Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-21 / 289. szám

1991. október 21., hétfő oj Dunántúli napló s Nirak. ínformaeíök, események Ívóvízvezeték az istenkúti iskolához Megoldás született a pécsi, istenkúti iskola egészséges ivó- vízellátásának érdekében. A pécsi önkormányzat közlekedé­si és kommunális szakbizottsá­ga úgy döntött, hogy egy cél­vezeték épüljön az iskolához, a meglévő városi fővezetékről. A döntés értelmében tegnop postázták a polgármesteri hi­vatalban a megrendelőt a Pécsi Vízműnek. A tervek sze­rint november végére kiépülne a Lajkó felől a 100 millimé­ter átmérőjű vezeték, amelyre a tüzivizcsapokat és ejektoros közkutakat telepítenek az is­kolánál, a Lajkó-megállónál, o fűszerboltnól és az abaligeti elágazásnál. Ezek a közkutak, valamint a tartályos szállítás szolgálja a terület vízellátását a végleges megoldásig. Ez a célvezeték a létesíten­dő magyarürögi viziközmű-tár- sulat első ütemének első sza­kaszaként épül meg. Közben megkezdték a társulat szerve­zését is, hogy három éven be­lül véglegesen vezetékes ivó­vízzel láthassák el a telepü­lésrészt. Természetesen jogosan vetik fel a magyarürögiek, milyen rég szorgalmazzák már a ve­zetékes vízellátást, de a taná­csi pénzek hiánya miatt nem valósultak meg azok a felté­telek, amelyek műszakilag is megalapozták a városrész igé­nyét. Ma már kész a Makári- tározó is. amely alapja az it­teni ellátásnak. Igaz, az ön- kormányzat ma sem áll job­ban anyagilag, de nyilván ko­moly erőfeszítésekre kész. Pályázna is központi pénzek­re, ám kiderült, a támogatá­sok meghirdetésénél olyan el­várásokat fogalmaztak meg, amik teljesíthetetlenek: a pá­lyázathoz már most csatolni kell a létesítmény vízjogi en­gedélyét, amit nem lehet meg­szerezni, amíg nincs meg a társulat. Tán ezen o jogi buk­tatón (vagy képtelenségen?) felülkerekedik a józan ész, és nem lesz újabb akadálya a közműépítésnek. G. M. Bőrgyógyászati emlékkonferencia A Pécsi Bőrgyógyászati Kli­nika két Európa-hírű tudós volt professzora, dr. Berde Károly és dr. Melczer Miklós 100 év­vel ezelőtt született. Ebből az alkalomból a Magyar Derma- tológiai Társaság, a PAB Der- matológiai Szekciója és a POTE Bőrklinikája jubileumi emlékülést szervezett. A meg­hívott vendégek között olyan nemzetközi kiválóságok is sze­repeltek, mint a svéd Rorsman professzor, a tübingeni Rass- ner és az amszterdami Hulse- bosch professzorok. A konferencia bevezetése- képpen dr. Simon Miklós Ber­de Károly és dr. Schneider Imié Melczer Miklós emlékét méltatták. Mindkét emlékbe­széd kitért a néhai professzo­rok tudományos eredményeire, nem hagyván figyelmen kívül meghatározó oktatói-nevelői te­vékenységüket sem. A konferencia érdemi témái között a legfajsúlyosabb he­lyet a legújabb AIDS-vizsgá- l.atok eredményei, a bőrfesték onyagzavara, a malignus me­lanoma és a bőr egyéb rossz­indulatú daganatai foglalták el. A pénteki, előadásokból álló nap után szombaton dia- klinikával és megbeszélésekkel ért véget a jubileumi bőrgyó­gyászülés. Előadások és közvetítés Állástalan pedagógusoknak Formabontó szolgáltatásba kezd hamarosan a pécsi Neve­lők Háza. Novembertől elő­adásokat, később kiscsoportos tréningeket szerveznek, illetve állásközvetítésre is vállalkoz­nak. Mindezt azokért a peda­gógusokért, akik már most a munkanélküliséggel küzdenek, illetve ez a veszély fenyegeti őket. Dr. Végh Józselné igazgató elmondta, hogy bár informáci­ók szerint Pécsett még nem jellemző gond a pedagógusok munkanélkülisége, de nem is akarják megvárni, amíg sok kolléga — elsősorban pálya­kezdők — nem tudnak elhe­lyezkedni. Ugyanakkor a me­gye más településeiben is gondolkodva, közvetíteni szeret­nék az üres állásokat a mun­kát kereső tanítók, tanárok között. A novemberben kezdődő, „Az álláskeresés stratégiája" című előadássorozattal szeretnék felkészíteni a kollégákat egy ilyen helyzetre, megismertetve azt is, hogy mi módon leh?l ellenszert találni a lelkileg is nehéz szituációra. Az előadá­sokat a munkaügyi központ szakemberei tartják. Az első november 4-én 16.30-kor kez­dődik Pécsett, a Nevelők Háza nagytermében. Ezt követően hétfőként ugyanebben az idő­pontban találkoznának. Az elő­adássorozat ingyenes, s min­den oktatásban, illetve más te­rületen dolgozó érdeklődőt is szívesen látnak. Ha igény lesz ró, akkor kis­csoportos, akár személyre szóló tréninggel is szeretnének segí­teni, illetve a munkaügyi köz- nc ittál összhangban állások közvetítését akarják bevezetni. Mindezt abban a reményben tervezik, hogy oz intézmények, illetve a pedagógusok szak- szervezete is partnerük lesz. Sikeres próbaházasság olasz partnerrel A pécsi szövet-kezet- újabb cipő modelleket" kapót! az olasz part"nert"ől Az olasz gyár tulajdonosa szerdán telefonált, mondván, hogy csütörtök reggel érkezik, szeretné megnézni az üzemet, így kezdődött a Pécsi Cipő­ipari Szövetkezet és egy észak­olaszországi cipőgyár között a kapcsolat. Mint utóbb kiderült, egy Dél-Dunántúlról elszárma­zott hölgy hívta fel az olasz üzletember figyelmét a pécsi­ekre. Hajdanán nagyon tetszet­tek neki a termékeik. A szeren­csés véletlen a múlt héten folytatódott, ugyanis egy másik olasz cégtől hozott minta- kollekciót a légiposta a Ma­dách u. 10. sz. alá. A jövő héten pedig jönnek a szakem­berek, a részletekről tárgyalni. Ezt a partnert is egy Olaszor­szágban élő magyar, de egy férfi kommendólta. — örülünk ezeknek az ex­port-lehetőségeknek, annak el­lenére, hogy bérmunkáról van szó - mondja Ádám lózsel, a szövetkezet főkönyvelője. - Tudjuk, hogy a jugoszláviai polgárháborús helyzet miatt megrendült a bizalom az ot­tani kapcsolatokban. Ez is be­lejátszott abba, hogy irántunk is érdeklődnek az olasz cégek. Meg akarunk felelni, de úgy, hogy nekünk is legyen hasz­nunk az üzleten. Az első olasz partnerünknek már legyártot­tunk két szériát, s egyfajta el­ismerést jelentett, hogy a má­sodik átvételére már nem küld­ték hozzánk a saját technoló­gusukat. Ez azonban nem jelenti az ellenőrzés hiányát. Más külföl­di partnerhez hasonlóan az olasz fél is tüzetesen átvizsgál minden pár lábbelit, és akár egy eltüzés elég az udvarias hangvételű távirathoz, amely­nek záró mondata így hangzik: a felmerült plusz költségünket személyes találkozásunkkor megbeszéljük. Magyarul ki kell fizetniük, méghozzá fogyasztói áron, a hibás lábelit. — Az első olasz partnerünk­kel kötött szerződés szerint évente 120 000 pár cipőt, il­letve felsőrészt kellene készí­tenünk — folytatja Ádám József. - A mi éves kapacitásunk, a mostani egy műszakos mun­karendben 200 000 pár. Azt szeretnénk, ha készárut küld- hetnénk, s az olasz partner hajlandóságot mutat erre, vagyis a próbaházasság sike­rült. Olyannyira, hogy a ve­gyesvállalat létrehozása is fel­vetődött. Ha így alakulna, ak­kor belátható időn belül ismét két műszakban tudnánk ter­melni. S közben itt vannak az újabb üzlettel kecsegtető má­Szebbnél szebb olasz model­lek a Pécsi Cipőipari Szövet­kezetnél Fotó: Szundi György sik olasz cég modelljei, ame­lyek még messze lévő tavaszt, nyarat hozták előre. Bőr és kasírozott vászonfelsőrésszel készültek. Harsányan élénk színű, vidám mintázatú lábbe­lik. A bécsi és a düsseldorfi cipőbemutatón ezek a típusok voltak a slágerek. T. É. Haydn műveiből adott nagy­sikerű hangverseny o Pécsi Szimfonikus Zenekar Howard Williams vezénylésével a Nem­zeti Filharmónia második bér­leti koncertjeként pénteken es te a POTE aulájában. Elhang­zott két szimfónia: a No. 42-es D-dúr; a No. 103-as Esz- dúr, melyhez az „üstdobper- gés” jelzőt ragasztotta az utó­kor; közöttük a C-dúr Hege­dűverseny, melynek szólistája Vass Ágnes volt. Az est talán legérdekesebb tanulsága volt számomra azaz ismételt rácsodálkozás Haydn művészetére, amely megmutat­ta, hogy a szinte köznyelvszerű műfaji sémák (szimfónia, ver­senymű) mennyire nem korlá­tozzák a nagy alkotó gondo­latait, sőt újra és újra, egye­diséggel, bravúros zenei ötle­tekkel - egymáshoz csak köz- nyelviségükben hasonlítva — szinte személyes arculatú, egyedi “teremtmények önállósá­gát hordozzák e művek. A szimfonikus zenekar hasz­nálata, a hangszerelési szipor­kák, a témák szerkesztése, va- riativ kezelése, az elkülönült formarészek összefüggéseinek feltárása a zenei anyag keze­lésével csupa olyan eszköz, amely egyrészt hallgatóit a Zenekari hangverseny primér érzékelésen túl való­ban a dolgok közötti mélyebb összefüggésrendszer feltárása felé irányítja, másrészt miután mindez csak a részletek mives igényű kidolgozásával válik ér­zékelhetővé, ráirányítja a fi­gyelmet a belső zenei történé­sek fontosságára. Dirigens, szólista és zenekar sokat tettek ezen az esten azért, hogy mindez a zene hallgató számára is kiderüljön. Ebben a stílusban alapfontos­ságú, hogy a zenei anyag ta­goltsága, érthetősége révén történjen a szgrzői vagy inter- pretátori közlés. Jól segítette ezt az előadók ez irányú értel­mező törekvése, amely a meg­szokott robosztus, nagyzeneka­ri hangzáskép helyett a hang­szerek és hangszercsoportok avagy a szólóhangszer és kísé­rete saját elkülönült szépsé­geinek feltárására irányult. Ugyancsak ezt az érthetőséget segítette az új zenekari ülés­rend is, amely az aula akusz­tikai lehetőségei közepette is plasztikusabbá, kitapintha- tóbbá tette a hangzást. így vált lehetővé, hogy va­lamennyi előadó elemző és hangszeres teljesítményének hatására végre egyszer nem csupán egy XIX. századi bombasztikus, látványos zene válthatta ki a közönség valódi lelkesedését. Indulatos korunk­nak az ilyen előadói maga­tartásra van égető szüksége. Kircsi László Vállalva a szakmai és erkölcsi elitséget Újjáalakult a pécsi Rotary Club Dr. Zeller Gyula elnök jelszava: A polgári értékek újraélesztése A magyarorszógi közvéle­mény számára ma méa isme­retlen a Rotary Club-mozga­lom, holott a világban már több, mint húszezer klub tevé­kenykedik több, mint egymillió taggal. A Pécsett most szerveződött klub is tulajdonképpen újjá­alakult, bár az előzőről ma még keveset tudunk, most gyűj­tik a dokumentumait. Dr. Zel­ler Gyula közgazdász profesz- szor, a pécsi Rotary Club el­nöke egy Zürichből kapott má­solatot mutatott, amely az 1928. június 2-án, Pécsett ala­kult Rotary Club alapító ok­irata. Elnöke Imre lózsel pro­fesszor volt, és tagjai között találjuk az akkori Pécs elitjét, a Vasvári-, Hammerli-, Litkei- és a Matyasovszky-, Zsolnay- családok képviselőjét. A szakmai és erkölcsi elit- séaet ma is vállalja az alapító huszonöt pécsi polgár, művé­szek, jogászok, orvosok, egye­temi tanárok. Ugyanis amíg a Rotary Club mozgalom igen nyitott oolgári társulása a tár­sadalomnak, a belső életét igen szigorú elvárások szabá­lyozzák, belépni például nem lehet csak úgy, mert a klub dönti el, ki lehet a tagja, és soraiba csak a szakmák egy- egy, ám a lehető legjobb kép­viselőjét fogadja, olyan em­bert, akinek erkölcsi tisztasá­gáról is meggyőződhet, és aki kész humanitárius cselekede­tekre a közösségért, amely­ben él. A pécsi klub újjáalakulását a Heinemann testvérek kezde­ményezték, Heinemann István vállalkozó lett a klub titkára, míg testvére, dr. Heinemann Zoltán az osztrák leobeni klub figyelmébe ajánlotta a pé­csieket. Azóta igen baráti az együttműködés, sőt a pécsi klub az ajánló vagy keresztelő osztrák klubon keresztül kap­csolódhat a világszervezetbe. Dr. Zeller Gyula professzortól kaptuk a meghívót amely ter­mészetesen bármely érdeklődő pécsi polgárnak szól a Rotary Club Pécs ünnepélyes avató fesztiváljára, október 25—27- dike között. Egy hét múlva, pénteken este a Pius temp­lomban orgona hangversennyel kezdődik a program, majd szombaton délelőtt az egyetem tanárképző karának aulájában lesz az ünnepélyes avató­ceremónia, a Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenyével, amely esti fogadással és bál­lal zárul. Sajnos, a jugoszlá­viai események e világtalálko­zót is befolyásolják, mert szá­mos országból mondták le a meghívást o bizonytalan kime­netelű déli hadiállapotok miatt. A világszervezet valamennyi tisztségviselőjének — a megbí­zatások egy évre szólnak — van jelmondata, dr. Zeller Gyu­la ,,A polgári értékek újra­élesztését" tartja követendő törekvésnek. Miközben igen tartalmas a Ikub belső élete, felajánlja tudását, képességeit a város javára, és elképzelései szerint a tehetséges, ám anya­gi gondokkal küszködő fiata­lokat is kívánja segíteni. A klub Bencsik István szobrász- művész mesteriskolájának egy- egy hallgatóját is támogatja, elhatározta, hogy pianínót vá­sárol a püspöki énekiskolának, és minél több lehetőséget ki- nál a pécsi fiataloknak a kül­földi utazásokra. A Rotary elsősorban a tekin­télyes tagdíjakból tartja fenn magát és finanszírozza a hu­manitárius vállalásait. G. M. Mennyibe kerül a köz­területfoglalás Mohácson? A közterület-használati díjak húsz éve változatlanok voltak Mohácson. Az 1971-ben ho­zott tanácsi rendeletén csak évente egy alkalommal, busó­járáskor próbáltak valamicskét korrigálni, viszont a tarifák annyira inflálódtak, hogy má­ra szinte az adminisztrációs költséget sem fedezik a város­házán az ilyen jellegű bevé­telek. A képviselő-testület szep­temberben tartott ülésén hatá­rozott a város közigazgatási területére szóló új közterület­használati díjakról. Mindenütt emelték a korábban érvényben lévő összegeket, mégis igye­keztek figyelembe venni az emberek anyagi helyzetét. Pél­dául az elárusító pavilonokért négyzetméterenként, havonta 100 forintot kell fizetni, a bel­városban pedig 150-et, a taxi­állomáson várakozóknak éven­te háromezret, míg egy sze- mélygépkocsi-parkirozóhely bér­leti díja négyzetméterenként évente 3000 forint. Az alkal­manként kitelepülő árusok na­ponta 15 forintot kötelesek fi­zetni az elfoglalt négyzetméter után. az építési munkálatok­hoz közterületen tárolt anyago­kért egy hónapig nem kérnek pénzt, maximum hat hónapra adnak helyfoglalási engedélyt és négyzetméterenként 20, il­letve 40 forintot szabtak ki at­tól függően, hogy a belváros­ban, vagy attól távolabb eső részen foglal helyet az építő­anyag. Az önálló hirdető-berendezé­sek, reklámtáblák négyzetmé­teréért havonta a belvárosban 250, külsőbb körzetekben 150 forintot szabtak ki. Ám a vá­rosban található hirdetőtáblák meglehetősen rendezetlenek, gazdátlannak tűnőek. Talán a fizetési kötelezettséggel együtt valamit javul a helyzet. A Dunaparton a halászbár­kákért ezentúl 3000 forint a ki­kötési díj, a csónakokra, pon­tonokra pedig évente 300 fo­rintot kell fizetni. Büfé és egyéb elárusító kocsiknak, to­vábbá mutatványosoknak, kör- hintásoknak és céllövöldések- nek a városközpontban nem adnak közterület-foglalási en­gedélyt. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom