Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-07 / 245. szám

e aj Dunántúli napló 1991. szeptember 7,, szombat Negyven év a kultúra (?) szolgálatában — DOZSO Ahol álmok, szép szerelmek szövődtek gö, netán szalonrock lépések után kilógtunk a János utcába, ahol az akkor nem éppen fény­árban úszó Pécs holdfényes hangulatát leőweysta lányok társaságában szótlankodtuk át. A csak arcról ismert baráti kör. Otthonról elcsent öreg nyak­kendő — Remeczky és tso, Kolozsvár —. csövessé varrt majd lengő trapézzá, párhu­zammá szabott hosszúnadrág és néhány beat-melódia . . . Innen indultunk az őskoncer­tekre, Kaponyáékat búcsúztatni a KPVDSZ-be - Kópéba az első és utolsó Illés koncertre a Nemzeti Színházba. ahol ütemes lábdobogással szétver­Proksza László felvételei tűk a szervezők távolabbi üz­leti reményeit, el a szabadtéri­re, ahol névtelen angol együt­tesek ájkengetnóztak Rolling- ütemre, s mi üvöltöttünk rend­őrkordon faarcú asszisztálása mellett. Sosem felejtem: valaki földobott egy rendársapkát a pódiumra, .a szólógitáros fejére tette, majd elszabadult a po­kol ... A régi POTE-aulába igyekezve Fábián Zolikát a tö­meg átnyomta az üvegajtón, s javítási számlával a kezében Így esett be a Metró-koncert­re .. . Tavasszal ez a csapat ült ki a Széchenyi térre zsebbe gyűr­ve a kötelező diáksapkát, vagy besorolt a Székesegyház elé a lépcsőkre . . . No. Negyvenéves a DOZSO. A nagyteremben paravánokon a múlt és a ma, fotók és új­ságcikkek, statisztikák és intel­mek. Gépirólapon a szöveg, s a forradalom előtt az ellen­szócska fehér javító-festékkel kihúzva . . . Mondják, hogy Doktor Sándor nevét is szeret­nék kihúzni a névadók sorá­ból, s maholnap a DOZSÓ-bál Zsó marad. Nem ugyanolyan, de még­sem más, mint a régi, ahol ál­mok, szép szerelmek szövődtek, ahol együtt lehettünk, s lehet­nek generációk. S nevezhetjük mindezt a kultúra összetartó erejének is . . . Kozma Ferenc A művelődési ház hajdani országos hírű irodalmi színpadának próbáján Kinek mit mond e negyven év, ki tudja? A DOZSO műintézet; sok vihart és örömöt besöpört kultúrkörpont, ahonnan kinőtt sóik szép ága a pécsi kul­túrának, ahol öntevékeny klu­bok, szakkörök és társas ösz- s, “jövetelek gyűjtöttek be s, épreményű fiatalokat, s köp­tek tovább társadalmi réte­gekbe ... Ahol a szabadidő elfogyott. Értelmesen és értel­metlenül. Mecsek Kórus, Mecsek Tánc- együttes, Bóbita. Számos ha­zai és nemzetközi siker ková: csai, városunk kulturális jó híré­nek nagykövetei. Ide gyökerez­nek, innen hajtottak ki: Hegyi József tanár úr, Tillai Aurél, Simon Antal, Koós Lajos, Bo- dai József és a többiek istá- pólósa, gondos kezemunkája nyomán. Futaki Hajna, Bécs y Tamás, Bártlai Márta, Lantos Ferenc, Gergely János, Kolta Feri bácsi, Bagóssy László, Végh József, Török Klára, Oppe Sándor, Kosári Aurél. . . Föl kéne sorolni telefonkönyv- nyi nevet, s illetlenség volna valakit is kihagyni. De hát ez nem megy. A művelődési köz­pont sokakat megfogott, sajá­tos életével a pécsi tűkének mindig tudott újat, valamit mondani. A fiatalok gyűjtőhelye volt s talán ma is az. Konformista, de inkább rebellis. Az aczél- szerkezetű kultúrpolitikai irá­nyítás időnként csuklott egyet, időnként megsimította kobak­ját a rakoncátlankodó gyerek­nek. Attól függően, hogy for­radalmi nótát, csasztuskát éne­kelt vagy éppen „farmernad- rágos" tévúton járt... 1951. augusztus 12-én nyitotta kapu­ját az őselőd: a munkáskul­túrház. Eredeti helyén csak né­hány évig bírta; a Kossuth Lajos utcában Fegyveres Erők Klubját nyitottak helyén, s át­költöztették a Déryné utcai sarokra, ahol negyven évének, eddigi legtöbb napja telt. Az­tán tíz esztendeje a „Doki" emlőn nőtt Bóbita fölfaifta szépívű önállósodással, a báb: színház önálló lett, s a ,,Do- ki”-t DOZSÓ-vá tette egy ki­telepítési határozat. Ekkor ke­rültek a ma is enyhén szocia­lizált vidékre, a Zsolnay Gyár művelődési házába. (Kert László, igazgató szerint lassan megszokva e kényszerű szim­biózist, elhitetve a gyári dol­gozókkal és a várossal is: ők továbbra fölvállalják a megye- székhely központi kultúrcent- rum-szerepét.) A negyven évet tízesekre le­het fölosztani. Az ötvenes évek erős ideológiai töltését néha munkásössztánc oldotta. A hat­vanas évek a művészet felé fordulást hozta Bécsy Tamás­sal, a hetvenes években a tu­domány zárkózott föl a sorba, az ismeretterjesztés, a nyolcva­nas évek az egyetemi ifjúság felé fordult, a kilencvenes évek pedig — legalábbis így szeret­nék - a természet, természet- gyógyászat vonalán fut. Meg­őrizve és megtartva a múlt ér­tékeit. Baló István 34 évig igaz­gatta a Doktor Sándor Műve­lődési Központot — Zsofnayt —, s vallomása értékes gondolat, így hangzik: „Az önmegvaló­sítás akkor harmonikus, ha másokat is hagyunk érvénye­sülni, ha másokkal együtt kí­vánjuk megvalósítani mindazt, amit magunknak szeretnénk. E módszer biztosította számomra a munka örömét is, a pályán- maradást is . . ." Mi tagadás, a művelődési központ az ő keze alatt nőtt városivá, sajá­tosan pécsivé. Olyan műhe­lyek születtek benne, mint a már említett Bóbita, Mecsek Táncegyüttes, Mecsek Kórus vagy a Liszt Kórus, a Grafikai Műhely, a Mecseki Fotóklub . . . A mai igazgatóval, Kert Lászlóval beszélgetve sikerült a mai DOZSÓ-t is megismerni. Ahol évről évre szinte városunk minden lakója megfordul. Ahol tavaly 9286 foglalkozást szer­veztek és ahol 3587 műsort hoztak tető alá. Ahova közel tízezren járnak különféle ál­landó és időszakos tanfolya­mokra, körökbe, ahol a játszó­házak mellett megfér a hexa- sakk szakosztály, ahol nyaranta kempinget nyitnak és balett­tanfolyamokat szervernek, ahol folyik a zeneoktatás, ahol megfér a népdal és a heavy metal egymás mellett. A DO­ZSO él és élni akar. Szeretne visszaköltözni a vá­rosközpontba; de momentán beéri a Zsolnayval, avval az épülettel, ami 1900-ban villá­nak épült, de ahova a Mattya- sovszky lányok nem költöztek be. Ahol még nem is olyan régen tűzveszélyessége miatt minden nagyobb rendezvény alkalmából kézifecskendőket és poroltókat tettek kézközeibe, ahol időnként elektromos prob­lémák miatt „rázott a fal". Én erre a DOZSO-ra már nem emlékezem. A régire, korom­nál fogva. Arra igen. Ahol a minden politikai töltettől men­tes szombat estéken az óriás- cserépkályha mellől Felnerné vagy éppen Hermann úr vezet­te tánciskolák túlfűtött melege áradt öltöny-rakottszoknya- matrózblúz erotikával. Bemu­tatkozó illemtan-percek, majd tangó, csacsacsa, angolkerin­A DOZSO székháza a Felsövámház utcában Az egykori „Doki” épülete a Déryné utcában Profilban Dr. Morava Endre professzor, Baranya megye tiszti főorvosa. ötvenkét éves, felesége és leánya is pécsi orvosok. Orvosi diplomáját Budapes­ten kapta 1964-ben. Aranygyű­rűvel avatták orvossá, mert mindvégig kitűnő rendű volt. A diploma megszerzése után az Országos Élelmezéstudományi Intézet munkatársa lett és ott dolgozott 1983-ig. Közben egy évet Angliában Cambridge- ben töltött ösztöndíjasként. Az O ÉTJ -be n táplálkozáséi ett a n i és közegészségügyi kutatásokat végzett. Kandidátusi fokozatot, továbbá közegészségtani és laboratóriumi szakorvosi képe­sítéseket is szerzett. 1983-ban lett' a POTE Köz­egészségtani és Járványtani In­tézetének egyetemi tanára, szeret tanítani. 1989-ben ne­vezték ki a Baranya Megyei Köjál főigazgatójának. Kutatá­si témája a Dél-Dunántúl la­kosságának egészségi állapo­tát befolyásoló környezeti té­nyezőik vizsgálata. Részt vesz számos tudományos társaság és akadémiai bizóttság mun­kájában. A környezeti ártalmak és a helytelen . életmód elleni küzdelmet tartja a legfonto­sabb feladatának. A népjóléti miniszter szep­tember elsejével nevezte ki Baranya megye tiszti főorvosá­nak. A törvény a tiszti főorvos­ra nagyon nagy feladatokat ró, ezeket becsülettel akarja ellát­ni és ehhez számít minden ba­ranyai segítségére. Dr. Lehmann Antal, a Dél­dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vezetője. Mecsekszabolcson született 1936-ban, általános és közép­iskoláit is Pécsett végezte. 1955-től Komlón dolgozott la­boratóriumi segédmunkásként. A Pedagógiai Főiskolán - bio­lógia-földrajz szakon - diplo­mázott, majd több baranyai faluban is tanított. Útja a Rad­nóti Szakközépiskolába, majd innen a Pedagógiai Főiskola földrajztanszékére vezetett, ahol tanársegédnek nevez­ték ki. Tudományos munkatársa volt az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének.' Doktori értekezé­sének címe — melyet „Summa cum laude", .minőptéssel vé­dett meg —: A Zselic természe­ti földrajza. 1973-ban kandi­dátusi nyelvvizsgát tett. 1961-től tagja a Magyar Földrajzi, Biológiai és Mete­orológiai Társaságnak, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága környezetvédelmi szakbizott­ságának 1990-ig volt az el­nöke. Nyomtatásban eddig hatvaokilenc publikációja je­lent meg. A JPTE Tanárképző Kara földrajzi tanszékének do­censi székét hagyta ott, amikor ez év július elsejétől kinevez­ték a Dél-dunántúli Természet- védelmi Igazgatóság vezetőjé­nek. Berkes György, a Világkiállí­tás Baranya Megyei Szervező Irodájának irodavezetője. Szigetváron született 1960- ban. 1984-ben a győri Közle­kedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett diplomát jó eredménnyel a gépjárműüzemi (szervezői) szakon. A harmad­éves szakosodás alapján fuvar­jog és dijszabáselméletből ál­lamvizsgázott, míg szakdolgo­zata informatikai jellegű volt. Újra tanul, végzős levelező hallgatója a JPTE Közgazda­ságtudományi Karának, miköz­ben angol nyelvvizsgára is ké­szül. 1987. márciusa és októbere között a KSH SZÜV Pécsi Szá­mítóközpontjának programozó­ja. majd a következő fél év­ben a COMPUTER-M ügyfél- szolgálati irodájának irodave- zetőjeként hardwareket és softwareket értékesít magán- személyeknek és vállalatoknak. 1988 márciusától két eszten­deig az ELCONSULT Közgaz­dasági Szolgáltató, Fejlesztő és Kereskedelmi Gazdasági Társaság ügyvezető igazgatója, a társaság megalapításától a napi kereskedelmi munkák, majd o számítástechnikai szer­viz kialakítása mellett a köz- gazdasági szervezőmunkákhoz a team-ek összefogása, és a társaság arculatának kialakí­tása volt a feladata. Aztán háromnegyed évre a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Közgazdaságtudomá­nyi Kar számítástechnikai cso­portvezetője, és 1990. novem­ber elsejétől április 30-ig „A HELYZET" Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója volt. Alapitó tagja a TALENT MA­NAGERS' Clubnak. 1990 már­ciusától egyéni vállalkozóként gazdasági társaságok alapítá­sának segítésével foglalkozik, iközben az elmúlt évben számí­tástechnikát is oktatott egy felsőfokú áruforgalmi tanfolya­mon. Gáldonyi Magdolna - Kaszás Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom