Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-03 / 271. szám

1991. október 3., csütörtök aj Dunántúlt napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET 2x100000 A közgazdászok legnagyobb közös vállal­kozására, az évenkénti vándorgyűlésre került sor az elmúlt héten Balatonszéplakon. Ami­lyen csodás volt a környezet, ragyogó az idő, olyan mély és sötét az a gödör, amiben a magyar gazdaság ez idő szerint vergődik. Mi más is lehetett volna a találkozó témája, mint hogy miként alkalmazkodjunk a válság- helyzetben, hogyan is kapaszkodjunk föl a felemelkedés útjára. Erről fejtette ki gondo­latait, cseréli eszmét és vitázott az ország minden részéből összesereglett majd ezer közgazda. Természetesen ott voltak a Magyar Köz- gazdasági Társaságba tömörült pécsi-bara­nyai közgazdászok képviselői is, sőt közülük többen a különböző szekcióülések felkért előadóiként is szerepeltek. Hogy gazdasági ügyekben miként gondolkodnak szűkebb ha­zánk, Baranya közgazdászai, remélhetően la­punkban is nyilvánosságot kap, megkértük ugyanis őket, cikk formájában fejtsék ki vé­leményüket az Új Dunántúli Naplóban. A balatonszéplaki megmozduláson magunk is részt vettünk és tudósítottunk, s a nyitó előadáson elhangzottakon kívül szép pécsi sikerről is beszámolhattunk. Ez alkalommal osztatták ki ugyanis a Magyar Közgazdász Alapítvány díjait, s a 100 000 forintos első díjasok között elsőként említették Mester lózsel, a Mecseki Szénbányák Vállalat mér­nökének nevét, aki az állami vállalatok vál­lalkozásának erősítése témakörben adott be dolgozatot. A „névsorolvasásnál" sajnos nem említették, a díjazottak közül ki hová valósi, így történhetett meg, hogy a másik sikeres pécsi szereplő neve nem került be lapunkba. Pedig ő is díjat kapott, mégpedig úgyszin­tén 100 000 forintos első díjat. Ki ő? Katits Etelka, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kola fiatal tanársegéde. Dolgozatát a tulaj­donlás kérdéseiről írta. Gratulálunk vállalko­zásához és díjához, ha kissé megkésve is. Zárjuk le a dolgot most rnár azzal, 2x100 000 forint fémjelezte a pécsiek szereplését a ba­latonszéplaki emlékezetes közgazdász ván­dorgyűlésen. MIKLÓSVARI ZOLTÁN A Magyar Államkötvény a Budapest Banknál Biztos, kockázatmentes értékpapír A Pénzügyminisztérium ál­lamkötvényt bocsát ki, amely jegyezhető lesz a Budapest Bank Rt. fiókjainál is, várha­tóan október eleje és novem­ber vége között. A kibocsátás időpontja 1991. december 1. Az államkötvény kockázat- mentes értékpapír, a benne foglalt követelés soha nem évül el. Belföldi magánsze­mélyek és jogi személyek egyaránt vásárolhatják, tízez­res és százezres címletekben. A kötvény ún. diszkont jegy­zésű értékpapír, tehát minél korábban jegyzi valaki, annál olcsóbb. így például október első hetében még 9530 fo­rintért lehet megvásárolni a 10 000 forintos névértékű ál­lamkötvényt és csak o jegy­zés utolsó hetében (november végére) emelkedik a vételi árfolyam a teljes 100 száza­lékra. Az államkötvény 3 éves le­kötésű, így a befektetett tőkét csak 1994. december 1-jén le­het visszakapni, viszont o ki­bocsátás után két héttel be­vezetik a tőzsdére, így ott sza­badon adható-vehető, tehát előbb is hozzá lehet jutni a pénzhez, sőt spekulációs nye­reségre is szert lehet tenni. A Magyar Államkötvény vál­tozó kamatozású, kamata fél­évenként kerül megállapítás­ra, a diszkont kincstárjegyek átlaghozamához igazodik, plusz 2 százalék. A kamat évente egyszer, december 1- jén kerül kifizetésre. forgalmazása Magánszemély 1 millió fo­rint alatti jegyzése esetén, amennyiben a jegyzés során úgy nyilatkozik, hogy nem ké­ri a jegyzett értékpapírok fi­zikai kiadósát, úgy őt az ál­tala jegyzett kötvények névér­téke után 1 százalék kedvez­mény illeti meg. A kedvez­mény megszűnik, amennyiben utóbb az értékpapír kiadását kéri. Tehát aki biztos, kockázat- mentes, államilag garantált értékpapírt szeretne vásárolni, annak a Magyar Államköt­vény a megfelelő befektetés! November 26-27. Joachim Woornors Marketing mindenkinek Útmutató kézikönyv, mikor, hol, hogyan alkalmazzuk? * A kötet a marketinget uni­verzális, célokhoz kötött mód­szerként mutatja be, s mint a piac résztvevőjét és alakítóját, a tevékeny embert helyezi elő­térbe. Tárgyalja a kiválasztott eszközök funkcióját, alkalma­zását a termékértékesítés tá­mogatása érdekében. Sorra veszi a reklám- és PR-munka legkülönbözőbb feladatait. Több fejezetet is szentel az embereknek és irányításuknak. Bevezeti az olvasót az ún. ego­marketing rejtelmeibe, bemu­tatja a legkülönbözőbb problé­mamegoldások technikáit. Ki­tér a beszerzési és az export- marketing lehetőségeire, utalva a kialakuló Európai Közös­ségre. A könyvet részletes tárgymu­tató és irodalomjegyzék egé­szíti ki, amely nagy segítséget nyújt olvasójának a későbbi, speciális marketingtanulmányok során. A kézikönyv lépésről lépésre dolgozza fel a rendkívül sok­rétű marketingmunka fázisait, teendőit. Tallózás a kötet fejezeteiből: Komplex kapcsolatok és csere­mechanizmusok; nonprofit- és politmarketing; a célok fajtái; célkonfliktusok; céltudatosság; az idő- és erőszükségletek; az idegen erők alternatívája; az információk a célok elérésének Joachim Woerner nemzetközi hírű marketing-tanácsadó és -oktató, aki a kereskedő szakmát az alapjaitól tanulta. Három földrészen, több év­tizeden keresztül végzett eredményes marketingmunkát a gyakorlatbon. A tudományos elméletet már tapasz­talt menedzserként a Northwestern Unversity-n és a , .Gazdasági Egye­temi Szeminárium"-on (USW) sajá­tította el. eszköze, mint veszélyforrás és hatalom; piacok és környezeti befolyások; piac- és értékesí­tés-kutatás, az üzletkötési tár­gyalás; marketingeszközök funkciója; reklám- és publicre- lations; beszerzési-, export- és euro-marketing . . . A kötet megrendelhető a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadónál. A várható megjele­nés ez év negyedik negyede, ára 290 forint. Címük: 1064 Budapest, Nagysándor József utca 6. Uj alapokon a számvitel Világreklám-szimpózium Budapesten Programcsomag a Saláétól, kisvállalkozóknak is A Magyar Reklámszövetség kétnapos szakmai szimpóziu­mot szervez a Magyar Véd­jegy Egyesülettel közös rende­zésben a Budapesti Védjegy­napok alkalmából Világ rek­lám III. (védjegyek - reklám- stratégiák) címmel november 26—27-én a Magyar Honvéd­ség Művelődési Házában (Bu­dapest, XIV., Népstadion u. 34.). A szimpózium programja: November 26. Plenáris ülés. Megnyitó — Nagy Péter, az MRSZ főtitkára. Bevezető előadások: Iványi István, az Országos Találmá­nyi Hivatal elnöke: A magyar és a nemzetközi védjegykultú- róról. Mustafa Assad, a Nem­zetközi Reklámszövetség (IAA) alelnöke: A reklám és a véd­jegy összefüggéséiről. Előadások: BP OIL-EUROPE- Paul Livingstone: Reklámstra- tégia-védjegypolitika. IBM- Werner Zeugswetter: Egy vi­lágcég különböző védjegyei. (Védjegyek a reklámban, cso­magolásban.) S. C. Johnsan- Peter Goodhram—HAY Me­nedzsment T. Kft—dr. Poor Jó­zsef: Franchise és a reklám. Philip Morris: A védjegy- I i cencek rekl á mvona tkozása i. Philips—dr. János Rudn 100 év PHILIPS. SBGK-dr Szent- péteri Ádám: Védjegybitorlá­sok. UNILEVER—Andrew Seth: Az európai márkák és straté: giók fejlődése. Az előadásokat összegezi dr. Pusztai Gyula, az ”MVE elnöke. November 27.: de. 9—13 óráig szekcióülések, 1. szekció:, Védjegyal'kotás. A védjegy, mint a kommuni­kációs terv része. Vitaindító- vitavezető: Fixier László TQUALIFORUM)—dr. Bognár Istvánná (Magyar Védjegy Egyesület). 2. szekció: Hatékony véd­jegyhasználat. Vitaindító-vita- vezető: dr. Tímár György (REXFILM)—Gláser Tamás (Ma­gyar Védjegy Egyesület). 3. szekció: A védjegy va­gyonértékének ismérvei, meg­határozása. A védjegy jogo­sultságának és használatának problémái a privatizációban. Vitaindító-vitavezető: dr. Tattay Levente (Országos Találmányi Hivatal)—dr. Sasvári Tibor (SBGK). 4. szekció: Védjegybitorlás. Vitaindító-vitavezető: dr, Szent- péteri Ádám (SBGK)—dr. Vida Sándor (Danubia). Délután 2 órától előzetes jelentkezés alapján védjegy- szaktanácsadás. A szimpóziumon való rész­vétel díja 9500 forint - áfa. MAGYAR REKLÁMSZÖVETSÉG __________ R eklámklub A díj magában foglalja a részvételt a szimpóziumon, az előzetes szakanyagot, az utó­lagos összefoglaló anyagot és az étkezéseket. Nem tartal­mazza azonban a szálláskölt­séget, amely a helyszínen készpénzben, illetve átutalás­sal fizetendő. A rendelést köz­vetlenül a szállodának kell megküldeni. A Honvéd Szál­loda a szimpózium helyszíné­től 5—10 perc gyaloglásra van. A szobaárak az alábbiak: 2 ágyas szoba 2 főnek egy éj­szakára (kötelező reggelivel) 2510^— Ft, azaz 1255,- Ft/fő, 2 ágyas szoba 1 főnek egy éjszakára (kötelező reggelivel) 2300,- Ft. A jelentkezési határidő: ok­tóber 21. Jelentkezni a Ma­gyar Reklámszövetségnél (1369 Budapest, Pf. 316) és a. Ma­gyar Védjegy Egyesületnél (1410 Budapest, Pf. 195.) le­het. Telefonon információ: 1-220-640, 1-221-470, telefax: 1-227-841. Korszakos váltás kezdődik a gazdálkodók számviteli rendszeré­ben 1992. január 1-jétöl. Az or- szággyűlés által elfogadott szám­viteli törvény új alapokra helyezi az elmúlt 40 év során csupán szükséges rossznak, elsősorban a központi irányítás információs csa­tornájának tekintett beszámolási­könyvvezetési rendet. A változás nem csupán technikai jellegű. Ma még pontosan fel sem mérhető, hogy milyen óriási szemléletválto­zást követel meg a számvitlei szak- meberek és a vállalkozások vezetői részéről - hallottuk tegnap Buda­pesten, a Fórum Szállóban rende­zett sajtótájékoztatón. A pénzügyi vezetés mindent meg­tesz azért, hogy az átállás na­gyobb zökkenők nélkül történjen meg. Szakértő munkatársai újság­cikkek és ismertetők közreadásával tájékoztatják a szakmai közvéle­ményt. Nemzetközi tapasztalatokra alapozva készítik elő a több tíz­ezer ,,érintett" átképzését, felké­szítését. Az 1988. évi adóreform felkészítési tapasztalatait is fel­használják arra, hogy a gyorsan fejlődő vállalkozási szféra időben és korrekt módon értesüljön a tennivalókról. A SALDO Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vállalat hosszú évek óta kitűnő partneri kapcsolatot épí­tett ki a gazdaság pénzügyi ve­zető gárdájával. Korábban, mint az „egyetlen" pénzügyi tanácsadó vállalat — s még ma is az or­szág egyik legnagyobb ilyen vál­lalkozása - alapfeladatának te­kinti, hogy a partnereinek minden segítséget megadjon az átállás megkönnyítéséhez. Már az év elején - karöltve a Pénzügyi és Számviteli Főiskolá­val - felkészült arra, hogy a szám­viteli dolgozók derékhadának a számviteli törvény által szabályo­zott operatív ismeretekből tanfo­lyamokat tartson. Még ebben az év­ben több mint 5000 fö felkészítését hajtja végre. Tanfolyamai az or­szág minden megyéjében elkezdőd­tek. A SALDO kiadásában megjelenő, hat kötetből álló számviteli kézi­könyvsorozat „alapkötete" - a Számviteli Törvény és az éves be­számolási kötelezettség - a napok­ban került ki a nyomdából. A tör­vény megfogalmazói által írt könyv valószínűleg nemcsak elegáns kül­leme miatt kerül a szakemberek, gazdasági vezetők könyvespolcára. A könyv a nyugat-európai szám­viteli rendszerhez való szakmai kapcsolódás alapdokumentuma. A SALDO Vállalat úttörő szere­pet játszott a gépesítésnek, a szá­mítástechnikának a könyvviteli te­rületen való alkalmazásában. Ügy­viteli, könyvelési programjait a gazdálkodó szervezetek széles köre használja ma is. Az 1992-től vál­tozó számviteli rendre a vállalat új rendszerű, a vállalkozások ve­zetését jobban támogató könyvvite­li rendszert dolgoz ki. A modu­lokból felépített, logikailag egysé­ges rendszert képező programcso­mag már nemcsak a nagy válla­latok számviteli munkáját támogat­ja. Neves külső szakértők bevoná­sával a növekvő számú kisvállal­kozások igényeihez igazodó prog­ramcsomagot is készít. Természetesen a gazdasági élet­ben végtemenö változások elöl a SALDO Vállalat sem okar kitérni. Jövő év január 1-jétöl részvény­társasági formában működik. Az eddig kivivott szakmai tekintélyét a vállalat tovább fogja erősíteni. Szakmai elkötelezettsége az átala­kulással csak növekedhet. Tőzsdei kisszótár a Nordline ár Értékpapír Rt.-től A tőzsdén a részvényeket két kategóriába sorolják: jegy­zett és forgalmazott részvé­nyek. A jegyzett kategóriájú értékpapíroknak komolyabb követelményeknek kell megfe­lelniük, Egyrészt nagyobb alap­tőkével kell rendelkeznie a ki­bocsátónak, másrészt az alap­tőkéhez viszonyítva nagyobb arányban kell forgalomba hozni a papírokat. Nyilvános forgalomba hozatalon azt kell érteni, amikor a részvényeket nyilvánosan kínálják fel meg­vételre, és nem egy zárt kör jegyzi le az értékpapírokat. A kibocsátó cégről féléven­te kell nyilvánosan megjelen­tetni adatokat (félévi mérleg), szemben a szokásos egy év­vel. Ha egy cég a tőzsdén szerepel, elvárható lenne tőle, hogy legalább félévente meg­adja mérlegadatait, nyugaton havonta is adnak meg ada­tokat. A jegyzett papíroknál tőzsdekényszer van, míg a for­galmazottakkal tőzsdén kívül is lehet kereskedni. Tőzsde kényszer: a tőzsdetag cég minden megbízását köteles tőzsdén teljesíteni, ez a meg­kötöttség magánszemélyekre és nem tőzsdetag cégekre nem vonatkozik. Ha magánúton talál vevőt a magánszemély, akkor for galmazott részvényét eladhat­ja anélkül, hogy brókercég közvetítését igénybe venné. De ha brókert biz meg, az köte­les tőzsdén teljesíteni a meg­bízást. A részvények adás—vételét a tőzsdén az alkuszok, brókerek végzik, akik a brókercégek al kalmazottgi- Jelenleg közel ötven bejegyzett brókercég dolgozik az országban. Rész­vényeket eladni vagy venni csak rajtuk keresztül lehet megbízás formájában. Az alkuszoknak, brókerek­nek különböző szakvizsgákkal kell rendelkezniük, és megfe­lelő gyakorlattal is. A megbí zók döntik el, hogy az ötven brókercég közül kinek adnak megbízási szerződést. Bank- rendszerünk fejletlen mivolta miatt a megbízások gyors tel­jesítésének még vannak kor­látái. A brókercégek csak ak kor teljesíthetik a megbízást a vételnél, ha megérkezett számlájukra a pénz, illetve el­adásnál, ha letétbe helyezték a részvényeket. Vidékről ilyen feltételek mellett tőzsdézni na­gyon nehéz, hiszen a gyors el­adásra vagy vásárlásra nincs lehetőség. Enyhít ezen az OTP által kidolgozott rendszer, melyben nagyon sok OTP-fiókban lehet megbízást adni. A befektetők megbízást adhatnak a bróker­cégeknek értékpapír-kezelői tevékenységre is. Ez azt je­lenti, hogy a forgalmazó át­veszi kezelésre a megvásárolt értékpapírokat, beszedi az osz­talékot, kamatot, törlesztése­ket, és biztosítja a befekte­tőknek az általa elvárt hoza­mot. A cégeket meg lehet bízni szűkebb tevékenységek­kel is, azaz letétkezeléssel, ekkor az értékpapírokat idő­legesen őrzi meg a cég. A brókercégek foglalkoznak még hitelközvetítésekkel is. GARANCSY ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom