Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-18 / 316. szám

1991. november 18., hétfő új Dunantült napló 7 A fel­lendülésre még várni kell A magyar gazdaság 1991. évi folyamatait egyszerre jel­lem ziik a válság mélyülésére és a konszolidációra, a gyorsuló alkalma tkod ásra való törekvé­sék — állapítja meg a Kon­junktúra-, Piackutató és Infor­matikai Intézet Rt. legutóbbi jelentése. A tanulmány rámutat: mi­iközben súlyosbodik a recesz- iszliá, a növekvő költségvetési deficit ellenére is szilárdul a belső és külső pénzügyi egyen­súly. A keleti piacdk további erőteljes beszűkülése miatt je­lentősen esik vissza a terme­lés, eközben — s részben ép­pen ezek hatására — látvá­nyosain növekszik a nyugati ex­port. A belföldi felihasználás csokikén, az import mégis erő­teljesen nő. Az Infláció gyor­sul az elmúlt évhez viszonyít­va, a megtakarítási hajlandó­ság azonban váratlan mérték­ben fokozódik. Az áruforgalmi mérleg romlik, viszont a folyó fizetési mérleg javul. A hazai beruházások továbbra is erő­sen visszaesnek, ám a külföldi tőkebeáramlás számottevően bővül. Imponáló gyorsasággal épülnek ki a piacgazdaság alapvető intézményei, de fő­iként a pénzügyek, Vagy a tu­lajdonviszonyok területén. Ilyen példáiul a jegybanktörvény, pénzintézeti törvény, korvcesz- sziós törvény. Az áru- és szol- gáltotáspiacák, különösen a inagylbani piacok — legyen szó alkar a nyersanyagokról, akár a fogyasztási cikkeikről, a me­zőgazdasági termékekről, vagy alapvető szolgáltatásokról —, viszont régi formájukban in­kább leépülőben vannak, s egyelőre nem lép helyűikbe más. A szakembereik úgy látják, hogy a magyar gazdaság ked­vező irányú — főként pénzügyi — folyamatai rendkívül töré­kenyek, miközben nem kellően erőteljesek és meggyőzőek azok a reálgazdasági irányza­tok, amelyek máir rövid távon is fordulatot eredményezhetné­nek. Nem véletlenül hódít te­ret egyre szélesebb köriben az a vélekedés, hagy a pénzügy- politikai esZközölk a stabilizá­cióhoz szükségesek ugyan, de önmagukban nem elégségesék ahhoz, hogy a hosszú stag­nálásiból, majd három éve tar­tó visszaesésből növekedéshez vezessék a gazdaságot. Az idén a bruttó hazai ter­mék (GDP) csökkenése a ta­valyinál nagyobb mértékű, 7—8 százalékos lehet — szögezi le a konjunktúrajelentés. Ez an­nak a következménye, hogy a kereslet erőteljesen visszaesik, s a kínálat nem álkalmaZko- diik elég rugalmason. A keres­let szűkülésének egyik lénye­ges oka a beruházások úljalbb 10—12 százalékos csökkenése. A költségvetési deficit el fog­ja érni a GDP 4,5 százalékát. A hirtelen romlásnak nagy­jából a fele tudható be a KGST elszámolási rendszer változásának és a cserearány- romilásnalk, a többi a hazai fo­lyamatok következménye. A jelentés végezetül leszö­gezi : egyelőire sem o recesz- sziót, sem az inflációt kiváltó ókók nem szűntek meg. Az intézet felmérése szerint a gazdálkodóik többsége tovább­ra is a termelés visszaesésé­re számít — igaz, az eddigi­nél kisebb mértékűre. Jelentős inflációs tényezőikkel kell szá­molni jövőre is; ilyen a költ­ségvetés várható helyzete, s ilyenek a szaporodó vállalati likviditási feszültségék is. Szi­gorú pénzügypolitika mellett is csupán az inflációs ráta némi mérséklődésére, 30 százalék körüli inflációra lát reális esélyt a Konjunktúrakutató In­tézet. Éppen ezért úgy véli, a pénzügyi tervéket ésszerűbb­nek és kevésbé kockázatosnak látszik ezékhez a feltételek­hez igazítani. I KSegésgifö Hitelei« Iteiieiieic Miért bocsátunk ki külföldön kötvényeket? Á Magyar Nemzeti Bank kötvényei Japánban és Angliában Az elmúlt hetekben újból több magyar kötvényt bocsátottak ki külföldön. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank hozott forga­lomba Japánban a Daiwa Securities szervezésében 30 milliárd jen (230 millió dollár) értékű kötvényt. Egy újabb kibocsátás szervezésén is dolgoznak az MNB szakemberei. Ez az érték­papír Londonban kerülne piacra. Egy fejlődő kisnyomda Egyetemi jegyzetek, kiadványok, újságok Elláthatná az Universitast? Enmek a pénzügyi munlká-, nalk a háttere a hazai közvé­lemény előtt meglehetősen is­meretlen, s arról is kevés szó esiik, hogy egyáltalán miért ér­demes Magyarországinak kül­földön kötvényéket forgalom­ba hozni. Meglehetősen hosz- szadalimas egy-egy kibocsá­tás előkészítése, jelentős a ri­zikó is. Mégis úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank évről évre mind nagyobb mértékben vesz részt a külföldi kötvény­piacokon. Ennék az a magya­rázata, hogy a kötvények ré­vén viszonylag hosszú lejárat­tal juthat Magyarország kül­földi forrásokhoz. Belső adósság - külső bizonytalanság Az idén az országnak mint­egy 4 milliárd dollárra volt szüksége ahhoz, hogy külföldi adósságait rendiben törleszt- hesse, a kamatúkat folyama­tosan fizethesse. A bruttó adósságállomány közel 20 mil­liárd dollár, és ebben az év­iben 1,1 milliárd dollárnyi hi­telt kéllett visszafizetni. A kamatok nagysága körülbelül 1,5 milliárd dollár körül ala­kult. Ilyen mennyiségű köl­csönt külföldön előteremteni egy olyan kis ország számá­ra, mint hazánk, nem köny- ínyű. Ráadásul Magyarországot — bárhogyan is tiltakozunk el­lene — a válságsújtotta régió országai közé sorolják. A ko­rábbi Jugoszlávia szétesett, polgáriháború folyik a déli ha­tárok mellett, mély gazdasá­gii krízisbe süllyedt a Szovjet­unió is, a szovjet bankók a fi zetéslképteleniség határa n állmaik. Bulgária már koráb- ,iban fizetésképtelenné vált, a hajdan egységes kelet-euró­pai piac alkotóelemeire hul­lott. Ilyen körülményeik között a hitelezők nagyon meggon­dolják, hogy mennyi pénzt és milyen feltételékkel kölcsönöz­nek Magyarországnak. Nem véletlen, hogy az év folyamán Japánban az egyik fontos hi­telminősítő intézet a Magyar Nemzeti Bank kötvényeit lej­jebb minősítette, mondván, hogy a korábbinál nagyobb Ikockázatta! kell számolni a befektetőknek. Egy amerikai hitelminősítő intézet ezt már korábban megtette. ♦ A kötvény előnyösebb a kölcsönnél Hiába tiltakozott a Magyar Nemzeti Bank az érintett in­tézeteknél, számukra nagyóbb súllyal esett latba, hogy a térségiben erősödik a bizony­talanság, mint az, hogy a magyar gazdaság teljesítmé­nye javult, bővült az export, és minden előzetes pesszimis­ta prognózis ©Heinére több, miiint másfél miíliárddol jdb- iban alakult a vártnál a folyó fizetési mérleg helyzete. Ilyen ikörüliményék között meglehe­tősen nehéz több milliárd dol­lárt kölcsönkérni külföldön bárkitől is. S a Magyar Nem­zeti Banknak nem is akármi­lyen kölcsönökre van szüksé­ge, lehetőleg olyan hiteleikre, amelyéknek miinél kisebb a ka­mata, s minél hosszabb idő alatt kell visszafizetni. A köt­vények révén nyert hiteleik az ilyen kölcsönök közé tartoznak. Általában egy-egy kötvény le­járata 5-7 év, de a legutób­bi japán szamuráj-kötvény esetében 10 esztendő alatt kel l törlesztenie a Magyar Nemze­ti Banknak. A kötvény sok esetben azért is járhatóbb út, mint egy-egy banktól, konzor­ciumtól hitelt felvenni, mert az értékpapírok esetében a be­fektetők kockázata kisebb.‘Kül­földön a Magyar Nemzeti Bánik kötvényét több pénzin­tézet teríti, s az értékpapíro­kat végül is a sók kisbefek­tető vásárolja meg abban a 'reményben, hogy így nagyabb kamathoz jut, mintha a pén­zét betétként helyezné el. A kisbefektetők között megoszlik a kockázat, és ezért hajlandók ijdblb feltételeket biztosítani a ‘Magyar Nemzeti Boriiknak. Már nem mi egyedül Az elmúlt években sokáig az MNB volt az egyetlen kelet­európai jegybank, amely min­dig jelen tudott lenni kötvény­kibocsátással a külföldi pénz­piacokon. Legutóbb már a Csehszlovák Állami Bank is megjelent, de a magyar köt­vény feltételei még mündig jobbak voltaik, függetlenül at­tól, hogy Csehszlovákia sóik­kal kisebb mértékben van el- adásodva külföldön, miint ha­zánk. A Magyar Nemzeti Bank szempontjából nagyon lénye­ges, hogy a mintegy 20 mil­liárdnyi külföldi hitelállomány összetétele milyen. Számos ne­héz év volt az elmúlt évtized során, amikor Magyarország nagyon nehezen jutott külföl­di kölcsönökhöz, és rákénysze­rült arra, hogy rövid lejáratú és igen drága hiteléket ve­gyen fel. A kötvénykibocsátás bővülése azért is biztató, mert az így beszerzett fonrásdk nagy mértékben javítják a hitelál­lomány összetételét. A rövid- lejáratú hiteleik nagysága 3 milliárd dollárról fdkozatosan csökkent 2 milliárd dollárra, és nőtt a hosszú lejáratú hitelek aránya. Természetesen legkedvezőb­bek azok a kölcsönök, ame­lyekhez Magyarország a Nem­zetközi Valutaalaptól, a Világ­banktól és a Közös Piactól jut. Ezek nagyban hozzájárul­nak az ország pénzügyi finan­szírozásának stabilitásához, és a külföldi finanszírozás költ­ségének csökkentéséhez. Csu­pán^ egy baj van: az említett forrásokhoz Magyarország csak korlátozott mértékben tud hozzájutni. Ezért kell kiegé­szítő hiteleket is keresni, s azok közül a legjobbaknak a kötvények ígérkeznek.- pf ­Az elmúlt évben még két helyen hirdette a felirat: „egyetemi nyomda", mígnem a két kis részleget összevon­ták, és kialakítottak egy régi klubból, fürdőből a Janus Pan­nonius Tudományegyetem C épületénél, a pécsi Damja­nich utcában egy egységes nyomdát. Az összevonás itt elő­relépést jelentett, hiszen meg­felelő helyiségekhez jutottak, s a korszerűtlen gépék egy részét is kicserélték az egye­temtől kapott 6 millió forint­ból. Ofset technikával dol­goznak, s ma már végig tud­ják kísérni az egész nyomdai folyamatot a kéziratok átvéte­liétől a kinyomtatott, bekötött könyvig, jegyzetig. Borbély Tamás, a JPTE nyomdájának vezetője továb­bi fejlesztéséken gondolkodik. Számítanak a Világlbanlki Hi­tel pályázatára, s ha elkép­zelésük valóra válik, kicserélik a régi nyomtatógépéket, s felkészülnek a színes nyomás­ra. Jövőre új feladatokat is el kell látniuk, mivel megválto­zik a jegyzet-tairtkönyvel'Iáíás támogatása. Az egyeteméknelk, faiskoláiknak arra is kell gon­dolniuk, hol, hogyan tudják ga zdasá g o saibban e I ő á líítani a tankönyveket. Az egyetemi nyomdának nyilvánvalóan töb­bet kell ebből vállaliniO, bár az egyetem pályázatot is hir­det, melyre más nyomdák is jelentkezhetnek. A JPTE nyom­dája 5—6 millió forint érték­ben tud a jegyzetkészítésre vállalkozni. A nyomda vezető­je szerint áraik alacsonyabbak más nyomdáik kínálatánál, s ezt szeretnék is megtartani. Talán az is elképzelhető, hogy a pécsi Universitas igényeit is elláthatják, majd, ha együtt­működnek például a közelük­ben lévő műszaki főiskola nyomdájával. A nyomdagépek mellett egy asztalon a legújabban elké­szült jegyzeték, s néhány mu­tatvány könyv. Szépen békö- tött, puha fedelű kiadványok. Ök készítik már a történelem tanszék évkönyvét is, mélyet eddig Dunaújvárosiban rendel­ték meg. Várnak külső meg­bízatásokat, hiszen jövőre ön- fenntartóakká kell válniuk. Megrendelést 10 példánytól 5 ezerig fogadnak el, de a fej­lesztéseik után 10—15 ezer pél­dányt is el tudnak majd vál­lalni. Náluk készül a Pécsi Tér című városi hetilap, s szívesen dolgoznának szépirodaJim-i mű­veikkel is. Idegennyelvű kiad­ványokat úgy vesznék át, ha a kéziratot már lemezre gé­péten kapják, mert máskép­pen még nem tudják megol­dani az idegennyelvű szöveg szedését. A nyomda mögött az ud­varban nemsokára elkészül a raktáruk, s akikor a mostani­nál kényelmesebben helyez­kednek el. „Úgy gondolom, a jövő egyre inkább a kis- és közópnyamdáké. Mi ebben a kategóriáiban szeretnénk indul­ni és felvenni a versenyt má­sokkal” — fogalmazza meg cél­kitűzésüket Borbély Tamás, s ehhez, úgy tűrtük, miniden esé­lyük megvan. B. A. Hol van ez a nyár? O tt, ahol a többi. El­illant, elosont, el­múlt. Furcsa, csa­lárdtermészetű évszak. Te- lezsákkal hordja örömeidet, szabadságérzetet kölcsönöz, élönt megannyi boldogság­gal, s aztán fogja magát és itthagy. Pedig tanúsít­hatom, itt volt. Hirte len jött hevével, rég ‘ismert hetykeségével csen­desen bántotta le rólunk az addig fázósan összehúzott ibugyolákat, elővillantak új­ra az igéző combok, félig fedett testek és a termé­szet csodálatos harmóniája kezdett uralkodni. Aztán vad tamlbolúsúvol Izzadtságcseppek özönét csalta homlokunkra, szikrá­zó pompájával összehunyo- rította szemünk. Bőrünk for­rás ága enyhülésre vágyott, tétován kerestük az árnyé­kaikat, mégis megszerettük ezt a nyarat is, mint az ed­digieket mindig. Mert i lyenkor mintha gond­talanabbnak tűnne minden, világosabbak lennénék a körvonalak. Emberek men­nék el egymás mellett, cSalk fura, nehéz szuszog ásóika t hallani. Nem néznék rád, nem vesznek észre, nem tö­rődnek veled. Nem érnek rá. Nyaralnak, vagy csak érzik, étik a nyarat. Aztán, ami­kor észrevétlen elsuhannak a szép napok, s reggelen­ként a Völgyék hónaljába kiseperhetétlen ködlök búj­nak, már eljegyezheted ma­god a gondolattal: kipihent társadalomiba térhetsz visz- sza, amely ízeidre szed, fel­szánt, belédkíváncsiskodik, s amely elirigyli tőled nyá­ron szerzett nyugalmadat, boldogság ódat. Pedig éhhez a boldogság­hoz mindenki hozzájuthat, ezután az az álmodott ál­lapot, amely mindenkit egy­aránt megillet. Bkkor hor­dozhatod magadban vá­gyaidat, emlékeidet, melyek régmúlt nyarak lápos szö­vevényében gyökereznék, re- iményeidet, mélyek a jövő ingatag futóhomdkján vár­ják e redősüket. Nyár! Vérpezsdítő álimo- iktat serikentő évszak. Ilyen­'Icor szeretemről álmodsz, amely megszaporitjia szívve­résedet, csókákról, amelyek simogatnak és fel perzselnek, siimogotá'sükról, melyék -meg- osen de sitiik hábo rgó-l ázon- gó vágyaidat, szavaikról, me­llyé új utakat mutatnak, iszínékről, melyek szétterül­nék köddé váló emlékeiden, dallamokat, zenét hallasz, mefyék körülifonjáík létókét- vágyadat, arcokat, melyek elsüllyedték, de amelyeket mégis fiatalnak, gyermeki­nek látsz, tájaikat, melyéket a szeretem sodort eléd, tá­jaikat, mélyeikbe a szerelem­től sodródtól. iDe most újra ősz von. Imádott ősz! Horhosok öb­leiben búvá mustok fanyar illatával, sebestől yású pa­talkakban groteszk táncaikat produkáló ráikdk voinagló potrdhaival, Adria kéken csil­logó mélységével, Lamnic havasfejű csúcsaival, itt van­nak újra az eltemetették, a frissen születették, életet ígé­rő hitegetések, de Itt jár a halált, az elmúlást idéző ígéret is, váratlanságot, döb- ibenetet és félelmet oszto­gatva, amely görcsbe szorít­ja lelkedet és feliséjlő re­ményeidet, és amelyek ép­pen szürkeség ükkel képesek feloldani a monoton min­dennapok te rméketlenségét. Elmúlt a nyár és itt jár az ősz. Élünk továbbra is a hétköznapok suta ritmusá­ban. Élünk! Bokrétás András

Next

/
Oldalképek
Tartalom