Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-05 / 273. szám

1991. október 5., szombat aj Dunflnt ült napló 3 Példamutató baranyai pártmegegyezés Közös nyilatkozat az agrárhelyzetről Akik közelebb vannak a földhöz, felelősebben döntenek... Megszűnt a zsúfoltság a pécsi diákotthonokban Kollégiumok tires helyekkel A Nevelési Központban horvát diákokat is fogadtak „Baranya megye mező­gazdasága is eljutott ahhoz a válságponthoz, amelynél már erősen megkérdőjelez­hető, hogy a termelő még talpon tud-e maradni ..." - fogalmazott Patkó László, az Agrárszövetség Baranya me­gyei szervezetének elnöke azon az általuk szervezett kerekasztal beszélgetésen, melyre a megyei pártok és érdekképviseleti szervek ve­zetőjét hívták meg. A Pé­csett csütörtökön délután megtartott pártközi tanács­kozás céljául az agrárága­zatért való közös - pártoktól független - fellépés szüksé­gességét tűzték ki, s mint azt a fórum bizonyította: ez Baranyában meg is valósul­hatott. A rendező Agrárszövetség mellett a Független Kisgazda- párt, az MSZDP, az MSZP, az MDF, az SZDSZ, a Parasztszö­vetség és a Mezőgazdasági Kistermelők Baranya meg.yei szervezete, valamint a Baranya Megyei Mezőgazdasági Kama­ra és a Mezőgazdasági Ter­melők Baranya Megyei Szö­vetsége képviseltette magát az agrárfórumon Valamennyien úgy látták, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi válsága szektorsem­leges, vagyis nemcsak a téesz- eket és az állami gazdaságo­kat sújtja, hanem ugyanúgy érinti a kistermelőket is. Ro­hamos az elszegényedés, az újonnan vállalkozó pedig — ha még nem rettent el eléggé — meg sem tud indulni, mert nem kap hitelt. A kerékasztal-tanácskozás során a megjelentek közös nyi­latkozatot fogadtak el az ag­rárhelyzetről, melyet a kisgaz­dapárt képviselőin kívül vala­mennyien kézjegyükkel láttak el. (Megjegyzendő, hogy a közös megfogalmazással a kis­gazdák is egyetértettek, csu­pán nem érezték magukat fel­hatalmazva arra, hogy egy Ilyen nyilatkozatot aláírjanak.) Az állásfoglalás szerint ha­Alkotmányellenes megkü­lönböztetésnek tartja a Nyug­díjasok Pártja azt, hogy a [kárpótlási törvény nem ren­delkezik az egykori biztosító- intézetek államosított vagyo­nának visszaadásáról. A párt ladéktalanul meg kell alkotni a szövetkezeti törvényt, mely­nek keretében „biztosítani kell, hogy a szövetkezeti tagok és a velük azonos jogállásúnak minősülő kívülállók között a kárpótlási igények kielégítése után megmaradó összes szö­vetkezeti földtulajdon rész­aránytulajdon formájában, a teljes egyéb vagyon pedig részjegy és üzletrész formájá­ban nevesítésre kerüljön," Tör­vényesen biztosítani kell, hogy a földtulajdonosok kárpótlási 'jegyük ellenében valódi föld- tulajdonhoz juthassanak. Ennek érdekében a szövetkezeti át­meneti törvényben meg kell adni annak a lehetőségét, hogy a volt tulajdonosok és az egykori földjüket használó szö­vetkezetek egymással meg­egyezhessenek a földtulajdon visszaadásáról. (A Parasztszö­vetséget képviselő Kurucz La­jos pénteken mindehhez hoz­záfűzte, hogy a nem pénzbeni megváltás útján szövetkezetek­hez került földek kerüljenek vissza eredeti tulajdonosuk­hoz.) Egyetértettek a pártok ab­ban is, hogy meg kell alkotni a szektorsemleges mezőgaz­dasági. pénzügyi rendszert, hogy szükséges a mezőgazda- sági érdekképviselet rendsze rének létrejötte, a szerepkö­rük és a hatáskörük jogi biz­tosítása. Elvárják, hoqy a kor­mány dolgozza ki a hátrányos helyzetű térségek eltartó ké pességének megőrzését célzó programját, s hogy az Állami Vagyonügynökség biztosítsa a kárpótlási jegyek felhasznál­hatóságát az élelmiszeripar privatizálásánál, annak érde­kében, hogy kialakulhasson a termelők és a feldolgozók kö­zös érdekeltsége. Buzáss y Lajos, az Agrár- szövetség megyei irodájának vezetője örömmel állapította meg a rendezvény végén, hogy a földhöz közelebb éIcyk felelősebben tudnak tanács­kozni a mezőgazdaságról, mint a fővárosiak. vezetői úgy érveltek: legalább­is távlati segítséget jelente­ne a TB Alap számára e vagyontárgyak visszaadása és hasznosítása. A párt ezért az Alkotmánybíróság állásfogla­lását kérte az ügyben. A pécsi középiskolás diák­otthonokban az idei tanévben mindenki találhatott magának helyet. Megszűnt a korábbi évek zsúfoltsága, ez leginkább a volt Bajcsy-laktanyában és a Türr István úton létrehozott új kollégiumoknak köszönhető. Bár a legtöbb diákotthon még így sem igazán korszerű kö­rülmények között működik, a helyzet lényegesen javult. Ezt talán az bizonyítja leginkább, hogy idén egyetlen középis kolást sem kellett elutasító niuk a kollégiumi igazgatók­nak. Pécs talán legismertebb kol­légiumát, a Hunyadi Mátyás (korábban Asztalos János) Fiú- kollégiumot szeptembertől 180 diák vette birtokába, túlnyo­mórészt a Nagy Lajos és Ko­dály Gimnázium tanulói. Wag­ner László igazgató ideálisnak tartja ezt a számot, bár vé leménye szerint az elhelyezés nem a legmodernebb. A régi épületben lévő 4—6 ágyas szo­báknak azonban van némi előnye is: a közösségformá­lás. A Hunyadi Kollégium je­Tegnap, a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasá­gi Karának 20 éves jubileumán ünnepi ülést tartott az egye­tem tanácsa, dr. Ormos Mária rektor elnökletével. Ez alkalomból dr. Vörös Jó­zsef, a Közgazdasági Kar dé­kánjának előterjesztésére „doctor honoris causa" kitün­tető címet adományozták Nyit- rai Ferecné címzetes egyetemi tanárnak és Szabó Kálmán professzornak. Nyitrai Ferecné laudatió-ját Hoóz István tartotta, melyből kiviláglott, hogy a kitüntetett 40 éves tudományos statiszti­kus pályát tudhat maga mö­gött, mely során 1972-ben kan­didátussá, majd 1985-ben a közgazdaságtudományok dok­lenleg az egyetlen Pécsett, ahol egy ciszterci rendi atya segítségével vallásos nevelést kaphatnak a diákok. A Radnóti Miklós Leánykol légiumba is mindenki felvételt nyerhetett, aki jelentkezett, sőt a Radnóti Miklós Közgazda- sági Szakközépiskola, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakkö zépiskola és o gép- és gyors­író iskolán kívül még a Zsol- na> Kereskedelmi Szakközép- iskola diákjait is fel tudták venni. Hivataloson a Radnóti Kollégium 150 férőhelyes, bár dr. Vas Tiborné igazgatónő szerint ez kicsit sok ahhoz, hogy kényelmes legyen. Az Apáczai Csere János Ne­velési Központ Kollégiumában torává minősítették. Nyolc ön­álló könyve jelent meg, és számos nemzetközi statisztikai hivatalban töltött be vezető funkciót. Szabó Kálmán professzor már a pécsi Közgazdasági Kar megszületésében is tevé­kenyen részt vállalt. Tudomá­A pécsi 506. számú Elek Ta­más Szakmunkásképző Intézet húsz diákja hathetes termelési gyakorlaton vett részt a né­metországi Sorndorfban. Kísé­rőjük Blesz lózsel, az 500. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nyugdíjas igazgatója volt. A a négy pécsi iskola (Apáczai Gimnázium, 500-as és 508-as szakmunkásképző, kereskedelmi szakközépiskola) tanulóin ki vül horvát diákokat is tudtak fogadni. Ebben a kollégium ban igazán sokan vannak — 277-en —, de ha minden he­lyiséget kihasználnak, még mindig van 25—30 leány szá­mára férőhely. Prucsi János igazgatótól megtudtuk, hogy a Nevelési Központ Kollégiumá­ban a jövőben szeretnének se gíteni az étkezési hozzájáru­lást fizetni képtelen gyereke ken. Terveik szerint ezeknek a diákoknak saját költségve tésböl kifizetné ezt az össze gel a diákotthon. nyos munkássága során a gaz­dasági folyamatok objektivitá­sára, a társadalmi szubjektum gazdasági törvények által kor­látozott cselekvési lehetőségei­re irányítja a figyelmét. 1973 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd ren­des tagja. M. K. csoport most érkezett meg, a harmadéves és , végzős diákok munkájával elégedettek voltak a német vállalkozók, magán­cégek vezetői, akiknél az ács és a kőműves szakmát gyako­rolták a magyar szakmunkás­jelöltek. A volt Bajcsy-laktanyában szeptember elseje óta működő középiskolai kollégium olyan új. hogy még neve sincs, de máris nagy segítséget jelen­tett a megyeszékhely diákott­honainak. Az egy igazgatós alatt működő laktanyai és Türr István utcai kollégiumok ösz- szesen 270 hellyel rendelkez­nek. Ha a megszűnt diákott­honokat is számítjuk, közel 1C0 új helyet tudtak adni a Pé­csett tanuló diákok számára. Mezei József megbízott igaz gató szerint, bár mindkét he­lyen működő kollégium tele van, náluk nincs zsúfoltság. Kiállítás a Martyn Múzeumban Az észt művészet húsz éve A századelő észt avantgárd művészetének kivonatát adja az a kiáll í tás, mely tegnap nyílt meg a Martyn Múzeum­ban Pécsett. A tárlat, mely a Modern törekvések az észt művészetben 1915 és 1935 kö­zött címet viseli, a két évvei ezelőtti tallinni Vasarely-ki- állítás viszonzásaképp került Magyarországra. Az Észt Mű­vészeti Múzeum anyagából és munkatársainak ' segítségével összegyűjtött anyag Pécsre ke rülése az augusztusi szovjet­unióbeli puccskísérlet miatt egy ideig bizonytalan volt, de most mégis lehetővé vált, hogy a korszak expresszionis­ta, posztkubista, konstruktivis­ta észt művészetének metsze­te, s a térség korai modern törekvéseinek eddig ismeret­len fejezete feltárulhasson a magyar közönség előtt. ' Külön érdekesség, hogy észt és magyar művészek között szoros kapcsolat alakult ki a lipcsei, drezdai, müncheni is­kolákban, de a Bauhaus szel­lemiségét is magukévá tették a századforduló és a század­elő alkotói. Az észt művészet célja a 20-as években ugyan­az volt, mint, ami a 10-es évektől a magyar antgardis- táké és közép-európai társai­ké: felzárkózni az európai kul­túrához. Ennek a törekvésnek az alkotásai — festmények, grafikák, szobrok — láthatók tegnaptól Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum rendezte válogatást Mai Levin, a tal­linni Észt Művészeti Múzeum igazgatóhelyettese és ' dr. Bo dó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fő­osztályvezetője nyitotta meg. Hodnik I. Szüreti fesztivál Villányban A német' és osztrák part­nervárosok fúvószenekdrainak, kulturális együtteseinek rész­vételével szüreti fesztivált ren­deznek a hét végén Villány­ban. A zenekarok már szom­bat reggel ébresztőt fújnak, vasárnap pedig délelőtt fél 10- től folyamatosan szórakoztat­ják a főtéren az ide látoga­tó vendégeket, köztük az erre az alkalomra érkező 200 kül­földit. Délután 2 órakor kez­dődik ugyanitt a kulturális együttesek bemutatója. A vil­lányi borosgazdák pedig a „Bor” utcában felállított sát­rakban saját termésű boraikat kínálják. Kettő plusz száz perc Futnak a képek Egyszer megkértem egy bölcs barátomat, hogy te mören fogalmazza meg, mi a különbség egy jó mű és egy silány alkotás között. Rám nézett, majd így szólt: minek beszélni erről, hát nem érzed? Szerencsére ér­zem. Most azonban jó al­kalmam kínálkozik arra, hogy két, egymás után lá­tott film ürügyén szemléltes­sem is ezt a bizonyos, dif ferenciát. Nos, hót ismét megnéz­tem Bunuel Tejút című film jét, s ezúttal még jobban megragadott, mint koráb­ban. A befejező jeleneten például azóta is töprengek. Jézus találkozik a két vak­kal, akik kérve kérik, gyó ayitsa meg őket. A Mester megkönyörül rajtuk, „illeté az ő szemeiket, és mind járt megnyilatkozának az ő szemeik, és követék ötét". Néhány lépés után látjuk, amint Jézus és a tanítvá­nyok egymás után átlépnek egy keskeny árkon, ám ők ketten megtorpannak, s bot­jaikkal tapogatóznak . . . Hogy is van ez? Múló szemfényvesztés lett volna az egész, néhány pillanatra szóló, s máris szertefoszlott illúzió? De hiszen tanúi vol­tunk, hogy lehullott szemük­ről a hályog! Hogyne lát­nának, gondolom, ám a mozdulataik, a reflexeik még nem alkalmazkodtak az új helyzethez. Vagy tán lep­lezni akarják a velük tör­tént csodát, mivel Jézus fi gyelmeztette őket, hogy má sok erről ne szerezzenek tu domást. Az egész képsor alig kétpercnyi, de mint az opálkristály, mely, ha for gatom, különböző színekben sugározza felém a magába sűrített fényt, folyton más­más értelmezési lehetőséget kínál számomra. Melyiket vá­lasszam? - kérdezem. Le­gyen neked a te hited és ízlésed szerint! - (eleli Bu nuel valahonnan a felhők mö­gül, s nyilván alig tud elfoj­tani egy huncut mosolyt. Ezzel szemben John Flynh Törvényre törve cimü pro­dukciója teljes százpercnyi játékidejével sem okoz ez­redrésznyi fejtörést. Gondo­lom, ennek következtében még sokáig műsoron fogják tartani. Itt ugyanis minden világos, mint a vakablak Nézzük, teszem fel, a fő­szereplőket! Mihály árkán gyal nem különbözik annyi­ra Belzebubtól, mint filmünk pozitív hőse velejéig rossz ellenfelétől. Gino, a rend délceg őre, Brooklyn ga- lamblelkü oroszlánja nem is­mer lehetetlent, ám könnyű neki, mert úgy tűnik, sebez hetetlen. Ez pedig arrafelé, ahol elég egy szórakozott mozdulat. s máris szitává lőtték az embert, behozha­tatlan előnyt jelent. Ginót Steven Seagal domborítja, akinek a filmjei átlagosan százmillió dollárt szoktak hozni a konyhára. Mint mondják, szabad idejében japán harcművészettel fog lalkozik. Ebből a harcot el­hiszem, de azt nagyon. Richie, az ámokfutó gengszter pedig puhány alak, egy túltáplált napkö­zis bőrébe rejtett bányarém. Olyan, mint az a marcona legény, aki akasztása előtt így gyónt meg a bűneit fir­tató börtönlelkésznek: Ami van, az minden van, William Forsythe alakítja, akinek már nagy „bűnözői" praxisa lehet, hiszen o Dick Tracy ben is egy efféle firmát ját­szott, csak ott ironizálni is engedték. Itt viszont ször­nyen komoly, Szóval, ennyi az eltérés a most látott két film között. Erre mondta Karinthy: ha zongorázni tudnám a kü­lönbséget . Nagy Imre Balog Nándor A Nyugdíjasok Partja az flllkotmöiiybírősöghaz fordult Pataki V. Közgazdaság-tudományi díszdoktorokat avattak a JPTE-n Hathetes termelési gyakorlat Sorndorfban Nyitrai Ferencné és Szabó Kálmán a diszdoktori oklevelekkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom