Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-19 / 287. szám
1991. október 19., szombot aj Dunán tüli napló 3 Kőszeg: Alpok-Adria a gazdaság szemüvágén át Az Európába vezető út egyik ösvényén Az asztalon a privatizáció, a munkanélküliség, az iskolarendszer Olasz és osztrák tartományok, Bajorország, Szlovénia, Horvátország, valamint nyugati megyéink - Baranya is közte - alkotják az Alpok- Adria régiót, részesei annak a közösségnek, amely egyre élénkebb tevékenységgel hívja fel magára a figyelmet. Kapcsolódási pontokat keres: a barátkozások és kézfogások mellett az együttgondolkodás és az együttműködés szellemét próbálja terjeszteni jó néhány esztendeje. Még a jól elhatárolható kelet-nyugat határán hívták életre a jószomszédság reményében, hogy aztán a keleti változások mindenféle korlátokat ledöntve, kiteljesítsék a start álmait, az alapitó gondolatot. Nevezetesen: a gazdaság, a tudomány, a kultúra e va- lósan-mesterkélt tájegységben egymásra találjon. Hogy kölcsönösen előnyös paktumok nyomán a gyakorlatban is kamatoztatható kooperációk jöjjenek létre. Az Alpok-Adria szervezet rendkívül szerteágazó. Bizottságaiban, munkacsoportjaiban külön erre a célra életre hívott team-ek foglalkoznak a tájrendezés és környezetvédelem, a közlekedés, a sport, tudomány, kultúra kérdéseivel, a gazdasággal - különös tekintettel az energetikára, a tudományos és gazdasági együttműködésre, információcserére —, az idegenforgalommal, valamint az egészségüggyel, a higiénia szerepével. Ha elfogadható az általánosítás: az Alpok-Adria gondolat a közös Európa felé vezető út egyik ösvénye, s benne a résztvevőknek ez úton megannyi előnyt biztosíthat. Közel 40 milliós régió A hét elején Kőszegen a gazdasági információk elnevezésű munkacsoport tartott ösz- szejövetelt a Jurisics-várban, melyen lapunk is képviseltette magát. Az apropó: megyénk első ízben vett részt — s ezzel csatlakozott — az Alpok- Adria gazdasági vonalához. (Csak tájékoztatásképpen • a hat ország és országrész szervezete a következő munkaidőszakra Vas megyének adta a témakör koordinálását.) A résztvevők a korábban elhatározott vizsgálódások néhány komplex anyagát kapták kézhez, s megvitatták azokat a qazdasági területeket, melyek kutatásával a leghasznosabban tudnának a politikai és qazdasági szervezetek, vállalkozások segítségére sietni. Némileq önkényesen, de mindenképpen a legérdekesebbnek tűnő munkát emeljük ki a sorból, melyet az osztrák de. Oswald Lechner koordinálásával készítettek el a résztvevők, s ez az Alpok-Adria Munkaközösség tagországainak társadalmi és gazdasági szerkezete, annak hű tükre. Elöljáróban: a régió 38 millió lakost foglal magába, kétötödük olasz tartományokban él, Horvátország és Szlavónia 6,7 millió lakost számlál, az osztrák tartományok 3,6 milliót, a legnépesebb Bajorország 11 milliót, s Baranyával együtt a magyar régió — Győr-Sopron, Vas, Zala és Somogy - megközelíti a kétmilliós lélekszá- mot. A régióbon 17,5 millió aktív kereső él. A nemek arányában: 34 százalékuk nő, 56 százalékuk férfi. Némi összevetés: a magyar megyékben a lakosság 40 százaléka áll munkaviszonyban, az olasz tartományokban 42 százalék, Ausztriában pedig 45 százalék. Bajorország és Szlovénia pedig az élen: ott a lakosság 49 százaléka aktív kereső. Míg nálunk a nők havi bérre kényszerítődnek, addig a bajor hölgyek magas száma háztartásbeli. Az élen Lombardia áll Eltérők a gazdasógi szerkezetek is, s szinte döbbenetes: ebben az alig 40 milliós lélekszámú térségben 18,5 millió „vállalat" van. (A magyar megyék mammutjaira jellemző, térségünkben a nézett időszakban 1923 termelő egységet számláltak össze. 1988-ról van szó!) Az olasz tartományokban majdnem 20 vállalat jut 100 lakosra, A foglalkoztatottak pontosan fele a szolgáltató szférában tevékenykedik az Alpok-Adria régióban, 41 százalékuk az iparban, és csak 9 százalékuk a mezőgazdaságban. (Magyarországi megyék: 21 százalék még a mezőgazdaságból él.) Még egy jellemző adat: az Alpok-Adria övezetben a foglalkoztatottak 20 százaléka önálló, tehát magánvállalkozó volt. A statisztikát a magyar adatok rontották: nálunk a foglalkoztatottak mindössze 4 százaléka a maga ura. Érdekes a bérek, jövedelmek vizsgálata. A közösség területén az egy főre jutó kereset 16 670 dollár évente. Az élen Lombardia áll a maga 18<?80 dollárjával, a második Bajorország. ' (Sajnos, a felmérés Szlovénia, Horvátország és a magyar megyék bérviszonyait a felmérésből kifelejtette, az esetleges torz viszonyítás miatt.) S végül még egy témakör: az átlagéletkor valamivel magasabb a nyugati régiókban, mint a magyar vagy jugoszláv területen. Mindössze egyetlen következtetésében hízelgő: ez az 1988-ban startolt felmérés Magyarországra nézve: nálunk a nők és a férfiak szakmai előmenetele (!) jóval közelebb áll egymáshoz, mint a többi középeurópai tartományban. Az Alpok-Adria gazdasági információs csoport másik igen érdekes vizsgálódási témaköre az egyes régiók-tartományok- megyék relatív önállóságát firtatta, azaz illetékességük körét vonta meg. Megkérdezve: van-e önálló törvényhozása, önálló mozgósterülete? A rendkívül szerteágazó és sokrétű elemzés azt mutatja, hogy szinte minden országban erősebb és önállóbb régiók - tartományok és megyék — állnak, mint Magyarországon. Olaszországban például a megyék fel vannak hatalmazva arra, hogy különféle szektorokban autonóm módon hozhassanak törvényt azzal a feltétellel, hogy azok ne ellenkezzenek az olasz alkotmánnyal vagy egyéb nemzetközi egyezményekkel. A gazdaság terén hasonló a helyzet az osztrák tartományokban is, már ami a helyi politikát illeti. (Főleg idegenforgalom, terv- és építésügy területei), Szlovéniában és Horvátországban hasonló a helyzet - legalábbis hasonló volt, míg az államszövetség keretében ténykedtek. Mindez talán azért különösen érdekes, mert az Alpok- Adria Közösség a helyi kapcsolatokat szorgalmazza, s az eltérő illetékességek o döntés- hozatalnál rendkívül sok gondot, nehézséget okoznak. A magyarországi megyei önkormányzatok jószerivel csak köz vetítő, ajánló szerepet vállalhatnak föl rendkívül szűk illetékességi körük révén. Ezt a megerősödött önkormányzatok- városi-községi - pótolhatják. A kőszegi munkaprogram másik fázisa az elkövetkező feladatok számbavétele volt A konferencia több résztvevője — főleg osztrák és bajor résztvevők - szorgalmazták, hogy a keleti régiók privatizációs tevékenységét, a gazdasági átalakulás mikéntjét kéne vizsgálódás alá vonni. Ebben o munkabizottság vezetője, Varga Józselné és a baranyai résztvevő, dr. Novák Zoltán is egyetértett, hiszen nem mindegy, hogy a régió nyugati gazdálkodói - vállalkozók, tőkések - milyen információkat kapnak Magyarország gazdasági szerkezetének átalakulási folyamatáról. Biztosítva látják-e esetleges kooperációik sikerét, vonzó lesz-e számukra a légkör, avagy nem. Ehhez kapcsolódik a foglalkoztatottság további elemzése, különös tekintettel o munka- nélküliség alakulására. (Újabb információ a vállalkozóknak: akad-e — és milyen — munkaerő?) Végül egy másik gondolat: a létminimum-vizsgálatok elvégzése, az iskolai képzés rendszere - illeszkedései- szintén sok hasznosítható információval gazdagítanák az Alpok-Adria régiót. Statisztika- a Közös Piac nyelvén A konferencián megfogalmazódott: ha minden fél komolyan veszi az Alpok-Adria Munkaközösség létét - s miért ne venné? —, akkor e hat országot átfogó régió sajátos helyzeténél, előnyös információáramoltatása folytán mind o gazdasági — mind egyéb kapcsolatok terén lépéselőnybe kerülhet az országok többi megyéivel, régióival szemben. Hamarabb teljesedhet ki a már megindult együttműködés, azok hasznaival együtt. Bár akadnak még fontos kérdések, megszívlelendő teendők minden résztvevő számára Egyrészt az információk közkinccsé tételének módjait kell megszervezni, hiszen ha csak a gazdasági munkabizottságnál maradunk, komplex felméréseik helye ott van a gazdasági kamarák, s a kamarákon keresztül minden vállalkozó asztalán. Másrészt az Alpok- Adria Munkaközösség számára az illeszkedés keretében egy közös értelmező „kéziszótár" sem ártana, ugyanis bizonyos gazdasági-politikai fogalmak eltérő használatából már eddig is sok félreértés született. A statisztikai munkálatok közös nyelvére például - éppen a várható Európai Közösség fölállása okán —, a Közös Piac statisztikai rendszerére való áttérés útján lehet szert tenni. Kozma Ferenc Megéri társulni Idén 12 baranyai falu útja kap új aszfaltszőnyeget Október végéig befejezi az idei évre tervezett útfelújítási munkálatokat a baranyai községekben a Baranya Megyei önkormányzat Útfelügye- lete. Csertő és Geresdlak máris új aszfaltszőnyeggel büszkélkedhet, de Kátolyban, Erzsébeten, Berkesden, Perekeden, Egerágon, Királyegyházán, Gyöngyfán, Sumonyban, Ma- gyarhertelenden és Magyarszéken is teljesen felújítják a meglévő úthálózatot. A közlekedőknek nagy köny- nyebbséget jelentő útfelújítások kezdeményezője a Baranya Megyei önkormányzat volt. Mivel az utak - főként a kistelepüléseken - meglehetősen rossz állapotban vannak, 25 millió forintot különített el ezek felújítására. Emellett lehetőséget kaptak a megye községi önkormányzatai, hogy ők is támogassák a létrejött útalapot, így a kezdeti összeg több mint 40 millióra kerekedett ki. A társult községek polgármesterei ezek után maguk döntötték el a munkálatok sorrendjét az elkövetkező négy évre. Az általuk szerkesztett programot a megyei közgyűlés szeptember 30-án jóváhagyta. Az eddig belépett 54 község útfelújítási munkálatainak bonyolítását a megyei útfelügyelet végzi, a kivitelezők a Pécsi Közúti Igazgatóság, a Pécsi Közúti Építő Kft. és a Siklósi Költségvetési Kft. Azt, hogy a faluban melyik utcát és milyen hosszúságban aszfaltozzák újra, maguk a polgármesterek döntik el. Az útalapba volá belépés továbbra is nyitott. Várják minden olyan községi polgármester jelentkezését, aki úgy véli, érdemes áldozni a jobb megközelíthetőségért, a kedvezőbb közlekedési feltételekért vagy csak szeretné megóvni viszonylag jó állapotban lévő útjainak állagát. Pataki V. A Halleluja bemutatója a Harmadik Színházban Komédia a szeretetről Kopottas szoba, ágy, hintaszék. Hely. ahol bármi meg- történheitk. Lakás, ahol nemcsak a lakók élnek, ott él velük együtt az egész világ. A ház szinte átjáróház, és valósággá válnak a nap mint nap tapasztalt élmények: a külvilág betör a magánéleti szférába, nem csupán képletesen, hanem szó szerint is, ahogyan magunkkal visszük haza hétköznapi gondjainkat, a munkahely idegesítő légkörét, a tömött buszon szerzett információkat vagy éppen sérelmeket, az utcán felszedett, konyha- nelvű politizálgatás szülte elveket, az összes neurotizáló „apróságot", ami csak egyre gyűlik bennünk, míg végén már nem tudni majd, ki a bolond, magunk-e vagy a többiek? Mindezt csak súlyosbítja, milyen kevés az igazán érett, felnőtt személyiség, az, aki felelősséget tud vállalni a cselekedeteiért, s autonóm életében képes ellátni hivatásbeli feladatait. Erről és nem csupán erről szól Kornis Mihály Halleluja című darabja, melyet október 20-án mutat be a Harmadik Színház. A tíz éve az évad legjobb drámája címet nyert mű egy előadást ért meg a Nemzeti Színházban, aztán betilÚjvári Zoltán, N. Szabó Sándor és Héjjá Sándor a Halleluja című darabban, a Harmadik Színházban Fotó: Tóth László tották. A pécsi előadás Vincze János rendezésében megmutatja, hogy a téma most is időszerű ... A főbb szerepekben Barkó Györgyöt, Újvári Zoltánt, Héjjá Sándort és Töreky Zsu zsát láthatja a közönség. Hodnik I. Futnak a képek Amikor Zone Grey, a vadnyugati históriák klasszikusa meghalt, Szerb Antal egy rövid cikkben mérlegre tette, s nagyon is könnyűnek találta műveit. Főként azért, mert ezekben, mint írta, az irodalom örök témája, a hősi küzdelem puszta technikává válik, csak arról van szó, ki süti el előbb o pisztolyát (és mit tesz Isten, mindig a derék ember lő hamarább). Majd írása végén közli, hogy az író szeretett horgászni. Hogy valami jót is mondjon róla. Pedig Zone Grey regényei valóságos remekműveknek tűnnek követőinek és utánzóinak egy kaptafára gyártott fércmunkáihoz képest. S akinek még ezek is bonyolultak, olvashat cowboy-képregénye- ket. Állítólag sokan kedvelik ezt a műfajt. Terence Hill például, aki Lucky Luke című filmjét, melyet főszereplőként és rendezőként is jegyez, egy efféle alkotás alapján készítette. Mentségére legyen mondva, megpróbálta humorosan felfogni a dolgot. Kacsintva jelzi, hogy Daisy Town, azaz „Százszorszép" város, ahol szófukar hősünk seriffként szorgoskodik, diszletépítők rohammunkájának eredménye, a külső Must már elég, nagyapó! hózfalak mögött természetesen nincs semmi, s az égre pin- gólt csillagokon még meg sem száradt a festék. Persze, a jelenetek csak vázlatos állóképek, meg hát a figurák is papírmaséból készültek, de hát ez nem Balzac-regény. Néhány ötlet azért egészen megjárja. Ilyen a harcok szünetében árleszállításra kényszerülő koporsókészítö felléptetése („Egyet fizet, kettőt kap!"), a golyólyuggatta portékáit kínálgató kalapos, a beszélő ló, meg az önmagát függetlenítő árnyék, hogy az ivóban látható feliratról ne is beszéljek: „Ne lőj a zongoristára, mert nincs másik!” (Reméljük, Mr. Truffaut nem tér be ide egy pohár italra.) Aztán felsorakoznak a western jellegzetes alakjai. Az indiánok, Prérikutya, Ebtoll és társaik, akik füstjeleket váltanak, s azon tanakodnak, hogy hány fehér füstbodorral kell írni a „veszett" szót. Meg hát természetesen a rosszcsont Dalton fiúk.- Szóval lesz munkája a seriffnek. Sajnos, a szőke sztár rendezői fantáziája nem hasogatja az eget, Így aztán a képi humor is eléggé bátortalan, jóllehet a képregényt idéző feliratok és rajzok alkalmazása jelez azért ilyen törekvést, „így született meg az amerikai football ..." — olvassuk például, miközben egy kocsmai verekedés képei pereg nek. A film legszellemesebb jelenetei egyébként azok, amikor egy tolókocsiban ücsörgő, éltes férfiú bukkan fel, aki kezét dörzsölgetve, látható élvezettel figyeli a bankrablást, a lőpárbajokat, meg a soksok csihipuhit, eladdig, míg aggódó unokája meg nem jelenik, hogy biztonságosabb helyre tolja. „Most már elég, nagyapó!" — figyelmezteti. Fogadj szót, öreg! Még megárt neked az állandó lövöldözés, meg az a rengeteg pofon. Akkor is, ha csupán szemlélője vagy ezeknek az eseményeknek. Néha tán mást is nézegethetnél. Mondjuk igazi filmeket. Lehet, hogy Lucky Luke maga is megunta kissé „Százszorszépet ”, mert a film végén, ahogy illik egy vesztemben, lóra kap, s elmaradhatatlan, világosszürke köpenyegét lobogtatva a szélben, eltávozik — a semmibe. Befejezésül azonban szeretnék Terence Hillről valami igazán jót írni. Kár, hogy nem tudom, szeret-e horgászni. Nagy Imre
