Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-14 / 282. szám
1991. október 14., hétfő ü j Dunántúli napló <3 A vásár egy része készen áll már: működnek o mozik, kinyitották és felavatták az auditóriumot, a színházat. Október elsején megnyílt a Palenque. Ez lesz az egész expo szórakoztató központja. — Milyennek látja ön a magyar pavilont? - kérdezem a programigazgatót. — Rendkívül attraktívnak. Nekem nagyon tetszik. Nagy sikert jósolok neki. Ezt egyébként nem nehéz megjósolni, hiszen már most is sokan keresik. Mi nagyon elégedettek vagyunk a Makona és Surján Rt. munkájával. Azok az enw berek értik a dolgukat. — Mi következik ezután? — Január 1. és március 1, között be kell fejezni az épületek belsejében a munkát. Március közepétől április közepéig tart az expo főpróbája, s aztán jön a nyitás. Ahhoz, hogy sikeres legyen az expo, a befogadó városnak is áldozni kell. Sevillában ez a teljes infrastruktúra rekonstrukcióját és egy sor új beruházás megvalósulását jelenti. Az új sevillai repülőtér csarnokaiban ma még majdnem eltéved az utas. Nincs nagy forgalom. Az épületben két szín uralkodik: a sötétkék és a fehér. Ez az expo két színe. A Guadalquir felett hat új híd ível át. Több lett a szálloda. Decemberben üzembe helyezik Madrid és Sevilla között a gyorsvasutat: s a több mint 500 kilométeres távot két é$ fél óra alatt teszik meg a szerelvények. Az expo ideje alatt egyenesen a kiállítási területre futnak be a vonatok. A portugál határ, valamint Malaga, Cordoba és Cadiz felé vezető utakat autópályává építik. A sevillai expo látogatói földön, vizen és levegőben érkezhetnek. Látogató lesz bőven. A rendezők az érdeklődés alapján 18 millióra számítanak, s arra, hogy mindenki legalább kétszer lépi ót az expo kapuját, mert egy alkalommal nem lehet végignézni a sok látnivalót. Egy belépő óra 30 dollár. •Se — önnek hogy tetszik a magyar pavilon? — kérdeztem o programigazgatót. — Én chilei vagyok, a szivem a chilei pavilonhoz húz. De tudom, hogy a magyarnak sikere lesz. — S mi a véleménye az építőkről? — Közel kerültek a szívemhez. it Sevillában nagyon későn sötétedik. Ha lebukik a nap, az expo fényei világítanak nagyon messze. Kercza Imre A Surján Sevillában expót épít irányításában és a szolgáltatásban résztvevő több mint ötszáz embernek ad munkát, hanem további négyezernek. Egyedül a kolostoron száz restaurátor dolgozik. Fel kell építeni a pavilonokat. Parkolóhelyet 40 ezer gépkocsinak és ezer autóbusznak. Kész már az expo belső tömegközlekedési rendszere: jár a magasvasút, elkészült a függővasút is, és kitették az autóbuszmegálló összes tábláját. így aztán tájékozódni is, utazni is könnyebb már. — A magyar pavilon az extfo bon kell lenni a háznak. December 30. után például nem lehet külső munkát végezni. Mi a saját ütemtervünk alapján úgy szervezzük a munkát, hogy amit vállaltunk, azzal december 15-re elkészüljön. ígéretet tettem az embereknek, hoy karácsonyra mindenki hazakerül. * Az Expo nemcsak a Surján Rt.-nek nagy vállalkozás. Az Sevilla számára is. Nem egészen egy évvel a hivatalos nyitás előtt felfordították a háromnegyed millió lakosú várost. A beruházás nemcsok az Expo egyik legforgalmasabb útjára került — mondta Pedro Vera Hormazábal. — Azt is mondhatnám, hogy a kiállítási terület közepére. Körülötte középnagyságúok a pavilonok. Azon az útvonalon van, ahol a legtöbb látogató megfordul majd.- Hogyan került éppen ide?- A vezetőség nagyon kevés pavilon helyét jelölte ki. Csak Spanyolországét, a tartományokét. Előre megtervezték az EGK-pavilonok helyét is. A többit földrajzi egységek között osztották szét. Egy helyre kerültek az európai, az ázsiai, az afrikai országok. Külön helye van ezenkívül a vállalatoknak. Azok, akik nem egy országot, hanem egy ágazatot képviselnek. Ök nem hivatalos kiállítók.- Mit tart ön a sevillai expo különlegességének?- A nyitva tartás hat hónapja alatt ötvenezer előadás, rendezvény lesz: a gyerekműsoroktól a baletton át a zenéig minden. Ebből egy különlegeset kiválasztani nem lehet. Azt tudja ugye, hogy a sevillai ki- állítás jelmondata ez: a felfedezések kora? Néhány felfedezésről már tudunk, hogy itt lesz azok közül, amelyek még nem kerültek piacra. Steve Wonder, az amerikai fekete vak énekest a spanyol vakok szövetsége hívta meg ide, és a Siemenssel közösen itt mutatják be azt a gépet, amelynek segítségével a nem látók is olvasni tudnak majd. Makovecz ólmát a Surján Rt. munkásai váltják valóra. Van, aki hosszú távra kötött szerződést a céggel, s olyan is, aki csak erre a munkára. A munkajogi státustól függetlenül a Sevillában dolgozók közös vonása, hogy nagyon szeretik ezt a feladatot. Ezért dacoltak az égető nappal — negyven fok fölé csúszott itt még szeptemberben is a hőmérő —, s vállalják, hogy karácsonyra befejezik az épületet. A rend szigorú: engedély nélkül senki nem hagyhatja el a munkaterületet. ie- Hogyan telik el a hétvége? A kérdést a magyarok szálláshelyén, Sevillától tizenöt kilométerre egy igazi spanyol faluban teszem fel. Ketten felelnek rá. Vajda Ferenc, aki Kaposvárról jött és Balogh Mihály, aki Boglárról. — Vasárnap tízig, tizenegyig alszunk, aztán beszélgetünk. A Surján minden második vasárnap szervez kirándulást is. Legközelebb például Gibraltárra megyünk majd, s lehet, hogy Afrikába is.- Miért vállalták ezt a munkát? — Az otthoni megélhetés érdekében. Megfizetnek bennünket, de dolgozni is nagyon kell.- S hogyan élnek?- Van itt egy asszony - Cserös Sándornénak hívják -, az főz nekünk vacsorát. Vasárnapra pedig nyersanyagot kapunk, s magunk készítjük el az ételt. Most például bablevest főzök majd. A nyersanyag itteni. Hazai csak csomagból van. Az busszal érkezik: négy napig tart az út az autóbusz- szal, s van, amikor megromlik a csomag, mire ideér. Ezért aztán leginkább sonkát, szalonnát, konzerveket küldenek. A falut - ahol a magyarok laknak — Ariscalnak hívják. Áll vagy háromszáz házból, és van negyvennyolc kocsmája. Magyar vendég legfeljebb szombaton ül az asztalhoz: sört isznak vacsora után, esetleg sültkrumplit harapnak hozzá. Beosztok az emberek. Ezt leginkább abból lehet tudni, hogy fizetéskor kevés pezetát kérnek. A pénzük nagy részét a vállalat teszi bankba. Azt mondja egyikük: — Van két családom és sok adósságom. Az OTP, a rezsi otthon tizenháromezer forint. Most azért kell hazaküldeni a pénzt, mert fölemelték a második törlesztés kamatait. A tolmács — aki maga is építészmérnök — családja kaposvári. Tito Bohorquez Fer- nandeznek hívják, és bolíviai útlevéllel érkezett. Azt mondja: — A legtöbb embert a pénz hozta ide. Mégis a legkevesebb szó a pénzről esik. A Világkiállításon mogyar pavilont építeni nagyon srép feladat, s ez tefjesen lefoglalja az embert. Itt csak a darut béreltük és a cementet, homokot, vaSevillábap csoda születik, és ennek a vajúdásnak boldog somogyi résztvevői is vannak: a szentbalázsi Surján Rt. munkatársai. A csodáknak is megvan a maguk története. Idézzük most fel ezt.- Uram, a legnagyobb csoda az, amit itt lát. — Tömött bajuszú, energikus férfi tette ezt a kijelentést. Származására nézve chilei, de húszéves kora óta itt él Spanyolországban, és a sevillai Világkiállítás programigazgatója. A neve: Pedro Vera Hormazábal. Az iménti kijelentő mondatát egy kérdő mondattal toldja meg: — Tudja, hogy mi volt itt, amikor elkezdődött a munka? Semmi! Egy fa és egy ház, a valamikori karthauziak keró- miagyára és kolostora. •Se Ma olyan a sziget, mint az oázis a sivatagban: derékvastagságú pálmafák, díszcserjék, dús leanderbokrok között vezet az út. A világ szinte minden országából hoztak ide növényt. Az 1992-es sevillai Világkiállítás szervezési központja mindössze egy emeletes épületben van. Előtte zászlóerdő: több mint százharminc ország- köztük hazánk — lobogóját lengeti a szél. A zászlóerdő mellett üdezöld füves terület, benne helikopter-leszállópályák. A füvet vastag olajfák szegélyezik. Azt mondják, mindegyik legalább 250 évet élt már meg Andalúzia valamelyik vidékén. Ide földlabdával együtt telepítették az elmúlt másfél év alatt. ■Se Andalúzia - s benne Sevilla — a spanyol Dél. Gazdaságilag is, földrajzilag is. A szárazság az Atlanti-óceán közelsége ellenére október elejére mindent kipusztít: a fű szalmasárga, a kopár sziklákon csak cserjék nőnek. A szárazságtűrő olajfák és a melegkedvelő narancsliget dacol csak az esőhiánnyal, s alkot végeláthatatlan ligeteket. Az olajfa termését most takarítják be, a narancsé még haragoszöld. És természetesen az ember. Az expó — az 1992-es Világkiállítás helyszíne — 215 sziget. Reggel — spanyol méretekben számolva — korán érkezik ide a Surján Rt. autóbusza, és tizenkét órás munkaidő után viszi haza az embereket. Amit építenek — a magyar pavilon - kitűnik a többi közül. Itt mindenki acélt és betont használ építőanyagként, a magyorok a fát. Az épületet Makovecz Imre álmodta meg, s úgy ^képzelte el a pavilont, hogy az építészet, a zene és a film nyelvén szóljon. A közönség húsz perc alatt - ennyi kell ahhoz, hogy az ötvenszer tizenhét és fél méteres területen elhelyezett pavilont végigjárják - üzenetet kap o magyar életből, ízelítőt a magyar történelemből és kultúrából. hektár. A terület szervesen kapcsolódik az andalúz fővároshoz, valójában azonban egy szigeten fekszik, s a szigetet a Guadalquivir öleli körül. Az a folyó, amelyik úgy viselkedik, mint az óceán: ha ott dagály van, itt is megemelkedik a vízszint. A sziget ma leginkább egy óriási gyárudvarhoz hasonlít, ahol mindenki fúr, farag, hegeszt, épít. S ami elkészül, azt nyomban birtokba is veszik. Az 1992-es expóra bejutni ma úgy lehet, ahogyan egy szigorúan őrzött területre. De a kapu a látogató autóbuszoknak és - hét végén — az érdeklődőknek nyitva van. Hét közben a munkásoké a Kémény munkával a K nyárban lamint o palát vettük. Minden mást Magyarországról hoztunk. Eddig 24 hatalmas kamionnal. Ma egy hete az utolsó torony is a helyére került az épületen.- Ez azt is jelenti, hogy a magyar építők túlvannak már a nehezén?- A nehezén régen túl vagyunk — felelte Lomniczi Péter, aki a Surján sevillai vállalkozásának vezetője, s mindenért felelősséget vállalt, ami itt történik.- A lönök itt egy kicsit a közösség vezetője is?- Itt együtt kell élni az emberekkel, odafigyelni rájuk. Velük élek, az ajtó mindig nyitva áll.- Amikor ideértem, elsőként arra figyelmeztettek, hogy ne igyák a csapi vízből.- Volt egy fertőzés az expo területén, és akkor Írásban kérték, hogy ne igyunk a csapi vízből.- Pedig az itteni hőségben igazán kell a lolyadék annak, aki dolgozik.- Az emberek nopi két és fél liter ivóvizet kapnak. Sokszor kevés volt.- Volt már ilyen nagy vállalkozásod?- Ilyen különleges még soha: 3200 kilométerre az otthontól, teljesen más környezetben dolgozni nem könnyű. Ügy másfél hónapja akkora volt még a fejetlenség, hogy azt mondtam: nem lesz itt Expo. Most szervezetten folyik és jó ütemű a munka.- összehangolja ezt valaki?- Előírtak bizonyos szabályokat: például azt, hogy merre lehet mozogni, milyen fázis-
