Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-25 / 292. szám
1991. október 25., péntek aj Dunántúlt napló 13 B B8l í B*8 B* BWB ^fli 8 5 BIEB Ä4E * Történelmi konferencia Szigetváron Áz elmúlni nem akaró múlt A címet az egyik előadótól kölcsönöztem, merthogy „az elmúlni nem akaró múlt" nem csupán Sajti Enikő dolgozatának címe, hanem fájó valóság is. A szigetvári történelmi konferencián ezúttal is azzal foglalkoztak a résztvevők, milyen etnikai változások történtek a legutóbbi időkig a Kárpát-medencében. A tanácskozást megnyitó dr. Polányi Imre, tanszékvezető tonár, a TIT Történelem Szakosztályának elnöke rövid bevezetőjében kitért az öt évvel ezelőtt indított kezdeményezés történetére. A magyarok és nem magyarok a Kárpát-medencében című tudományos konferenciasorozat során most a XX. századhoz érkeztek a kutatók. Ebben a században az addigi problémák robbanásszerűen jelentkeztek, különösen a párizsi békekonferenciák után. A következményeket ma is érezzük, bár az is igaz, hogy a történteket minden nép másként élte át. Ezért, hogy az események megítélésében olykor jelentős nézetkülönbségek adódnak. Ezúttal is neves kutatók, a terület ismert szakértői adtak egymásnak randevút a szigetvári városi könyvtárban, mely már hagyományos színhelye az évenkénti találkozóknak. Közel 70 érdeklődő, kutató, pedagógus és diák vett részt a konferencia első napjának délelőttjén, ahol Ormos Mária bevezető előadásában a párizsi békekonferenciáról szólt. Öt Bru- hács János követte, aki nemzetközi jogi szempontból vizsgálta a Népszövetség kisebbségi rendszerét. Tegnap referátumok hangzottak el a magyar és német kisebbségekről, a bácskai horvátokról, a jugoszláviai magyar kisebbségről, a vajdasági magyarokról és németekről, a horvátországi magyarságról, hogy csak általánosságban említsünk néhányat az érdekfeszítő témák közül. Előadott Romsics Ignác, Gerhard Seehwann, Ante Sekulic, Mészáros Sándor, Pazmandy Zsuzsa, Szita László és Sajti Enikő. Ma folytatódik a konferencia, délelőtt elsősorban Románia kisebbségeivel és nemzetiségi politikájával kapcsolatos munkákkal ismerkedhetnek az érdeklődök, mig délután a szlovákiai viszonyok mellett a magyar és a balkáni zsidóság helyzetéről hallhatják Gheor ghe láncú, Lipcsey Ildikó. Szász Zoltán, Vigh Károly, Polányi Imre, Tóth István, Szita Sza bölcs és Tarján Gábor előadásait A rendezők — o Pécs-Bara- nyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelem Szakosztálya, a Janus Pannonius Tudományegyetem Történelemtudományi és Nemzetiségi Intézete, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet és a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja — lehetőséget találtak arra is, hogy a tudományos ülés ideje alatt a Várbaráti Kör, a Pedagógiai Intézet és az Értelmiségi Klub könyveit árusítsák. A kiadványok között több ritkaság is van. Az idei szigetvári történelmi konferencia ma délután fejeződik be. Hodnik I. A konferencia résztvevői a Szigetvári könyvtárban Fotó: Szundi György Jönnek a segélyszállítmányok Eszékről, a Horvát Vöröskereszt egy kamionnyi küldeménye csütörtök délelőtt érkezett Mohácsra, a helyi Vöröskereszthez. Jelentős mennyiségű élelmiszert — lisztet, burgonyát, hagymát, zöldséget, sárgarépát, bobot, konzerveket, befőtteket, almát, zsírt — továbbá vattát és meleg ruhákat küldtek. Az elmúlt napokban az SZDSZ bajai, Baranya megyei és mohácsi szervezetétői is juttattak Mohácsra ruhaneműt és élelmiszert. Előadó a munkaügyi miniszter Az emberi tényezőkhöz kapcsolódó időszerű kérdések a gazdaságban a témája a baranyai Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és o Menedzsment Tanácsadó tegnap kezdődött közös rendezvényének, a Munkaügy — Személyügy '92 konferenciának. Az első napi előadások után ma, többek között dr. Kiss. Gyula munkaügyi miniszterrel találkozhat a konferencia mintegy 200 résztvevője. Pécsett, az MH. konferenciatermében (Kossuth L. u. 13.). Vonalszakadás KERÜLŐ ÚTON JUTNAK EL A NEMZETKÖZI TÁVIRATOK ZÁGRÁBBÁ A Magyar Távközlési Vállalat ügyeletétől tájékoztatást kapott az MTI arról, hogy október 18-tól megszakadtak a Magyarországot Zágrábbal és Ljubljanával közvetlenül összekötő, úgynevezett gentex vonalak, amelyek a nemzetközi táviratokat továbbítják Horvátországba és Szlovéniába. Október 22-én pedig megszakadt az az összeköttetés is, amellyel kerülő úton, Bécsen át juttatták el ezeket a nemzetközi táviratokat ebbe a két köztársaságba. így jelenleg már csak arra van lehetőség, hogy Béig rádig közvetlen gentex vonalon, onnan pedig már postai küldeményként jusson el a horvát és szlovén címzettekhez a nemzetközi táviratok szövege. Kinyitott a pécsi műjégpálya A tervezettnél két nappal korábban, csütörtökön reggel kinyitott a pécsi műjégpálya. A 9 órás nyitás előtt már sorban álltak a korcsolyázni vágyók a pénztár előtt. Tavaly óta kicseréltek három kondenzátort, ezzel az üzemelés biztonsága és hatékonysága nőtt. Egyebekben minden változatlan. Továbbra is a régi nyitvatartási rend az érvényes. Eszerint naponta 9—12, 14—16 és 17—19 óra között van nyitva a műjégpálya a nagyközönség számára. Ez alól péntek és szombat kivétel, akkor este egy órával meghosszabbodik a nyitva tartás, ezeken a napokon este Ti-kor zárnak. Hétfő: szünnap. Áremelés nem történt, az idén is a következő jegyárak vannak érvényben: belépődíj 40 forint, a péntek és szombat esti nyitva tartáskor 50. Bérleteket lehet váltani, ezek csak a délelőtti és délutáni nyitva- tartásra érvényesek. Korcsolyát és öltözőszekrényeket lehet bérelni. Általános iskolák tarthatják ott is a testnevelési óráikat, erre 50 százalékos kedvezményt kapnak, miként a korcsolyakölcsönzésre is. Egyébként egyszerre 1200-an korcsolyázhatnak a jégen. Csomagolni nem kell Kimenekítési terv készült A határ menti és a határtól távolabb eső települések polgármestereinek tartott tegnap a polgári védelem Baranya megyei törzsparancsnoksága koordinációs értekezletet a minap elkészült úgynevezett kimenekítési tervről. A belügyminiszter, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője és a polgári védelem országos parancsnoka elrendelte a Baranya megyei polgári védelem munkatársainak, készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogy a határtól öt kilométeres sávon belül lévő települések lakosságát adott esetben a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen menekíteni. A terv elkészítését nem a jugoszláv válság súlyosbodása, illetőleg a községek közvetlen fenyegetettsége indokolta. A kormánynak viszont minden eshetőségre fel kell készülni, mégha még oly csekély, vagy teljesen valószerűtlen is annak bekövetkezte. A polgári védelemnek is ez a feladata, közelebbről — mint neve is mutatja — a lakosság biztonságának biztosítása katasztrófahelyzetekben: földrengés, árvíz, vagy fegyveres konfliktusok esetében. A terv elkészítését elrendelő parancs szerint fel kell készülni, hogy a határtól öt kilométeres sávon belül eső községek lakóit a határtól 25 kilométerre lévő településekre kell szállítani, illetve irányítani. Az erre vonatkozó terveket a MÁV és a Volán is elkészítette szervezete és dolgozói számára. A jogszabály a válságos helyzetekben a polgármestereket bízza meg - ahol nincs parancsnokság - a polgári védelmi feladatok ellátásával, azaz ő lesz a település polgári védelmi parancsnoka. A terv — amely ajánlás, segítségnyújtás a polgármestereknek és az önkormányzatoknak, mert a menekítés levezénylése közvetlenül az ő feladatuk — alapján maximum 18 óra alatt ki kell menekíteni a lakosságot az érintett térségből, azonban erre még háborúban sem lehet kötelezni senkit. Az értekezlet célja a polgár- mesterek tájékoztatása volt, a lakossághoz nekik kell az információt továbbítani. Ami a legfontosabb, nem kell összecsomagolni, mondta Bori István, a megyei törzsparancsnok megbízott helyettese. Szíjártó J. Térségi értekezletek Baranyában Átalakulás előtt a tsz-ek Nehézségek az íróasztaloknál és a földeken is „Éjszakánként felébredek és csak forgolódom az ágyban, töröm a fejem, hogy mit és hogyan csináljunk másnap . . ." — jegyezte meg csütörtökön este a mohács-térségi termelőszövetkezetek vezetőinek tanácskozását követően az egyik elnök, jól kifejezve ezzel, milyen nagy döntések előtt állnak napjainkban a termelőszövetkezeti vezetők és a legfontosabb kérdésekben szavazásra jogosult tagok egyaránt. A tegnapi, Borjádon megtartott értekezlet napirendjére nem véletlenül tűzte az átalakulási kérdések részletes megvitatását a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége. Az már más kérdés, hogy — bár Parlament elé került a téma — annyira „zilált” állapotban van még a szövetkezeti —, valamint az átalakulási törvény tervezete, hogy az egybegyűlt elnökök nem sok kapaszkodót találhattak maguknak. Mint mondották, még az átalakulások befejezésére kitűzött 1992. június 30-i határidő is változhat. — Akár így, akár úgy, a rendelkezésre álló idő igen szűkre szabott, hisz az átalakulási lehetőségeket meg kell értetni a tagsággal, akik végül is meghozhatják a döntéseket — mondotta Margittal Miklós a vita során, felhívva a vezetők figyelmét, hogy tegyék meg az átalakulás során már biztosan megtehető lépéseket. — A kárpótlási ügyekkel összefüggésben mielőbb meg kell kezdeni a földalapok rendezését, tisztázni kell a földviszonyokat mind a már valódi tulajdonban lévő, mind a majd tagi és alkalmazotti tulajdonba kerülő 30 és 20 aranykorona értékű, mind pedig a kárpótlásra kijelölendő területek vonatkozásában. Komoly dilemma, nehéz döntések előtt állnak tehát a tsz- vezetők. Külön szerencsétlenség, hogy ezt a munkát nem végezhetik a legnyugodtabb viszonyok között, mert a termények értékesítési nehézségeit most a betakaritás, a talajmegmunkálás és vetés vonta- tottsága is tetézi. A mohácsi térségben például a répa eladása és időben történő betakarítása egyaránt kétséges, és bizonyára nem vigasztalja a termelőket, hogy ezzel a gondjukkal nincsenek egyedül. — A napok óta tartó esőzés miatt alig-alig tudunk a földeken dolgozni - panaszkodott az értekezletet követően Bechtel Ernő, borjáéi tsz-elnök. - Búzából még egy szemet sem vetettünk el, a felázott talajon sokszor vontatni kell a répabetakarító gépeket. A 306 hektáros cukorrépa területünkből csupán 20 hektáron végeztünk a munkával, csak az ad némi bizakodást, hogy a hírek szerint szerdán négy betakarítógép érkezett a térségbe Jugoszláviából. Balog Nándor Tá rg y a I óte rémből II vádlott a mostohaapját vádolja a gyilkossággal A dobszai illetőségű Kalá nyos Ferenc, aki édesanyja sérelmére elkövetett, halált okozó testi sértés miatt áll bíróság előtt, mostohaapját vádolta a tegnap elnapolt tárgyaláson. A vádlott korábban a rendőrségen, az előzetes letartóztatását elrendelő bíró és az igazságügyi orvosszakértő előtt is elismerte, hogy ő verte agyon április 14-én egy székkel édesanyját, mivel nem adott neki enni, és pénzt idős férje ötezer forintos nyugdijából. Majd cellájából írt egy levelet a hatóságoknak, amelyben már a 63 éves, menni alig tudó mostohaapját vádolta meg édesanyja agyonveré- sével. Ha a vádlott bűnösségét a bíróság bizonyítottnak találja, úgy nem csak az 1989-ben négy évre felfüggesztett egy év és hat hónap börtönbüntetésével nyúlik meg majd az ebben a büntető eljárásban hozott ítélete, de a hamis vád miatt is minden bizonnyal felelnie kell majd. Ugyanis aki a hatóság előtt, mást bűncselekmény elkövetésével vádol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de korlátlanul enyhíthető a hamis vád elkövetőjének a büntetése, ha a vád hamisságát az eljáró hatóságnak feltárja. A Baranya Megyei Bíróság dr. Oltai László vezette tanácsa, a tárgyalást újabb tanúk és a szakértők megidézése miatt napolta el. Sz. J.
