Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-30 / 297. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. október 30., szerda Pécsi utcák - híres emberek Apáczai Csere János Az Olt folyó bal partján fekvő Apáca nevű község­ben 1625-ben született el­szegényedett nemesi csa­ládból. Iskolai tanulmánya­it szülőfalujában kezdte, majd Kolozsvárott és Gyu- laféhérváron folytatta. Ge- leji Katona István erdélyi református püspök támoga­tásával kikerül a külföldi egyetemekre is, és Harder- vijken teológiai doktorrá avatják. Ennek az új ala­pítású egyetemnek ő volt az első doktora. 1655-ben feleségül vette egy módos utrechti család leányát, Aletta van der Maet-ot. Bár az utrechti egyetemi tanszékre is meg­hívták, Csulai György erdé­lyi püspök hívására haza­jön, és a gyulafehérvári akadémiai gimnázium ta­nára lesz. Rövidesen meg­tartja székfoglaló beszédét: A bölcsesség tanulásáról címmel. 1654-ben közzétet­te két kisebb művét: a Magyar Logikácskát és a Tanács című pedagógiai iratát. Ezt követte legna­gyobb műve: a Magyar Encyklopaedia, amely 1655-ben Utrechtben jelent meg. E művében keserűen állapítja meg, hogy a magyarságnak nincs nem­zeti nyelvű világi műveltsé­ge. Éppen ezért kell érté­kelnünk e munkájának ma­gyar nyelvűségét, és azt a törekvését, ahogyan megkí­sérli az elvont tudományok szókincsének új szavak al­kotásával való megterem­tését. Művét iskolakönyvnek szánta, s ezért eredetiség­re nem törekedett. Az em­beri vizsgálódás alapjait főleq Descartes és Ramus gondolatainak ismertetésé­vel bontja ki. Szinte vala­mennyi természettudományi „csinálmánnyal” foglalko­zik, de bőséaes terjedelem jut a filozófia, a teológia részére is. Kapcsolatba ke­rült 0 Copernicus-Galilei- féle napközpontú világ- rendszer kérdéseivel. Amíg tanításaiban a modern tudományos világkép is­mereteit hirdette, addig a konzervatív körök konokul ellene szegülték. Még ta­nártársai is. Bár a szellemi újításokat az állami törvények tilal­mazták, Apáczai mégis nyíltan hirdette puritán meggyőződését. Ezért csak­hamar kívítta tanítványai tiszteletét és nagyrabecsü­lését. Több filozófiai értekezé­sének megjelenését meg­akadályozta „száraz beteg­sége", „amelyben is sem­mit sem kedvezvén az erős lélek az erőtlen testnek, ki kellett menni belőle, ulti­ma die 1659 - vagyis az óév utolsó óráiban" — írja kedves tanítványa, Bethlen Miklós. Apáczai tántoríthatatlan jellemével, hősi életével, o korszerű, civilizált ország felépítéséért csüggedést nem ismerő akarattal foly tatott küzdelmével méltán műtőt példát az utókornak is. Dr. Tóth István pont is lassan áthelyeződik a másik lábára. Mintha idegen, léten túli erők működtetnék, hogy a kis fémtányér újra és újra meg­csörrenjen. Egy gyümölcsöslá- dán szoborkodó „őszi" mikulás — néhány lépéssel odébb ­már nem is meglepetés. Az ő lába előtt is ott a tálka, de a virgácsával a járókelőkre rá is suhint, hogy a jussát behajtsa. Csoportunkból egy fiatal fele­séget hálája jeléül meg is ölel­getett. A másik véglet: Spanyolor­szágban — de itt, a gazdag, az autonómiáját fontolgató Ka- talóniában is — a kőművesek keresnek a legjobban. Néme­lyikük 2—3 ezer pezetát is órán­ként — állítja francia kalau­zunk. Ebben a beruházási kedv­nek és a tégla hagyományos kedvelésének egyaránt szerepe lehet. Spanyolországot az 1992- es előrejelzések is a legdina­mikusabban fejlődő gazdasá­gok közé sorolják. A legala­csonyabb nyugdijak 60—70 ézer pezeta körül mozognak, míg a havi jövedelem a tengerparton niisi.TIL'm 80 ezer pezeta ka­lauzunk szerint. visíGOÍ 0 mun­kahét állhat hat—hét napból is, és a bérlakások havi 40 ezer pezetás díja — ami Barceloná­ban 100 ezer is lehet — sem tartozik az olcsóságok közé. A tulajdonosok akkor sem enged­nek az árból, ha sok lakás üresen áll. Másfelől az odó - csaknem egységesen - az éves jövedelem egy hónapra eső tö­redéke, amit a spanyolok így is sokallnak. Az efféle dolgok természete szerint. Fel hát maradék és kujjöf- qatott pénzünkkel Andorrába! Ez a tán Baranya nagyságú, 40 ezres városállam gyógy­szállóival, szómlálhatatlan áru­házával és viszonylagos olcsó­ságával tüntet. Csak ide el­jutni is legyen módunk és erőnk. Majd a hegyek fensé­ges fogságából vissza a ten­gerhez. Fülemben még ott lüktet a lloret de mar-i night klub Fla- mengo-show-ján hallott dal­lam, ahoqy haladok a part fe­lé pizzaillatban úszó bodegák, tőrkést és kendőt jjínáló buti­kok között. A víz moraja és a táncos cipellők szoknyalebben- tő kopogása összevegyül, sö- tétlik a tenger. Esteledik. Für- dőnadrógra vetkőzöm, a nej­lonszatyorból előrángatott tö­rülközőbe belekap a szél. Az utolsó napon is autókat is fel­öklelni képes hullámok harap- dálják a partot. A tenger nem hgilandó érzelmes búcsúra. Pe­dig valahol keiexéO 15 kelőben a vacsoracsillag, és csak nyíl- lövésnyire van Magyarország. Bóka Róbert II kelő nap aranypeietái (II.) dik (!) metróvonal - mondja kalauzunk, a francia fiatalem­ber: Sebastian —, addigra 14- ről 15 ezerre emelkedik a ta­xiknak, ezeknek a fekete-sárga darazsaknak a száma, és rövi­desen kész az új vasúti állo­másépület is. A 92 ezres sta­dion a Montjuic hegyén most üresen ásít, akár egy szétfe­szített álkapocs, mélyén a lép­csősen kibetonozott szájpad­lással, amit halpikkelyként bo­rit el a szürke műanyag ülőkék sora. Az 1992-es világkiállítás idején már 52 ezres építmény a nyitóünnepség és az atléti­kai versenyek színhelye lesz. Bejáratánál már kínálják a Cobi-trikákat, a Cobi-plecsni- ket és más Cobi-mütyűrt. A kikötő fölé magasodó Montjukról látni a város dom­bok hullámaival együtt rinqó, téglavörös palástját, távolról is borzongató Gaudi Sagrada Famíliája — a Biblia mőig egyedülálló, monumentális építészeti reinkarnációja, amely most is lankadatlanul épül. Barcelonának azonban még­sem csak a Sagrada Família, Juan Miro híres-színes nőidol­ja vagy a Kolombusz-emlékmű jelenti az igazi közhelyeit, ha­nem a Rambla (a „vizesárok”), a város sétálóutcája. Középü­leteivel, az Operával, a kínai negyedet jelző esernyődíszű há­zával a mi Andrássy útunkra emlékeztet, csak itt középen fut a sétány — platánokkal szegélyezve, kanári- és virág­kereskedők, újságárusok bódéi­val teieszórva. Sokunknak fel­üdülést jelentett a céltalan lö- työgés itt a Ramblán, ahol ing­ujjra vetkőzve betakarózhattunk a lombok aló is beszitáló nap­fénnyel, ahol elkalandozó fi­gyelemmel sem kellett tarta­nunk sarkunkba taposó, agresz- sziv motorosoktól. Talán a Plaza Teatronál vagy már a Rambla Dels Caputxin- son krétafehéren világitó, em- bernagysógú márványszobor vonja magára a járókelők fi­gyelmét. Egy új műalkotás, föl­avatására várva? De föltehe­tően csak egy restaurált, látha­tóan klasszicista modorban ké­szített mű a XIX. századból. Egy fiatal nőt ábrázol finoman redőzött plepetusban, ajkán könnyű mosoly játszik, kezének tartása, csípőjének billenése szerint a művész törékeny al­katú modellt formázott. A szo­bor talapzata mellett azonban feltűnik egy kis fémtányér. Af­féle macska- vagy kutyaetető, amiben kopogva gyűlnek a 25 pezetások ... S mi már el­fáradunk a tétlen bámészko- dásban, amikor' 0 Slhbor — mintha csak csipkerózsika éb­redne álmából — mozdulni lát­szik. Először mintha csak az ujjai, majd a szemhéja rezdül a mesteri smink alatt. Azután a csuklója, alkarja, válla, vé­gül a csípője is. Majd a súly­2005 szálloda Lloret de Marban Szálláshelyünk a tengerparti Lloret de Marban a Hotel Don Juan. A hotel előterében to- porgunk szobáinkra várva. Spa­nyol vendéglátóink ezúttal pon­tatlanok. És milyen kevés a fo­galmunk arról, mit jelent az, ha egy 12 ezres lélekszámú vá­roskának 2005 szállodája van! A buszban töltött két éjszaká­tól ugyan gyűröttek vagyunk, de már az orrunkban érezzük a sós levegőt, s mitöbb, kezd­jük megszokni egymást. A ba­ranyai kisközség védőnőjét is­merni kezdjük mosolyáról, az orvosműszerész vállán most is ott lóg a filmfelvevő, és a ka­posvári gyermekorvosnő pati­kájába is belepillanthattak az érzékeny gyomrúak. Az idősebb doktornő, mint később kide­rült, a fél világot beutazta már, s különösen a kínaiak kedves­ségét dicséri ... Másnap, közeledve Barce­lona felé, mintha nem is ütünk elején, hanem a végén jár­nánk. A levegős, tiszta Costa Doradánál elérkezik a boldog világvége, s Puerto nevezetes templomából és a köréje épí­tett „nászutasoik" szállodájából is a végtelenre nyílik a tenger. Nyoma sincs a spanyol tempe­ramentummal feleselő rideg, bozótos mezetának, a forró és a hideg történelmüket is jel­lemző extotikus ütközéseinek, amely Grecótól Garda Lorcóig, Cervantestől Salvador Daliig a spanyol léleknek különös, kettős fénytörést ad. A hátán ködöket ringató tenger mintha ezüstpapírral volna bevonva, amelyen most a kelő nap első, apró arany­pezetái csörrennek. Ennyi csil­lámló tágasság után a legbe­tegebb tüdejű spanyol nagy­város forgalma fuldokoltató. Barcelona zsúfoltságára jel­lemző, hogy egy hatsávos és egyirányú (!) úton, a D’Ara- gon Correronon nyomakodunk előre a centrum, a St. Eulália gótikus katedrálisa felé. Az olimpiára elkészül a nyolca­Élő szobor a Ramblán Fotó: Ráüss Károly Szobrok a Ramblán Baranyában húsz autista gyermekről tudnak Nem betegség, hanem fogyatékosság Speciális képzéssel javítható az állapotuk Az autizmussal, mint önálló kórképpel a fejlettebb országok­ban a negyvenes években kezd­tek foglalkozni a szakemberek Hazánkban néhány évvel ez­előtt. Hozzávetőleges adatok szerint Magyarországon 16 000 autista él. Közülük 2000 tíz éven aluli. Elsősorban értük, illetve a nehéz helyzetben lévő szüléikért fogtak össze peda­gógusok, gyógypedagógusok, pszichiáterek és pszichológu- gusok. Pécsett is ezzel o céllal szerveztek felvilágosító elő­adást. illetve létrehoztok egy alapítványt, Airtisztikus gyerme­kekért Baranyában elnevezéssel. Bár a szervezett törődés alig néhány hónappal ezelőtt kez­dődött. egyre többen viszik vizsgálatra gyermeküket. Eddig húsz esetben találkoztak az agyi működés fogyatékosságá­val, az autizmussal.- Minket is meglepett, hogy mennyien keresnek bennünket — mondja Bányai Klára gyógy­pedagógus. - Most, hogy egy­re többet hallunk róla itthon, o szülők egy része a legcse­kélyebb gyanúval is hozzánk fordul. Számunkra is megnyug­tató azt mondani nekik, hogy nincs semmi baj. Az autizmus tünetei ugyanis pont a gyer­mekkorban. elsősorban a 2-5. év közötti időszakban a leg­súlyosabbak, legjellemzőbbek. Arra kell felfigyelni, ha a gye­rek közömbösen viselkedik, ha nem játszik társaival, ha nem figyel a reagálásokra, vála­szokra, ha folyton ugyanarról a témáról beszél, ha nagyon so­kat utánoz, ha indokolatlanul nevet, sír, ha minden változás ellen hevesen tiltakozik, ho egyes műveleteket nagyon jól megcsinál, de csak olyanokat, amelyekhez nem kell szociális érzék. A szociális kapcsolatteremtés, a beszéd és a fantázia fogya­tékossága azonban korrigál­ható. Külföldi adatok szerint minden száz autista gyerekből 5—10 válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de folyamatos segítségre szo­rulnak. A többiek nem tudnak létezni folyamatos és tartós el­látás nélkül. De pont a reményre jogosító 30—40 százalék miatt szélesítik nyugaton a speciális képzést és szeretnék kezdeni hazánk­ban is több helyen, így Pé­csett is.- Az alapítványt mi az első lépésnek tekintjük — folytatja Vajda Zsuzsanna pszichológus. — A célunk, hogy a lehető leg­korábbi életkorban felismerjük az autisztikus zavart és speci­ális képzéssel, neveléssel csök­kentsük az ebből származó hátrányokat. Amennyire lehet, önállóságra szeretnénk tanítani ezeket a gyermekeket. Miközben megkezdődött az autista gyermekek felkutatása, igyekeznek több szakembert bevonni és megfelelő körülmé­nyeket teremteni a rendszeres munkához. Jelenleg az a leg­nagyobb gondjuk, hogy nincs olyan helyiségük, ahol ezekkel a gyermekekkel foglalkozhat­nának. Több helyen ígéretet kaptak a támogatásra, s ab­ban bíznak, hogy valamelyikből valóság lesz. T. E. Barcelonai „csendélet"

Next

/
Oldalképek
Tartalom