Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-16 / 284. szám

1991. október 16., szerda aj Dunántúli napló 3 Politika­elméleti fórum Politikaelmélet, politikai filo­zófia és politika-történet—jog- államiság témakörökben szak­mai felolvasó délutánokat szer­vez a JPTE TK Filozófiai és Po­litológia Tanszéke. A foglal­kozásokra a szervezőktől kapott információnk szerint havonta egy alkalommal kerül sor, s a felolvasó-délutánokon bármi­lyen eszmefuttatás, értekezés kifejtésére alkalom nyílik. Az érdeklődők a tanszék oktatójá­nál Laczkóné dr. Tuka Ágnes­nél jelentkezhetnek. vw­Multicar bemutató Az országban negyedik alka­lommal Pécsett, az Autofit Autószerviz Kft. szigeti úti tele­pén mutatják be az érdeklő­dőknek és a szakembereknek a VW—Multicar-okat. Ezeket a gépkocsikat a jeles német gyár dízelmotorjaival látták el, s így teljesen új típusként jelennek meg a magyar piacon. A be­mutatót tartó Autóker Kft. elhoz Pécsre egy 8 tonnás Steyr- teherautót is! Helikopter a Parla­ment fölött Honatyák és újságírók fi­gyelték kedden délelőtt a Parlament ablakaiból, amint egy honvédségi helikopter le­beg — több mint egy órán át - az Országház előtti Duna- szakasz légterében. Tikos László, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője nyugtatta meg az MTI érdeklődő újságíróját: a légijármű bérmunkát végzett, egy film készítéséhez ugyanis a budai Várról készült légi- felvételekre volt szükség. Természetszeretet a Bornemissza utcában Tegnap délelőtt gesztenyefigurákat készítettek a nagycsoportosok Fotó: Läufer László Vállalkozó óvodák Nyelvoktatás, környezetvédelem a legapróbbaknak Változó világunkban ma már nem csak a magánszemé­lyek, cégek, forgalmazók vál­lalkoznak, hanem az oktatási intézmények is. Ezúttal a pé­csi óvodákban néztünk körül, ahol szintén sokat változott a helyzet. A legszembetűnőbb talán az óvodákban bevezetett nyelvoktatás terjedése. Pécsett három nyelvet oktatnak folya­matosan a gyerekeknek: né­metet (Dugonics u., Anikó u., Nevelési Központ 1-es, 3-as óvoda): angolt (Nevelési Köz­pont 2-es óvoda) és kísérlet­képpen olaszt (Testvérvárosok tere). Több óvodában a szü­lők kérésére tanfolyamszerűén, nyelvtanárak bevonásával ok­tatják e három nyelv közül valamelyiket. A nyelvoktatáson kívül számos óvodában sajá­tos képzést vezettek be, így a képi, plasztikai kifejező- készség fejlesztését, zenei ne­velést, testtartásjavító tornát, személyiségfejlesztést, környe­zetvédelmet és a hagyomá­nyos ünnepek megismerését. Külön óvodákban foglalkoz­nak az értelmi fogyatékos gyerekekkel, a vak és gyen- génlátókkal, a lisztérzékenyek­kel, az eltérő értelmi képessé- gűekkel. A Bornemissza utcai óvodá­ban, egyedi munkatervet dol­goztak ki az óvónők. Az óvo­da szerencsés fekvését ki­használva legtöbb foglalkozá­sukat a természetben tartják. Amikor csak lehet, kirándul­nak a Mecsek-oldalba, a Tettyére, az állatkertbe, a na­gyobbak még Abaligetre is ellátogattak. Nagy udvaruk­ban cseresznye-, mandula-, gesztenyefákat ápolnak, a kertben virágokat és lopótö­köt ültetnek. Ezek terméseit fel is használják a foglalko­zásokon. A természet szeretetére va­ló nevelésbe az állatokkal való közeli ismerkedés is be­letartozik, így például a nagy­csoportosok jövő héten üszögpusztán, a lovakkal ta­lálkoznak. Itt is folyik nyelv- oktatás, hetente egy alkalom­mal foglalkoznak az angol nyelvvel a középső-, és nagy- csoportosok. A kirándulások mellett, hetente kétszer uszo­dába járnak a gyerekek, rendszeres városi sétáik alatt múzeumokba, bábszínházi elő­adásokra látogatnak, a szom­szédos Jurisics úti iskolában pedig tornázhatnak is. Nem maradt ki a kérmüves foglal­kozás sem, az agyaggyúrás és a formák kiégetése. Solti Dezsőné, az óvoda ve­zetője elmondta, hogy nem csak a programok, a módsze­rek is változtak az elmúlt né­hány év alatt. Az eddigi is­kolás, szá.monkérő és minősí­tő módszer helyett sokkal sza­badabban, a gyerek érdeklő­désének felkeltésével nevelik az óvodásokat. Pataki V. Nyilatkozik a felszámofóbiztos flz utolsó szó a kormányé Nem kerülhetnek ellátatlan bányászok az utcára Megkezdődött a Mecseki Szénbányák felszámolási eljárása. A vállalat válsága a '80-as évek végén mélyült el, nem hozta meg a remélt eredményt a szanálás sem. A megvál­toztathatatlan geológiai adottságok, az értékesítési nehézsé­gek, a növekvő fajlagos költségek okozta problémákat csak tetézte a Liász-program elhibázott beruházása. Bár ez utóbbi terheinek egy részét az állam levette a vállalatról, évről évre nőtt az adósságállomány. 1989-ben 700 millió, az elmúlt évben egymilliárd forint volt a vállalat vesztesége, és a becslések szerint év végére ebben az évben is eléri az egymil- jiárdot. A „Mecsek" idén tavasszal jelentette be fizetéskép­telenségét, a hatmilliárdos tartozásért félszáz hitelező áll sorba. Röviden ennyi a lehangoló múlt — de vajon • mit hoz a jövő? Ez érdekli a vállalat dolgozóit, a gazdasági szak­embereket, a hitelezőket. A Szénbányászati Szerkezetátala­kítási Központ dr. Göndöcs Istvánt, a korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettest nevez­te ki felszámolóbiztosnak a vállalat élére. Lapunk munka­társa őt kérdezte meg.- Milyen feladatokkal bízta meg önt a felszámoló Szószék?- Maga a felszámolás rop­pant egyszerű feladat, a vál­lalat vagyonából készpénzzel, illetve vagyonrészekkel ki kell elégíteni a hitelezőket. A „Me­csek" esetében ugyanakkor a végrehajtást több ellentmon­dás is nehezíti. A felszámolás­sal párhuzamos szerkezetát­alakítással a jövőben egy gaz­daságos üzemmenetet kell biz­tosítani, de arra is törekedni kell, hogy az átalakulás a le­hető legkevesebb munkahely megszűnésével járjon együtt. Ezért mondtam azt, hogy a felszámolási eljárásban min­den félnek - a kormánynak, a felszámolónak ugyanúgy, mint a dolgozóknak — komp­romisszumokra kell hajlaniuk.- A felszámolási procedúra első Öt hónapja alatt el kell készülnie x egy kibontakozási programnak. Vé­leménye szerint mi hozhatná a leg­kedvezőbb változást a vállalat szá­mára?- A legzökkenőmentesebb megoldás a vállalat termelő­potenciáljának növelése lenne. Ennek a lépésnek munkaerő­oldalról nincs akadálya, hi­szen pillanatnyilag korlátlan számban alkalmazhatunk kül­földi dolgozókat. Nem bizto­sítható azonban a megoldás piaci és beruházási oldala. Eu­rópát, sőt Magyarországot Is elárasztja a nagyon olcsó szovjet szén, csökken a leg­nagyobb átvevőinknek, a hő­erőműnek és a Dunai Vasmű­nek az igénye. A leépülő eu­rópai bányászatba pedig sen­ki sem hajlandó tőkét invesz­tálni. Ezért nem marad más megoldás, mint termelésünket a piaci igényekhez igazítani. Az ezzel együtt járó leépülés azonban kapacitásokat, mun­kahelyeket érint.- Hány emberrel dolgozik tovább a felszámolás után megalakuló széntermelő társaság? — Erre a kérdésre ma még nem tudok konkrét választ ad­ni, a létszám a folyamatban lévő vizsgálatok függvénye. Az üzemeken belül az egyes mun­kahelyek is szigorú gazdasá­gi megítélés alapján kerülnek nagyító alá. Egészen biztos, hogy tovább egyszerűsödik a vezetési rendszer, de a váj- végi dolgozókon kívül szinte minden más területet is érint majd a leépítés. Feltétlenül ügyelnünk kell azonban arra, hogy ez a folyamat ne öltsön kezelhetetlen méreteket, ezen a téren egybevág a dolgozók és a felszámoló érdeke. — Milyen módon gondoskodnak a munka nélkül maradó dolgozókról? — Az elmúlt hónapokban ki­alakítottuk a vállalati végki- eléaítés intézményét. Alkalma­zásával azonban meg kell vár­nunk, hogy a parlament a kö­zeljövőben milyen döntést hoz a végkielégítés ügyében. El­veim szerint megengedhetet­len, hogy sorscsapásszerűen ellátatlan emberek az utcára kerüljenek. Angliában 200 000 bányászt építettek le úgy, hogy egyetlen egy ember mun­kahelye sem szűnt meg aka­rata ellenére. Tudom, hogy Magyarország nem Anglia, ak­kor is kell találni az emberek számára elfogadható megol­‘ dóst.- Milyen szerepe lesz az átala­kulásban oz érdekvédelmi szerveze­teknek? — Az előbb elmondottak tükrében feltétlenül szeretnék szorosan együttműködni mind a szakszervezettel, mind pedig a munkástanácsokkal. Köny- nyebb a probléma elébe men­ni, mint a kialakult konfliktust levezetni. A változás kezelése külön tudomány, benne a munkáltató nem állhat szem­ben a dolgozókkal. Az együtt­működés alapját a folyamatos információcsere adhatja meg.- Az elmúlt egy évben egyfajta ellenzék alakult ki a vállalatveze­téssel szemben a Mecseki Szénbá­nyáknál. On hogyan viszonyul az ilyen kezdeményezéshez? — Álláspontom szerint a vál­lalat jövőjével kapcsolatban minden véleménynek meg kell nyilvánulni, hiszen csak a po­zitív és negatív dolgok hiány­talan ismeretével lehet ered­ményes az előrelépés. Minden kérdés, feladat előkészítési stá­Dr. Göndöcs István Fotó: Läufer László diumában teljes lesz a de-, mokrácia, a végrehajtást azon­ban kemény és egyértelmű döntésekkel kell biztosítani. Az ellenzék felhívhatja a figyel­met a hibákra, hiányosságok­ra, működése azonban nem lehet rendbontó. A vállalat je­lenlegi állapotában minden te­kintetben a realitások talaján kell maradni.- Az «ddigi vizsgálatok szerint a külfejtés kivételével o bányavál­lalat valamennyi üzeme vesztesé­ges. On szerint lehet gazdaságos bányászat a Mecsekben?- A kérdésre ma még nem tudok határozott választ adni. Mint már említettem, a na­pokban folyó vizsgálatok a vállalati szerkezet minden ré­szére — munkahelyekre, enter- gia-ellátásra, termékösszetétel­re, vezetésre és tervezésre is — kiterjednek. Nagyon bízom benne, hogy súlyos pénzeket tudunk majd megtakarítani a tapasztalatok figyelembevételé­vel. Komoly tartalékok lehet­nek a regionális forrásokban, az energiatermelő cégek te­vékenységének összehangolá­sában. Végül mindenképpen meg kell említenem a szak- szervezetnek az állami támo­gatásra, védővámokra vonatko­zó kérését. A hazai szénbá­nyászat ügye nem oldódhat meg maradéktalanul vala­mennyi vállalat fölszámolásá­val, elképzelhető, hogy fenn­maradásához pénzügyi, jogi­szabályzási segítség kell. Az előrejelzések szerint az elkö­vetkező 10-20 évben fokoza­tosan újra fölértékelődik a szén szerepe Európában. Ak­kor újra szükség lehetne a most megszüntetendő kapaci­tásokra, a végső döntés mö­gött tehát komoly felelősség húzódik. Ez nem lehet válla­lati szintű ügy. A vizsgálatok lezárása és a kilábalási prog­ram elkészítése után a kor­mánynak kell határoznia a stratéqiai kérdésben. Kaszás Endre Képernyő előtt Szivar alakú jövő Eljött a zöld emberkék kora. Az újkori igazmondóké. A hét­közi bőségesebb filmválaszték után vasárnapra megmaradtak számunkra, hűségesen követtek bennünket a zöld emberkék. Vagy éppen krémfehérek, ké­kek vagy másfélék, szivarala­kúvá zsugorítva a jövőt. Mind­emellett a horror- és western- filmek tucatja, az RTL, a SAT1 kínálata is feledtetni igyekszik a hazai nézővel, hogy válasz­tani valója itthon is akad — túl a parlamenti közvetítése­ken és a soros pártfordulások izgalmain. Ezen a héten például a több színvonalas ismeretter­jesztő sorozat közt az élet szü­letéséről szóló japán-svéd do­kumentumfilm csábíthatta el a nézőket, vagy egy elgondol­kodtató kémtörténet angol fel­dolgozásban, és az éjszakai baglyok is választhattak né­hány film közül. Kezdenek hoz­zánk nőni régi ismerőseink, fe­jet hajtunk a Panoráma stáb­jának bátorsága, köztük a la­punknak éppen a tegnapi számunkban nyilatkozó Sza niszló Ferenc előtt. S mégis, vagy talán éppen ezért hét­végére mintha vasárnapiasan csillogóvá és üressé vált volna a műsor, legalábbis, ami a makacsul ábrándos Danny Kaye ,újabb’ filmjét, az 1951­es „A Riviérán"-t illeti, és egyéb tequila-koktélokat. De talán ez a vasárnapi kávé - tetején egy kis habbal - óv meg bennünket a hétről hétre ismétlődő politikai lec­kefelmondás unalmától. Egy kis sóhajt, sminket és kozme­tikát jelent olyan politikai csa­lafintaságokon, mint a ma­gyarországi expó ügye. Hogy a kormány elvben az expó mellett van. Hogy a kormány úgy döntött, nem lesz expó, de lesz helyette 1100 éves évforduló. És ha már itt tar­tunk, egy egész ország csün­gött a képernyőn, hogy leg­alább fülese legyen arról, ki lép Kis János helyébe. Igen sokan nyilatkoztak ez ügyben, még a vidék is hal­latta a hangját, hiszen vala­mennyien úgy érezték, hogy valamerre — jobbra vagy bal­ra — most már fordulni kelle­ne. Persze, nem szélsőségesen, hanem csak olyan egész kis kanyarral. A Hét is segített ebben, hiszen egyszeriben nyo­mozni kezdett a munkásosz­tály után. A munkásság ugyan­is a brosúrákkal együtt vala­hogy eltűnt a süllyesztőben. Elég nagy erővel folyt a nyo­mozás, hogy ha az osztályt el is veszítettük, azért a mun­kásokat külön-külön, úgy, ma- gukrautaltságukban megtalál­juk. Találtak munkást Diós­győrben, Miskolcon, sőt Sze­geden és Budapesten is. Va­lamennyien azt mondták, mun­kásosztály nincs, de szeretné­nek tisztességesen keresni, ha már (és még) a gyárkapun belül vannak. Valószínűleg azért, mert ők is szeretnének a .középosztályhoz' tartozni. Ugyanis amíg az osztály­fogalmat bosszúsan kiradíroz­ta a történelem - szomorú, sőt tragikus áldozatok árán —, addig a középosztály fogal­mát egész más tartalmakkal divatossá tette. De az előbbi, az elveszett osztályfogalom mellett a munkásokat keresi a Nemzeti Demokrata Szövet­ség munkástagozata is, de ta­lán már a fogalmakkal való üres, és a Hétben tapasztalt demagóg játszadozás helyett. A régi MSZMP, a Thürmer-féle párt pedig valóban nem ját­szik. Hogy miben hisznek, már az is csak megszorításokkal lehet a saját belügyük, de hogy a legelemibb tapintat is hiányzik a politikai eszköztá­rukból, azzal önmagukról mondtak ítéletet. A többi csak duma és smink — mondhatnám rosszmájúan summázva a hetet, holott csak a Lámpák mögött stábjának kitűnő Smink és maszik című összeállítása jutott eszembe, Bencsik István szobrászművész keserű szavait is hallhattuk a Stúdió műsorában, s . lám, nincs válasz a rejtélyre,, hogy a demokrácia fügefalevelével takarózó többségi bornírtság hogyan győzhet a szépség sze­líd diktatúráján. Bóka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom