Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-15 / 283. szám
8 üj Dunántúli napló 1991. október 15., kedd Gyümölcstermesztés — korszerűen Nektar in-fajták Az érési sorrend szerinti fajtaismertetést múlt alkalommal az augusztus elején érő fajtával fejeztem be, ettől az időponttól folytatom most a tájékoztatást. A FLAVORTOP (kiejtve: flévörtop) szintén Kaliforniából származó fajta, erős növekedési esélyű, jó termőképességű. A melegebb fekvést kedveli, ezért a Mecsek déli oldalán és Siklós—Villány környékén biztosan eredményesen termeszthető. Nagy gyümölcse van, alakja megnyúlt gömb, alapszíne narancssárga, amelyet áttakar majdnem teljes felületen egy élénkpiros, szép fedőszín. Gyümölcshúsának színe narancssárga, és mivel kemény állományú, ezért a szedést, válogatást és a szállítást jól elviseli. Kellemes ízű, aromás, édeskés, éretten duránci. Rendszeresen és jól terem, augusztus közepén érik, igazi piacos fajta kellemes, vonzó, önmagát kínáló megjelenésével. A STARK REDGOLD (kiejtve: sztark redgold) közepes növekedési eséllyel rendelkezik, a többi fajtához képest célszerű kissé hosz- szabbra metszeni, mert virágrügyeit a vessző középső és csúcsi részein neveli ki. Bár termőképessége jó, általában mégsem kell ritkítani. Nagy gyümölcse van, enyhén tojásdad alakú, szintén narancssárga az alapszíne, a felület nagyobb részén égőpiros fedőszínnel. Gyümölcshúsa jól elválik a kőmagtól, tehát magvaváló. Augusztus közepén érik, Nyugat-Európóban igen elterjedt fajta volt, van róla olyan vélemény is, hogy igazán jól öntözött körülmények között terem. Talán ezért is előzte meg a termesztésben a vele azonos (2.) időpontban érő, az isimertetésben soron következő fajta. A FANTASIA ugyancsak Kaliforniából származik, az újabb nektarin fajták közé tartozik. Erős növekedésű esélyű, kiváló termőképességű fajta, ami annak is köszönhető, hogy a termőrügyek a vessző teljes hosz- szában egyenletes elosztá- súa’k. A fa megbízható, jó életképességű és évről évre közepesen terem. Kiváló ter- mékenyülési képessége miatt évente mindig ritkítani szükséges. Gyümölcse — főleg ritkítva — nagy, tojásdad alakú, de a gyümölcs majdnem teljes felületét beborítja egy kellemes, égőpiros fedőszín. Felülete fényes, nagyon mutatós a gyümölcse. A hús narancssárga, a héj alatt és a kőmag körül piros be- mosottsággal, kemény húsú, ezért a szedést, válogatást, szállítást jól viseli el. Aromás, édeskés, ízletes, magvaváló. Szintén augusztus közepén érik, a nektarinokat termesztő országok jelentős fajtája. Termesztéstechnikái szempontból megbízható, kései — szeptemberi - fajtát hazai tapasztalatokra alapozottan nemigen ajánlhatok. Talán egyetlenegy fajta van, amely jugoszláviai — tehát közel azonos feltételek között, mint hazánkban — tapasztalatok szerint ajánlható, ez a FLAMEKIST (kiejtve: flem- kiszt). Erős növekedésű fajta, szeptember elején, közepén érik, jó a termékenyülése, ezért ritkítani kell. Gyümölcsmérete közepes, sárga alapszínű, a fedőszín nem borítja a teljes felületet, annak körülbelül csak felét. Gyümölcshúsa sárga, a kőmagnál pirossal bemosott, kemény, így jól tűri a szedést, szállítást. íze kissé aromás, kellemes. A gyümölcshús a magtól nem válik el, duránci. Buzássy Lajos Uborka es sárgarépa A zöldségfélék minősítése Egyre nagyobb hangsúlyt kap az az óhaj, kivánalom, hogy európai, közös piaci partnerekké szeretnénk válni, a gazdasági élet minden területén. Ez a nem elérhetetlen óhaj vonatkozik a zöldség-gyümölcs, a szőlőbor exportjára is. Nem győzzük azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a nyugati piacra csak minőséggel lehet betörni, ennek pedig előfeltétele, hogy a termékre vonatkozó szabványokat — saját érdekünkben - ismerjük és tartsuk be, továbbá a csomagolástechnikánkat a nemzetközi követelményekhez igazítsuk. Természetes, hogy ez mellett a jó marketing (piacszer- Vezés) munka is elengedhetetlen, ha termékünket sikerrel akarjuk versenyeztetni. A nyáron például mindenki uborka túltermelésről, uborka- Iháborúról beszélt. Hétköznapi szóval élve: még a vízcsapból is uborka folyt. Ilyen körülmények között a termelőknek árujukat tetszetősen, gusztusosán, önmagát kínéiban kellett volna piacra vinniük, hogy a vevőt odacsalogassák, termékük minél előbb vevőre találjon. Ezzel szemben a pécsi vásárcsarnokban járván — nem egyszer (sűrűn járok a piacra) — láttam az asztalokon uborkdhalmokat sárosán, piszkosan, gusztustalanul ömlesztve, amit állítólag ,,áru"-nak neveznek. Nem! Ez nem áru, ez csupán az uborka növény termése, amelyből piacképes „áru” csak pótlólagos élőmunka- ráfordítással lesz. Vagy például a karfiol napbarnított, rozsdafoltos, elöregedett, kinyílott rózsák halmaza volt. Ezt a termelőknek nem egy esetben szóvá is tettem. Ilyen terményekkel, bármennyire is akarjuk ráerőltetni az „áru" jelzőt, a piacon nem vehetjük fel ' a versenyt azokkal, akik megtanulták - sokszor a saját kárukon — a piac értékítéletét. A vevő kritikája, más szóval a piac értékítélete ugyanis egyre szigorúbb lesz. Mindinkább előtérbe kerül, hogy a vásárló a pénzéért ténylegesen piacképes árut szeretne (nem szeretne, dkar) vásárolni. Az ilyen igények kielégítését célzandó ismeretem az egyes zöldségféleségek minősítésének szabványelőírásait. Tiszta az a sárgarépa, amelynek a héjára tapadt finom porrétegen kívül más idegen anyag nincs. A sárgarépa akkor ép és egészséges, ha a felülete, belső szövetállománya minden károsodástól, állati kártevőktől, növénybetegségektől, élettani kártól, mechanikai sérüléstől mentes. Az első osztályú áru 98 százalék tisztaságú, fajtára jellemző alakú és színű, a levéllel szedett termény levele üde, friss, fonnyadástól mentes. A hengeres termés átmérője a leveles árunak június 30-ig legalább 20 mm, július 1-jétől 30 mm. Hosszúsága legalább 10 cm. Megengedett eltérés: legfeljebb 5 százalék másodosztályú áru. A másod osztály legfeljebb 3 százalék idegen anyagot tartalmazhat. Az ép, egészséges áru aránya 85 százalék, és 15 százalék a sérült, rovarrágott állomány lehet benne. Hengerátmérője június 30-ig legalább 15 mm, július 1-jétől legalább 20 mm. A levéltől megtisztított sárgarépára az átmérőtől eltekintve a fenti előírások vonatkoznak. Átmérő: a hengeres típusnál: I. osztálynál 20—50 mm, II. osztálynál 20 mm. Egyéb típusnál: I. osztálynál 30-60 mm, II. osztálynál 25 mm. A minősítéseket, szabványelőírásokat a következő sorozatokban folyamatosan ismertetem. Dr. Tamcsu József 1. SZÜRET 2. szőlő, gyümölcsfa őszi lemosása! 3. kertet rendbe tenni! « 4. AGROKER ÁRUHÁZ! 11 október november AGROKER RT. ÁRUHÁZ »♦őszi lemosószer »♦örökzöldek, hagymás dísznövények, import fű mag Pécs, Közraktár u.7/a. tel.: 11-682 M <?735) I Az Agroker Áruházban bő választékban kaphatók a különféle növényvédő szerek (Fotó: Kóródi Gábor) Növényvédelmi tanácsadó Gyümölcsfaültetés Házikertekben a gyümlöcsfák telepítését gödörásással végezzük. Legkedvezőbb a 100X100 cm alapterületű, 80 cm mélységű gödör készítése. Erősen kötött, szerkezet nélküli, vagy sekély termörétegü talajokon a 120X120X60-80 cm-es gödör a legmegfelelőbb. Ültetés optimális ideje október vége, november eleje. Csak fagymentes napokon ültessünk A gödörásásnál a termékeny feltalajt és a kevésbé termékeny altalajt külön rakjuk. A gödör aljába 6-8 kg érett almos istállótrágyát helyezzünk egyenletesen elterítve. Erre kerüljön a 8—10 centiméternyi feltalaj. Ajánlatos az így előkészített gödrökbe talajfertőtlenítő szer kiszórása (Basudin 5G, Diazinon 5G 2 dkg/m2 mennyiségben) a trágyával és feltalajjal a gyökérzóna alá vitt talajlakó kártevők ellen. Ezt követően átwizsgáljuk a telepítésre szánt növényünket. A beteg, sérült, száraz gyökereket eltávolítjuk. Gyakran előfordul, hogy a fő- és mellékgyökereken borsó vagy annál kisebb méretű kidudorodáso- kat, golyvát találunk, ezeket a gyökereket is el kell távolítani. Javaslom az ültetés előtt a gyökérzet réztartalmú növényvédő szerrel (Rézoxi'klorid, Rokkol, Bordóilé, stb. 1%-os oldatába) történő bemártásót. ültetéskor az oltvány gyökérzetéhez porhanyós földet tömörítsünk, mert üreges talajban a gyümölcsfa mind a fagyoktól, mind a szárazságtól károsodik, ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsoltvány szem- zésének a helye ne kerüljön talajszint alá. A gödör vissza- temetése közben egyenletesen taposással tömörítjük a talajt. ültetés közben a gyümölcsfaoltványt rázogassuk, hogy a föld a gyökerek közét kitöltse, ültetés után a gyümölcsfákat földdel kupacoljuk fel, hogy ezzel is védjük a szélnyomástól, kiszáradástól, fagytól. Előnyös, ha telepítés után a gyümölcsfaoltványok közvetlen környékét 10—15 kg szálas, éretlen istállótrágyával vagy egyéb szerves anyagokkal takarjuk. ültetéskor, ha kom- posztot használunk, akkor talajfertőtlenítést végezzünk el Diazinon 5G vagy Basudin 5G szerekkel. Vadjárta területeken a gyümölcsfaoltványokat műanyag védőburkolattal lássuk el (szúnyogháló is megfelel). Ha az ültetés olyan helyre történik, ahol előzőleg is gyümölcsfa volt, a tervezésnél már gondoljunk arra, hogy a fiatal fáknál már talajuntság léphet fel, ha ugyanazt a fajt telepítjük (pl. őszibarack után, őszibarack, kajszi, szilva). Javaslom ebben az esetben, hogy a kivágott alma, körte, birs helyére csonthéjas, vagy bogyós (málna, köszméte, ri- bizke, josta, stb.) kerüljön, illetve csonthéjasok helyére almatermésű. Ez nemcsak a talajuntság miatt lényeges szempont, hanem a gyökéren keresztül terjedő betegségek egy részét is megelőzhetjük Telepítésnél ajánlatos figyelembe venni a gyümölcsfák, gyümölcstermő növények te- nyészterület-igényét is. A sűrű állomány kedvező körülményeket teremt a károsítok felszaporodásának. Czigány Csaba Zöldség, gomba, gyümölcs Aszaljunk! Napjainkban ismét egyre jobban terjed az ősrégi tartósítási mód, melynek számtalan előnye van: olcsó, nem kell hozzá más, mint napfény vagy meleg, külön edényekre, eszközökre nincs szükség, az aszalt gyümölcs, szárított zöldség kis helyen elfér; s ha szakszerűen készítettük, tároljuk, megromlásától sem kell tartanunk. Ahol a kertben megterem a különféle zöldség, gyümölcs és a napi fogyasztáson felül még marad is, érdemes akármilyen kis mennyiséget is megaszalni, télen majd jó hasznát vesszük. A szárítandó zöldségeket, gombát, gyümölcsöket tisztítás, darabolás után szűrőkanálban néhány percre vízbe tesszük — előfőzés —, majd leszűrjük és utána szárítjuk, aszaljuk. A szárítási hőmérséklet fajtától függően 25—45 Celsius fok között lehet, de semmi esetre sem haladhatja meg a 60 Celsius fokot, mert ez a vitaminokat, fehérjéket károsítaná. Kisebb mennyiséget a villany- és gáztűzhelyben is jól száríthatunk. A sütőlapra (tepsi) pergamenpapírt fektetünk és erre terítjük a különböző szórítandókat. A sütő ajtaját résnyire hagyjuk nyitva, hogy a fejlődő gőz eltávozhasson! A főzés-sütés utáni idő — amikor még meleg a sütő — a legalkalmasabb a szárításra. Szabad levegőn akkor szárítsunk, ha erre alkalmas helyünk van,- a levegő nem poros. Nem jó, ha a szárítandó zöldséget, gyümölcsöt közvetlenül éri a napfény, ezért célszerű ritka szövésű vászonnal, tüllel letakarni, így még a legyek, darazsak ellen is védjük. A szárítandó anyagot mindig egy rétegben és az egyes darabokat úgy helyezzük tálcára tett papírra, hogy a levegő minden részen érje. Többször forgassuk meg, az átnedvesedett alátétet szükség szerint cseréljük ki. Zöldséget, gyümölcsöt száríthatunk úgy is, hogy kellő távolságra egymástól cérnára fűzzük és szellős helyre akasztjuk, például ablakba. A fűszerek és gyógyteák kitételével a szárított terményeket jól szellőző vászonzacskóba kötve, levegős, hűvös, száraz helyre felakasztva tartsuk. Időnként ellenőrizzük, és ha nedvességet szívtak magukba, újra szárítsuk. A fűszereket és gyógyteákat a legcélszerűbb jól zárható üvegekben tartani. A szárított zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt ■néhány órával megmossuk, beáztatjuk, majd az áztatóvízben főzzük meg. (Pelle Józsefné könyvéből) KISTERMELŐK oldalunkkal legközelebb október 29-én jelentkezünk
