Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-21 / 289. szám
1991. október 21., hétfő üj Dunántúli napló 7 A kővetkező csapás a repauölsag Üres a mezőgazdasági nagyüzemek bankszámlája A pénztelenség veszélyezteti az őszi munkák hiánytalan elvégzését Hova lett a védett kor? Ma már bárki utcára kerülhet Az ellehetetlenülés szélén állnak a baranyai mezőgazdasági nagyüzemek. Ha a megye gazdaságának valamelyik ágazatára jellemző, akkor a tsz-ek helyzetére ténylegesen ráillik a mondás, miszerint szegény em- mert még az ág is húzza. A válság okai meglehetősen összetettek, a tőkehiány ugyanúgy a gondok forrása, mint a termékenkénti alacsony felvásárlási ár, a piaci igényeknek nem megfelelő termék- és termésszerkezet. Ez utóbbi megváltoztatásához pénzre lenne szükség, amit a termelőszövetkezetek sem a bevételekből, sem pedig a bankoktól nem tudnak megszerezni. Az értékesítő tsz- ek ki vannak szolgáltatva a felvásárlók késleltetett fizetési eljárásának, a pénzintézetek pedig biztos fedezet hiányában nem nyújtanak hiteleket a gazdálkodó nagyüzemeknek. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy a gondok sok esetben egymást erősítik, a falusi munkanélküliség egyik forrásává válnak. Nincs meg a remélt pénzügyi stabilitása a Baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezetnek, a jó termelési eredmények ellenére sem. Az árpát már értékesítették, a búzára a napokban kötöttek exportszerződést egy külkereskedelmi cég közvetítésével. A tsz-nek élő megállapodása van a napraforgó eladására, a jelzések szerint a vásárló átveszi az idei többlettermést is. A még lábon álló kukoricából jó átlag várható, teljesen bizonytalan viszont — a jugoszláv piac ismeretében - a cukorrépa értékesítése. Ebben az évben teljesen elmaradt a vásárlási ár megelőlegezésének korábbi gyakorlata, így a tsz csak késve, a kintlévőségek befolyásának ütemében tud eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek. Egyharmados kihasználtsággal működik az Ezüstkalász baromfinevelő kapacitása is, mivel ez az ágazat sem eredményez folyamatos árbevételt. A napi anyagi gondok ellenére Várkonyi József elnök tájékoztatása szerint a tsz minden őszi munkálatot elvégez. Műtrágyát kukoricáért, vetőmagot takarmánybúzáért vásároltak, csak így tudták elkerülni a drága hitelek felvételét. A termelőszövetkezet IKR-taggaz- dasóg, így a folyamatos szerviznek köszönhetően gépeinek technikai színvonala jónak mondható. Az avult Rába Stei- ger-traktorokat szeretnék fokozatosan lecserélni, idén egy Fiat-traktort vásároltak. Ezért is kukoricával fizettek. A megye egyik legnehezebb helyzetben lévő gazdálkodó nagyüzeme a Mágocsi Béke Termelőszövetkezet. A tények keserű mosolyra késztethetik a szövetkezet tagjait, hiszen ők jól tudják, hogy a lehetetlen időszak éppen abban az évben köszöntött be, amikor a termésátlagok minden tekintetben meghaladják az elmúlt öt esztendő átlagos eredményeit. A gondok forrása itt is a pénzhiány. Kubik Zoltán elnök arról számolt be, hogy remény sincs arra, hogy a termények megvsárlói még idén fizessenek. Hitelt nem kap a szövetkezet, melynek tovább rontja a helyzetét a veszteséges baromfiágazat. így nem marad más választás, mint napi árbevételekből finanszírozni a napi kiadásokat (kb. 1 millió forint). A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy a szövetkezet gépjárműveit kénytelenek készpénzért tankolni Mó- gocson. A Baranya Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetségének információi alapján a két kiragadott példa az egész megye szövetkezeteire általánosítható. Kajti Gábor titkárhelyettes szerint rövid időn belül nem várható, hogy javulni fog a termékek értékesíthetősége, vagy a hitellehetőség. Az ágazat bizonytalan helyzetét ismerve, a bankok nem szívesen adnak kölcsönt, a szállítók pedig leggyakrabban azonnali inkasszót alkalmaznak vagy készpénzfizetést kérnek. A pénztelenség olyan méreteket öltött, hogy néhány esetben már az őszi munkálatok elvégzését veszélyezteti. Van, ahol kényszerűségből kevesebb műtrágyát szórnak, de lesz olyan üzem, ahol nem tudnak minden munkát elvégezni. A szövetség a gazdálkodó nagyüzemek megsegítésére egy információs csoportot hozott létre. Bel- és külföldi partnereket keresnek, hiszen csak úgy enyhíthetnek a gondokon, ha legalább pénzzé teszik a megtermelt terményeket. A jelenlegi időszak legkritikusabb kéidése a cukorrépa értékesítése, a válság megoldásában a szövetség az Agrárpiaci Koordinációs Bizottság segítségét kérte. A privatizációs folyamat felgyorsulása és a vállalatok átalakulása miatt egyre több helyen kénytelenek megválni a dolgozók egy részétől. Az emberek keresik a fogódzókat, amivel a munkahelyüket mégis megtarthatják. — Már alig néhány évem van a nyugdíjig — mondja kétségbeesetten Tarr Imre mégis felmondtak a vállalatomnál, pedig szó volt arról is, hogy más munkakörben alkalmaznak, de nem lett belőle semmi. Segédmunkásként dolgoztam a vállalatnál, az üzemrész átalakult kft.-vé. Volt, akit nyugdíjaztak, engem elbocsátottak. Segítettek a központban, ahova jogsegélyért fordultam, hogy elkezdték az előnyugdíjazásomat intézni. Már lassan minden papír együtt lesz, de fél évig akkor is munkanélküli-segélyt kapok. Harminc éve dolgozom, soha nem voltam munka nélkül. Az utolsó munkahelyemen, ahonnan elbocsátottak, négy és fél évet töltöttem. Úgy tudom, van egy védett kor, amikor senkinek nem lehet felmondani. Már betöltöttem az 56. életévem. Ki alkalmaz egy ilyen korú embert? Októberben még szabadságon leszek, november 1-jétől kapom a munkanélküli-járadékot. Egyedül élek, rettenetesen hosz- szúak a tétlenül töltött napok. Sokszor átélem azt a napot, amikor a kezembe adták a felmondásomat. Jó lett volna, ha elbeszélgetnek velem, ha elmagyarázzák, miért nincs szükség a munkámra. Az eset nem egyedi, hiszen védettséget ma már senki nem élvez. Létszám- leépítés, átszervezés címén bárkinek fel lehet mondani. A nyugdíj előtt álló embereknek nincs esélyük arra, hogy új munkahelyet találjanak maguknak, ezért vezették be a korengedményes és az előnyugdíjat. Azok, ckiknek a nyugdíjig három évük van vissza, hat hónap alatt nem találtak maguknak új munkahelyet, és mun- kanélkül-segélyen éltek, ők is kaphatnak előnyugdíjat. A vállalatok igyekeznek minél humánusabban eljárni, a legvégső esetben bocsátanak el nyugdíj előtt álló, idős embereket. A Pécsi Bőrgyárban külön bizottság alakult, amelyik az elbocsátott dolgozók ügyével foglalkozik.- Csak nagyon indokolt esetben lehet felmondani azoknak az embereknek, akiknek néhány éve van vissza a nyugdíjig - mondja Sterrné Bándi Zsófia, a bőrgyár munkaügyi osztályának vezetője, aki tagja o bizottságnak. - Például akkor, ha átszervezés miatt megszűnik a munkakörük. A nyugdíj előtt állók kétoldalú jogi védettséget is kapnak, lehetőségük van az előnyugdíjra és a korkedvezményes nyugdíjazásra. Azonban ez a vállalatokra nagy pénzügyi terhet ró. A gyeden vagy gyesen lévőknek a munkába állást követően három hónapig nem lehet felmondani, de azután bármikor. így az ő helyzetük gyorsan bizonytalanná válik. A bizottságot is azért hívtuk életre, hogy amennyire lehet, humánusan járjunk el a dolgozókkal. Mindenkivel egyénileg elbeszélgetünk, és megértetjük velük, hogy nem a munkájuk ellen van kifogás, hanem a munkakörük szűnik meg. Amennyiben lehetőség van rá, felajánlunk gyáron belül másik munkát, de a Munkaügyi Szolgáltató Irodával is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Címlistát kérünk arról, hogy melyik vállalat, intézmény, cég milyen munkára keres embereket. A védett kor megszűnt, a munkanélküliség egyre nő. A vállalatok legnagyobb részének nincs pénze arra, hogy korkedvezménnyel nyugdíjazza az idősebb dolgozókat. Egyetlen lehetőségük, hogy igyekeznek minél humánusabban eljárni, ameddig csak lehet, foglalkoztatják az embereket. Sok vállalat sorsa nem dőlt el. A privatizáció során még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek o dolgozók . . . Crdekellentetek a fejlesztés ben Kaszás E. Hosszú idő után vezetékes vizet kapnak Bükkösd társközségei. Ezekben a napokban építik a vízvezetéket Cserdiben, és Helesfán, a bükkösdi polgármesteri hivatal megbízásából magán- vállalkozók Fotó: Läufer László Zenei kiskönyvek Sz. K. Pécsi szerző sorozata Energiatakarékos lámpák a városi közvilágításban Ebben az évben Pécsett egyetlen higanylámpát sem cseréltek le a sokkal gazdaságosabb üzemű energiatakarékos nátriumlámpára, holott az elmúlt három évben közel 5000 — az összes lámpa 25 százaléka — ilyen csere történt. Annak idején — 1987-ben — minden érdekelt azonnal mellette volt (a városi tanács és a DÉDÁSZ), hogy a higánylám- pákat minél gyorsabban nátriumlámpákkal kell felváltani. Az energiatakarékos fényforrások be is váltották a reményeket, 1990 végére a részvételük a közvilágításban 1400 kW viílamosenergia-igény csökkenést eredményezett, pedig a lámpahelyek száma emelkedett az 1987 évihez képest. A nátriumlámpák mellett szál az is, hogy a közvilágítási árszabáson értékesített villamosenergia az elmúlt 4 évben a duplájára nőtt. A tel- jesítmény-alapdíj — az áramszolgáltató ezért biztosítja, hogy a szükséges hálózatjaví- tósi, karbantartási munkák vállalásával energiát szolgáltat a beépített teljesítményhez — ugyancsak emelkedett 62 százalékkal. Akkor hát mi a probléma? Természetesen mint mindig, most is a pénzhiányból származnak a gondok, vagyis, hogy ki finanszírozza a fejlesztést. Korábban erre, az állami költségvetésből biztosítottak anyagi fedezetet, azonban ez a fajta támogatás tavaly megszűnt. 1990-ben a DÉDÁSZ saját beruházási pénzből adott a városi önkormányzatnak erre a célra 10 millió forintot, lízingszerződés formájában. Eszerint a városnak az energiaköltség megtakarításból 5 év alatt kell visszafizetnie ezt az összeget. Erre az évre azonban már nem volt semmilyen anyagi háttér. A DÉDÁSZ-nak pedig feltehetően nem érdeke a nátrium- lámpák számának növelése, ugyanis a várható társasági átalakulásuk rt.-vé azt eredményezheti, hogy a városi közvilágítással kapcsolatban övék csak az üzemeltetési költség marad, míg a tulajdonos, az energiamegtakarítás haszonélvezője egyedül az ön- kormányzat lesz. Márpedig a nátriumlámpák üzemeltetése többe kerül, mint a higanylámpáké. Az önkormányzatnak viszont továbbra sincs pénze a fejlesztésre. Biztató jelek mutatkoznak ellenben a közvilágítás más területén. Vannak olyan közterületek, amelyek alacsonyszintű általános megvilágítást igényelnek, s ahol energiopa- zarlás lenne akár higany-, akár nátriumlámpát üzemeltetni. Ilyen helyekre tervezik a 11 watt teljesítményű kompakt fénycsövek beépítését. A lényegesen kisébb energiaifogyasztás mellett ugyanis egy komplett fénycsöves lámpacsere negyedannyiba kerül, mint a nátriumlámpa esetében. Ennek a beüzemelésére egyébként az országban az elsők között Pécsett alakítottak ki kísérleti hálózatot Kertvárosban, az Ág utcában. Ebben a kérdésben úgy tűnik, nem lesznek anyagi problémák sem, mivel országosan 1 milliárd forintot biztosítanak erre a fejlesztésre, szintén lízing formában, az önkormányzatok ezúttal is az energia- megtakarításból törlesztenek. Mészáros E. Történelem, művelődéstörténet és zenei ismeretek találkoznak Várnai Ferenc pécsi zeneszerző, népdalgyűjtő ,,Jegyzetek és szemelvények a magyar műzene történetéről a honfoglalástól a XIX. század végéig" című könyvében, melyet a Zenei kiskönyvek-soro- zatban második kötetként jelentetett meg. A szerzőtől az elmúlt évben olvashattuk az egyetemes zenetörténetet, s a második kötettel szinte egyidőben adta ki a sorozat harmadik darabját, a zenei ismeretterjesztésről szólót. Várnai Ferenc azt tervezi, hogy a következő években még további hét kötetet jelentet meg, melyek például a világirodalom legszebb táncainak gyűjteményét vagy módszertani tanácsokat tartalmaznak. A Zenei kiskönyvek a szerző gyűjtő- és kutatómunkájára, és több mint három évtizedes oktatási gyakorlatára alapozódnak. Hasznos segítséget nyújtanak a tanításban mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban tanároknak, diákoknak egyaránt. A Zenei kiskönyvek második kötetét ki- lencvenperces kazetta egészíti ki. A kötetek a szerző saját kiadásában jelennek meg, boltban nem kaphatók, a szerzőtől rendelhetők meg. Várnai Feienc azt mondta, azért választotta a saját kiadást, mert számára fontos, hogy a könyvek ütemesen, gyorsan jelenjenek meg, hogy az iskolákban forgathassák, s korábbi tapasztalatai a különböző kiadók háza tájáról, nem ilyen munkatempóról győzték meg. A sorozat első kötete nagy népszerűségre tett szert az iskolákban. Mint hallottuk, Kecskeméten érettségi anyagként is használják. B. A.
