Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-02 / 300. szám

1991. november 2., szómból üj Dunántúli napló 7 ft Baukomplex Rt. Is kitekben gondolkodik Film a vállalkozóknak — vállalkozákrál Két pécsi sikergyanús Kitűnő rajt után A Bázis Építőipari Vállalat­tól soha, semmilyen szervezeti kapcsolatban nem álló TANÉP 1990. február 16-án alakultát Baukomplex Részvénytársaság­gá, és az első évet igen jól zárta, a nyereség meghaladta a 20 százalékot. Ennek egy része az új piaci feltételek­hez való gyors alkalmazko­dásból fakadt, a versenytár­gyalásokon sikerült a nagy munkák többségét kedvező ár­szinten elnyerniük. A magas pozitívum többi része pedig a piacgazdaság egy másik sa­játosságából származott, tőzs­deügyletből, a Konzum-rész­vények adás-vételéből. Ennek is köszönhető, hogy a TANÉP- től átvett kezdeti 580 fős dol­gozói állományt a mai napig - a természetes létszámcsök­kenést is beszámítva — mind­össze 70 fővel kellett csak csökkenteni. Csupán 2-3 százalék nyereség így az 1991. májusi rt. be­számoló közgyűlésen még igen vidám és nyugodt volt a lég­kör. Aztán alig egy hónapja, szeptember elején minden megváltozott. Az igazgató- tanács ugyanis gazdasági elemréseinek. összegzéseként bejelentette: az idei nyere­ség csupán 2—3 százalék lesz, s a további gazdaságos mű­ködés a jelenlegi szervezeti formában nem képzelhető el. Ezért az rt. generálvállalkozói szerepének megtartása mellett további 8 kft.-re oszlik a tár­saság. Ez az átszervezés fel­tehetően 30—50 fő (elsősorban segédmunkások és adminiszt­ratív dolgozók) elbocsátásával jár együtt. Az áj helyzetet a foglalkoz­tatottak érthetően nem fogad­ták túlzott lelkesedéssel. Vá­ratlanul érte őket ez o be­jelentés, bár addig minden fontosabb szervezeti, gazdasá­gi döntésről azonnal tudo­mást szereztek, s véleményez­ték is azokat — köszönhetően annak, hogy függetlenített szakszervezeti vezetőjüket a tagdíjból fizetik, aki így hatá­rozott munkavállalói érdek- képviseletet tud érvényesíteni a cégvezetéssel szemben. Bujtór János szakszervezeti titkár így foglalja össze a vé­leményeket, reakciókat: — Az érdekvédelmi tevé­kenységünk egyik legnagyobb eredménye az érvényes válla­lati kollektív szerződés, amely­ben igen előnyösen szabályo­zott dolgozóink szociális ellá­tása és védelme. A 'kft.-k ala­pítása újabb egyezíkedéseket jelent, várhatóan rosszabb szerződési feltételekkel. Az el­bocsátott emlbereik még a ré­gi feltételekkel távozhatnak a társaságtól, de mi lesz, ha jövőre a kft.-k gazdaságos működése további leépítések függvényévé válik? Az alkalmazottak közül 400- an részvényekkel rendelkez­nek, az össrvagyon csaknem 30 százalékát birtokolják. Ha kft.-kbe kerülnék, mi lesz a tulajdonukkal? De még számtalon problé­ma menüit fel, ezért a mun­káskollektíva azt szorgalmaz­za, hogy az igazgatótanács hívjon össze részvénytársasági közgyűlést, ahol mindenre vá­laszt kaphatnák, a vezetők pedig megindokolhatják, hogy ki mit végzett eddig, s miért csak ennyi az eredmény. Végül is, hosszas huzavona után október 18-án döntöttek arról, hogy novemberben ösz- széhívják a közgyűlést. Alkalmazkodni az új helyzethez Dr. Kukái Tibor, a Bau­komplex Rt. ügyvezető igaz­gatója így válaszolt a felveté­sekre : — Kezdettől fogva úgy gon­dolkodtunk, hogy minden mun­kásunknak igyekszünk biztosí­tani a munkalehetőséget. Mindeddig ez sikerült is. Azonban az építőiparban elő­re nem látható tendenciák je­lentkeztek a piacon. Újonnan alakult kisebb cégek, kft.-k Vis működési költségszintjük miatt igen alacsony piaci árakkal vesznék részt a versenyben. Az rt.-nek alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, a piac nem fizeti meg a ko­rábbi nagyvállalatszerű műkö­désből adódó költségeket: o túJadmiinisztrált működést, az indokolatlan szervezeti egysé­geket, az egykor kialakított, de ma már csak gazdaságta­lanul működtethető szociális szolgáltatásokat. Emellett a jó munkaerőért is megindult egy fokozott bérverseny a vállal­kozók között. Tehát költség- megtakarításokra van szükség a piaci ár csökkentése és a magasabb bérfizetések érde­kében. Ez csak úgy valósítha­tó meg, ha átallunk mozgé­kony kisszervezetek együttmű­ködésén alapuló vállalatszer­vezési módra. Ezért 1992. ja­nuár 1-jétől a szok-szerelő- segédipari és kisegítő egy­ségeket önálló, egyszemélyes alapítású kft.-kként kívánjuk működtetni, míg az rt. (180 fővel) generálvállalkozói tevé­kenysége a piacon változat­lan erővel folytatódik. Az rt és a kft.-k körött pedig piaci együttműködés lesz. Az átszervezéssel valóban sor kerül 30—50 ember el­bocsátására - főként admi­nisztratív, alkalmazotti és a leg a la c son yabba n k va IIfikáit fizikai munkakörökről van szó —, de ez éppen a nagy többség érdekében történik, mert csak Így érhető el az a piaci árszint, amellyel munkák nyerhetők a versenytárgyaló sokon. Az előkészítésben, mint ed­dig is, minden részletkérdést egyeztetünk a szakszervezet képviselőjével, s mindezt már 4 murtkósgyűlésen ismertettük is a dolgozók 90 százalékával. A részvényekkel kapcsolat­ban valóban szükség lesz sza­bályzatmódosításra, s javasol­ni fogjuk a kft.-k és a szak- szervezet felé egy új, közös kollektiv szerződés megköté­sét is. Novemberben közgyűlés Nem a vezetők esetleges beszámoltatásától való féle­lem, hanem a tavaszi közgyű­lés tapasztalatai miatt nem aikart az igazgatótanács me­gint egyet összehívni. Azon ugyanis a felszólalóiknak szigorú szabályai, formai kö­vetelményei vannak, ami az emberek legtöbbjét vissza­rettentette attól, hogy elmond­ja véleményét. Úgy látszik, a részvénytá'- sasági gazdasági forma sajá­tos demokráciájához szoknia kell a tulajdonosoknak. De a vezetőknek is ahhoz, hogy a döntéshozatal régi beideg­ződései ma. már nem célra­vezetők, még akkor sem, ha jószándékúak. Novemberben az is eldől majd a közgyűlé­sen, hogy az embereiknek a közszerepléstől való félelme vagy az egyéni érdeke az erősebb. Mészáros Endre B. Köztudottan nehéz hely­zetben vannak a most induló vállalkozók. A kialakult sze­lekció folytán számos cég hirtelen felfutásáról, „betö­réséről", vagy épp bukásá­ról, fizetésképtelenségéről hallhatunk híreket. A vállal­kozást, az üzletszervezést ki­ki saját kárán hosszabb-rö- videbb idő alatt vagy meg­tanulja, vagy már a kezde­teknél belebukik, elcsúszik. Nincs ma még olyan széles­körű szakmai háttér, amely a vállalkozókedvüek tanítá­sát, „iskoláztatását" szerve­zetten biztosítaná, a közép- és felsőfokú oktatási intéz­mények tananyagába sem épült még be. Ezt célozza meg az az okta­tó jellegű dokumentumfilm­sorozat, amely az ország 20— 30, a megszokottól eltérő, si­kergyanús vállalkozását mu­tatja be. A Magyar Televízió megbí­zásából készülő sorozat szerep­lőinek keresésekor Schiller Pál rendező - aki Monori M. And­rással és Simó Györggyel, a MAFILM rendezőivel közösen dolgozik - választása két pé­csi cégre, a High Computer Kft.-re és a Pannon-Kert Kft. nagybani zöldség—gyümölcs piacára esett. — A filmsorozattal - amely oz amerikai Seed Alapítvány mellett többek között az Álla­mi Biztosító, a Vállalkozók és az Iparosok Országos Szövet­sége támogatásával készül — a kezdő vállalkozóknak szeret­nénk segítséget, támpontot nyújtani a már működő, ta­pasztalatokat, eredményeket felmutatni képes kis és köze­pes nagyságú vállalkozások be­mutatásával — mondja Schiffer Pál. — A legjobban az 1982- ben, de legkésőbb 89-ben in­dult vállalkozások jártak. Most sokan kényszerből, a munka- nélküliség, a nehéz megélhetés miatt vágnak bele. Nem árt megmutatni néhány csapdát, buktatót. — A pécsi High Comp, azért rokonszenves és lehet példaér­tékű, mert nem csupán az áru eladásával-vételével, kereske­delemmel foglalkoznak, hanem önálló fejlesztéseikkel saját szellemi pluszt visznek az üz­letbe. Másrészt az is követen­dő lehet, hogy nem külön-kü- lön, hanem egy szakmailag jól felkészült kollektívában, össze­szokott csapatban dolgoznak. A Pannon—Kert az országban elsőként hozott létre vidéken nagybani piacot. Jó ötletnek tartom, hogy egykori tanácsi szervezeteknek, téeszeknek, ál­lami gazdaságoknak és ma­gánszemélyeknek állandó kö­zös termelői és kereskedelmi piacot biztosítottak. A sorozat­ban sok különböző profilú cég szerepel, többek között rovar- és rógcsálóirtó, menekültsátor- készítő, vendéglátóipari beren­dezéseket gyártó kft. és a mintegy 1000 tagú gödöllői méhészek kft.-je. Higi Gyula, a High Comp, ügyvezető igazgatója hasznos­nak tartja a filmet. Szerinte nagyon leromlott a szerződé­ses fegyelem, óvatosnak kell lenni más cégekkel szemben, sajnos sok a kókler, a csaló. A bírósági eljárás túlzottan kö­rülményes, a vállalkozónak sok­szor dokumentumok birtokában is értelmetlen pert indítania. A biztonság és felelősség érde­kében a High Comp, sem ha­zai, sem külföldi tőkét nem használ fel, kizárólag saját erő­forrásaira támaszkodik. A dip­lomás villamosmérnökökből ál­ló szakembergárda saját fej­lesztéssel készült, komplex be­rendezések szállítására törek­szik, így teljes egészében övék a felelősség, a számítógépes rendszerek karbantartásához szervizhálózatot is kiépítettek. Másrészt a fokozatos előrelé­pés mellett voksolnak, szerintük a gyors meggazdagodás csak egyedülálló, extra ötlet hibát­lan kivitelezésével, vagy csa­lással érhető el. Kádár-Imre, a Pannon—Kert ügyvezető igazgatója is osztja ezt a véleményt. A mindössze 2 milliós alaptőkével indult kft. 3 év alatt „nagyra nőtt", szá­mos mezőgazdasági kis- és nagyüzemi termelő számára tud biztos értékesítési lehetőséget nyújtani. Nagybani piacán 200- nál több áruház, bolt, vendég­látóegység vásárol, de náluk a lakosság is termelői áron jut zöldséghez, gyümölcshöz. Ká­dár Imre tanácsa a kezdő vál­lalkozóknak, hogy a VOSZ-hoz, a Gazdasági Kamarához, és tanácsadó szervezetekhez for­duljanak, mielőtt bármibe be­levágnak. Másrészt a külföldi partnerek, tőke fogadásával is csinyjón kell bánni, sokan dől­tek már be külföldi kalando­roknak. Korábban a kft.-nek is meggyűlt a baja a beváltatlan ígéretek miatt. . . A filmsorozatot várhatóan a jövő év elején vetíti a Ma­gyar Televízió főműsoridőben. Tröszt É. Folyamatosan érkezik a friss zöldség a Pécs határában lévő nagybani piacra TelefMhelyzet Magyarországon Mintegy 600 ezer telefon- igénylő várakozik ma Magyar- országon arra, hogy megkap­ja korunk egyik szinte már nélkülözhetetlen kommt) ni kő ­ciós berendezését, a telefon­készüléket. A várakozók ma­napság egyre inkább remény­kedhetnek abban, hogy óhajuk rövid időn belül teljesül, hi­szen soha nem látott ütemű hálózatfejlesztésbe kezdett ta­valy a Magyar Távközlési Vál­lalat. Amennyiben a Matáv há­roméves fejlesztési programja teljesül, 1993-ig Budapesten a másfélszeresére, vidéken pe­dig több mint a kétszeresére emelkedik a bekapcsolt elő­fizetők szórna. Budapesten ha­marosan felépül a legnagyobb üzleti igények kielégítését biz­tosító új, digitális belvárosi főközpont, s a megyeszékhe­lyeken is nagymértékű fejlesz­téseket hajtanak végre. Vidé­ken oz ún. „faluprogram" ke­retében a Matáv 1993 végéig minimális szolgáltatásként va­lamennyi falunak megbízható, teljes körű szolgáltatást nyúj­tó, visszahívható nyilvános állomásokat és a települések 95 százalékában folyamatos éjjel-nappali működést bizto­sit. A program alapján három év alatt megközelítően 800 ezer új előfizető juthat tele­fonhoz Magyarországon, Hogy hogyan? A telefonigények nemrégi­ben megváltoztatott elbírálási rendje remélhetően teljesen megszünteti a kiskapuk és a protekció lehetőségét. Az el­Hatszázezer igénylő 1993-ig kétszeresére nő az előfizetők száma osztást szabályozó kormány- rendelet értelmében a kérel­mek sorolásában a Távközlési Vállalat döntési joga meg­szűnt, feladata ma már kizá­rólag csak a szolgáltatás. Ed­dig a Matáv, illetve jogelődje, a Magyar Posta végezte a beérkező igények elbírálásával kapcsolatos teendőket, a ké­relmek sorolásában egyszemé­lyi döntési jogköre a távköz­lési üzemvezetőnek volt, aki­nek mindenfajta szociális, egészségügyi indokokat és egyéb kategóriákat is figye­lembe kellett vennie. Az új kormányrendelet fő rendező elve, hogy az igé­nyeket a kérelmek beérkezési sorrendjében kell teljesíteni. Elsőbbséget csak egy nagyon szűk kör - egészségügy, államigazgatás, közbiztonság — élvez. A rendelet betartását a minisztérium felügyelete alá tartozó Posta és távközlési felügyeletek ellenőrzik, hoz­zájuk lehet a különböző pa­naszokkal is fordulni. Azokon a településeken, ahol az igénylők hajlandók a fővonal esetében 12 ezer. ikerállomásnál 8 ezer forintos díjnál többet is áldozni, a besorolásuknál jóval rövidebb idő alatt is telefonvonalhoz juthatnak. A besorolást előíró rendelet ugyanis felmentést ad ott, ahol telefontársaság alakul. Az első ilyen jellegű vállalkozás Nagykovácsiban szerveződött, ahol 1991 elején ezer család jutott telefonhoz az Első Hazai Távközlési Rész­vénytársaság jóvoltából. Az igénylőknek nem kis anyagi áldozatot kellett vál­lalniuk, hiszen belterületen 45 ezer, külterületen 55 ezer fo­rinttal kellett hozzájárulni uík a 120 milliós beruházáshoz, s emellett magasabb beszélge­tési dijat is fizetnek. Siófokon a Balatel Rész­vénytársaság kezdett hasonló akcióba. Finn—svéd közremű­ködéssel korszerű, digitális te­lefonrendszert építenek ki, s o vonalat minden részvény­vásárló legkésőbb 1993. ja­nuár 1-jéig megkapja. Ma­gánszemélyek számára a rész­vény ára 40 ezer, míg a kö- züíeteknek 120 ezer forint, ami a szerelési díjat is magába foglalja. A jelenlegi magyar telefon­helyzetben egyre többen gon­dolják úgy, hogy telefontársa­ságok létrehozásával próbál­ják meggyorsítani a fejlődést. Bár a társaságok alakítását a ma érvényes szabályok már lehetővé teszik, a mozgástér mégis meglehetősen szűk, mert állami többségű részvétel szükséges hozzá. A befektetők tehát abban a reményben vá­rakoznak, hogy az új távköz­lési törvény remélhetően már nem tartalmaz ilyen szigorú megkötéseket. T. L. Modern liftvezérlö elektronikák készülnek a High Computer pécsi műhelyében Fotó: Szundi György Ki a hibás, ha kevés a nyereseg? A Baukomplex Rt. - a volt TANÉP (Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat) - megismerkedett már a piacgazdaság napfényes és árnyas oldalával is. Tavay magas haszonnal zárta az évet, idén legfeljebb 2-3 százalék várható. Az elsők között voltak az alapításban, s most a tervek szerint tovább oszlik a gazdasági szövetség 8 kft.-re. Az új típusú munkavállalói érdekvédelmi szervezet folya­matosan figyelemmel kiséri a változásokat, s ezúttal Rt.-köxgyü- lést követel az igazgatótanács beszámoltatásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom