Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-12 / 310. szám
1991. november 12., kedd uj Dunántúli napló 3 Módosítónak a bíróságokról szóló törvényt (Folytatás az 1. oldalról) terjesztők húszat visszavontak; a fennmaradó javaslatok mintegy felét a hosszadalmas szavazási procedúra során a Ház elfogadta. Az Országgyűlés a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, továbbá a hatálybalépésről és az átmeneti szabályokról rendelkező tervezet együttes általános vitájával folytatta munkáját. A kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal való megegyezés hiánya ellenére is Parlament elé terjesztette a foglalkoztatás elősegítéséről és a munka- nélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának tervezetét. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén Kiss Gyula munkaügyi miniszter ismertette a törvényjavaslatot, amelyet azért alkotott meg, mert a vártnál jóval nagyoibb .a munkanélküliség, és a munkaerőpiaci helyzet folyamatosan romlik. A miniszter elmondta: az ez év elején beiktatott törvény módosítása arra irányul, hogy kezelhetővé váljon a jelenlegi mintegy 300 ezer fős munka- nélküliség, amely az előrejelzések szerint 1992 végére akár a 600 ezret is meghaladhatja. A törvénymódosítás anyagi forrást teremtene a munkanélküliek ellátására, valamint az eddigi tapasztalatokra hagyatkozva segítené az igazságosság erőteljesebb érvényesítését a munkaerőpiaci intézmény- rendszer működésében. A módosítástervezetet tárgyaló bizottságok — egyesek bizonyos kiegészítésekkel — a javaslatot megtárgyalásra, illetve elfogadásra érdemesnek tartották. Egyetértettek abban, hogy a változtatás segíti a munkanélküli járadékkal kapcsolatos visszaélések megszüntetését. Fontos lépés az is, hogy a törvény a munkanélküli-járadékra jogosultak körébe vonja a pályakezdőket, és rendelkezik a dolgozói végkielégítés rendszeréről is. A bizottsági vitákban felszólalók elfogadhatónak tartották, hogy szabályozni kell a járadék maximális mértékét, amelyet a minimálbér kétszeresében határoz meg a tervezet. A legfőbb vitapontot az jelentette, hogy a tervezet szerint a munkaadó és a munka- vállalói járulék az eddigi 1, illetve 0,5 százalékról 5, illetőleg 1 százalékra emelkedne. Az ellenzéki frakció vezérszónokai kifogásolták az intézkedést, mivel* az a fogyasztók terheit növelve jelentős mértékben gerjesztené az inflációt. Elismerték ugyanakkor, hogy amennyiben az emelésről nem intézkednek, a munkanélküliség .növekedése 42 milliárdot tenne hozzá a költségvetési deficithez 1992^ben. A hozzászólók elmondták: az aktiv foglal koztatá spol iti kai esz közök eddig sem kaptak megfelelő hangsúlyt — és anyagi támogatóst — s ez a mostani intézkedés tovább növeli a pasz- szív módszerek körét. A kormány tervezett többletbevétele nem hoz akkora hasznot, hogy ezért érdemes lenne tovább gerjeszteni az inflációt. A törvényjavaslat tárgyalását elnapolták. Nem sokkal 20 óra előtt az elnöklő Szűrös Mátyás berekesztette az ülést. Új határátkelők Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság egyaránt támogatja újabb hó táráikéi ők megnyitását — hangzott el a két ország belügyminisztériumának új együttműködési megállapodását rögzítő dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón. A tervbe vett nyolc határátkelő közül 1992-ben csupán kettő a pánici és a régi sátoraljaújhelyi átkelőhely — megnyitására van reális esély. Húsáremelés A Húsipari Egyesülés igazgatója indokoltnak tartja a hús árának emelését. Mike Imre szerint e lépést már az év elején indokolt lett volna megtenni; a piac átmeneti beszűkülése, a készletek felhalmozódása azonban akkor ezt nem tette lehetővé. Az MTI kérdésére válaszolva az igazgató úgy vélte: mintegy 10—15 százalékos áremelést kellene végrehajtani. Az árakat a húsipari cégek saját belátásuk szerint dönthetik el. Megszépül a pécsi vásártér A hideg beálltával egyre csökken a piacokon és a vásártereken a zöldség- és gyü- mölcsfelhozata'l. A Piac és Vásárcsarnok Felügyélőség ezért szívesen ad helyet a szabod- terü'leteken és a pécsi csarnok körül is azoknak, akik a karácsonyi készülődés jegyében gyertyákat, karácsonyfadíszeket, mézeskalácsot és édességet árulnak. < A múlt évihez hasonlóan dén is a pécsi vásártér ad otthont december 2-től a hagyományos karácsonyi vásárnak. Már megtörtént a vásártér hangosításának a téljes cseréje, és elkészült az új, 40 férőhelyes szociális blokk - hideg-melegvizes zuhanyzási lehetőséggel. A vásári részen már kész a tér kivilágítása. Jelenleg az útburkolatot javítják, a kátyúkat, gödröket töltik fel. Jövő héten a futófényeket telepítik a helyükre és kiépítik az áramvétel! helyeket. Kiválasztották a mindenki karácsonyfáját: Hetvehely környékéről egy 18 méteres fenyőt hoznak a pécsi vásártérre, novemiber utolsó hetében állítják fel. A kereskedők ingyenes reklámlehetőséget kapnak: részt vehetnek magukat, termékeiket hirdetve a feldíszítésében. A (karácsonyi vásárt látogató közönség hétköznap ingyen parkolhat az autóvásár területén és a vásártéri parkolóban. Szombat—vasárnap a szokásos díjat kell fizetni. Márfy Miklós, a Piac és Vásárcsarnok Felügyelőség igazgatója ehhez kapcsolódó távlati elképzeléseikről számolt be: a nagyvásárokkor a vásártér környéki utcákat szeiretnék tehermentesíteni a parkoló autóktól. Közvetlenül a vásártérrel szemben, a Megyeri út felől — a Kertészeti Vállalat és a szennyvíztelep közötti részen egy autóparkolót szerenténék építeni. Amint az önkormányzattól megkapják a kezelői jogot, és ezzel egyetértene az önkormányzat illetékes bizottsága — úgy azonnal megkezdenék az építkezést. Ezáltal 600—800 autó tudna kultu- kolni. Adám Erika Megszépült templom Tésenfán Megszépült Tésenfa 1874-ben megépített református temploma. A falu népének összefogásával, az önkormányzat jelentős anyagi tehervállalásával és nem csekély külföldi segítséggel felújított templomot vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelettel adták át rendeltetésének. Reklámújság — nemi bonyodalommal A vád: a versenysemlegesség megsértése Vannak akik összeférhetetlennek tartják Új hirdetési lap próbaszáma jelent meg a napokban - a Pécsi Posta Press Lapkiadó és Szervezési Kft. „Tessék" című kiadványa. A négy megyében — Baranya, Tolna, Somogy, Zala — terjesztendő lap első „igazi" számát november 26- ra ígéri a kiadói kft., mely többségében postai dolgozókból áll. A „Tessék”-et Pécsett szerkesztik, Kaposváron nyomtatják, de ami a legfontosabb — s ami miatt tulajdonképpen lapunk is foglalkozik az ügygyei —, kiadói körökben már most a versenysemlegesség megsértésének egyik példájaként emlegetik. Bár a lapnak még csak a próbaszáma jelent meg, máris viharokat kavar — a kiadói kft.-t ugyanis többen azzal vádolják, hogy jogtalan előnyökhöz juthat a többi kiadóval szemben, mivel a gazdasági társaságot olyan magánszemélyek hozták létre, akik főállásban a Pécsi Postaigazgatóság alkalmazottai. Újabb támadási felület lehet, hogy a kft. egyik tulajdonosa a postaigazgatóság vezetőjének felesége, s így a kft. és a terjesztés területén majdhogynem monopóliummal rendelkező posta szerződését az egyik tulajdonos férjének kell aláírnia. Többek szerint egyértelmű az összeférhetetlenség. Bár tegnap több helyen is érdeklődtünk, sehol sem kaptunk egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a kiadó kikhez kívánja eljuttatni a lapot. Az már biztosnak tűnik, hogy 220 ezer példányban jelenik meg, de mivel a négy megyében majd 500 ezer háztartás létezik, a kézbesítőknek szelektálniuk kell a lakosok között. Kérdéseinkre a legvalószínűbb válasz az lett volna, ha az illetékesek kiielentik, hoav azok kapják csak meq a reklámújságot, akiknek más „civil” lapra előfizetésük van, hiszen így a legegyszerűbb, s így a legkeresztülvihetőbb a vállalkozás. A kft. hirdetési lapját ugyanis keddenként azok a kézbesítők viszik házhoz, akik egyébként is ki kell, hogy hordják az előfizetéses lapokat, s mivel ezekről címlistájuk van, egy kalap alatt megoldhatják a feladatot. Bár az olvasót a részletek talán nem érdeklik — az viszont nyilván felvetődik, miért kap „Tessék”-et X, és miért nem kap Y? A magyarázat a fenti bekezdés végén volt olvasható, igaz, ez valójában nem is lenne érdekes, ha nem létezne egy régi vita a kiadóvállalatok és a posta között, melyben mindkét fél azt állítja, hogy az előfizetéses lapok megrendelőinek listája őt illeti. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a posta szerint a Népszabadságnak például semmi köze ahhoz, kiket tisztelhet lapja előfizetőiként . . . A fentiek miatt is tartják furcsának a kiadóvállalatok, hogy a cikkünkben szereplő kft. hirdetési újságját az ő előfizetőikre tervezi ráépíteni a posta. S ha már a verseny- semlegességről volt szó, postai forrásokból az is kitudódott, hogy nem csak hogy postai kézbesítőkkel szándékozik terjeszteni a „Tessék”-et a főként postai dolgozókból álló kft., de a postaigazgatóság a szokásosnál olcsóbb terjesztési tarifában is állapodott meg a „Tessék" tulajdonosaival . . . Bár a szerződést információink szerint a „két” cég még nem írta alá, megkerestük Kőhalmi Istvánt, a Pécsi Postaigazgatóság vezetőjét, aki a terjesztési díj összegét üzleti titoknak minősítette, így elzárkózott az információadás elől. Amihez ugyan joga van, csak hát. . . Erre szokták azt mondani, hogy a pletykák a legkevésbé sem használnak egy felelős beosztásban lévő ember tekintélyének.-pauska■■DBBi Szorongó gyerekek, agresszív fiatalok A nagy hiánycikk most a biztonság Régi-új problémákkal kell szembenéznie annak, aki ma hivatásszerűen foglalkozik a fiatalokkal. Elsősorban persze a szülőkről van szó, mert ha már szakemberhez kell fordulni, akkor a helyzet súlyosabb a kelleténél. De hát mit tehetünk, ha azt látjuk, hogy a gyerek rosszul alszik, szorongva ébred, félelmekkel telve él, sápadt és csendes, vagy épp ellenkezőleg, szinte fé- kezhetetlenül agresszív. Fiatalnak, gyereknek lenni régebben sem volt könnyű, de ma egyenesen nehéz - mondja dr. Gyenge Eszter, a Gyermekideggondozó vezető főorvosa, gyermekpszichiáter. A számos témából most az újabb kele- tűeket választottuk, így arról beszélgetünk, mi a helyzet a munkanélküli családok, a nagyon gazdag, illetve a meglehetősen szegények gyermekeivel. — Azzal kezdeném, hogy a legfontosabb probléma most az értékválság problémája. Ez régebben is működött, de most teljes a zűrzavar. Hiányoznak azok az alappontok, melyekkel a fiatalok kijelölhetik maguknak, a helyüket a világban. Ez általános gond. A munka- nélküliséggel kapcsolatban mi főként az emberi oldalt látjuk. Ha a családból valaki — különösen ha a férfi — munkanélkülivé lesz, vagy munkanélküliség fenyegeti, a gyermek, mint a legsérülékenyebb a családban, tünethordozóvá válik. Ezt jelzi is a panaszaival. A család krízisbe kerül, és most elsősorban nem az anyagi szempont a fő, a családi egyensúly borul fel, a szerepek értékelődnek át. Mert mit lát a gyerek: az apja, akinek mégiscsak az lenne az elfogadott szerepe, hogy pénzt keressen, otthon ül, főz, mos, vagy éppen a kocsmában iszik és utána veszekszik a családjával . . . — Mit lehet itt tenni? Van megoldás? — Arra törekszünk, hogy komplex segítséget nyújtsunk. A gyerek kezelése a ritkább, a családterápia a gyakoribb. Recept nincs, de lehet megoldást találni. Ahogyan a másik csoportnak is: o gazdagabb vállalkozó esetében, aki mindent megad a gyermekének, de teljesen beszűkül a munka irányába, a kapcsolatok másodlagossá válnak. A társadalom sem tartja egyébként igazán értéknek az emberi kapcsolatokat! A gyermek, különösen a - serdülő, gyakran agresszióval, az ösz- szes érték tagadásával válaszol, kisközösségekbe menekül, ahol gyakran további korlátozásokat szenved. — Tény, hogy nagyon kevés ma a stabil érték, hiánycikk a biztonság. Ki lehet ezt valamivel váltani? , — Csak azzal, ha a szülőnek megvannak a biztos értékei, és ezeket a gyermekével is el tudja fogadtatni. Minden helyzetet el lehet viselni, attól függ, hogyan dolgozzuk fel magunkban őket. A szegény családok gyermekeinél is ez a helyzet, még akkor is, ha a gyerekek itt egyre többször élik át azt, hogy a társaiknak több jut. A legnagyobb baj az, hogy a kisebbrendűségi érzés, olykor az agresszív magatartás beépül a személyiségbe, a gyermek hátrányos helyzetűnek, vesztesnek érzi magát, önbizalomhiánynyal küzd. És nemigen számíthatunk arra, hogy ez a tendencia csökkenőben lesz a közeljövőben, fel kell hát készülnünk. Még egyszer mondom: amivel leginkább tudunk, az az, ha tartós, időálló értékekhez fordulunk . . . Nem hiszem, hogy ezeket sorolni kellene. De a becsület, szeretet, kitartás, egymásra figyelés, türelem, és még egyszer a szeretet ingyen van, bárki hozzájuthat, még akkor is, ha ma a legfontosabb dolgok listája így kezdődik: pénz. Hodnik Ildikó
