Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-22 / 290. szám
IO uj Dunántúli napló 1991. október 22., kedd Infrastruktúra-fejlesztés önkormányzati viták nélkül Nyugat-Európában 15 éve így csinálják Várostérképek számítógépben Nem ritka eset, hogy o markológép csatornázási munka során távközlési vagy villamoskábelt szakít el, máskor meg o gázvezeték sérül meg. A felelősség megállapításakor pedig a közműüzemeltetők egymásra mutogatnak, de az alapvető ok legtöbbször a pontatlan, hiányos közmütérképekből adódik. Igen gyakori vitatéma a; önkormányzaton belül, hogy az infrostrukturális fejlesztés a városnak éppen melyik részében az időszerű. Mivel c kép áttekinthetetlenül bo nyolult, a döntést gyakran az határozza meg, hogy aJ érintett képviselők miként tá lalják . körzetük hátrányos helyzetét. Az ilyen és a hasonló prob lémákra kínál megoldást 02 úgynevezett település-irányítási információs rendszer. Az alapja a város teljes körű térképészeti rendszere, mely az alap- és közmű - távközlési és villamosvezetékek, gáz-víz-csatorna-, fűtési hálózati -, közlekedési, út és ingatlan nyilvántartási térképekből áll. Ezeket a térképeket számítógépen tárolják, de a rendszer tovább bővíthető - például a népsűrűség vagy az egészségügyi szűrés feldolgozásával, Így a város bármely részéről korrekt, minden igényt kielégítő információhalmaz kérhető. Ezzel lehetővé válik az infrastrukturális fejlesztési kérdésekben az objektív döntés. De a közműveket üzemeltető vállalatok felelőssége is egyértelműen elhatárolható, mert a térképek kiegészítéséről, az új adatok betáplálásáról a közmű szakági cégek kötelesek intézkedni. Jelentősége azonban nemcsak ebben áll. A gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek — erdészet. mezőgazdaság, közlekedési vállalat, tudományos és oktatási intézmények - és a lakosságnak is fontos adatokkal szolgálhat. A módszer országos elterjedése része az Európához való felzárkózásunknak, hiszen Ausztriától Franciaországig Nyugat-Európa 10-15 éve ily módon regisztrálja és dolgozza fel a városok alapadatait. Magyarországon Győrben, Szegeden, Gödöllőn voltak kezdeti próbálkozások, de teljes rendszerként a pécsi lenne az első. Az IBM számítógépgyártó vállalat is nagy érdeklődést tanúsít, mivel ez példa értékű lehet Kelet-Európábán, s a technikai megvalósításhoz legalább közép kategóriájú számítógépek kellenek. Az IBM pedig éppen az ilyen gépek fejlesztésével és világméretű elterjesztésével foglalkozik pillanatnyilag. A teljes rendszer kiépítése 4—5 évig tart — ennyi idő alatt érhető el a kinti rendszerek jelenlegi színvonala — és a tervek szerint 60-70 millió forintjába kerül a városi önkormányzatnak, összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy csak a közmüfelmérésre 10 év kellett, ami hasonló összegbe került, de mire elkészült, jó része elavult a karbantartási hiányosságok miatt. Első lépésben a kiépítés 1992-ben 10 millió forint költséget jelentene a városnok, míg 1—1 millió Ft-ot a közmű üzemeltetőknek. A terv elfogadásáról és a finanszírozás mértékéről, módjáról október 31-én dönt az önkormányzati közgyűlés. Mészáros Endre B. A téglagyárak a csőd szélén A sósdi téglagyár udvarán is nagymennyiségű B—30-as tégla vár eladásra Fotó: Läufer László a hazak azért épülnek Kevesen vesznek építőanyagot. Az építkezések leálltak. Lakást venni szinte lehetetlen. 'A magas kamat elviselhetetlen terheket ró az emberekre. Ennek látszólag ellentmond az a tény, hogy Dél-Baranya falvaiban, Kozármislenyben, Vokány- ban, Márfán, Harkányban, Diósviszlón, Őcsárdon, Görcsöny- ben egyre több az új és félig kész ház, és a városokban is lassan beépülnek a foghíjtelkek. Nem a bánya a legveszélyesebb Törvény szabályozza ezután a munkavédelmet is Támogatókat keresnek TÖK a gimnáziumban A Szentlőrinci Kísérleti Gimnáziumban tavaly szeptembertől működik a Tudományos Önképző Kör. Tagjai azok a diákok, akiket érdekel a tudomány, a politika, a kultúra, de azok is, akiket úgymond nem érdekel semmi, hiszer evés közben jön meg az étvágy - ez áll plakátjukon Kéthetenként találkoznak, közösen állítják össze program jukat. Vagy előadókat hívnak meg, vagy közösen dolgoznak fel szemináriumszerűen egy-egy érdekes témát. Meghívták pl.: dr. Mihállly Balázst, a Magyar Iszlám Közösség sejkjét, Zombori Ottót az Uránia Csillagvizsgálótól, dr. Nagy- várad y László tanársegédei (JPTE), aki az ufókról és Bányai Sándort (JPTE), aki Kínáról tartott előadást. A videojátékok fénykorában a szentlőrinci fiatalok vezetőjük, So mogyiné Lakos Erika révén rég elfelejtett, ókori eredetű, ún. táblás játékokkal ismerkedhettek meg, mint pl.: a cen- turiák csatája. A diákművészek alkotásaikkal szintén c TÖK-ben mutatkoztak be. Jelentkeztek egy környezet- védelmi pályázatra. Ha nyernek, bevételüket bővíthetik ezáltal is. Már-már kuriózumnak számító önképzőköri naplójukban vendégeik aláírása és ojánlása olvasható. Eddig 20 állandó tagjuk van, de az előadásokon, foglalkozásokon 30—40-en is összejönnek. A tagdíjból finanszírozzák az elő- odók útiköltségét, a kirándulásokat, de a gimnázium is hozzájárul a kiadásokhoz. Am az élet egyre drágább. Sem a világot minél jobban megismerni vágyó diákok, sem az iskola nem tud többet áldozni a TÖK fenntartására. Ezért keresnek támogatókat, és olyan előadókat, akik ingyen vagy jutányos áron is szívesen megosztanák tudásukat, élményeiket a gimnazistákkal. K. Jentetics A. Étteremszépítések A Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat felújíttatta a Modultervvel és a Modulus Kft.-vei a Szliven éttermet. Az IMS-technoló- giával emelt épület megerősítése plusz kiadásként hétmillió forintjába került o vállalatnak. A belső festést, mázolást is elkészítették. A napokban vehették birtokukba az itt étkezők az éttermet. A Vadásztanya vendéglő néhány napja bezárt. A vállalat átépíti és modernizálja a konyhát saját kivitelezésében. A munkát három hét alatt végzik el. A többszintes épületek lakásai alkalmatlanok arra, hogy több generáció együtt éljen bennük. A kis alapterület, az összezártság könnyen vezet súrlódáshoz. A fiatalok és idősebbek között hamarabb válik feszültté a hangulat. Az önálló lakáshoz jutás lassan egyetlen reménysugáré az építkezés, ahol nem kel egyszerre mindent kifizetni. Lassanként beszerezhető a homok, a cement, a tégla, a cserép. Segíthetnek a szomszédok, barátok, ismerősök, rokonok. — Már két évvel ezelőtt elkezdtem megvenni az építőanyagot — mondja egy voká nyi fiatalasszony, aki magc vágott bele az építkezésbe és kérte, hogy a nevét ne írjuk meg. Házának falai már állnak és a tető is felkerült. - Egyedül vagyok, a szüleimnél lakom a fiammal. Jó helyem van ott, de mégis jobb, ho az embernek saját háza van Addig építkezem, amíg pénzem van. Hitelt néni akarok felvenni, mert a magas kamat miatt képtelen lennék visszafizetni az egy keresetből. Ügy terveztem, hogy ebben az évben még a belső falakat felhúzatom, arra még elég lesz a pénzem. Aztán újra kezdem a gyűjtést a belső munkák elvégeztetéséhez, o csempe, a padlólap, par ketta megvásárlására. A szüleim sokat segítenek, így csak szakmunkást kell fogadni. A segédmunkát mi végezzük. Nem volt nehéz beszerezni az építőanyagot, de a minősége az egyszerűen kétségbeejtő. Az első osztályú tégla között nincs egy ép sem. A faanyagért sokat kellett menni és sokba is került. Sokan jönnek, és építőanyagot kínálnak eladásra, de nekem már nem kell, amire volt pénzem, már megvettem. Horváth Józsefek a városból költöztek ki falura. Elegük lett a pécsi, kertvárosi, szűk panellakásból, ahol szinte semmire sem volt helyük. — Elkezdtünk számolni, hogy mennyivel kell több részletet fizetnünk akkor, ha vállaljuk az építkezést — mondja a férj a nyáron befejezett ház teraszán. — Bár magasabb ka mattal vettünk fel hitelt, de ha maradunk és a meglévő tartozásunk összegét emelik meg 1500 forinttal, akkor csak néhány száz forinttal fizetünk kevesebbet mint mos. Úgy döntöttünk, belevágunk, így most van kertünk, becsületes méretűek a szobáink. Egészséges téglaépületben nőnek fel a gyerekeink, akik a nagy udvaron nyugodtan játszhatnak. Nem kell félni attól, hogy elüti őket valami. Nekünk is sokkal több a helyünk. Jobban el tud különülni az, aki nyugalmat szeretne, esetleg dolgozni akar. Itt végre van külön műhelyem, ahol fúrhatok, faraghatok, és a feleségemnek sem kell a szobában varrnia. Vannak, akik azért vágnak bele az építkezésbe, hogy a gyermekeiknek, unokáiknak legyen hol lakniuk. A pénzük ahhoz kevés, hogy egyéni gazdálkodásba fogjanak. Építkeznek inkább, mert az egy biztos befektetés. Szeptember óta tart a Téglacenter Kft. akciója. 30—40 százalékkal olcsóbban kínálják a Baranya—Tolna Megye Tégla- és Cserépipari Vállalat termékeit. Az akciót elsősorban azért hirdették meg mert jelentősen megnövekedett az eladatlan készletük A tárolás sokba kerül. Mintegy 200 millió forint értékű építőanyag vár gazdára. A kedvezményes áruvásárlási akciót addig folytatják, amig a készlet tart. A Modul, a Mozaik Tüzelőás Építőanyag magánkereske dés, a Tüzép, az Átrium Bt. és Leier—BCM Kft. mind egytő egyig hirdetnek kedvezményes akciókat. A kiskereskedések forgalmát azonban jelentősen lecsökkentette az építőanyagoi közvetlenül a gyártól forgalmazó irodák megjelenése. A vevők így olcsóbban juthatnak téglához, cseréphez, van olyan gyár, amelyik házhoz is szállítja a megrendelt építőanyagot, mint például a Bramac Sz. K. Érthetően mindenkit megrendít és elgondolkoztat, ha halálos vagy súlyos csonkolásos üzemi balesetről hall. Ha azonban az eset a bányában történik, akkor fokozott érdeklődést mutat a közvélemény, s a rádió, tv, az újságok azonnal oknyomozásba kezdenek. Mindez feltehetően az elmúlt 40 év beidegződéseinek köszönhető, meg annak, hogy egyszerre több dolgozó halálát okozó munkakörnyezet szinte kivétel nélkül csak ebben az ipari ágazatban alakul ki rendszeresen. De valóban a bányász a legveszélyesebb szakma? Erre a kérdésre próbáltunk választ találni a Baranya Megyei Munkavédelmi Főfelügyelőségen és a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségen. Elöljáróban kiderült, hogy nagy szükség lenne már a készülőben lévő új munkavédelmi törvényre, ami várhatóan csak az év végén kerül a kormány elé. Az elmúlt időszakban ugyanis sem a munkavállalók, sem a munkáltatók nem voltak érdekeltek a munkavédelem színvonalának emelésében, a fejlesztésben. A munkakörülmények javítására nem volt semmilyen adókedvezmény, de az eddigi táppénz- rendszerek sem ösztönözték kimondottan a balesetmentes munkára a dolgozókat. Igaz viszont, hogy kialakultak a biztonságtechnikai alapkövetelmények, s a számonkérő, ellenőrző intézmények — hatóságok - egyre jobban átlátták a területüket. A vállalkozások térhódításával azonban ismét változott a helyzet. A kisvállalkozók legtöbbje kis tőkebefektetéssel akar gyorsan meggazdagodni, így nem a korszerű technológiákat vásárolják meg induláskor, hanem a már leselejtezett, vagy elavult gépeket. De külföldről is ezeket hozzák be többnyire. Ez igaz a kft.-kre is, hiszen jórészt nagyvállalati tulajdonnal alakulnak, a már amortizálódott géppark átvételével. A munkanélküliség növekedése is ront a helyzeten. A dolgozók munkahelyük megtartása végett zajos, poros, veszélyes körülmények között is vállalják a munkát, s ha kell, rendszeresen túlóráznak is. A fejlesztések a gyors nyereség reményében elsősorban a gépek mennyiségének növeléséből állnak, nem a gépek állapotának minőségi javításából. Beszűkülnek a karbantartásra fordított összegek, és a Munkavédelmi Főfelügyelőség véleménye szerint már az is eredményként könyvelhető el, ha szinten tartják a korábbi munkakörülményeket. Nem alakult ki még az új munkáltatókban az üzemi balesetekből adódó felelősség, ha másért nem is, de legalább az anyagi kihatások miatt. Igaz, mindezt csak az ellen őrzési tapasztalatok támasztják alá, a balesetek számszerű alakulása még mást mutat. Baranyában — a bányászatot külön kezelve — a 3 napon túl gyógyuló, munkavégzés közben szerzett sérülések száma idén a korábbi évek átlagához képest 10 százalékkal csökkent, de ebben közrejátszik az is, hogy a biztos munkahelyért sokan kisebb sé rülések ellenére is felveszik o munkát. Évente 10—20 között van a halálos kimenetelű balesetek száma, s megközelíti a 30-at a súlyos, csonkulásos, maradandó egészségkárosodásoké Az ágazati megoszlásban uralkodó a mezőgazdaság, azon belül is főként az élei miszeripar — baromfi- és hús- feldolgozó üzem. A kivitelező építőipar sem sokkal marad el, de a legmeglepőbb, hogy a fakitermelés évente 2-3 halálos áldozatot követel. A halálesetek csaknem 60 százaléka járművekkel hozható kapcsolatba. A traktorokról, targoncáktól a hajóig széles a skála, de nem csak a közlekedési figyelmetlenségek, szabálytalanságok az okok, ho hem a vezetéstechnikai hiányosságok is, Nem lebecsülendő az alko hol szerepe sem. Pedig a kevésbé súlyos sérüléseknél o szondázás legtöbbször elmarad. A gyakorlat viszont a halálos balesetek alapján azt mutatja, hogy minden negyedik esetben a szeszfogyasztás is a kiváltó okok közt található. A foglalkozási baleseti kép a baranyai bányáknál másként alakul. A Mecseki Szénbányáknál minden évben 1-2 halálesetet eredményez a szénki termelés, aztán hosszabb idő közönként egy-egy bányaszerencsétlenség következtében van, hogy 10 fölé emelkedik ez a szám. így 10—15 év átlagá ban évi 4-5 halálos baleset adódik. Az Ércbányászati Vállalatnál évente 1-2 ember életét oltja ki a kőzetomlás, ritkán más jellegű a kiváltó ok. Érdemes visszaidézni, hogy csak a fa- kitermelésben ennek a kétszerese a halálos baleset. Persze, a korrekt összehasonlításhoz számolni kellene az egyes munkaterületeken foglalkoztatottak arányával is, de erre vonatkozó részletes kimutatásokkal csak a bányák rendelkeznek. Ezért is időszerű az új munkavédelmi szabályozás, mely gyökeresen megreformálja majd a balesetek kivizsgálását és nyilvántartását. De büntetni foaja a munkaüqyi hiányosságokat is, például a bejelentés nélküli foglalkoztatást. Mészáros Endre B.
