Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-09 / 307. szám

1991. november 9., szombat aj Dunántúlt napló 3 Kormányszóvivői tájékoztató — Csurka István megölelt, sírt, úgy gratulált nekem — me­séli a babarcszőlősi Benkő Pál­né, aki első helyezett lett ön­életrajzi történelmi visszaemlé­kezésével a Lakitelek Alapít­vány országos pályázatán 305 induló közül. A díjat szerdán vette át a Parlamentben. Ha­zánkból csak ő első díjazott, első helyen még ketten végez­tek, de ők Kárpátaljáról, illet­ve Erdélyből pályáztak. Csupa élet, lendület, ked­vesség a nemrég nyugdíjba vonult asszony. Elmondta: há­roméves korától 1952-ig vázol­ta fel családja, rokonsága, kis faluja történetét, amivel pályá­zott és aminek az „Élni aka­rok" címet adta. Újságunkban olvasott a pályázatról, amelyre bekötve elküldte lírai vallomá­sait, miután biztatta Illés Al­bert plébános és Vlasies Jó- zsetné tanítónő. Benkö Pálné- Mindig csak magunknak, a családomnak írogattam, ami­kor futotta az időből, most se hiszem, hogy író lennék. Csak közölni akarok, csak mesélni, hogy okuljanak ebből mások. Kész egyébként a második kö­tet is, benne 1972-ig sorolom fel élményeinket, a sorsfordu­lókat. Az utódaimra hagyom, ennyi is elég. Fotó: Läufer László Benkő Pálné apja cseléd volt, Sajóvárkonyból kerültek Baranyába, először a Harkány melletti Lulupusztára, majd Ba­barcszőlősre. Férje idevalósi. Irénke néni volt dada, napszá­mos, tsz-tag, tápboltos. Min­dig paraszti munkát végzett, most is kertészkedik, hogy ki­egészítse 5 ezer forintos nyug­díját. Cs. J. (Folytatás az 1. oldalról) tudatában van annak, hogy idegen hírszerző szervvel áll kapcsolatban. A módosítások nyomán kiterjesztik az adó­csalás kategóriáját azokra is, akik elmulasztják a munkálta­tói, illetve munkavállalói társa­dalombiztosítási járulék fizeté­sét. Ezzel kapcsolatban az igazságügyi tárca főtanácsosa megjegyezte: természetesen csak a jogszabály hatályba lépése után elkövetett cselek­ményeket büntetnék, s önma­gában a hátralék keletkezése sem üldözendő. A jogszabály azokra az esetekre vonatkozik, amikor a társadalombiztosítás­nak járó pénzeket eltitkolják, illetve megtévesztő pénzügyi manőverekkel „álcázzák". A tervezet felett az Országgyűlés mondja ki a végső szót. Ugyancsak a társadalombiz­tosítás járandóságainak hatha­tósabb behajtását szolgálja a pénzforgalomról és a bankhi­telekről intézkedő kormányren­delet, illetve a pénzforgalmat szabályozó MNB-rendelet mó­dosítása. Az új rendelkezések értelmében a pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról a pénzintézet 15 napon belül köteles a számla pénzforgalmi jelzőszámát közölni az APEH- ihel, a KSH-val és a társada­lombiztosítással. Emellett a bankszámla-megterheléseket az érkezések sorrendjében kell teljesíteni. A kormány döntött arról is, hogy törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a vég­rehajtás jogintézményének módosítására. A kormány áttekintette Ma­gyarország honvédelmének alapelveit és főbb feladatait, illetve hazánk biztonságpoli­tikai stratégiáját. A tervezetet az Országgyűlés elé terjesz­tik. A magyar biztonságpolitika és a katonai doktrína alap­feladata az ország független­ségének, területi integritásá­nak megóvása, egy esetleges fegyveres agresszió elhárítá­sa, illetve fegyveres konfliktus kialakulásának megakadályo­zása. A katonai erő alkalma­zása csak végső eszköz lehet. A doktrína tervezete leszöge­zi azt is: a magyar stratégia védelmi jellegű, amely nem veszélyezteti a szomszédos ál­lamok „jogos biztonsági ér­dekeit". További fontos megállapítás, hogy hazánk el kíván kerülni minden közvetlen beavatkozást a szomszédos államok belső konfliktusaiba, s kapcsolat­# Uj intézmény: az iskolaszék Elkészült a közoktatási törvény koncepciója- A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban - a külön­böző szakmai-, érdekképviseleti fórumokon elhangzott vélemé­nyek figyelembevételével - elkészült a közoktatási törvény kon­cepciója, amelyet a miniszteri értekezlet is megvitatott és alapvonalban elfogadott. A kulturális tárca a közel 50 oldalas tervezet összefoglalóját eljuttatta az MTI-hez. Az elképzelések szerint a törvény minden magyar óllam- ipolgár számára alanyi joggá nyilvánítja az ingyenes okta­tást az első szakképzettség megszerzéséig. Deklarálja a szabad iskolaválasztást, az anyanyelvű, illetve a magyar nyelvű írásbeliség elsajátítá­sának jogát, a speciális neve­léshez, az egészséges életmód­hoz, egyes különleges adott­ságok kiműveléséhez és a di­ákszociális juttatásokhoz való jogot. A tankötelezettség 5 éves kortól a 16. életév be­töltéséig tart, e periódusban a szülő köteles gyermekét nyil­vános közoktatási intézménybe járatni. Képesített pedagógusok A helyi önkormányzat köte­les gondoskodni az óvodai, il­letve az alapfokú iskolai és a diákotthoni ellátásról. Nem­zetiségi és etnikai kisebbségek által lakott településen a he­lyi önkormányzat köteles nem­zetiségi óvodai, illetve iskolai csoportot működtetni, és leg­alább öt igénylő, valamint megfelelő pályázó esetén anyanyelvű pedagógust kell al- ikalmazni — fogalmaz a tör­vénykoncepcióról készített mi­nisztériumi öszefoglaló. Az iskolarendszer képzési ■szintjeit úgy határozzák meg, hogy a korábbi formák meg­tartása mellett új iskolatípu­sok beindítását is lehetővé teszik. A művelődési tárca elgon­dolása szerint a közoktatási törvény kimondja, hogy neve­lési-oktatási intézményben fő­állású pedagógusként csak pe­dagógiai képesítésű személy alkalmazható. Ez alól csak néhány művészeti tárgy szer­ződéses oktatása jelenthet ki­vételt, igazgató csak az lehet, aki megfelelő képesítésen túl legalább 8 éves tanítási gya­korlattal rendelkezik — köti ki a tervezet. Figyelemre méltó rendelkezé­se a koncepciónak — emeli ki nz összefoglaló anyag -, hogy a pedagógus nem köte­lezhető olyan munkára, amely az iskola alaptevékenységével nem függ össze, amely nem pedagógiai jellegű, illetve amely az iskola bevételét gya­rapítja. A pedagógusok bére­zése központi bértarifa-rendszer alapján történik, a közalkal­mazottakra vonatkozó majdani rendelkezések szerint. A bér­tarifa-rendszer bevezetése fo­kozatosan történhet, előnye, hogy függetleníti a bérek mér­tékét, az egzisztenciális előre- féoés módját és idejét külön­féle alkuktól s az intézmények mindenkori pénzügyi helyze­tétől. A nevelési-oktatási intéz­mény igazgatójának kinevezé­séről megtudhatjuk: a koncep­ció szerint az igazgatót az is­kolaszék javaslatára a fenn­tartó nevezi ki — a nevelőtes­tület és az iskolaszék vélemé­nyének figyelembevételével. Teljesen új intézmény az is­kolaszék — emeli ki a minisz­térium tájékoztatója -, ame­lyet a koncepció szerint min­den oktatási intézmény mel­lett létre kell hozni. Az iskola­szék nem felettese és nem fenntartója az intézménynek. Feladata, hoqy támogassa az intézmény működését. Tagjai az önkormányzat, a nevelőtes­tület és a szülők képviselői lesznek egyharmad— egyharmad arányban. A szakszerűség védelme Az ágazati szakmai követel­mények érvényesülésének elle­nőrzésére, az eredményesség mérésére a miniszter — az 1991. évi XX. törvény felhatal­mazása alapján - úgynevezett területi oktatási központokat kíván létrehozni, amelyeknek feladata a szakmaiság, a szakszerűség védelme a közok­tatásban. A tervezet szerint a területi központok hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, s Így nem sértik az önkormány­zatok jogkörét, az iskolák autonómiáját s a pedagógu­sok szakmai önállóságát sem. így nem jelenthetik a tanke­rületi főigazgatóságok rend­szerének visszaállítását - szö­gezi le a minisztériumi össze­foglaló. Első díj néninek rendszerét új alapszerződé­sekben szeretné rögzíteni a közép-kelet-európai országok­kal. Szól a dokumentum arról is, hogy európai, illetve regio­nális szintű egyeztetést igé­nyel a menekültek, bevándor­lók „elhelyezése, szűrése". A kormány elfogadta az ag­rárpiaci rendtartásról szóló törvény téziseit, s felkérte a földművelési és az igazság­ügyi tárcát a kodifikáció el­végzésére. A kormány az általános ér­vényű szabályozás érdekében határozati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé azzal, hogy a települések esetleges átcsatolási igényeiről évente egy alkalommal döntsön a törvényhozás. Az erre vonat­kozó kéréseket pedig legké­sőbb június 30-ig nyújtsák be a Belügyminisztériumnak. Immár rendszeressé vált a pécsi Lenau-házban a Baranya megyei országgyűlési képviselők és a helyi sajtó képviselőinek időnkénti találkozója. Ezeknek a kötetlen beszélgetéseknek célja, hogy egy-egy parlamenti döntésről, törvénytervezetről, vagy elfogadott törvényről kölcsönösen meghallgassák egymás véleményét, érvelését. A tegnap esti összejövetelen az elmúlt napok­ban elfogadott Zékényi-Takács-féle büntető törvénykönyv módosítási javaslata - a felelős- ségrevonással kapcsolatban - valamint a lll/lll-as ügy került terítékre. Fotó: Läufer László fl falusi turizmus A falusi turizmus mar­keting- és management módszerei címmel, a FAO és az MTA Regionális Ku­tatások Központja által szervezett szeminárium pénteken fejeződött be Hosszúhetényben. Az elő­adásokon és az intenzív kiscsoportos foglalkozáso­kon három fő témakörben folyt a munka: a falusi kö­zösségek gazdasági, és a vállalkozók közösségi cso­portjainak, valamint a vál­lalkozás, azaz a falusi tu­rizmus „termékének" a fejlesztése. Az ország ösz- szes megyéjéből érkezett harminc résztvevő a prob­lémák feltárásának, azok megoldásának módsze­reivel, valamint a piacku­tatással kapcsolatos tudni­valókkal ismerkedhetett meg. A vándorbot kivirágzik Futnak a képek Szabó István filmjei konokul és kitartóan őrzik a mese bű­völetét. Alkotójuk újból és új­ból arra törekszik, hogy a moz­góképekkel elbeszéljen egy- egy formás történetet, melyek azonban elegáns csiszoltságuk és gördülékenységük következ­tében mindig többet mondanak önmaguknál. S ez a többlet: a válságba jutott ember talál­kozása sorsával, az észrevétle­nül, szinte hétköznapi termé­szetességgel rátörő végzettel. E randevú tétje pedig nem más, mint az önismeret. A sors szeméből a hős legtöbbször önnön tekintetét látja csillogni. Találkozás Vénusszal című új filmjének főszereplője, a te­hetséges, ám ismeretlen ma­gyar karmester élete nagy le­hetőségét kapta meg: a pári­zsi Európa Opera színpadán vezényelheti a Tannhöusert, s az előadást műholdas tévéköz­vetítés révén vagy húsz ország zenerajongói élvezhetik. Ért­hető, hogy Szántó Zoltán úgy véli, hogy most végre alkalma nyílik a világhír megszerzésére. Pedig a sors valódi üzenetét egy nő hozza számára, s ez a híradás mindent átértékel, mert a karnagy felismeri, hogy a fér­fikor szeptemberi áhítatában élete nagy szerelme érkezett meg hozzá. Ez a történet oly vonzó és magától értetődő, hogy már- már afféle lektűrre gyanak­szunk, ám ha a mélyére pil­lantunk, a meglepetéstől szinte megszédülünk. A Vénusszal való találkozás ugyanis három lélekformáló erőpróbát is 'rejt. Niels Arestrup meggyőző ala­kítása ennek felismerésén ala­pul. Ahogy a kelet-európai férfi félszegségeiből kibontja a lo­bogó szenvedélyt, az nála fel­tehetően egyszerre tudatos já­ték és megélt tapasztalat, lé­vén maga is egy kis nemzet fia. Az operatőr, Koltai Lajos nagy érdeme, hogy képes ér­zékeltetni a játék s a cselek­mény eme különös rétegzettsé­gét. Ezért a hiteles és benső­ségesen árnyalt látványt, a kissé hosszas, s talán túlzottan is zsánerfestő jellegű expozíció utón, a történet kulcshelyzetei- ben mélyről feltörő sugárzás telíti. A hármas próbatételnek megfelelően így formálódik meg a film három legfontosabb képi metaforája. Az első a láthatóvá bűvölt zene, leginkább a zarándokok többször is felcsendülő kórusa. A Tannhäuser ugyanis alázatos odaadást követel előadóitól. Ne feledjük, hogy Thomas Mann azt írta Wagnerről: „szenvedő és óriási, minta szá­zad, amelyet a maga teljessé­gében kifejez, a tizenkilence­dik", s még Adorno is elismer­te, aki pedig nem nagyon sze­rette, hogy zenéjében a szo­rongás nélküli élet esélye zeng. A másik metafora viszont jel­legzetesen huszadik századi. Ez a beszédes nevű Európa Opera, ahol az előadóművé-^ szék tevékenységét átható de-' mokrácia, érthetően, tisztelettel tölti el hősünket, annak elle­nére, hogy őt, a keletit, meg­alázó hajbókolásra késztetik a pénztár előtt, s azt is tapasz­talnia kell, hogy a demokraták „jogszerű" fontoskodása és ön­zése végül magát az előadási fenyegeti, melynek létrehozá­sára szövetkeztek. Úgy tűnik, hogy a harmadik metafora, a női jóság által megváltott Tannhäuser kivi­rágzó vándorbotja, időtlen, mint a szerelem. A különös szépségű Glenn Close olyan ihletetten formálja meg Karin Andersont, hogy az ünnepelt énekesnő magabiztos fellépése mögött meg tudja mutatni a meghódított asszonyt, aki van olyan bölcs és erős, hogy ada­kozó és gyengéd legyen. Glenn C!ose-t látva megértjük Tann­häuser örök vallomását: „Halld, az egész világ, ég haragja ellen, míg élek, mindig érted harcolók." A Találkozás Vénusszal szép film, mérföldkő Szabó István pályáján: egyesül benne a Mephisto súlya és a Bizalom bensőségessége. NAGY IMRE BE? .pH SS _ Mi ^SbL B Mh m • bmm s*e t^Bsii Csők b ■■ csbpbb■ ■ ■ b chbcqbt •bobbwb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom