Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-18 / 316. szám
1991. november 18., hétfő új Dunantült napló 7 A fellendülésre még várni kell A magyar gazdaság 1991. évi folyamatait egyszerre jellem ziik a válság mélyülésére és a konszolidációra, a gyorsuló alkalma tkod ásra való törekvésék — állapítja meg a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet Rt. legutóbbi jelentése. A tanulmány rámutat: miiközben súlyosbodik a recesz- iszliá, a növekvő költségvetési deficit ellenére is szilárdul a belső és külső pénzügyi egyensúly. A keleti piacdk további erőteljes beszűkülése miatt jelentősen esik vissza a termelés, eközben — s részben éppen ezek hatására — látványosain növekszik a nyugati export. A belföldi felihasználás csokikén, az import mégis erőteljesen nő. Az Infláció gyorsul az elmúlt évhez viszonyítva, a megtakarítási hajlandóság azonban váratlan mértékben fokozódik. Az áruforgalmi mérleg romlik, viszont a folyó fizetési mérleg javul. A hazai beruházások továbbra is erősen visszaesnek, ám a külföldi tőkebeáramlás számottevően bővül. Imponáló gyorsasággal épülnek ki a piacgazdaság alapvető intézményei, de főiként a pénzügyek, Vagy a tulajdonviszonyok területén. Ilyen példáiul a jegybanktörvény, pénzintézeti törvény, korvcesz- sziós törvény. Az áru- és szol- gáltotáspiacák, különösen a inagylbani piacok — legyen szó alkar a nyersanyagokról, akár a fogyasztási cikkeikről, a mezőgazdasági termékekről, vagy alapvető szolgáltatásokról —, viszont régi formájukban inkább leépülőben vannak, s egyelőre nem lép helyűikbe más. A szakembereik úgy látják, hogy a magyar gazdaság kedvező irányú — főként pénzügyi — folyamatai rendkívül törékenyek, miközben nem kellően erőteljesek és meggyőzőek azok a reálgazdasági irányzatok, amelyek máir rövid távon is fordulatot eredményezhetnének. Nem véletlenül hódít teret egyre szélesebb köriben az a vélekedés, hagy a pénzügy- politikai esZközölk a stabilizációhoz szükségesek ugyan, de önmagukban nem elégségesék ahhoz, hogy a hosszú stagnálásiból, majd három éve tartó visszaesésből növekedéshez vezessék a gazdaságot. Az idén a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése a tavalyinál nagyobb mértékű, 7—8 százalékos lehet — szögezi le a konjunktúrajelentés. Ez annak a következménye, hogy a kereslet erőteljesen visszaesik, s a kínálat nem álkalmaZko- diik elég rugalmason. A kereslet szűkülésének egyik lényeges oka a beruházások úljalbb 10—12 százalékos csökkenése. A költségvetési deficit el fogja érni a GDP 4,5 százalékát. A hirtelen romlásnak nagyjából a fele tudható be a KGST elszámolási rendszer változásának és a cserearány- romilásnalk, a többi a hazai folyamatok következménye. A jelentés végezetül leszögezi : egyelőire sem o recesz- sziót, sem az inflációt kiváltó ókók nem szűntek meg. Az intézet felmérése szerint a gazdálkodóik többsége továbbra is a termelés visszaesésére számít — igaz, az eddiginél kisebb mértékűre. Jelentős inflációs tényezőikkel kell számolni jövőre is; ilyen a költségvetés várható helyzete, s ilyenek a szaporodó vállalati likviditási feszültségék is. Szigorú pénzügypolitika mellett is csupán az inflációs ráta némi mérséklődésére, 30 százalék körüli inflációra lát reális esélyt a Konjunktúrakutató Intézet. Éppen ezért úgy véli, a pénzügyi tervéket ésszerűbbnek és kevésbé kockázatosnak látszik ezékhez a feltételekhez igazítani. I KSegésgifö Hitelei« Iteiieiieic Miért bocsátunk ki külföldön kötvényeket? Á Magyar Nemzeti Bank kötvényei Japánban és Angliában Az elmúlt hetekben újból több magyar kötvényt bocsátottak ki külföldön. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank hozott forgalomba Japánban a Daiwa Securities szervezésében 30 milliárd jen (230 millió dollár) értékű kötvényt. Egy újabb kibocsátás szervezésén is dolgoznak az MNB szakemberei. Ez az értékpapír Londonban kerülne piacra. Egy fejlődő kisnyomda Egyetemi jegyzetek, kiadványok, újságok Elláthatná az Universitast? Enmek a pénzügyi munlká-, nalk a háttere a hazai közvélemény előtt meglehetősen ismeretlen, s arról is kevés szó esiik, hogy egyáltalán miért érdemes Magyarországinak külföldön kötvényéket forgalomba hozni. Meglehetősen hosz- szadalimas egy-egy kibocsátás előkészítése, jelentős a rizikó is. Mégis úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank évről évre mind nagyobb mértékben vesz részt a külföldi kötvénypiacokon. Ennék az a magyarázata, hogy a kötvények révén viszonylag hosszú lejárattal juthat Magyarország külföldi forrásokhoz. Belső adósság - külső bizonytalanság Az idén az országnak mintegy 4 milliárd dollárra volt szüksége ahhoz, hogy külföldi adósságait rendiben törleszt- hesse, a kamatúkat folyamatosan fizethesse. A bruttó adósságállomány közel 20 milliárd dollár, és ebben az éviben 1,1 milliárd dollárnyi hitelt kéllett visszafizetni. A kamatok nagysága körülbelül 1,5 milliárd dollár körül alakult. Ilyen mennyiségű kölcsönt külföldön előteremteni egy olyan kis ország számára, mint hazánk, nem köny- ínyű. Ráadásul Magyarországot — bárhogyan is tiltakozunk ellene — a válságsújtotta régió országai közé sorolják. A korábbi Jugoszlávia szétesett, polgáriháború folyik a déli határok mellett, mély gazdaságii krízisbe süllyedt a Szovjetunió is, a szovjet bankók a fi zetéslképteleniség határa n állmaik. Bulgária már koráb- ,iban fizetésképtelenné vált, a hajdan egységes kelet-európai piac alkotóelemeire hullott. Ilyen körülményeik között a hitelezők nagyon meggondolják, hogy mennyi pénzt és milyen feltételékkel kölcsönöznek Magyarországnak. Nem véletlen, hogy az év folyamán Japánban az egyik fontos hitelminősítő intézet a Magyar Nemzeti Bank kötvényeit lejjebb minősítette, mondván, hogy a korábbinál nagyobb Ikockázatta! kell számolni a befektetőknek. Egy amerikai hitelminősítő intézet ezt már korábban megtette. ♦ A kötvény előnyösebb a kölcsönnél Hiába tiltakozott a Magyar Nemzeti Bank az érintett intézeteknél, számukra nagyóbb súllyal esett latba, hogy a térségiben erősödik a bizonytalanság, mint az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye javult, bővült az export, és minden előzetes pesszimista prognózis ©Heinére több, miiint másfél miíliárddol jdb- iban alakult a vártnál a folyó fizetési mérleg helyzete. Ilyen ikörüliményék között meglehetősen nehéz több milliárd dollárt kölcsönkérni külföldön bárkitől is. S a Magyar Nemzeti Banknak nem is akármilyen kölcsönökre van szüksége, lehetőleg olyan hiteleikre, amelyéknek miinél kisebb a kamata, s minél hosszabb idő alatt kell visszafizetni. A kötvények révén nyert hiteleik az ilyen kölcsönök közé tartoznak. Általában egy-egy kötvény lejárata 5-7 év, de a legutóbbi japán szamuráj-kötvény esetében 10 esztendő alatt kel l törlesztenie a Magyar Nemzeti Banknak. A kötvény sok esetben azért is járhatóbb út, mint egy-egy banktól, konzorciumtól hitelt felvenni, mert az értékpapírok esetében a befektetők kockázata kisebb.‘Külföldön a Magyar Nemzeti Bánik kötvényét több pénzintézet teríti, s az értékpapírokat végül is a sók kisbefektető vásárolja meg abban a 'reményben, hogy így nagyabb kamathoz jut, mintha a pénzét betétként helyezné el. A kisbefektetők között megoszlik a kockázat, és ezért hajlandók ijdblb feltételeket biztosítani a ‘Magyar Nemzeti Boriiknak. Már nem mi egyedül Az elmúlt években sokáig az MNB volt az egyetlen keleteurópai jegybank, amely mindig jelen tudott lenni kötvénykibocsátással a külföldi pénzpiacokon. Legutóbb már a Csehszlovák Állami Bank is megjelent, de a magyar kötvény feltételei még mündig jobbak voltaik, függetlenül attól, hogy Csehszlovákia sóikkal kisebb mértékben van el- adásodva külföldön, miint hazánk. A Magyar Nemzeti Bank szempontjából nagyon lényeges, hogy a mintegy 20 milliárdnyi külföldi hitelállomány összetétele milyen. Számos nehéz év volt az elmúlt évtized során, amikor Magyarország nagyon nehezen jutott külföldi kölcsönökhöz, és rákényszerült arra, hogy rövid lejáratú és igen drága hiteléket vegyen fel. A kötvénykibocsátás bővülése azért is biztató, mert az így beszerzett fonrásdk nagy mértékben javítják a hitelállomány összetételét. A rövid- lejáratú hiteleik nagysága 3 milliárd dollárról fdkozatosan csökkent 2 milliárd dollárra, és nőtt a hosszú lejáratú hitelek aránya. Természetesen legkedvezőbbek azok a kölcsönök, amelyekhez Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és a Közös Piactól jut. Ezek nagyban hozzájárulnak az ország pénzügyi finanszírozásának stabilitásához, és a külföldi finanszírozás költségének csökkentéséhez. Csupán^ egy baj van: az említett forrásokhoz Magyarország csak korlátozott mértékben tud hozzájutni. Ezért kell kiegészítő hiteleket is keresni, s azok közül a legjobbaknak a kötvények ígérkeznek.- pf Az elmúlt évben még két helyen hirdette a felirat: „egyetemi nyomda", mígnem a két kis részleget összevonták, és kialakítottak egy régi klubból, fürdőből a Janus Pannonius Tudományegyetem C épületénél, a pécsi Damjanich utcában egy egységes nyomdát. Az összevonás itt előrelépést jelentett, hiszen megfelelő helyiségekhez jutottak, s a korszerűtlen gépék egy részét is kicserélték az egyetemtől kapott 6 millió forintból. Ofset technikával dolgoznak, s ma már végig tudják kísérni az egész nyomdai folyamatot a kéziratok átvételiétől a kinyomtatott, bekötött könyvig, jegyzetig. Borbély Tamás, a JPTE nyomdájának vezetője további fejlesztéséken gondolkodik. Számítanak a Világlbanlki Hitel pályázatára, s ha elképzelésük valóra válik, kicserélik a régi nyomtatógépéket, s felkészülnek a színes nyomásra. Jövőre új feladatokat is el kell látniuk, mivel megváltozik a jegyzet-tairtkönyvel'Iáíás támogatása. Az egyeteméknelk, faiskoláiknak arra is kell gondolniuk, hol, hogyan tudják ga zdasá g o saibban e I ő á líítani a tankönyveket. Az egyetemi nyomdának nyilvánvalóan többet kell ebből vállaliniO, bár az egyetem pályázatot is hirdet, melyre más nyomdák is jelentkezhetnek. A JPTE nyomdája 5—6 millió forint értékben tud a jegyzetkészítésre vállalkozni. A nyomda vezetője szerint áraik alacsonyabbak más nyomdáik kínálatánál, s ezt szeretnék is megtartani. Talán az is elképzelhető, hogy a pécsi Universitas igényeit is elláthatják, majd, ha együttműködnek például a közelükben lévő műszaki főiskola nyomdájával. A nyomdagépek mellett egy asztalon a legújabban elkészült jegyzeték, s néhány mutatvány könyv. Szépen békö- tött, puha fedelű kiadványok. Ök készítik már a történelem tanszék évkönyvét is, mélyet eddig Dunaújvárosiban rendelték meg. Várnak külső megbízatásokat, hiszen jövőre ön- fenntartóakká kell válniuk. Megrendelést 10 példánytól 5 ezerig fogadnak el, de a fejlesztéseik után 10—15 ezer példányt is el tudnak majd vállalni. Náluk készül a Pécsi Tér című városi hetilap, s szívesen dolgoznának szépirodaJim-i műveikkel is. Idegennyelvű kiadványokat úgy vesznék át, ha a kéziratot már lemezre gépéten kapják, mert másképpen még nem tudják megoldani az idegennyelvű szöveg szedését. A nyomda mögött az udvarban nemsokára elkészül a raktáruk, s akikor a mostaninál kényelmesebben helyezkednek el. „Úgy gondolom, a jövő egyre inkább a kis- és közópnyamdáké. Mi ebben a kategóriáiban szeretnénk indulni és felvenni a versenyt másokkal” — fogalmazza meg célkitűzésüket Borbély Tamás, s ehhez, úgy tűrtük, miniden esélyük megvan. B. A. Hol van ez a nyár? O tt, ahol a többi. Elillant, elosont, elmúlt. Furcsa, csalárdtermészetű évszak. Te- lezsákkal hordja örömeidet, szabadságérzetet kölcsönöz, élönt megannyi boldogsággal, s aztán fogja magát és itthagy. Pedig tanúsíthatom, itt volt. Hirte len jött hevével, rég ‘ismert hetykeségével csendesen bántotta le rólunk az addig fázósan összehúzott ibugyolákat, elővillantak újra az igéző combok, félig fedett testek és a természet csodálatos harmóniája kezdett uralkodni. Aztán vad tamlbolúsúvol Izzadtságcseppek özönét csalta homlokunkra, szikrázó pompájával összehunyo- rította szemünk. Bőrünk forrás ága enyhülésre vágyott, tétován kerestük az árnyékaikat, mégis megszerettük ezt a nyarat is, mint az eddigieket mindig. Mert i lyenkor mintha gondtalanabbnak tűnne minden, világosabbak lennénék a körvonalak. Emberek mennék el egymás mellett, cSalk fura, nehéz szuszog ásóika t hallani. Nem néznék rád, nem vesznek észre, nem törődnek veled. Nem érnek rá. Nyaralnak, vagy csak érzik, étik a nyarat. Aztán, amikor észrevétlen elsuhannak a szép napok, s reggelenként a Völgyék hónaljába kiseperhetétlen ködlök bújnak, már eljegyezheted magod a gondolattal: kipihent társadalomiba térhetsz visz- sza, amely ízeidre szed, felszánt, belédkíváncsiskodik, s amely elirigyli tőled nyáron szerzett nyugalmadat, boldogság ódat. Pedig éhhez a boldogsághoz mindenki hozzájuthat, ezután az az álmodott állapot, amely mindenkit egyaránt megillet. Bkkor hordozhatod magadban vágyaidat, emlékeidet, melyek régmúlt nyarak lápos szövevényében gyökereznék, re- iményeidet, mélyek a jövő ingatag futóhomdkján várják e redősüket. Nyár! Vérpezsdítő álimo- iktat serikentő évszak. Ilyen'Icor szeretemről álmodsz, amely megszaporitjia szívverésedet, csókákról, amelyek simogatnak és fel perzselnek, siimogotá'sükról, melyék -meg- osen de sitiik hábo rgó-l ázon- gó vágyaidat, szavaikról, mellyé új utakat mutatnak, iszínékről, melyek szétterülnék köddé váló emlékeiden, dallamokat, zenét hallasz, mefyék körülifonjáík létókét- vágyadat, arcokat, melyek elsüllyedték, de amelyeket mégis fiatalnak, gyermekinek látsz, tájaikat, melyéket a szeretem sodort eléd, tájaikat, mélyeikbe a szerelemtől sodródtól. iDe most újra ősz von. Imádott ősz! Horhosok öbleiben búvá mustok fanyar illatával, sebestől yású patalkakban groteszk táncaikat produkáló ráikdk voinagló potrdhaival, Adria kéken csillogó mélységével, Lamnic havasfejű csúcsaival, itt vannak újra az eltemetették, a frissen születették, életet ígérő hitegetések, de Itt jár a halált, az elmúlást idéző ígéret is, váratlanságot, döb- ibenetet és félelmet osztogatva, amely görcsbe szorítja lelkedet és feliséjlő reményeidet, és amelyek éppen szürkeség ükkel képesek feloldani a monoton mindennapok te rméketlenségét. Elmúlt a nyár és itt jár az ősz. Élünk továbbra is a hétköznapok suta ritmusában. Élünk! Bokrétás András
