ható. Köztudott a közjegyzői funk­ciókból a hagyatéki eljárások lefolytatása. Nálunk az elmúlt század vége óta működnek közre közjegyzők a hagyatéki eljárásban. Ezeknek az eljá­rásoknak a lefolytatása to­vábbra is hatáskörükbe tarto­zik. Kikerül viszont hatáskö­rükből az előzetes bizonyítás és a végrehajtások elrendelé­se közjegyzői záradékolással. Ezek a feladatok a bíróságok tevékenységi körébe tartoznak majd. A működés feltételei Az új törvény értelmében az eddigi „állami” közjegyzők helyett 1992. január 1-jétől csak magánközjegyzők prakti­zálhatnak. A közjegyzői kine­vezés személyi feltételeit a tör­vény pontosan meghatározza. Kötelező az előzetes közjegy­zőhelyettesi gyakorlat. A köz­jegyző szakmai tekintélye megnő. Munkájáért minden anyagi és erkölcsi felelősséget maga visel. A működés felté­tele és az anyagi biztonság záloga is a kötelező felelős­ségbiztosítás. Elengedhetet­len követelmény a kamarai tagság is. Többségük — egyelőre — a bírósági épületekben tevé­kenykedik. A jogszabályban megállapított díjszabás vala­mennyi közjegyző számára kötelezően írja elő a végzett szolgáltatás ellenértékének a felekkel szembeni érvényesíté­sét. Dr. Gátos György Intézmény Nyelvvizsga foka: Nyelvvizsga típusa: kilép ABC feli« ABC ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (AJK) 2 2 3 4 4 5 JPTE-AJK (Pécs) csők 1 nyelvvizsgáért 3 4 4 5 JATE-AJK (Sieged) 2 2 3 4 4 5 ME-AJK (Miskolc) 3 5 Államigazgatási Főiskola 2 2 3 4 4 5 ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) X 1 2 ELTE Szociológiai Intézet 2 2 3 3 JATE-BTK (Sieged) z 3 5 KLTE-BTK (Debrecen) X 2 5 JPTE—TK (Pécs) egyet siokjoi X 3 3 3 5 VE—TK (Veszprém) X 3 5 5 5 ELTE-TTK: első vizsga 3 3 JATE-TTK: * minden további vizsga 2 2 KLTE-TTK * első vizsga 3 3 3 3 3 3 minden további vizsga 2 2 2 2 2 2 (• = ha a nyelv axonos a választott szakkal) Opusztoszer Fiatal barátaimnak hiába magyarázom, miért támasz­kodom oly sokszor megszépült, itt-ott tán meg is hamisult emlékeimbe. Kerekre nyitott szemük kétkedő sugaraiból lá­tom, hogy mondandóm nem hullik termékeny talajba, s hogy egyetlen valamirevaló érvem, hogy tudniillik „majd megtudjátok ti is, ha megvé­nültök!" inkább szelíd elma­rasztalást, mint belenyugvást vált ki belőlük. Pedig oly jó volna elhitetni vélük, hogy a világ, melyben ifjúkorunkat élhetjük, lehet bárminő zaklatott, olykor akár tragikus eseményekkel tűzdelt is, egy idő után ellenállhatat­lanul tör fel s ajándékoz meg újra és újra mindazzal, amit az élet voltaképpen már nem tartogat, nem tartogathat szá­munkra. így vagyunk minden bizony­nyal mindannyian, akik végig­éltünk egy zavaros, háborútól és belharcoktól színezett kort, annak minden ajándékát, s amely emlékezetessé, sőt szép­pé csak akkor válhat újra, ha a helyszínt, a szereplőket lá­togatjuk, gyűjtjük magunk köré. Mert ne higgye bárki is, hogy ha nem fürdik meg min­den alkalommal emlékei ta­vában, biztonságosabban őrzi meg önmagát, jobban konzer­válja jelenét, mintha elanda- lodik, elrévedezik. így jártam én is most, hogy Ópusztaszeren jártam, meglá­togatván a történelmi színhely nagy nemzeti skanzenjét. Iga­zi csongrádi skanzen a lelkem, de olyan pregnánsan, szinte hivalkodóan őrzi a tótsággal vegyes magyarság, a csong- rádiasság letörölhetetlen nyomait, hogy én újra gyer­mekkorom közepén találtam magam. Már az elrendezés megigé- zett. Az eredetiség, amelyre törekedni sem kellett, amely magát adta. A környezet, a messzelátható síkság, a sem- mit-nem-mutatás misztériuma, amely mögött minden rejlik, ami sejthető, minden ígéretes, ami kívánatos. A múlt századbéli halász­tanya, a hepehupás kugli­pálya a korcsma udvarán, a gazdag, esetlenül hivalkodó paraszti porta, a kádárház, a cserzővarga háza mindmeg­annyi nemcsak látott, de em- lóktáramban öröklétig őrzött gyöngyszem. A csend — holott több tízen voltunk — megra­gadt bennem. S mert a jelen­lévők doyenje közé számíthat­tam magam, nem hihettem, hogy másokat is megfog a hangulat. Ezért lemaradtam az éltől és csendesen emésztet­tem az elémtáruló látványt. Móra, Tömörkény világa ez, — mondtam, s valóban az is! Az átéltek, olvasottak és a nyomukban elképzeltek adtak itt egymásnak randevút. Sé­tám végén a rám. kát. népis­kola bukkant elém. Tanitóla- kásával, kertjével, a legmúl­tabb múltból idecseppenve. Bementem. ütött-kopott, agyonfaragott padok, bennük kalamáris, a padokon pala­táblák, palavesszővel, a falon feszület, „Csonka Magyaror­szág nem ország, egész Ma­gyarország mennyország” fel­irat a tábla felett, a Hiszek­egy, térképek, ahol a megyék még vármegyék voltak, elfe­lejtett nevekkel: Krassó-Szö- rény, Máramaros, Ung, Be- reg, Árva vármegyék, Fiúméig nyúló határok, a kettős koro­na angyalokkal, pajzzsal, szűz­máriás lobogókkal, s mind e- mögött a rejtett magnetofon­ból áradóan a színes, mono- tóm dallam: „cccccer egggggy- az eeeegy, kéccccereeggggyaz kettttőőőő". Varázslatos dal­lam. Beültem a padba és éle­temben legjobban, leginkább, azt kéne írnom legelőször és újra úgy voltam gyerek, ahogy az ember csak egyszer lehet az életében. Akkor, amikor tényleg az. A vitrinekben régi, elfelej­tett és már tán soha nem ol­vasható könyvek. Agyonforga­tott számtankönyv, olvasó­könyv (az úr ír), katekizmus (hány Isten van? csak egy Is­ten van!), tanítói jelentések, bizonyítványok, árvaszéki vég­zések, ispáni és főispáni ren­delkezések, csendőrségi meg­keresés, felfüggesztés, kitünte­tés, minden, ami egy tanyasi tanító életéhez, mint kerthez a kerítés hozzátartozik. Cso­dálatos volt a levegő. Érez­tem és beszivtam a döngölt vályogfalak százéves lehelle­tét, az olajozott padló fojtott páráját. Az egyszeregy mono­tóniáján áttört a falusi em­ber nehéz, verejtékező szuszo- gása, az esti harangszó, a gyepűről idecsillanó szerelmi játékok kedves csilingelőse, a mesteremberek szitkai, szüle­tések, életek, halál. A világ! Az a világ, ame­lyet a távollévők könnyes sze­mekkel, összeszoruló szívvel, elfúló hangon csak úgy emle­getnek: haza! Belémbújt, fel - ajzott, belémivódott és meg- kövesült emlékeimhez tapadt, hogy gazdagabbá, szebbé, öröklétűbbé tegye őket, mint valaha is voltak. Aztán beleültem a kocsimba és ittasan hazafelé tartottam. Szondával sohasem lehetett volna kimutatni, milyen erősen részegültem meg, pedig a má­mor volt felettem az úr és én boldogan hajtottam ölébe fe­jemet. Bokrétás András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom