Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-08 / 276. szám

IO üj Dunántúlt napló 1991. október 8., kedd A szerkesztőség postájából Illem uolt kilakoltatás Tengeriben A „Tanulmányúr-ról A lap október 1-jei «lámának ,,A uerkejxtőség postájából" ro­vatában megjelent id. Popp Béla (tengeti lakos) tollábái „Kilakol­tatások" címmel köiölt Írására sieretnék reagálni. Csuti János úr „Kilakoltatá­sok Tengeriben - Szolgálati lakásokban jogtalanul” című cikkének információs forrásául az én elbeszélésem szolgált, melyben a iáját véleményem­mel egyetértésben a község kép­viselő-testületének álláspont­ját tolmácsoltam a sajtónak. Ennél fogva id. Papp Béla úr cikkében leírt azon megálla­pítását, miszerint „önöket fél - reínformálták", a község kép- viselő-testülete nevében vissza­utasítom, mert nem felel meg a valóságnak. A levélnek a kilakoltatásról és az önkor­mányzat ingatlanaiban lakó ci­gány családok üldöztetéséről szóló része tényanyagát te­kintve, hamis és hiányos, en­nél fogva összefüggéseiben is zava ros. Tengeriben a mai napig nem került sor kilakoltatásra! Még egyszer az ebadóról Nem tartom jó javaslatnak az ebadó bevezetését, mert egyesületünknek így is sok gondja van a kidobott álla­tokkal, azután még több len­ne. Ha a város elegendő és megfelelő kutyafuttatókat léte­sít, esetleg akkor léphetnek fel a polgárai ilyen követeié sekkel. A homokozókat, játszó­tereket főleg a kóbor állatok piszkithatják össze. A beteg­ségeket pedig az emberek ál­tal kiürített szennyeződéstől terjesztik. Aki utálja az állatokat, az mindig hivatkozik és utal. Re­méljük, hogy az új politika bevezetésével a kultúra is be­ton az országba és nem visz- szafelé tekintünk a Horthy és Rákosi korszakra. Ádor Károlyné, a HÉROSZ szervező titkára Felszállók a 4-es autó­buszra, megüti a fülem a szokatlan, izgatott hang. Va­jon miről vitáznak az embe­rek? — Mit gondol, magának adtam át a helyet? — mond­ja egy erős hangú nő egy sápadt, fiatalabb hölgynek — Tudom - mondja az. — Hát akkor miért ült le? Hogy egyesek milyen szem­telenek! Nem látja, hogy az idős néni áll? — Látom — mondja fáradt •hangon az ülő hölgy -, én nem vagyok ugyan még öreg. de beteg vagyok. — Azt mindenki mondhat­ja­Az idős, falusi néni leinti őket. — Hagyják, eíáíldogá- lok én, csak leteszem a ko­sarat - leteszi a két ülés közé a kosarát, ami igen csak meg van pakolva. Most egy másik hang szó lal meg. - Azért igazán mondhatta volna, hogy miért •ilyen tolakodó! — Hagyják A cikkben szereplő, „ablakta­lan kamrából" kiköltöző csa­lád szabad akaratából távo­zott Sumony községbe, s mi­vel ott nem fogadták be, s a költöztető fuvaros hitelbe nem szállította tovább őket, Így a falu szélén lévő legelő­re pakolta ki a holmijukat. Tehát, ha Papp Béla erre ala­pozta vádját, miszerint én családok „üldöztetését vállal­tam fel", úgy gondolom, vá­daskodása teljesen alaptalan. A másik „üldöztetést szen­vedő" családnak saját lakása volt a faluban, melyet körül­belül három évvel ezelőtt el­adott, s miután a ház órából származó bevételt nem egy másik lakás megvásárlására fordította, így - nem lévén fedél a fejük felett — a csa­lád beköltözött az akkor még tanácsi kezelésben lévő szol­gálati lakás udvarán álló mel­léképületbe, amelyben a szó­ban forgó családfő testvére lakott - jogtalanul. Ezen in­gatlanba 1990. március 30 óta vannak bejelentkezve, s Tavasszal írtam a pécsi Tünde Divatáruház 50 százalé­kos akciója kapcsán történi eseményekről, amikor is elsza­kították a férjem bőrkabátját 'Most nem egy úja'bb ese­ményről, hanem egy köteles ségemről szeretnék röviden írni: a SZIMPATEX Rt. megja­Cs. J. jóakaraté sorai — el­sősorban az általa használt (Üj DN 1991. szept. 24.) al­cím alatt - azonnali irásrc kényszerítenek. Nem szerencsés a hasonlat, sőt elfogadhatatlan. Ismert, hogy Maria Treben korunk népgyógyásza, aki sza'kkép- zettség nélkül azt írhatott, amit jónak érzett, és amit a könyvkiadók kritika nélkül el­fogadtak és kiadtak. Érdeme, hogy az emberek figyelmét még jobban felkeltette a ter­mészet, ezen belül is a „hasz­nos" növények iránt. A marosvásárhelyi profesz- szorok, Rácz Gábor és Rácz- Katilla Erzsébet munkássága merőben más. Ugyanis po-nl abban különböznek Maria már abba! — -szál rájuk egy harmadik nő, de az álló nagyhangú csak folytatja. — Hogy egyeseknek nincs bőr a képükön! Hallottak ilyet? Én felállók a néninek, ő gyorsan elfoglalja a he­lyet. Hát akkor én is ma­radhattam volna ülve! KÍ ül a buszon? — Na látja, érdemes volt udvariaskod-ni? — szólal meg a másik nő. Két fiatal diók figyeli őket, arcukról le­olvasva a néma megvetést. — Orvostól jövök — hallom a sápadt nő védekezését. — Persze, mást nem üzen­tek? Orvostól? — É-n is — vágja oda egy másik -nő gú­nyosan. most is ott laknak (még min­dig jogtalanul). Nem értem tehát — s azt hiszem, nem vagyok teljesen egyedül -, hogy mikor, ki és milyen mó­don üldözte vagy üldözi ezt a családot. Tisztelt Papp Úr! Lenne egy javaslatom. Tengeri község képviselő-testülete október 1 tj­én, csütörtökön 18 órakor tart­ja legközelebbi ülését a kul- túrházban. Ha megtisztelné je­lenlétével és kitüntető figyel­mével ülésünket - mivel ezt eddig még nem tette meg - bizonyára megnyugtatóbb ered ményre jutnánk ez ügyben. Arról nem is beszélve, hogy jót tennénk a tisztelt olvasó­val is — nem untatnánk a té­mával kapcsolatos cikkekkel -, s meggyőződésem, hogy jót tenne ez „halványan" de­rengő demokráciánknak is. Úgy érzem, ez emberi és ke­resztényi kötelességünk, s ad dig is javaslom, hogy olvassa el újra a tízparancsolatot, s jegyezze meg: „HAMIS TANÚ­SÁGOT NE SZÓLJ FELEBARA TOD ELLEN”. víttatta a férjem bőrkabátját A kabát augusztusban készült el. Eddig azért nem írtam, mert közben megszületett har­madik fiam, az anyai örömök és gondok lekötöttek. Trebentől, hogy a népi orvos­lási -tapasztalatokat rendkívül szigorú tudományos szűrővizs­gálatokkal -kritikailag énté'ke- li-k, míg Maria Treben csoda­szerként jellemez egy-egy gyógynövényt -néhány meg­figyelésből általánosítva. Az említett egyetemi tanárok nem népgyógyászok vagy ter­mészetgyógyászok (utóbbiból is igen kevés a „szakképzett" Magyarországon), hanem a legmagasabb szinten dolgozó és nemzetközileg elismert ku­tatók, akik adataikat megbíz­ható állatkísérletekkel és mik­robiológiai viszgálatokkal iga­zolják munkatársaikkal együtt. Következtetéseik pedig mér­téktartóak és igazak. — Miért nem hiszik el, hogy orvostól jövők? Ide- felé taxival jöttem, de a ke­véske rokkantsági nyugdi­jamból nem telik taxira visz- sza is. — Csak nem akarja velünk megetetni, hogy rokkantsá­gié va n ? Aztán folyna a vita to­vább, de a -beteg hölgynek már nincs hangja, nem tud vitázni, de annyi ereje van még, hogy egy hirtelen moz­dulattal felrántja a ruháját és a jobb combján végig ott éktelenkedik a hatalmas friss operáció nyoma. A combjának szinte majdnem a fele hiányzik. Mély a döb­benet, mindenki odanéz és a nagyszájú emberekbe most -belefagy a szó. A legközelebbi megállónál leszálltam, és szégyelltem magam a vitázó hölgyek helyett. Némethné Benkö Erzsébet Pécs Kirándultak a menekült gyerekek A pécsi FEMA bevásárló- központ a Jugoszláviából me­nekült, jelenleg Pécsett tanu­ló gyermekek fonyód-bada- csonyi kirándulásához rendel­kezésünkre bocsátotta autó­buszát. E napjuk emlékezetessé té­telét segítették termékeikkel, szolgáltatásaikkal a Pécsi Ba­romfifeldolgozó Vállalat, o Landauer-pékség, a Plastex Ipari Szövetkezet, a Pannonié Sörgyár, a Zöldért, valamint c MAHART, a badacsonyi Kis faludi ház étterme és a Bazalt vendéglő. Péterfia Éva, a kirándulás szervezője Jóakarók és... A mozgáskorlátozottakat szá­mos módon lehet segíteni. Például kezet nyújtani a járdaszegély vagy lépcső előtt elakadó tolókocsinak: segíteni az utazási gondok megoldá­sában, mint ahogy azt egy pécsi taxis, Posgay István te­szi évek óta, hozza-viszi az egyik kislányt az iskolába, vagy a Kerek Világ Alapít­vány nyári tábort szervezett, részint önerőből, de annál na­gyobb szeretettel. Úgy tűnik, sajnos, van más példa is: az a dublőrcsoport, amelyik szeptember elején járt Pécsett. Bemutatójukat nemes céllal reklámozták, nevezete­sen 32 százalékát éppen a mozgássérülteknek ajánlották fel. Csakhogy elfelejtették tel­jesíteni is Ígéretüket. Eltűntek. A felajánlás további sorsát ma már nehéz lenne tovább nyomozni. Ugyanis senki nem tud semmit. Sajnos, mi sem. Nagyné Pernecker Jolán, a Pécsi Mozgásjavító Napközi szülői munkaközösségének vezetője Dolgoznak a rovarirtók Az Üj DN július 18-i számá­nak 4. oldalán „Csaló rovar­irtók" címen egy rövid glosz sza jelent meg. Sajnos a cikk szerzője el­ferdítette a valóságot, sértő ki­fejezést használt. A következőket tudjuk c cikkre válaszolni: (Az adatok hitelessége a cégbíróságon el lenőrizhető.)- Az 1991. július 18-i „Csa­ló rovarirtók" című cikk „al­kalmi, vagyis zúgféregirtók" kifejezéssel illeti az ASTERIX Bt.-t. Az „ASTERIX" Játék Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt (2400 Dunaújváros, Vasmű Ú1 19.) a Fejér megyei Bíróság - mint Végbiróság - által Cg 0706001336 szám alatt bejegy­zett társaság. A társaság tevékenységi kö­re kiterjed a rovarirtásra is. A fentiek miatt a cikkben irt ki­tétel valótlan tényt takar. A munkavégzés mikéntjéről annyit közölnék, hogy az ir­tásra előzetes bejárás során, megrendelésre, a megállapo­dott időpontban kerül sor. A megrendelés nem kötelező, a2 a szerződések lényege alapján a két fél egyező akaratával jön létre, a teljesítésre ezt követően kerül sor. Dr. Székelyhídi Gyula való­ban nem adott munkát a Bt.- nek és a fentiekben leírtak miatt nem is adhatott. A név­jegykártya birtokába úgy ju tottam, hogy információt kér­tem a pécsi lehetőségekről (reklám, hirdetés) tőle. A név­jegykártyát felmutató és ezzel félreértésre okot szolgáltató alkalmazottat figyelmeztetés­ben részesítettem. Galla Zoltán képviselő Az Új DN szeptember 23-i számában „Tanulmányút" cí­men megjelent cikkhez az alábbiakat szeretném hozzá­fűzni. A Magyarhertelend-Orfű- Abaliget községeket „felfűző" útvonal már adott, száraz idő­ben most is járható, csak szi­lárd burkolattal kellene ellát­ni. Tekintve, hogy ez „torony- iránt” vezet Abaligetről a Pé­csi-tó gátjához, így ez nem zavarná o nyaralók nyugal­mát. Az újságcikk szerint az aba ligetiek egy régi ígéret be váltását reklamálták, és ezért nem átallották az asztalra csapni. Csakhogy ez a régi ígéret nem a mostani útra vonatkozott, és különben sem erkölcsös más község pénzé­nek, területének és nyugalmá­nak rovására csapkodni. Az újságíró egy „bagatell" 2400 méterről ír, ami nem nagy ügy lenne egy mezőgazdaságilag rosszul művelhető dombolda­lon. Sajnálatos, de ha az ügy szinte már „post festam", nem derül ki, hogy a tervezett út a kemping bejáratától nem messze, a jelenlegi tó körüli út egy kanyarral és bukkanó- val tarkított pontján torkollik be. Vajon a közlekedésbizton­sági szakemberek hogyan vé­lekednek erről? Szerintem a strandkörnyéki zsúfoltságnak már csak ez az útkeresztező­dés hiányzik. Az újságcikk nyo­mós érvként a tekeresi beté­rővel közlekedő Volán-járatot említi. Várom az újság hasábjain a Volán nyilatkozatát, hogy a laikus szemlélő számára is nyilvánvaló meredek szerpen­tinen hogyan fogja közleked­tetni járatait, különösen télen. Az a tény, hogy kihasználat­lanság miatt az egyes jára­tok több faluba is betérnek, más településeken is kényel­metlenséget okoz, mégsem építtetnek maguknak utat más önkormányzat pénzén. Az Orfűi üdülőhelyi Rész­önkormányzat - lakossági alá­írások alapján - tiltakozást jelentett be, hiszen a tervezett út a legnagyobb orfűi üdülő­egység, az ún. ,,100-telek” és az ettől délre lévő, jobbára új vállalati üdülőtelepek köz­vetlen szomszédságában ka nyarog. Nem kell nagy fan tázia ahhoz, hogy az új út kiindulópontja és o hegy nyer­gén átkapaszkodó szerpentin közel 100 méteres szintkülönb­ségének legyőzéséhez milyen zaj és benzinfüst társul majd A környezetvédelmi hatóság szeptember 20-í állásfoglalásá­ban különböző ..zajgátló szer kezetek" megépítését írja elő. Félő, hogy ettől a jelenlegi panorámás táj nem csak egészségtelen, hanem még rondo is lesz. És mi lesz ak­kor, ha a későbbi zajmérés mindezen szerkezetek ellenére magas értéket mutat? Lezár ják a 40-50 millióba kerülő utat? Kétlem! Ezek után felmerül a kér­dés, hogy kinek vagy kiknek érdekében állhat az új út megépítése? Valószínűleg elsősorban az épí­tő kft.-nek. Kár, hogy a cikkben említett zártajtós versenytárgyalás­nak erősen „bundaszaga" van Talán egy pár Abaliget-Orfü közötti rendszeres utazónak T A rossz mezőgazdasági adott­ságú földeken túladó sásdi fez­nek? Remélem, o tsz-tagok nem az újságcikkből értesülnek arról, hogy a földjeiket régi jó „párt­állami" gesztussal, csak úgy aján- dékozgotják. Egyáltalán jogos ezt Az o gyanúm, hogy ha már van út, hát véletlenül akkor már biztosan lesz telekosztás is. Talán mór meg is van o névsor? Sőt az is lehet, hogy az volt előbb, és a lenti ürügyek csak ezután kerültek elő. Mindenesetre o ki­vitelezők biztosak lehetnek a dol­gukban, mert mint arról szemé­lyesen többen meggyőződtünk, az építkezést (földmunka, kitűzés, erdőirtás) az engedélyezés éz az orfűi önkormányzat jóváhagyású előtt már megkezdték szeptember első felében. Mint állampolgár, hiányolom a terv előzetes, széles körű ismertetését, az érintett lakos­ság véleményének kikérését, és bírálom az önkormányzati pén­zek és állami hozzájárulás fel- használását egy ilyen útra, amikor minden községnek van megfelelő bekötőútja. Bocsásson meg az olvasó — akik közül remélem, sokan él­vezték már Orfű áldását —, hogy én, mint orvos, az újság­íróval ellentétben, egy elfo­gult szemlélője és ellenzője vagyok a természetromboló, a közlekedési ártalmakat a nya­ralóhelyre is becsempésző ter­veknek. Dr. Marton Ilona Pécs, Jókai u. 10. Megszépül a Pécs határában, a Pellérdi úton lévő kereszt. A feszületet újrafesti és a köbe vésett feliratot is rendbe hoz­za Radics néni, aki néhány házzal odébb lakik. Fotó: Szundi György Kiss János polgármester Sok lesz a kóbor kutya Dr. Szabó László Hajduné Hegyi Eszter Pécs >écsett járt a romániai .Maria Treben’*? A SZIMPATEX Rt. megjavíttatta a bőrkabátot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom