Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-13 / 281. szám
Egy lelkes színész A PNSZ új tagja: Diaialász Miklós Jelenet a Szentivánéji álomból: Spilák Klára és Dimulász Miklós Meghat és elfogulttá tesz az a beszélgetés, melyet Dimulász Miklóssal, a Pécsi Nemzeti Színház új művészével folytatok. Allűrök nélkül, őszintén válaszol a kérdéseimre, olyan bizalommal, amit egyre ritkábban tapasztal az ember. Nem is kell sokai faggatnom, látom, örül az érdeklődésnek. Kissé vibrál, és talán feszült is, ami nem csoda, hiszen beszélgetésünkkor már az esti premier jói a fejében, Theseust játssza Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában. Kérdezem, izgul-e.- Egy színész mindig légtornász — feleli -, és minden idegszálával azon van, hogy megvalósítson egy elképzelést, engedelmességre kényszerítse a testét és a lelkét, hogy megfeleljen a kapott instrukcióknak. Én legalábbis így vagyok ezzel. Általában igénylem is a rendező instrukcióit, mert azt gondolom, hogy nálamnál talán nagyobb rálátása van a dolgokra, kívülről, és ezért jobban lát engem, pontosabban ítél meg, mint én magamat. Az olvasó talán elnézi, hogy tegeződünk a portré alanyával, de hogy ez így alakult, az az ő nyitott, érdeklődő lényéből is fakadt.- Úgy érzed, bizonyítanod kell? — Igen, határozottan. Az én családom görög polgár- háborús menekültcsalád. Kolóniában éltünk itt Magyar- országon a háború utón, és a szüléimben is sokáig az a vágy élt, hogy valaha hazajuthassanak. Az, hogy nekem van valamiféle érzékem a szinészmesterséghez, gyerekkoromban derült ki. Verset mondtam görögül, és sikerem volt. Aztán következett egy szünet, villamosipari technikum, majd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola. Ott újra elkezdtem dolgozni egy színjátszócsoportban, és végül fölvettek a Színművészeti Főiskolára, Kazimir Károly osztályába. Nehéz volt. Nyelvi problémáim is voltak, az első év után Kazimir azt mondta: „Na, adok még egy évet magának!" összeszedtem magam, és meg is lett az eredménye. A főiskola után a Tháliában voltam öt évig, azután a Józsefvárosi Színházban kilencig. Ez tizennégy év. A 39 eves színész most új környezetbe próbál beletalálni. Amikor megkérdem, miért jött el legutóbbi helyéről, félrepillant, és megrebben a keze. De aztán elmondja, és én hálás vagyok neki, amiért megteszi. Arról beszél, amiről ritkán szoktak, de ami fájdalmasan komoly, embert próbáló élmény mindenki életében, arról, mit tehet az ember, ha hirtelen hideg, barátságtalan és gonosz lesz körülötte a világ, ha elveszik a talaj a lába alól, ha napra nap újra jön a kényszer: bizonyítani kell magának azt, szükség van rá, kell. Ha egyszerűen túl kell élni egy válságot, és erőt kell gyűjteni . . . Dimulász Miklós ezen dolgozik. Érzékenysége ajánlólevél. Dolgozik, tanul, gyakorol, készül.- Lelkes színész, azt mondták rám - meséli. - Az is vagyok, igen. Tanulom, hogyan játszhat a színész a maga testével, mint egy hangszeren, hogy mindig adni tudja azt, ami egy pillanatban kell. Ezt gyakorlom, ezeket a titkokat keresem . . . A közönség majd eldönti, jól teszem-e. Hodnik Ildikó Hogyan készül a videókazetta? Belestünk az EXXELL boszorkánykonyhájába Gustave Eiffelnek még erre is volt ideje... Lóváltó állomás és bataaikas kert A rekonstrukció végső üteme a keszthelyi Festetics-kastélyban Még a műtőknél is tisztább kell, hogy legyen a levegő, mondja Egerszegi László, az EXXELL Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. - Mi 99 százalék tisztaságúra szűrjük a töltőhelyiségbe kerülő levegőt, ami azt jelenti, hogy egy köbméterben . mindössze 15—20, egy mikronnál kisebb porszemcse van. Megjegyzem, a szabvány 100 porszemcsét engedélyez köbméterenként. Az EXXELL videókazetta-gyár Pécs határában, a volt megyei építőipari vállalat egykori csarnokában létesült. A magyar- német vegyes vállalat hazánkban elsőként fogott hozzá videókazetták előállításához; a szakma jelenleg ismert legkorszerűbb gépeivel. Pécsett évente négymillió kazetta készülhet. Milyen módon? — Egy videókazetta 24 féle alkatrészből áll, döntően műanyagokból. Magát a testet számítógép-vezérelte fröccsöntő berendezésekkel készítjük, ezeket és az alkatrészeket ugyancsak komputer-irányítottá technológiai soron összerakjuk. Érdekessége a folyamatnak, hogy különféle helyeken úgynevezett ellenőrzési pontok vannak, melyeken a hibás kazettákat a rendszer „kiszűri". Innen az úgynevezett légzsilipbe kerülnek, majd a töltőhelyiségbe, ahol a kazettákba kerülnek az 5000 méter hosszúságú tekercsekben tárolt szalagok. Ebben a hermetikusan zárt csarnokban fehér, speciális DuPont-ruhában — nem töltődik fel sztatikusan —, sapkában, kesztyűben, cipővédőben dolgoznak az emberek. Ide csak akkor lehet belépni, ha légzuhanyt vesz az illető, melynek során — legalábbis külsőleg - „megtisztul". (Lányoknak smink, rúzs itt nem ajánlott!) Itt tehát olyan tiszta a levegő, hogy csak néhány egészen apró porszem szállingózhat. Miért e higiéniai követelmény?- Amennyiben egy mikronnyi nagyságú porszem rárakódik a szalagra, ez úgynevezett jelkiesést okoz, mely rontja a minőséget. S azt természetesen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen kazetták kerüljenek forgalomba, mint ahogy a többi cég is törekszik a kiváló minőségre. Éppen ezért e szigorú tisztasági követelmények mellett a megtöltött ka_- zettákat elektronikus úton még egyszer ellenőrizzük, s ha esetleg nem megfelelő, akkor az már nem is kerül címkézésre, csomagolásra. S a jól ismert EXXELL-kazet- ták - mármint azok, melyek átmentek a szigorú „vizsgán" - útra kelhetnek, hogy a videózok felvegyék rájuk a legújabb sikerfilmeket, nyelvleckéket, képes recepteket. . . Rostprim Nándor Talán kevesen tudják, hogy a neves francia „vasszerke- zet"-mérnök, Alexandre Gustave Eillel nem csak a Margit- híd és a tiszai árvíz után a szegedi híd tervezésében ügyködött. Mint az eredeti dokumentumokból kiderül, párizsi irodájában a Festetics-kastély botanikus kertjében lévő pálmaház és melegházak míves szerkezeteit is ki ötlötték az 1880-as években. Mindezt nem kis örömmel említette dr. Frech' Miklós archeo-bota- nikus, a kertészet vezetője, öröme persze más is: közel 200 millió forint értékű felújítás és rekonstrukció indult a napokban, amely során végső etapjához érkezett a kastélyrekonstrukció. Miről is van szó, tulajdonképpen? Egyrészt a kastély pincerendszerét újítják fel, s nyitják meg a látogatók előtt. Magyar közgyűjteményekből szenzációs kiállításokat szeretnének hozni, közte amolyan „tortura”-gyűjteményt; kinzó- eszközöket a XIV. századtól a XIX. századig. Másutt középkori konyhát alakítanak ki, rendeznek be, s ismét „vizet adhat" a kastély középkori kútja. Lesz fegyver- és viseletbemutató. Ez a most indult újjáépítés egyik szelete. A másik a már említett botanikus kert, ahol nemcsak kuriózuA párizsi Eiffel-irodában tervezett melegház egfikének vasszerkezetét már felújították . . . mókát nevelnek majd ideális körülmények között, hanem megtalálható lesz a Balaton vidéke teljes növényvilága. Ez a kéthektóros terület még egy csodát tartogat: szegletében áll a középkori posta- állomás avagy lóváltó állomás, mely visszanyeri eredeti formáját. (Ha funkcióját nem b!) A lóváltóállomás évszázados falait még Batthyány generális állíttatta 1706-ban, s később lett a Festeticsek magánpostája. Mondják: Keszthely— Sümeg—Nagycenk—Bécs útvonal egyik pihenője volt, természetesen fogadóval együtt. Az iparosok már a tetőszerkezetet bontják-cserélik, s talán érdekes: közel kétszáz esztendős, szinte tőzeggé ösz- szeállt szalmaköteget találtak a padlásán, vagy két kocsi- deréknyit. Mint azt dr. Czoma László múzeumigazgató elmondotta, a néhány évig elhúzódó rendbetétel után a lóváltó állomás postatörténeti kiállításnak ad majd otthont, s mellette megfér majd egy vendéglő-presszó, esetleg szálló is. A keszthelyi Festetics-kastély felújítása 1972-ben kezdődött, s ezzel az utolsó fejezettel — ami 4—5 éves munkálatokat sejtet —, elnyeri végső formáját. Ehhez még annyit, úgy nézi ki, hogy kastélypark egy részét - ahol jelenleg a honvédség laktanyája van — rövidesen kiürítik, s az is visszakerül a múzeumhoz. A keszthelyi honatyák álma megvalósul, mindössze egyetlen fejtörés akad: mit kezdenek majd azzal a közúttal, amelyet barbár módon az átvágott parkon építettek meg néhány éve, s mely eddig is oly sok vihart kavart? Kozma Ferenc Tér-alapítvány Nagykanizsán Erzsébet tér Alapítvány Nagykanizsán. A dél-zalai városban az Erzsébet tér (volt Szabadság tér) átalakulására 20 önkormányzati képviselő által felajánlott 3000-3000 forinttal és a közgyűlés által hozzárendelt újabb 60 000 forinttal megalakult az Erzsébet tér Alapítvány. Ügy határoztak, hogy addig is, míg o megfelelő tőkével nem rendelkeznek, a munkálatokhoz az önkormányzat megelőlegezi a szükséges összeget, s így október 23-ra a tér képe átalakulhat, az emlékműről lekerül a katona. Ismét otthonra lel a ferences rend Baján? A címben feltett kérdésre a válasz: nagyon valószínű, hogy hamarosan. A bajai „Barátok temploma" valamikor a ferences rendi szerzetesek temploma volt. Most a magyarországi ferencesek rendje ismét bejelentette igényét, szeretnék a régi épületükben a rendet újra indítani. Állítólag az engedélyezési és jóváhagyási procedúra megtörtént, mór csak idő kérdése, hogy Baján ismét megjelenjenek a „barátok". S. Zs. Napjaink tapasztalata: senkinek sincs biztos állása, senki nem tudja, mikor kapja kezébe a munkakönyvét és a felmondás okai között éppen úgy megtalálhatjuk a személyi ellentéteket, mint a politikai megfontolásokat (bár ezt sokhelyütt csökönyösen tagadják) de megtalálhatjuk a szükséges leépítési gyakorlatot is, mondjuk a gazdaságosság jegyében Tombol a gazdasági válság immár több százezernyi áldozattal. Utcára kerülhet nem csak a melós, hanem a különféle tisztségviselő is, aki lehet akár vezérigazgató, vagy államtitkár, vagy ilyen-olyan elnök és intézeti vezető. A módszerek aztán - ahogy kiadják az „obsitot" — mái nagyon is változóak, sok esetben megalázó és persze igazságtalan. A lapok, aztán a rádió és legutóbb a televízió is foglalkozott a „Szegő-ügy- gyel". Ismeretes, hogy az MSZOSZ alelnöknőjét, Szegő Andreát leváltották. Az indoklásban ilyenek szerepeltek, mint hogy ..... hatalmi pozícióra törekszik . .aztán: .......másfél millió forintos berendezéssel tette lakhatóvá az irodáját . . .", meg hogy „ .. . feltűnően gyakran utazgatott külföldre" és hogy „ . . . olyan óriási csillárt aggatott föl a plafonra, hogy azt ketté kellett fűrészelni, hogy a művelet sikerüljön . . ." stb. Ez utóbbi már eleve nevetséges, de hát istenem: Az elnökhelyettesnő - hogy sportnyelvet használjunk - „megóvta a szakszervezeti - vezetőség döntését, föllebbezett, kereste az igazságát, amit végül is meglelt: a bíróság neki adott igazat. visszahelyezte állásába." Kiderült - ezt Szegő Andreo mondotta el a tévé riporterének -, hogy külföldi utazásait zömmel korábbi munkahelyének égisze alatt bonyolította le, tekintettel arra, hogy mint szociológus és mint közgazdász tudományos kutató munkát végzett. Ami irodája berendezését illeti, ilyesmivel ő nem foglalkozott, akkor sem, s a jövőben sem, az ilyesmi mindig a munkaadó gazdasági részlegének feladata. Törekvés a „hatalmi pozi- cióra"? Gondoljuk csak el: melyik vezetőt nem lehetne ezzel megvádolni, ha éppen okot kellene keresni eltávolítására? A vád többnyire - megfoghatatlan, bizonyíthatatlan, tele szubjektív indulattal: attól függ, ki honnét, milyen szándékkal nézi? Említhetnék mo közismert parlamenti politikust is. aki jószerint „minT öbbnyíre... E den áron" az élre tör, - már ott is van mellesleg — és lehet vádolni hatalmi törekvéssel is, amit ő közel sem annak vél, inkább a magasztos elhivatottságát, tehetségét, képességét helyezi a mérleg másik serpenyőjébe. Jogot nem sért, apelláta nincs. A politikai - de a gazdasági élet is — tele van manapság viasko- dással, tülekedéssel, harccal, sőt, a másik, vagy mások el- tiprásával. Szegő Andrea nem ezek közé tartozik, mégis ke- keckednek ellene, bizonyos szakszervezeti vezetői körökben. Kekeckednek bizony, mert- bár látszólag tudomásul vették a bírói döntést - kijelentették, hogy nem hagyják annyiban a dolgot és most is ott gátolják Szegő munkáját, ahol csak tudják, szítják a tüzet. Kárpáti Ferenc egészen a közelmúltban került Győrött a Rába Gépgyár vezérigazgatói székébe, Horváth Ede utódjaként. Horváth Ede vélt, vagy valós hibáit javítandó, Kárpáti annak idején lelkesen fogott hozzá a munkához. A napokban leváltották. A döntés helyes volt-e, vagy sem, vitatni nem a mi dolgunk. Az ipari és kereskedelmi minisztérium ügye. A módszer azonban több figyelmet érdemel. Kárpáti elmondotta, délelőtt egy értekezleten vett részt, délután ért vissza a gyárba, ahol mór összepakolták az irodáját, a titkárságát is figyelmeztették, hogy ha telefonon beszél valakivel, feltétlenül közölje beszélgetésének tartalmát a helyébe ültetett megbízottal. Hát így mennek nálunk a dolgok manapság. Többnyire. vasárnapi Radio mellett...
