Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-01 / 269. szám
1991. október 1., kedd aj Dunántúlt napló 3 Színháznyitás előtt A. A 1 éi IÁI i 1 IÁ 1 JL 1 Men virojiztmo k u viíosvioO J \ rcniOLXT / Több mint öt évvel ezelőtt. 1986. május 16-án felújítás végett bezárta kapuit az 1985- ben avatott Pécsi Nemzeti Színház. Az _________ utolsó előadás a lkalmával, melynek rendezését a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezte, akkor azzal búcsúztattam el a színház művészeit, dolgozóit, hogy rövidesen egy külsejében és technikai felszereltségében újjávarázsolt színházban fogják majd folytatni művészi tevékenységüket. A megindult, de pénzügyi nehézségek miatt többször elakadt újjáalakítási munkálatokat egyesületünk állandóan figyelemmel kísérte, és szerény lehetőségei közepette anyagilag is támogatta. Csaknem hat év bizakodó és birkózó- munkája után szárnyal felénk a hír: új köntösbe öltözve várja hálás közönségét a Pécsi Nemzeti Színház. Azt szokták mondani: színház az egész világ! Életünk örömei, viszontagságai közepette a színház nyújt lelki tartalmat arra, hogy önmagunkra találjunk, és Dantéval valljuk: a mindennapi élet szent habjaiból kiérve, hirdessük: új ember lettünk, tiszta és repülni kész a csillagokhoz. Igen, új emberekre van szükség, akik az értelem és az érzelem fényességét rejtik az emberi szív mélységeibe, akik eltökélt magyarságtudattal az új magyar élet hirdetői, táplálói, elhivatott apostolai lesznek. Amikor Lang Antal és Steinhardt Antal tervei szerint eklektikus stílusban megépült színházunk, Pécsett még nem tudott mindenki jól magyarul. A kétszáz évvel ezelőtt született Széchenyi István is bevallja, hogy csak 16 éves korában tanulta meg a magyar helyesírást. Ezekben az évtizedekben az anyanyelvért folytatott küzdelmeknek is egyik bástyája volt a színház. Az akkor élt színművészek éreztek magukban annyi bátorságot, hogy megvalósítsák nemzeti kultúránk célkitűzéseit: a nemzeti öntudat felkeltését, múltra épülő nemzeti hagyományaink megőrzését. Ha jól szemügyre vesszük színházunk főhomlokzatát, könnyedén kiemelkedik abból Erkel Ferenc, Csiky Gergely és Szigligeti Ede, mig az oldal- homlokzaton Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly mellszobra. Az ő — a jelennek baját édesítő, néha keserű múltunk példaként idézésüket, felikirsmeret felrázó üzenetüket magunkénak fogadva - lépjük át színházunk szent küszöbét. Ezen nagyjaink konok hittel hirdették, ■amit csak kevesek mertek remélni: „Lesz még egyszer ünnep a világon!". Szeretném, ha a középső kupola tetején őrködő jóságos szellem, a Géniusz vigyázna arra, hogy megújhodott színházunk művészei és városunk polgárai — akár a Pécsi Vórosszépítő Egyesület keretében, akár azon kívül — a jövőben még inkább összefogva és összeforrva valósíthatnák meg Pécs művészeti életének minél hatékonyabb fellendülését és szellemi értékeinek közikinccsé tételét. Szívből kívánom, színtársulatunk legyen továbbra is zengzetes édes anyanyelvűnk hű tolmácsolója, a magyar és a világirodalom klasszikus drámáinak közvetítésével a szenvedélyes szerelem szószólói éppúgy, mint az élő hazaszeretetnek, a magyar sorsnak soha ki nem húnyó lángosz- fopai. Dr. Marton István, a Pécsi Vórosszépítő Egyesület elnöke Baranyában minden telefonigényt kielégítenek két éven belül Sellye, Vajszló is bekerül a CRQSBAR-rendszerbe A telefonfosztogatók végnapjai Az év elején biztató sorszámokat kaptak a telefonigénylők, közvetlenül utána pedig bizonytalan Ígéreteket arra, hogy mikor juthatnak telefonhoz. Ebben az évben még 6-700 magánelőfizető vágya teljesül, de ezek 15-20 éves kérelmek mind. Mi hát a valós helyzet? A Baranya Megyei Távközlési üzem tervei szerint 1993 végére a megye nagyrészén és Pécsett minden készülék- igényt kielégítenek. Ennék az optimizmusnak az alappillére a Pécs-Kertvárosban jövő évben átadásra kerülő elektronikus, tárolt programvezérlésű telefonközpont. A FEMA- áruhóz mellett épülő 20 ezer távbeszélő kapacitással rendelkező központba kötik át a városrész már üzemelő 3000 készülékét, s innen kap vonalat a környék 6500 új igénylője is. Ezzel várhatóan 1992 végére megoldódnak Keszü, Kökény, Nagyárpád és Postavölgy telefongondjai. Ugyanitt létesül egy 8000 vonalas világszínvonalú helyközi központ is. Így az idekapcsolt előfizetők az eddigieknél sokkal gyorsabban és megbízhatóbban folytathatnak távolsági beszélgetéseket. De új szolgáltatások bevezetésére is lehetőség nyílik — például a hívás átirányítása másik telefonszámra. Éppen ezért 1992-ben 1600 nagyforgalmú — közületi - előfizetőt akarnak ebbe a rendszerbe átkötni a belvárosiból. Az ügyfeleknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e a számváltozást a külön szolgáltatásokért és a megbízhatóbb vonalakért. Ezért még az idén megkezdik az érintett közületek kiértesítését. A Jókai utcai városi központ is tehermentesül ezzel valamelyest. 4500 állomás szabadul fel, s mivel csak 4000 új igény van a Belvárosban, így újabb térség telefonellátása oldódhat meg. Azonban ehhez 80 millió forintos hálózatfejlesztési beruházásra is szükség van. A Távközlési Vállalat országos szinten az 5 legnyereségesebb vállalat egyike. Ennek ellenére az még nem dőlt el, hogy ezt a járulékos, beruházást saját erőből, vagy pedig a leendő előfizetőik pénzére és külföldi tőkére támaszkodva valósítják meg. Baranyában is jelentős változások lesznek. Mohácson 13 ezer, Komlón 5 ezer vonalas új központ épül. De javul Szigetvár környékének helyzete is, itt Sellyét és Vajszlót kötik be 1000—1000 állomással a crosbar-hálózatba. Helyközi viszonylatokban (Pécs-Mohács, Pécs-Komló) megjelenik az optikai kábel, amely digitális összeköttetést biztosít, s megnöveli a forgalom-áteresztő képességet. Vagyis, üzembiztosabb, megbízhatóbb rendszert eredményez. A kártyával működtethető nyilvános telefonok igazolták az elvárásokat - pénz nélkül üzemelnek, ezért elkerülik a telefonfosztogatók. Most újabb húsz ilyen készüléket szerelnek fel Pécsett és Harkányban. A megyeszékhelyen egyébként havonta csaknem 500 ezer Ft a kár a telefonrongálásokból. Éppen ezért újabb lépésre szánta el magát a távközlési vállalat. 1992-ben a Balaton-parton és Baranya nagy részén lecserélik az összes érmés nyilvános telefont dél-afrikai Telcor-tí- pusra. Ez szintén pénzérmékkel működik, de bombabiztos készülék, és erőszakos behatásra központi felügyeletet riaszt. Mészáros Endre Legalább 6000 könyvet kínálnak leértékelve Pécsett, az Athinay út 44-ben, a Szakszervezetek Baranya Megyei Könyvtárában, ahol érdeklődni lehet naponta 10-18 óráig, még szombaton is. A telefon: 10-544, vagy o 14-775. Halálozási statisztikában Magyarországon, így megyénkben is a rosszindulatú daganatos betegségek halálozása második helyen áll. A leggyakoribb daganatok korai felismerésére kidolgozott vizsgáló módszerek állnak rendelkezésre. A Baranya Megyei Rákellenes Társadalmi Alapítvány Kuratórium pályázatot hirdet korai rákfelismerésre, rákmegelőzésre, daganatos beteggondozásra vonatkozó, elsősorban a vidéki lakosságot érintő szervezési elképzelésekre és azok végrehajtására az alábbi témakörökben: © Nőgyógyászati cytológiai vizsgálatok kiterjesztése azon lakosságcsoportra, akik eddig vizsgálatokon nem jelentkeztek. ® Székletvizsgálatok szervezése az emésztőszervi daganatok korai felismerése céljából. A vizsgálatról kellő felvilágosítás, a vizsgálaton való részvétel biztosítása a lakosság körében. © Rákmegelőző ajak és szájüregi vizsgálatok kiterjesztésének és a megjelenés biztosításának lehetősége és megvalósítása a fogászati csoportvezetői hálózat területén. © önkéntes segítő csoportok megszervezése a daganatos betegek gondozására elsősorban vidéki lakosságnál. © Egyéb korai rákfelismerésre, daganatos beteggondozásra vonatkozó elképzelések és végrehajtások. A pályázat célja a vidéki lakosság és az őket közvetlenül ellátó egészségügyi hálózat szorosabb bevonása a daganatos betegek korai felismerésébe, gondozásába és rehabilitációjába. A pályázatokra orvosok és egészségügyi szakdolgozók pályázhatnak munkacsoportokban 5s. A pályázatokat a kuratórium szakbizottsága értékeli. Minden témakörben egy pályamunkát díjaz 50—100 000 forintig terjedő összegben. Beadási határidő: 1991. november 15. Elbírálási határideje 1991. december 15. A pályázatokhoz tájékoztatás a 32-666/ 352 telefonon dr. Faluhelyi Zsolt onkológus főorvosnál. Cím: Baranya Megyei Rákellenes Társadalmi Alapítvány Kuratóriuma. Dr. Faluhelyi Zsolt, 7621 Pécs, Dischka Gy. u. 5—7. A zene világnapján / A muzsika dicséretéről Luther, a reformáció vezéralakja egyik gyűjteménye előszavában ezt írta: „Egész szívemből dicsérem és magasztalom a zene szabadiművészetét, Istennek ezt a szép és pompás adományát. Ügy látom, hogy a zenének sok és nagy haszna van, nagyszerű és nemes művészet, nem is tudom, hol kezdjem dicsérni. Mert ki tudja mindazt elmondani és leírni, amit róla írni és mondani kellene?" Való igaz, hogy nehéz a zenéről Írni, nehéz a muzsika keltette hangulatokat, érzéseket és gondolatokat mondatokba foglalni. De kitérni sem lehet a feladat elől! Luther azért dicsérte a muzsikát, mert szerinte „a zene az emberi szív minden megmozdulásának uralkodója. Mert semmi sem tudjla jobban felvidítani a bánatosokat és elszomorítani az örvendezőket, bátorítani a kétségbeesetteket, lecsnedesíteni és megfékezni a fennhéjázókat, csökkenteni az irigységet és gyűlöletet, mint a Musica." Shakespeare ekképpen vélekedett a zenéről a II. Richard című drámájában: „Bár sdk őrültet, mondják észre térit / Én azt hiszem, józant is megveszejt. / S mégis áldott legyen, ki hozta ezt! / Mert szeretet jele . . .” A 18. század híres francia esztétikusa, Charles Batteux a Bevezetés a szépirodalomba című tanulmányában azt vallotta, hogy „a hangoknak és a mozdulatoknak sok előnyük van a szóval szemben: természetesebbek, hozzájuk fordulunk segítségért, ha nem találjuk meg a szót. A hangok és a mozdulatok a szív orgánumai. Megindítók, elragadok és rábeszélők." A Nobel-díjas Romain Rolland, a neves francia regényíró és esszéista, akinek számos eredeti hangú zenei írása 'látott .napvilágot, érdekes oldalát villantja fel a zenének, amikor ezt írja: „A zene, mélységének és közvetlenségének jóvoltából, gyakran első jele olyan irányzatóknak, amelyek később szavakban, aztán tettekben nyilatkoznak meg." De miként nyilatkoznak a muzsikusok a zenéről? A világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin, akiben 16 évvel ezelőtt a zene világnapijának gondolata megfogalmazódott, Így ír a zene lényegéről: „A zene éppúgy hozzátartozik a teremtett világhoz, mint az óceán, megfoghatatlan, mégis taipintható, láthatjuk és hallhatjuk. Tengeriként árad szét bennünk, lelkűnkhöz szól." Richard Strauss, a későromantikus zene egyik legnagyobb mestere a zene szerepéről a következőket mondta, amely nem vesztette el időszerűségét: „Olyan korban, amikor a szellemi javaik ritkábbak az anyagiaknál, és önzés, irigység és gyűlölet kormányozza a világot, a zene sókat tehet azért, hogy visszahozza a szeretetet az emberiségnek." Dr. Várnai Ferenc XXV. Országos középiskolai fotókiállítás Pécsett Ismét megrendezik az országos középiskolai fotókiállítást Pécsett. Beküldhető szerzőnként maximálisan 4 db, országos pályázaton még nem díjazott fekete-fehér vagy színes papírkép, melynek hosz- szabbik oldalo 24 cm. A pályázaton részt vehet minden, 22. életévét be nem töltött, rendszeres középfokú oktatásban részesülő tanuló. Ezeket az adatokat a nevezési lapon az iskolának igazolnia kell. A nevezési lap - mely a rendezőségtől igényelhető - hiánya a képeket kizárja az értékelésből. A téma kötetlen. Beküldési határidő: 1992. február 29. Részletes információ bélyeggel ellátott válaszborítékkal mellékelve az alábbi cimen kérhető: Regős István, 7601 Pécs, Pf.: 269. Jegyzet Piciny pécsi utca íme, itt vagyok Pécsen, s a vaskos útikönyv szövegét most személyes élményekkel dúsíthatom. Járom is a várost szaporán, és nem tudok betelni. S mert krónikus loikó'f patrióta és minduntalan hazabeszélő vagyok, a sok nevezetesség mellett nagy élmény felfedezni számomra egy piciny utcát is, amely ugyan nem szerepel a turisztikai kalauzban, de számomra mégis fontos. Lépdelek a Hargita utcában el- érzékenyülten, és ráadásul az egyik ház udvarán megpillantok egy fenyőfát is, pontosan olyot, mint amilyenek a Hargita tetején nőnek. Sejtem, hogy tudatosan ültette a gazda oda azt a fenyőt. Különben nálunk Hargita nevet visel sok minden, a szállodától a sörig, a napilaptól a bányavállalatig, és barátom kislányáig, akit Gitusnak szólítanak. És hány dal, nóta kezdődik a hargitai fenyveserdővel? Hanem felfedezek a Doktor Sándor utcában egy Hargita nevet viselő boltot is, hát azért- adtuk három évvel ezelőtt ezt a nevet az üzletnek — mondja Herczeg Lósz- lóné —, mert mi nagyon rokonszenvezünk magukkal . . . De azért én még sem vagyok annyira lokálpatrióta és hazabeszélő, hogy csupán e piciny pécsi utcának, egyáltalán, a pécsi Hargitának (később tudom meg, hogy már turisztikai kör is viseli ezt a nevet), tudnék örülni. Mert Pécs „nevei" végül is felvázolják a magyar történelem és kultúra egész szellemi térképét . . . No, de ha már van Hargita is ebben a gyönyörű városban, talán ez azt jelenti, hogy nem is olyan érdektelen, nem is olyan közömbös az én szülőföldem . . . Ferenci Imre * Rákfelismerés, -megeliízés, -gondozás Pályázati felhívás
