Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-21 / 319. szám
10 üj Dunántúli napló 1991. november 21., csütörtök Egy tanulmánykötet, melynek következtetései a gyakorlaton alapulnak „ A cigánylét” A Bánk bán írója A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományos Intézete gondozásában megjelent a „Cigányélet” című tanulmánykötet, amit Mészáros Agnes és Utassi Agnes szerkesztett. A cigányokkal kapcsolatos tudományos kutatások száma az elmúlt időszakban örvendetesen emelkedett, de többségük az elmélet síkján maradt. A „Cigánylét” fordított alapállású. Szerzői statisztikai és szociológiai alapkutatásokat végeztek, következtetéseiket pedig a gyakorlat oldaláról fogalmazták. Kulturális és etnikai kisebbség Tomka Miklós megállapította, hogy a cigányság Magyarország legnagyobb kulturális és etnikai kisebbsége. Számuk folyamatosan emelkedik, ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tesznek a kulturális önállóság irányába. Közéleti és politikai téren szervezeti és képviseleti formákat alakítanak ki, tehát egyre inkább nemzeti kisebbséggé válnak. Nőtt politikai szabadságuk, de ezzel párhuzamosan számos társadalmi-gazdasági védelmi mechanizmus szűnt meg. A „cigánykérdést” a társadalom jelentős része gyakorlatilag megoldhatatlannak tartja, ez pedig hozzájárul a társadalmi vélemény formálódásához. Kevesen képviselik azt a nézetet, hogy „mindenekelőtt az államnak kellene a cigányok számára jobb életlehetőségeket teremteni”. Sajó András szerint a cigányság többségéből hiányzik az érdekartikulációs képesség, érdekvédelmi szervezeteik kiépülése elégtelen. A kisebbségi csoportok, így a cigányság jogainak védelmére is, megfelelő jogvédő fórumok, bíróságok, vagy ahhoz hasonló függetlenül működő szervezetek szükségesek, amelyek az emberi, illetve polgári jogok általános biztosítékainak körébe tartoznak. Hoóz István, a kötet egyetlen baranyai szerzője abból indult ki, hogy a cigányság kisebb-na- gyobb számban szinte minden településen megtalálható, a velük való foglalkozás a nemzeti önismeret bővítésének része. Baranya megyében ma sincsenek földrajzilag meghatározható, egymástól elkülönülő, egységes cigány területek, mert a többi népcsorttal vegyesen, szórványokban élnek. Nemcsak demográfiai, hanem politikai és államigazgatási szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy a cigányság hogyan oszlik meg a megye területén. Egy csoport mozgása a környzeté- ben élő más csoportoknál is demográfiai következményeket idéz elő. A nem cigánynépesség száma azokban a községekben csökkent nagyobb mértékben, amelyekben az átlagosnál jobban emelkedett a cigányoké. Erősödik az elkülönülés Kocsis Károly-Kovács Zoltán szerint a hazai cigányság az európainak 12 százaléka. Ez a szám különösen akkor tűnik magasnak, ha figyelembe vesz- szük, hogy hazánk lakossága az európainak 2,2 százaléka. Régiók szerinti megoszlásuk figyelemre méltó változáson ment át az elmúlt 100 év során. Csökkent az Alföld és a Dunántúl relativ súlya. A leglátványosabban Budapest és Pest megye növelte részarányát, 6,2 százalékról 18,5 százalékra. Észak-Magyarország tradicionálisan nagy számú cigányt koncentráló térség — 17,7 százalékuk él itt —, s a régió részarányának növekedését csak a nyolcvanas évek közepén a munkaerőpiac itteni beszűkülése lassította le. A megyei adatokat vizsgálva kitűnik, hogy Borsod-Abauj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Pest megyékben és a fővárosban él az ország cigányságának több, mint a fele. Ugyanakkor Magyarország kis és aprófalvas régiói jórészt egybeesnek a cigányok által legnagyobb arányban benépesített területekkel. A szerzőpáros megállapította, hogy hazánkban erősödik az etnikai elkülönülés, és várhatóan ez a folyamat tovább fokozódik a piacgazdaság keretei között. ■ A cigány tanulók rossz körülményei Csongor Anna meglátása szerint az oktatás területén a telepi cigány gyerekek csoportja szorul leginkább segítségre, ők vannak leginkább megfosztva a lehetőségektől. Őket tartja iskolai szempontból a leghátrányosabb helyzetűeknek. Míg 1980-ban az összes tanuló 48 százaléka, addig a cigány tanulók 73 százaléka járt községi iskolában, amelyek feltételeiket tekintve is rosszabb körülmények között dolgoztak. Napjainkra a legrászorultabbak egy része kiszorult a napköziből, elsősorban a térítési díjak emelkedése miatt. Az első osztályosok között csökkent az előzőleg óvodázottak aránya. Forray R. Kutalin-Hegediis T. András megállapították, hogy a cigány tanulókra egyáltalán nem jellemző az iskola, a tanárok és a tantárgyak iránti érdektelenség. Véleményük, vágyaik vannak továbbtanulásukról, de azok sok esetben meghaladják lehetőségeiket. Úgy látják, hogy a cigány gyerekek nagymértékben rá vannak utalva a nem cigány környezettől várható pozitív megerősítésre. Az iskola nyilván nem képes a szegénység enyhítésére, de abban illetékes, hogy segítsen a kulturális másság elfogadásában és ezen keresztül támogassa a gyerekek társadalmi beépülésének eredményességét. A származás akadály Veress Sándor konkrét példákon keresztül bizonyítja, a cigány származás szinte minden társadalmi vonatkozásban súlyosbító körülmény, akadályozza a beilleszkedést, az állami gondozásba vétel pedig lehetetlenné teszi a korábbi cigány társadalomba való visszakerülést is. így olyan réteg képződik, amelynek sem a magyar, sem a cigány társadalomban nincs helye. A nevelőotthonok olyan csoport újratermelődésében működnek közre, amely társadalmon kívüli helyzeténél fogva a leginkább kiszolgáltatott. A ^könyvet ajánlom mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerülnek a cigánysággal, akik munkájukkal, vagy akár csak véleményük megfogalmazásával hozzájárulhatnak minél sikeresebb beilleszkedésükhöz. Dr. ifj. Erdődi Gyula A szerző már három esztendeje pihent a kecskeméti Szentháromság-temető sirhantja alatt, amikor Bánk bánját előadták. És valahányszor előadták, a másfélévtizedes érteden közöny kitört börtönéből, és elindult a siker útján szabadon, diadalmasan. A játszott dráma már a Bárány Boldizsár ügyvéd és drámaíró átnézése, az ún. Rosta alapján történt. Az első bíráló szerint is a Bánk bán a legelső drámák között érdemel helyet. Négyesy László találó megjegyzése szerint: „Külön lélektani és fejlődéstani probléma, honnan vett ösztönt és ihletet a homokbuckák szülötte arra, hogy gránátból építkezzék, és ciklopszi falakat rakjon?” Fölmerül mégis a kérdés, mi az oka annak, hogy Katona drámája sokáig visszhangtalan maradt. Az 1814-ben Döbrentei Gábor által meghirdetett drámapályázaton a Bánk bánt meg sem említették, és egy jelentéktelen művet,Tokody János A pártosság tüze című alkotását méltatták figyelemre. Nyilvánvalóan azért, mert a drámai mondanivaló egy II. Endre korabeli történeti ese-' mény kapcsán megrendítően fejezi ki a magyar nemzet évszá- azdos panaszát az elnyomó idegen uralommal szemben. És nemkevésbé szokatlan a tragédia fő motívuma: a nemi erőszak. Az egyes jelenetekből ugyan előtör a hangulatábrázolás és a jellemfestés nyelvi ereje is, amely gyakran veretes mondanivalót hordoz. Hadd lássunk néhányat belőlük! „Amig sírnak az ördögök, addig az emberiség örülhet. — Tűzben és vérben leltem itt mindent. — Eljön majd az az mert történeteit a világ számos országában befejezettnek tekintik, kortünetnek, amelyben már nincs új páciens. És az ördög? Nos, az ördög nem alszik. A francia sajtó a nyár végén számolt be a legutóbbi ördögűzésről, amely Bretagne egyik kis falujában történt. Az előzmény: egy négy tagú család — apa, anya, két leány — hosszabb ideje „hallotta” a titokzatos, hol isteninek.hol ördöginek mondott hangokat. Mivel a plébánián nem találtak sem megértésre, sem gyóg\ módra, megidő, hogy a csontokat siratva a földből kikaparjátok, s mint megannyi szent ereklyét imándi kénytelenek légyetek, mert csak könnyet tudunk hullatni éktelen kárunkra. — Jóakaratú, hazug a reménység, azért mondja a valótlant, hogy vigasztaljon.” A dráma szrzője kétszáz évvel ezelőtt, 1791-ben született. Születésnapja nincs bejegyezve a kecskeméti róm. kát. eyház anyakönyvébe, csupán a keresztelés napja: november 13-a. Mint sokan az írók közül, ő is jogászként kezdett irogatni, de ő meg is maradt a jogi pályán. Tíz évet töltött Pesten jogászként, majd mint jurátus és ügyvéd. Kecskemétre térve vissza, rövidesen alügyészből főügyész lesz, de prókátori mellékfoglalkozást is folytat. Közben-köz- ben írogat is. Drámai átdolgozásai közül jelentős az 1813-ban írt István, a magyarok első királya, amelyben a lázadó Kupát megértéssel ábrázolja, Istvánt pedig megbocsátásra hajló, megölt ellenségét gyászoló királyként állítja elénk. Ugyanebben az évben írta a két Ziska drámáját, követte ezt a Jeruzsálem pusztulása, amely a zsidó nép nemzeti harcáról és elbukásáról szól. Fő műve mégis a Bánk bán maradt, amely Arany és Gyulai kritikája után Udvarhelyi Miklós kassai jutalomjátékával (1833. febr. 15-én) elindult a halhatatlanság útján. Katona József 1830. április 16-án szívszélhüdésben váratlanul meghalt. Szülei kölcsönkért pénzen temették el. Halálát nem hirdették lapok, koporsóját nem borították a pályatársak koszorúi. A nemzet nem tudta, hogy legnagyobb drámaíróját vesztette el. Dr. Tóth István szívlelték egy ördögűző tanácsát: az egész családnak meg kell tisztítania bensőjét a beléjük telepedett gonosztól. A ca- lád úgy döntött, hogy kimossa magából az ördögöt; bezárkóztak a házukba, és hozzáláttak a recept alkalmazásához, miszerint a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb ásványvizet kell inni. Ötven liter vizet fogyasztottak ... A kúra a kórházban végződött, kómás állapotban szállították be őket. De a családanyát már nem tudták életre kelteni. Az ördög további sorsa ismeretlen Ördögük volt Az ördögűzés középkorból isFellendülőben a biokertészkedés? A biotermesztés, — kertészkedés hóditóútja a huszas évektől tart. A hetvenes években megélénkült, mert egyre több gazda kezdett félni a műtrágyák, vegyszerek okozta környezeti ártalmaktól. Újabban stagnál ez a termesztési forma, legalábbis a kiskertekben alábbhagyott a vállalkozói kedv. Elsősorban azért, mert nagyon munkaigényes ilyen formában kertészkedni, hisz türelem, sok odafigyelés, körültekintés kell. Nem véletlen, hogy a PAB Agrártudományi Szakbizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete buzdítani akarja a kiskertbarátokat, hogy továbbra is tartsanak ki a biotermesztés mellett. Ezért több előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot indított november 20-án az érdeklődőknek Pécsett, a Janus Pannonius utca 11-ben, ahol tegnap az indító előadást Dr.Seléndi Szabolcs, a Biokultura Egyesület elnöke tartotta. Az ingyenes ismeretterjesztés leglelkesebb kezdeményezője Sántha Attila, a JPTE Ag- rár-és Kömyezetgazdaságtan Tanszékének vezetője, egyetemi docens, aki elmondta, hogy a biokulturát erősen támogató, két fővárosi kft. szakembergárdája fog bemutatkozni az elkövetkezőkben, így legközelebb november 28-án, akik nemcsak gyakorlati tanácsokkal szolgálnak, de ismertetik az értékesítés lehetőségeit is. Hazánkban jelenleg három bioker- tészkedési forma létezik. Vannak, akik nem használnak műtrágyát, vegyszert, mások csak a természetes alapanyagú műtrágyákat dolgozzák fel. Cs. J. A kővé dermedt násznép Babásszerkövek a Jakabhegyen „Kincses Baranya” címmel indítunk sorozatot, egy válogatást közzétéve megyénk nevezetes természeti, történeti emlékeihez fűződő mondákból. Reméljük, sokan olvassák szívesen ezeket a történeteket, s talán kedvet is kapnak ahhoz, hogy felkeressék egy-egy hétvégi kirándulás alkalmával ezeket a helyszíneket. Első történetünk a Nyugati-Mecsekbe, a Cserkút fölé magasodó Ja- kabhegy oldalára vezet el, ahol szokatlan alakú, a természet erői által formált sziklák állnak. Hogyan kerültek vajon ide? s É lt két gazdag család egy kis faluban, a Jakabhegy tövében. Ahol csak tehették kihasználták a szegényeket, s fogukhoz verték a garast. De ha lányuk öltöztetéséről volt szó — mert mindkét családban nevelkedett egy — nem számított a pénz. Bíborban, bársonyban jártak, mint a hercegkisasszonyok, mert szüleik azon is vetélkedtek, hogy melyiknek akad előbb kérője. Egyszer egy koldus vetődött a faluba, s alamizsnáért könyörögve házról-házra járt. Betért a gazdagok házaihoz is. Mindkét gazda szolgáival kergette el a koldust, aki átkot szórt rájuk a kemény bánásmódért: — Amikor a legboldogabbak akartok lenni, akkor váljatok kővé! Rá se hederitettek szavaira; hamar el is felejtették a fenyegetést. A két gazdag lánynak egy- időben akadt kérője, mivel egyik sem tudott olyat tenni, amit a másik nyomban utána ne csinált volna. így még lakodalmukat is ugyanarra a napra tűzték ki — éppen pünkösd ünnepére, hogy még emlékezetesebbé tegyék az eseményt a környékbelieknek. Felvirradt a nagy nap, a két család között pedig tovább folytatódott a vetélkedés. A falu fölső végén lakó gazdag ember házából a násznép korábban indult el a jakabhegyi kápolnához, mint az alsó faluvégi gazda ház násznépe. Sikerült megelőzniük a vetélytár- sakat! Amikor az elkésett násznép fölfelé tartott a meredeken, a másikak már lefelé ereszkedtek a szertartásról. A hegyoldalban éppen ott találkoztak össze, ahol elkeskenyedett az út és lehetetlen volt kitérni egymás elől. Lett aztán szóváltás, perlekedés; valamelyik násznépnek vissza kellett volna hátrálnia a kocsikkal, lovakkal addig az úton, ahol már elkerülhetik egymást. Addig fűzték-fonták a szót arról, hogy ez miért nem lehetséges, hogy végül a két gazda egyszerre fakadt ki: — Inkább itt háljunk kővé, de nem mozdulunk innen egy tapodtat sem! Abban a szempillantásban kívánságuk valóra vált, s mindkét lakodalmas menet kővé változott. így teljesült a koldus átka, amelyről már ré- ges-rég megfeledkeztek. Ezek a kővé vált emberek láthatók még ma is a Jakab-hegy déli oldalában. Egyik-másik kőalak mellett láda formájú kövek vannak. A sziklák elhelyezkedése tényleg olyan, mintha egy-egy összefüggő menetet alkotnának. Tillai Gábor
