Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-17 / 285. szám
8 oj Dunántúli napló 1991. október 17., csütörtök Gondolatok a kisvállalkozások P#STÄ BÁNK Postabank és Takarékpénztár Rt. Jelenünkben több. egymástól eltérő okból kifolyólag (pl. a megváltozott gazdasági helyzet, a munkanélküliség fokozódása, az állami vagyon privatizálása, stb.) gombamódra szaporodnak a kis létszámú, túlnyomó többségében magánvállalkozások. Nagyon elenyésző számú kivételtől eltekintve szinte valamennyiükre jellemző, hogy már a létrejöttükkor súlyos - néha feloldhatatlan —, forráshiánnyal küszködnek. A forráshiány alapvető oka az, hogy a megelőző korszak - a maitól eltérő gazdaságfilozófiája következtében - nem tette lehetővé a tőkeakkumulációt. Ezért a hazai privatizáció esélyeit latolgatva alaptalan volt nyugati példákra hivatkozni és azt várni, hogy a lakosság majd kap az alkalmon és az állami vagyon jelentős része magyar tulajdonú, privát vagyonná alakulhat rövid időn belül. Polgári társadalmakban a tőke meghatározó része magánkézben összpontosul és jelentős része likvid formában várja a legprofitábilisabb befektetési lehetőségeket. Tehát amikor egy nyugati ország kormánya az állami tulajdon egy részének privatizációját határozza el, akkor „nem kérdés", hogy kik és miből fogják a felajánlott vagyonrészt megvásárolni. Nyugaton a privatizáció a kormány részéről egy gazdaságpolitikai —, a tőke részéről pedig egy allokációs döntést igényel. Nálunk azonban a helyzet gyökeresen más. A politikai döntés természetesen itt <s megszületett, de a legfontosabb, a hazai tőke az igényekhez képest csak nagyon korlátozott mértékben áll ren delkezésre. A kisvállalkozások szaporodásához (aminek egy formája lehet a privatizációban való részvétel) tehát nálunk alapvetően idegen forrásra, bankhitelre van szükség. A mai bankrendszer szükségszerűen csak részben tud megfelelni a politika és a vállalkozni akaró/kényszerülő lakosság elvárásainak. Jelen helyzetünkben ugyanis oln- csony a megtakarítási hó- nyad/hajlandósóg (amit gátol a jelentős infláció, az életkörülmények általános rosszabbodása), s a bankrendszer számára egyszerűen nem áll rendelkezésére kellő rnenny5- ségű átcsoportosítható forrás Kézenfekvő lenne az az ötlet. hogy ebben o helyzetben próbáljunk külföldi forrást igénybe venni a hazai kisvállalkozások finanszírozásához. Ez valójában most is rendelkezésre áll, gondoljunk csak a PHARE-programra, a START-hitel hátteréül szolgáló német támogatásra, vagy az úgynevezett országhitelekre. Ezek azonban együttesen is kevésnek bizonyulnak. Úgy tűnik belátható időn belül nem is számíthatunk jelentős bővülésükre. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy a meglevő lehetőségeinket kell hatékonyabban kihasználnunk a gazdaság új vágányokra állításához. A kisvállalkozók - mint fentebb utaltam rá — már az első pillanatban ró vannak utalva a bankokra. A bankok megnyerése tehát a vállalkozás első próbaköve. Az alábbiakban ez utóbbihoz szeretnék néhány jó tanáccsal szolgálni. o Csak kényszer által motiváltán ne vállalkozzunk! Akinek valamilyen okból megszűnik a munkahelye, az ne kizárólag vállalkozásban keresse a további megélhetése forrását. A kényszerhelyzet hajlamosít arra, hogy ne vegyük számba a tervezett vállalkozásunkra leselkedő összes veszélyt. © Akkor vállalkozzunk, ho meggyőzően tudunk válaszolni arra a kérdésre, hogy „Miért éppen oz én termékemet, szolgáltatásomat vásárolná meg a fogyasztó?" Ha nem tudunk a már működő konkurenciánál jobb feltételeket kínálni a fogyasztóknak, akkor legjobb esetben is vegetálásra számíthatunk. © Legvégső esetben vegyünk igénybe bankhitelt, és akkor is csak annyit, ami feltétlenül szükséges. A hitelbe kapott („sok") pénz könnyelművé tehet bennünket, pedig kamatot és a törlesztő részletet akkor is kell fizetni, ha a vállalkozás a tervezettnél rosz- szabbul megy. Csőd esetén pedig még a korábban megszerzett vagyonúnkat is elveszíthetjük. Vállalkozásunk méretét tehát saját pénzügyi lehetőségeinkhez szabjuk. Sokkal könnyebb ugyanis egy, a piac által már elfogadott kisméretű vállalkozást bővíteni, mint egy túlméretezettet életben tartani. © Egy életre való ötlet megvalósításához azonban érdemes bankhitelt is igénybe venni. Hitelkérelmünket csak körültekintően összeállított üzleti terv birtokában érdemes benyújtani. (Ennek összeállításához vegyünk igénybe szakembert, a pluszköltség bőven megtérül!) Ha egy kiérlelet- len elképzelés finanszírozási igényével fordulunk a bankhoz, akkor nem nyerjük el bizalmukat, márpedig ez nélkülözhetetlen a hitel folyósításához. A hitelkérelem benyújtása előtt fel kell készülnünk arra, hogy a szükségszerűen szkeptikus szakembereket —lehetőleg jól dokumentálva — meg tudjuk győzni arról, hogy a kockázat elfogadható határon belül van. © Még a legjobb ötlet és támadhatatlan üzleti terv esetén is számítanunk kell arra, hogy a bank a kért hitel kb. másfélszeresét kitevő biztosítékot igényel. Ehhez pedig anyagilag „jól szituált" vállalkozójelölt szükségeltetik. A bankok elsősorban nem lakott ingatlanokat, nagy értékű, fiatal évjáratú nyugati autókat, jól működő cégek készfizetőkezességét, vásárolható hitel biztosítékokat fogad el. Ez utóbbi esetben természetesen plusz költség jelentkezik, amit esetleg nem tud elviselni a vállalkozás. Ha már „csak” biztosíték problémánk van, akkor esetleg érdemes mérlegelni olyan társ bevételét a vállalkozásba, aki nyújtani tudná a kért biztosítékot. © A bankok általában „könnyebb szívvel" finanszírozzák a már működő vállalkozásokat, mert könyveiket átvizsgálva jobban lehet valószínűsíteni a kihelyezés kockázatát, illetve viszonylag könnyebben megegyeznek a biztosítékban is. A Nemzetközi Menedzser Központ programajánlata NEMZETKÖZI MENEDZSER KÖZPONT Menedzserképző és Üzleti Szaktanácsadó Kft. 1221 Budapest. Pentz Károly u. 1-3. Telefon: 226-0755 Telefax: 226-5340 Levélcím: 1775 Budafok 1. Pf.: 113 INTERNATIONAL MANAGEMENT CENTER Management Training and Business Consulting Ltd. H-1221 Budapest, Pentz Károly u. 1-3. Phone: (36-1) 226-0755 Telefax: 36-1-226-S340 Letter: H-1775 Budafok 1 P.O.B.: 113 EURÓPA KÜSZÖBÉN Piaci lehetőségek megtalálása és kihasználása az Európai Közösség országaiban A PROGRAM VEZETŐI: Dr. A. Kok, független üzleti tanácsadó, aki elsősorban a hollandiai kis- és középvállalkozók számára dolgozik tanácsadási projektek és tréningek lebonyolításában. Dr. Kandikó József, a DMB & B/Profil-M Kft igazgatója, a Nemzetközi Menedzser Központ marketing-vendégprofesszora, a Magyar Marketing Szövetség elnöke. Kandidátusi értekezését a marketingtervezés témakörében irtó. A PROGRAM CÉLJA: Bemutatni az EK piaci karakterét, a kereslet és a fogyasztói magatartás általános és a sajátos vonósait. Felvázolni a piac szabályozósának és működésének rendszerét, az ezekből származó követelményeket, különös tekintettel az 1992. utáni helyzetre. Kidolgozni az EK- piacra való betörés marketing-stratégiáját. KINEK AJÁNLJUK A PROGRAMOT? Azon kis- és középvállalkozóknak, akik a nyugat-európai piacra is szeretnék bevezetni ’.ermékeiket. A PROGRAM TÉMAKÖREI: Az EK piaci környezete — Fogyasztói célcso portok — Piaci szabályozás és szokások — Piackutatás - kicsiben — Az első piaci lépések stratégiája - Értékesítési csatorna kiválasztása — Alkalmazható piacbefolyásolási eszközök; Sajnos azonban az „átlag" magyar vállalkozó kettős lelkületű : — lehetőleg minimális ösz- szegű adót akar fizetni (statisztikai adatok bizonyítják!), ezért a teljes forgalmát nem futtatja át a könyvelésén;- ugyanakkor elvárja, hogy a bank hitelképesnek tekintse és folyósítson számára hitelt. Napi bankgyakorlatból tudjuk, hogy a vállalkozók többsége mennyire nem át- ja be e kétféle törekvésének egymást kizáró voltát. Az a már működő vállalkozás, amely alacsony árbevételt, illetve minimális nyereséget mutat ki, a bank számára nagy kockázatot jelent és még biztosíték esetében is tartózkodik ezek finanszírozásától. Az adózás elöli menekülés tehát rövidlátó magatartás, mert eközben aláássa hitelképességüket, ami pedig előrevetítheti a bukás árnyékát is. Csak a korrekt vállalkozói magatartás kifizetődő hosszú távon. o A hitelezés bizalom kérdése, ezért a bank által kért valamennyi információt bocsássuk rendelkezésére, s ne próbáljuk eltitkolni a vállalkozásunk nehézségeit sem. A bank szakemberei úgyis „rájönnek” és ez nem erősíti a vállalkozás hitelét. Ha nehézségeink támadnak a kamat és a törlesztés fizetésével kapcsolatban, akkor ne várjuk meg, hogy a bank vegye ezt észre, hanem időben jelezzük problémáinkat. Az esetek többségében lehet kölcsönösen elfogadható megoldást találni. Ellenkező esetben a bank kénytelen a biztosítékot érvényesíteni, illetve a hitelt azonnal felmondani. Ez a vállalkozás végét jelentheti, nem érdemes megkockáztatni. © Ha tudjuk, hogy hitelre lesz szükségünk, akkor ne a legutolsó pillanatban adjuk be a kérelmet és ne sürgessük a bankot. Lássuk be, hogy nem mi vagyunk az egyedüli ügyfele, és nem várhatjuk el, hogy másokat megelőzve csak a mi ügyünkkel foglalkozzon . . . © A bank szigorúan üzleti alapon működő vállalkozás, ezért nem érdemes olyan kéréssel fordulni hozzá (pl. az ésszerűnél hosszabb futamidő, a piacinál alacsonyabb kamat, biztosítéktól való eltekin- tés, stb. .. .), ami ezt a törekvését keresztezné. Nem érdemes tehát „ostorozni őket" a magas hitelkamatokért, ha inflációs időben magas a betéti kamat is, nem is beszélve az ilyenkor növekvő hitelkockázatról. Ha tartósan csökken az infláció, akkor majd csökkennek a hitelkamatok is . . . © A konstrukciós hiteleket (MVFA-, START-, „E"-. MNB privatizációs, országhitelek, stb.) pályázattal lehet elnyerni. Ezeknél a kérelem minden lényeges adatát, körülményét, a felajánlott biztosítékokat aprólékosan dokumentálni kell. Ezért összeállításukat célszerű szakemberre bízni. A pályázatokat egymással összevetik és a sikerhez (a hitel elnyeréséhez) nem elég az előírt peremfeltételeket teljesíteni. A sikerhez közelebb jutunk, ha a maximális futamidőt nem igényeljük (így jelentős nagyságú kamatot is megspórolunk), könnyen és biztosan likviddé tehető biztosítékot ajánlunk fel, körülte kintően dokumentáljuk (lehetőleg szerződésekkel, piackutatási eredményekkel, stb.) tervezett vállalkozásunk piaci lehetőségeit. Ezekkel ugyanis versenyelőnyre tehetünk szert a rivális pályázatokkal szemben. Dr. Cservék Emil Jó tanácsok adózóknak A halasztott adó igénybevételének esetei és az eljárás módja A halasztott adó jogintézménye könnyítést kíván nyújtani az adózónak azzal, hogy adója egy részét vagy későbbi időpontban kell befizetnie, vagy a jogszabályi feltételek teljesítése, illetve teljesülése esetén nem kell megfizetnie. A következőkben általános áttekintést szeretnék adni ezen lehetőség igénybevételének eseteiről és eljárási szabályairól, részletesebben tárgyalva a lakosság tágabb körét érintő, ingatlanértékesítésből származó jövedelem utáni halasztott adót. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többszörösen módosított 1989. évi XLV. tv. 44. §-a három olyan területet határoz meg, ahol lehetőség van a halasztott adó igénybevételére : a) az ingatlan 10 éven belüli értékesítéséből származó jövedelem esetén az adózó maga dönthet arról, hogy — ezen jövedelmét összevonja-e a többi jövedelmével, és ezután adózik-e vagy- vállalja a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését és erre a jövedelemrészre halasztott adót vesz igénybe. Ha az utóbbit választja, akkor lehetősége van arra, hogy az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét az értékesítés évében, illetve az azt követő év végéig lakásvásárlásra, lakásbővítésre vagy lakásbérleti jog megszerzésére, illetve az ingatlanértékesítést követő negyedik év végéig lakásépítésre fordítsa. (A 10 éven belüli ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításának és felhasználósának szabályait részletesen tárgyalta az Új Dunántúli Napló 1991. október 3-ón megjelent számában olvasható „Jó tanácsok adózóknak" című írás.) b) A halasztott adó igénybevételének másik esete, amikor az eredeti jogosult a végleges szabadalmi oltalommal nem rendelkező találmány értékesítéséből származó jövedelme, illetve jövedelemkülönbözete után él ezzel a lehetőséggel. A szabadalmi oltalommal nem rendelkező „találmány" értékesítéséből származó bevételből ugyanis csak a bevétel elérése érdekében felmerült és elszámolható költségeket lehet levonni. A levonás után fennmaradó rész az adóköteles jövedelem. A végleges szabadalmi oltalommal rendelkező találmány értékesítéséből származó bevétel jövedelemtartalmát már sokkal kedvezőbb feltételek mellett lehet megállapítani. Az eredeti jogosult maga dönt arról, hogy a találmány értékesítéséből származó bevételnek az elszámolható költségek levonása után fennmaradó részét tekinti-e jövedelemnek, vagy amennyiben költségeivel nem kíván elszámolni, akkor a találmány értékesítéséből származó, az eredeti jogosult részére kifizetett 500 ezer forint bevételig a bevétel 35%-át, az 500 ezer forint feletti bevételnek pedig 50%-át tekinti-e jövedelemnek. Ez utóbbi %-os számítás esetében a bevételnek része a tevékenységgel összefüggésben kapott költség- térítés. A végleges szabadalmi oltalommal rendelkező találmány értékesítéséért az eredeti jogosult részére találmányonként kifizetett egész összeg 100 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, mely nem része az előzőekben leírt jövedelemszámítás alapjául szolgáló bevételnek. A végleges szabadalmi oltalommal nem rendelkező, illetve rendelkező találmány értékesítéséből származó jövedelemtartalom között tehát jelentős eltérések vannak. Mivel a végleges szabadalmi oltalom elnyerése évekig elhúzódó folyamat, a halasztott adó nyújtja azt a könnyítést, hogy a fentiek szerint kiszámított jövedelemkülönbözetre jutó adót a végleges szabadalmi oltalom megadásáig nem kell megefizetni, vagyis a „találmányt" úgy tekinti a jogalkotó, mintha végleges szabadalmi oltalommal rendelkezne. A halasztott adó ezen jogcímen történő igénybevételének feltétele azonban, hogy a találmányt hasznosító kifizető az adókülönbözet megfizetésére kezességet válloljon és ezt az adóhatóság határozatával elfogadja. c) Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszüntetésekor a vevők, megrendelők tartozásából származó jövedelmére eső adót érvényesítheti halasztott adóként a tartozás kiegyenlítéséig. A ma hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az adózó halasztott adóját az igénybevétel jogcímét (ingatlanértékesítés, találmányhasznosítás vagy vevőtartozás) megjelölve személyi jövedelemadó bevallásában tünteti fel. Több jogcímen igénybe vett halasztott adó összegét a halasztott adó alapját képező jövedelmek arányában kell az egyes jogcímekre felosztani. Amennyiben az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után igénybe vett halasztott adófeltételeit (lakásvásárlás, -bővítés, lakásbérleti jog megszerzése, lakásépítés) az adózó a megadott határidő lejártáig nem teljesíti, a halasztott adót késedelmi pótlékkal növelt ösz- szegben kell megfizetni. A feltételek teljesítését lakásvásárlás, haszonélvezeti jog megszerzése esetén a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával, a lakásbérleti jog, a használati jog megszerzését a szerződéssel, a lakásépítést, lakásbővítést a használatba vételi engedéllyel kell igazolni, melyeket legkésőbb a határidő lejártát követő 15 napon belül bekell mutatni az odóhatóságnál. A végleges szabadalmi oltalom iránti kérelem elutasítása esetén szintén meg kell fizetni a halasztott adót. Ugyanez a helyzet akkor is, ha tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó részére a tartozást megfizették. Végül felhívom az adózók figyelmét arra, hogy a halasztott adótartozás mindenkori összegéről évente az adóbevallásban számot kell adniuk. JOBBAGYNÉ DR. KOVÁCS ZSUZSANNA Baranya Megyei Adófelügyelöség
